Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

4 SZOLNOK MEflYW Vf.PLAr 1961. szeptember 1. Nyeretlenek—veretlenek 5:4. Az 1961/62-es labdarugó bajnoki idény kezdete sok érdekes eredményt hozott. Most a megyei bajnokság III. fordulóját összehason­lítjuk az elmúlt év harma­dik fordulójával. Eddig négy veretlen csa­patunk van a megyei első osztályban és öt nyeretlen. — Első helyen a Mezőtúri MAFC áll 12:3-as gólarány- nyal és 6 ponttal. Tavaly a harmadik forduló után 5:1- es gólarányuk és 5 pontjuk volt. Tavaly ilyenkor a Tö­rökszentmiklósi Vasasnak 1:9 volt a gólaránya és csak 1 ponttal rendelkezett. A MÁV II. is csak két ponttal dicsekedhetett és a nem ép­pen szép 5:6-os gólarónnyal. A karcagiak most is 5 ponttal rendelkeznek, mint tavaly a harmadik forduló után. Csupán hol végeztek az elmúlt évben? Reméljük, a jelenlegi kezdeti siker után a folytatás is jobb lesz, mint az elmúlt évben, öt nyeret­len csapatunk van, közülük a' legnagyobb meglepetést — az elmúlt évben a har­madik forduló után még él­lovas jászapáti jelenlegi gyenge szereplése keltette. Amíg tavaly ilyenkor 9:3-as gólarányuk és 6 pontjuk volt, addig most csak 0:5-ös gólarányuk van és egyetlen ponttal sem rendelkeznek. Nem sokkal marad mögöt­tük a Kunhegyesi MEDOSZ sem, hiszen tavaly, a har­madik forduló után 5 pont­tal és 7:l-es gólaránnyal az élen tanyáztak, most viszont még nyeretlenek és csak két döntetlennel dicsekedhet­nek. Kunszentmárton és Ti- szaföldvár tavaly ilyenkor éppen úgy nyeretlen volt, mint most. Igaz, Kunszent­márton most több gólt rú­gott, mint tavaly, Tiszaföld­vár viszont jelenleg a har­madik forduló után keve­sebbet. Az Üjszász tavaly ilyenkor már egy idegenbeli győzelemmel dicsekedhetett, most pedig még egy hazai­val sem. A Töröksztmiklósi V asas az elmúlt évben a ne­gyedik fordulóban nyerte vissza önbizalmát és attól kezdve szépen szerepelt. A MAFC végig megfelelő tel­jesítményt nyújtott, de nem folytatta a kezdeti sikert. A MÁV II. meg-meg ingott egy-egy fordulóban, a kar­cagiak viszont teljesen visz- szaestek. Milyen lesz a foly­tatás a most következő for­dulóban? Mikor győznek először a nyeretlenek bajno­ki mérkőzésen, mert hiszen a mostani statisztika alap-' ján vezetnek a veretlenek előtt. A megyei labdarúgó bajnokság állása a 3. forduló után 1. MAFC .33------12:3 C 2. Szó. MÁV 3 2 1 — 5:2 5 3. Tm. Vasas 3 2 1 — 6:3 5 4. Karcagi M. 3 3 1 — 6:5 5 5. Szabó L. SE 3 2 — 1 7:1 4 6. Nkunság 3 2 — 1 4:6 4 7. Szó. VSC 3 1 1 1 5:3 3 8-9. Jkiséri M. 3 1 1 1 4:3 3 8-9. Járokszáll. 3 1 1 1 4:3 3 10. Tm. Fáklya 3 1 1 1 6:6 3 11. Kunhegyes 3 — 2 1 3:5 2 12. Üjszász 3—21 3d 2 13. Jákóhalina 3 1 — 2 2:6 2 14. Kmárton 3 — 1 2 C:9 1 15. Jászapáti 3 — — 3 0:5 • Ifi. Tiszai ötdvár 3 — — 3 1:10 0 OBSaaeMŰ»®//////////////, A szolnoki EUÄÄ Tréfacsináló hajósok. — Délamerikai népdalok. — Falusi híradó: Hangképek a megyei mezőgazdasági ta­nácskozásról. — Szerenád muzsika. — Jászkunsági kró­nika. — Műsorzárás. SAKKELET A legutóbbi világbajnoki pá­rosmérkőzések (1960. BOTVIN- NIK—TÁL és 1961. TÁL—BOT- VINNIK)) egyik £ő témája volt a Caro-Kan védelem. E megnyi­tást 21 játszmából 1960-ban hat­szor, 1961-ben kilencszer válasz­tatta Botvinnik. A világbajnoki párosméékózés sórán a Caro- Kan védelem Botvinnik egyik legerősebb fegyverének bizo­nyult így érthető, hogy a skkozók figyelme a megnyitás felé for­dult. A közelmúltban befejező­dött országos köz.épdöntőn Orendl rr.es,er is ezt a védelmet választotta Török mester ellen. (Legutóbbi beszámolónkban el­írás miatt szerepelt Grács mes­ter. CABO—KAN VEDELEM Török (mester) Orendl (mester) 1. e o®, 2. Hc3 d5, 3. £411 (Tö­rök mester eredeti elgondolása. Célja a korábban szokásos 3. Hí3 de: 4. He4: Ffä sötét ki- egyenlítését biztosító változat megakadályozása.) de: 4. He4: Hf6, 5. Hf6+ gf: 6. Hf3 Bg8, 7. g3 Fg4, 8. FC4! e6, 9. d3 Hd7, 10. Fe3! VaS+ 11. Kf2 (sáncolás helyett) Hb6, 12. Fb3 0—0—0, 13. h3 F£5, 14. Vei! Fb* 15 Fd2 Vc5+ 16. Ve3 Ve7, (sötét nem cserélhet vezért, mert az f5 fu­tó bajba kerül.), 17. Fb4: Vb4: 18. Bael Kb8 (szüksége® a7 védelmére), 19. Vd2! Vc5+ 20. Ve3 Vd6, 21. Hh4 HdS, 22. HÍ5: ef: (2. ... He3: nem megy tiszt­vesztés miatt). 23. Vd4 Vf8, 24. Fd5: Bd5: 25. Ve3! Vb4, 26. b3 Va3, 27. Be2 Bdd8! (27____Va2:?­re c4 básyát nyer) 28. Bhel Va2:7 (erre meglepő befejezés következik) 29. Vc5 Vb2, 30. Be7 Bd5? 31, Bb7:+!t és sötét fel­adta. Véget ért a Vörös Meteor Kilián labdarúgó bajnokság A napokban ünnepélyes ered­ményhirdetéssel ért véget a Vö­rös Meteor labdarúgó bajnok­ság. A MÉSZÖV csapata végig egyenletes lelkes játékkal, telje­sen megérdemelten szerezte meg a bajnoki címet. A csapat mindén tagja sportszerűen és fegyelmezetten játszott. Remél­jük, hogy a szakmaközi döntő­kön !s becsülettel állnak helyt. A Kelettextil és Tüzép közös csa- j-' azt n* ■ tunk tőle, második helyük tel­jesen megérdemelt. Egy kis sze­rencsével könnyen bajnokok Is lehettek volna. A pénzintézetek együttese a Jó kezdés után visz- szaeseét. Ennek tulajdonítható, hogy csak a harmadik helyet tudták megszerezni. Sajnos a vendéglátó vállalat eltaktikázta a bajnokságot. A mezfiny többi csapata képességeinek megfele­lő eredményt ért el. A bajnokságban résztvevő csa­patok játékosat a mérkőzések során több mint 20 pontot gyűjtöttek össze. Ez is az,t bi­zonyltja, hogy helyes kezdemé­nyezés volt a Vörös Meteor Ki­lián Labdarúgó Kupa bajnokság megszervezése. lay is sok spor­tolót sikerült a Kilián versenyek számára megnyerni. A bajnokság végeredménye: 1. MÉSZÖV e 4 2 — 9: 4 10 2. Kelet text. 6 3 2 l 16 no 8 3. Pénzint. « 3 1 2 ll: 5 7 4. Vendégl. 6---------3 11: 6 6 5. Terményt. 6 3 — 3 3: 4 6 6. Vasműsz. 6 2 — 4 3:15 4 7. Kisker. 6—15 3:12 1 fi. Z. Pénteken Pest­erzsébeten sorsolják a Lottót A hónap első lottóhúzását a fővárosban rendezi a Sport- fogadási és Lottó Igazgató­ság. A 35. játékhét nyerőszá­mainak. valamint az augusz­tusi tárgynyereményeknek a sorsolását szeptember 1-én, pénteken délelőtt, a pest- erzsébeti Erkel Művelődési Otthonban tartják. A jutalomsorsoláson a 3i. játékhét szelvényei között 671 értékes tárgynyereményt sorsolnak ki. Munkásakadémiák és szabadegyetem a TIT őszi terveiben Kis, szürke könyvecske fekszik előttünk a TIT Or­szágos Központja kiadásában. Címe: Útmutató az 1961—62. évi munkásakadémiáit meg­rendezéséhez. Belelapozva, bőséges és a mai munkakö­röket szinte teljes egészében felölelő tematikát találunk. Ezeknek legfőbb erénye, hogy a bennefoglalt 12—14 előadás anyagát a várható hallgatóság érdeklődése sze­rint válogatták ki. Így kí­vánják elérni, hogy megfelelő számú dolgozó előtt beszél­hessenek a szakemberek. Hogy ez bennünket, Szol­nok megyeieket mennyiben érint? A TIT megyei szervezete az említett tematikát eljut­tatja a szakszervezetekhez, és a népművelési felügyelők­höz, akikkel közösen szer­vezi meg minden nagyobb üzemünkben és vállalatunk­nál a munkásakadémiákat. Bevált módszere ez az isme­retterjesztésnek, mert az előre meghatározott, időkö­zönkénti előadásokra a je­lentkezők — az elmúlt év ta­pasztalata szerint — rendsze­resen járnak. A munkásakadémiák mel­lett mezőgazdasági témakörű tsz-akadémiálcat, ifjúsági és nők akadémiáját Is szervez a TIT. A szakmai ismereteken kívül ezeken egy-egy előadás­ban időszerű politikai, tár­sadalmi és kulturális prob­lémákról is hallanak a részt­vevők. A gazdag őszi programban szerepel még egy nyolc elő­adásból álló sorozat „Szülők főiskolája” címmel, valamint két nyelvtanfolyam: egy an­gol és egy német... Ahol akadémia nem létesül, ott előadásokat tartanak min­denkit érdeklő témákról. Az előadásokat filmvetítések te­szik érdekessé és szemlélte- tővé. Filmelőadások lesznek minden pénteken Szolno- j kon a TIT, valamint a?- MSZBT közös szervezésében, amelyekre bérletet is lehet váltani. Az első vetítést szeptember 8-án tartják. A széleskörű hallgatóság számára rendezett előadáso­kon kívül úgy, mint az elő­ző években, ugyancsak pén­teki napokon a TIT szolnoki klubhelyiségében egy-egy szakosztály tart klubestet, amelyeken a helyieken kívül központi előadók is szerepel­nek majd. A TIT-tagok to­vábbképzése végett a váro­sokból és járásokból időkö­zönként konferenciákra hív­ják be az előadókat. Szolnokon az ismeretter­jesztő előadások legmaga­sabb fokát a Móricz Zsig- mond Szabadegyetem képvi­seli, amelyet a TIT megyei szervezete a városi tanács művelődésügyi osztályával közösen szervez irodalmi, művészeti — zenei, korunk technikája és egészségügyi témákról. A szabadegyetem időtartama 3 év, és iskolai végzettségre való tekintet nélkül bárki beiratkozhat több tagozatra is. Az idei program sokkal gazdagabb a tavalyinál. — A témaköröknek a közönség igényei szerint való kiválasz­tása, a jó szervezés, a he­lyes propaganda, s nem utol­só sorban a lakosság egyre növekvő tudásszomja bizo­nyára meghozza a várt ered­ményt az 1961—(52-es okta­tási évben. Nyugatnémet reklám! Egy müncheni gyógyszer- vegyészeti gyár egyik új ké­szítményét az orvosoknak szánt propaganda kiadvány­ban azzal hirdette, hogy a nácik dachaui koncentrációs táborában ezzel a szerrel si­keres kísérleteket hajtottak végre a foglyokon. A pros­pektus megmagyarázza, hogy a náci haláltáborban ebből a szerből egészen csekély mennyiséget juttattak be a foglyok vérkeringésébe, s azok ennek következtében testhőmérsékletük 18 Celsius fokra való lehűlését is „ép­ségben túlélték.” A szer elő­nyeinek kellő kihangsúlyozá­sa végett a reklám még azt is feltünteti, hogy Heinrich Himmler, az SS csapatok birodalmi parancsnoka sze­mélyesen érdeklődött a gyógyszer iránt és megvásá­rolta annak receptjét. (AP) KI em akarok belekötnyeleskedni az egységes tan­1 » könyv kérdésébe, mert az borzasztó nagy lé az ilyen kis kanálhoz képest, mint én vagyok. Az illendő­ség is visszatart tőle, mert valaha én is eszközöltem tankönyvet s az még ma is forgalom tárgyát képezi: ha igaz. (Jelen stílusomból látnivaló, hogy még ma is tud­nék tankönyvet írni, ha nagyon összeszedném magam.) Hiszen, ha ez a vaj nem volna a fejemen, akkor én most kiálinék a napra és azt mondanám, hogy tán nincs is szükség semminő tankönyvre. Sok jó tanárt ismerek, aki dicsekszik vele, hogy ő egész esztendőben ki se nyittatja a gyermekekkel a könyvet. De mi az ördög­nek akkor a mankó, ha az ember a maga lábán is jár­hat? Ha pedig azoknak van Igazuk, akik mankóra tá­maszkodnak, akkor mért nem jó az a számtan Szege­den, amelyik jó Miskolcon, s amelyik fizika jó volt a B-listára helyezett Gamma tanár úrnak, miért nem jó az a helyébe ülő Delta tanár úrnak? Holott a szabad­esés törvénye ugyanaz falun, városon, sőt a bukott Millerand polgártárs lehet rá a tanú, még Franciaor­szágban is ugyanaz. De hát ezek bizonyosan bolond beszédek és miért hadakozzon az ember a tankönyvek ellen, mikor az­zal a szándékkal ült le. hogy a legkedvesebb tanköny­veiről emlékezik meg? * * * Az első tanítóm az édesanyám volt, az ő tanítója pedig Nagi Magiar János. Ez a név nem található meg a magyar Pedagógiai Plutarchban, mert viselője csak télen volt tanító. Nyáron kötélverő mester volt és mes­tersége gyakorlása közben egész nap hátrafelé szaladt a kocsiúton, ami élénk tetszésével találkozott az utca­beli Janikáknak és Pistikéknek. Télen azonban külön­féle akadályok tornyosulván e nemes és hasznos sport elé, a mester áttért a népnevelő pályára és iskolát nyi­tott a mindkét nembeli ifjúság számára. A tanítás metó­dusa talán nem felelt meg a Pestalozzi szellemének, de megfelelt a mi utcánk igényeinek. A szobaajtó felső felét telekrétázta az ábécével és azt lent utána krétáz- ták a kis bórembukkok, ameddig felérték az ajtót. Az akkori bórembukkok legalább is olyan jól megtanultak írni-olvasni, mint a mostaniak, csak valamivel olcsób­ban és éppen csak az ipszilont hagyták ki, mert azt a mester sem tudta kiírni, de nem is akarta, mert azt 1 tartotta, hogy az nem magyar betű. De ebből nem lett Szajoli szorgalmasok Körmendi Júlia brigádja a Göngyöleg Ellátó Vállalat szajoli telepén exportra készít zöldséges ládákat. Szekeres István brigádja naponta 30—50 vagont rak meg göngyöleggel. Ha a vasút több kocsit küldene, azzal is megbírkó znának.., Divatmegbeszélés ebédszünetben? Nem! Dubovszky Ist­ván telepvezető Szőke Magdolnának mutatja, milyen fi­nom, vékony lemezt hasít rönkfából az üzem új gépe. A fa-szalagból további megmunkálással rekeszek alját, olda­lát állítják elő. semmi baj se, mindössze, hogy a Nagi Magiar János tanítványai még bajuszos korukban is így kérdez.ős- ködtek egymás élete sorsáról: — Hogi vagi, Nagi? _ • C desanyám átvette az ő tanítója kipróbált mód­c szerét, azonban bizonyos korszerű módosítások­kal. Várkastélyunk kissé sötét volt s fakilincses ajtaja tankönyv céljaira már csak azért sem volt használható, mert télidőben megereszkedett rajta a festék s azon nem fogott a kréta. Szerencsére várkastélyunk egyet­len ablaka állandóan be volt fagyva s abba körömmel éppúgy lehetett írni, mint a rómaiak tabula ceratáiba. S míg a vár ura színes pamutszálakból varrta ki lelké­nek álmait rozmaringok és tulipánok képében a bőrből való ruhára, addig a vár úrnője az ölébe vett a ládán és kemény kezébe fogván az én ügyetlen ujjacskámat. írni-olvasni egyszerre tanított meg a jégben kapart betűkön. Leghamarább megtanultam az o betűt. Azt melef. számmal is le tudtam írni, ha rátapasztottam az ablak jegére. S ezt igen szerettem gyakorolni azért is, mert e kerek szem-betűn átláttam a Báró cigányékhoz. Az egyet­len arisztokrata-család volt a környékünkön, s én igen korán elkezdtem az arisztokratákat irigyelni: a Báró cigány mezítláb is kieresztette a majoreszkot és a baro- nesszeket a hóba. * * * A második kedves tankönyvem természetesen a volt, amit én írtam. Egy nagy, pesti kiadó-cégnek vagy tizenöt eszten­dővel ezelőtt, az a bogara támadt, hogy megpróbál írók­kal íratni tankönyveket. Ha Kipling nem tartotta maga hoz méltatlannak iskolai történelmet írni az angol gyer­mekek számára, tán a magyar író ujjáról se esik le az aranygyűrű, mikor hasonló mesterségre adja magái — A történelmet szívesen vállalom — mondtam t kiadónak. — Érdekes — csóválták meg a kiadók mind a ké fejüket — ön a tizedik író, aki a történelmet vállalja Látszik, hogy önök titokban mind hadvezérek és poll tikusok. Ellenben a természetrajzot senki se vállalja. Nem kérdeztem meg, hogy hát ebből mi látszik hanem kijelentettem, hogy azt én se vállalom. — Nem nagy munka. Állattan és növénytan polgár leányiskolák számára. Van rá két hónapja. Fizetünk érte kiadásonként kétezer koronát. Többet ér egy élet­biztosításnál és meg se kell érte halni. Kétezer korona tizenöt évvel ezelőtt a Dárius kincs volt. (Most egész esztendőben nem keresek annyit a, írással.) Pedig akkor is drága világ volt, s az asszonv kám egyre zsörtölődött: — Nincs három napja, hogy fölváltottam egy hús? fillérest és már csak itt-ott van belőle! Hogy az asszonykám ezerkoronást is válthasson Mára Ferenc: Legkedvesebb tankönyvemről

Next

/
Thumbnails
Contents