Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-29 / 230. szám

1961. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s a Jól fizető növény a seprőcirok A homoki szégyen Irtsuk az amerikai fehér szövőlepkét! Hazánk ipara évi 180 va­gon cirokszakáll feldolgozá­sára rendezkedett be, tehát sok alapanyagot vár a mező­gazdaságtól. Szívesen vásárol tőlünk cirokszakállt Cseh­szlovákia, az NSZK, Francia- ország, Ausztria, Libanon, sőt olykor az USA és Kana­da is. E fontos, jólfizető cikk­ből évente akár nyolcszáz vagonnal is exportálhatnánk — ha lenne elég belőle... A cirokmag az árpával majdnem egyenértékű takar­mány; a szár pedig jó tüzelő a fában szegény területeken. Ha figyelembe vesszük, hogy — jó termés esetén — cirok- szakállból 6—8 métermázsa, magból ennek akár másfél­kétszerese is megterem hol­danként,’úgy ekkora terület­ről hat-hétezer forint jövede­lemre számíthatunk. UGYANANNYIÉRT TÖBBET A ciroktermesztés jövedel­mezőségét nem nehéz fokoz­ni: szerződést kell kötni! A szerződött tsz-ek számára a MÉK holdanként hat kilo­gramm elsőrendű vetőmagot biztosít állami áron. A szer­ződéses cirokszakáll állami felvásárlási ára 10 százalék­kal magasabb a szabadpiaci árnál. Azt a tsz-e, mely egy tételben legalább 250 méter- mázsa, a minőségi követel­ményeknek megfelelő árut ad le: métermázsánként 25 forintos nagyüzemi felár il­leti meg. Métermázsánként további 5 forintos nagyüzemi felár jár annak a tsz-nek, mely egy tételben legalább 150 métermázsa cirokmagot ad át. ALAPTALAN AZ IDEGENKEDÉS Megyénk szövetkezetei ed­dig eléggé idegenkedtek a ci­roktermesztéstől — lényegé­ben azért, mert sem előnyeit, sem szakmai követelményeit nem ismerték eléggé. A seprűcirok mindenütt jól megterem, kivéve a szi­kes, lápos és laza homoktala­jokat. Legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű sza- kálltermés mélyrétegű, nem túlkötött és jóerejű talajokon érhető eL Mint munkaigényes növény megkívánja az őszi mélyszántást, továbbá az idő­ben történő vetést és betaka­rítást. A vetést feltétlen géppel végezzük! Használjunk hol­danként hat kilogramm vető­magot, vessünk 40—50 centi- méteres sortávolságra, három centiméter mélyen. A cirok szeptember végén, október elején érik. Akkor aratható, mikor a szakáll sár­ga, levelei elsárgultak, mag­ja pedig már túljutott a vi­aszérésen; Vásárnaptár októberre A türelem határa Evekkel ezelőtt történt, hogy a besenyszögi Dózsa Né­pe Tsz egyik új gazdája két­ezer öl szőlőt vitt a közösbe. A szőlőterület Tiszakécslcén fekszik. Nem a távolság, ha­nem több helytelen intézke­dés, érthetetlen ráérősködés szült jogos bosszúságot a gazdáknak. Tavaly annak rendje-mődja szerint kinyitották, megmet­szették a szőlőt. A tiszakécs- kei tanács ennek ellenére kényszerhasznosításba (!) ad­ta a területet; felerészt az ál­lami gazdaságnak, felerészt az izraelita hitközségnek. A Dózsa Népe Tsz több szerv több ígéretét kapta arra vo­natkozóan, hogy a szőlő ter­méséből jogszerű arányban ré­szesül. Ám miként a nyájas olvasó nem jutott egyetlen pohár musthoz, korty borhoz, vagy recés-szélű tízfilléreshez a termésből, úgy a beseny­Szégyen érte a szőlősgaz­dákat: a homoki vasútállo­máson feladott szőlőt vissza­irányították a határról, mert amerikai fehér szövőlepkével fertőzött volt. Exportdicső­ség helyett kudarc, tisztes haszon helyett kár... Mind­kettőt meg lehetett volna előzni. Mint dr. Váczy Mihály, a Szolnok megyei Növényvédő Állomás főagronómusa el­mondotta: az amerikai fehér szövőlepke hernyóját ma már mindenki ismeri. Kötelező irtásáról jogszabály intézke­dik. Ám ennek ellenére sem vállalati, sem szövetkezeti, sem háztáji vonatkozásban nem tapasztalható kellő eré­lyű készség. A Földművelés- ügyi Minisztérium Növény- védelmi Szolgálata tízezreket költ a színes plakátokra, me­lyek felhívják a figyelmet: EGYETLEN HERNYÓ TÖBB VAGON GYÜMÖLCS exportálását akadályozza meg. A szőlő, a téli alma kivitelé­nek kezdetekor kértünk út­mutatást dr. Váczy elvtárs­tól a szövőlepke elleni véde­kezéshez. — Védekezzen minden gyü­mölcstermelő, minden kert­tulajdonos! — figyelmeztetett elöljáróban. — Az amerikai fehér szövőlepke fészkeit megsemmisíthetjük erőművi úton, mielőtt az új nemzedék szétkúszik a fákon. Az elvo­nult hernyók tömege hurcolja szét a jövő évi fertőzés alap­ját Célszerű a VEGYI VÉDEKEZÉS HOLLÓ—10-ZEL is. A hemyóállomány fejlett­sége szerint 1,5—2 százalékos emulziós permetlevet kell használni a fertőzés eredmé­nyes leküzdésére. A permete­zést áztató permetezési mó­dozattal a hernyók szőrös teste miatt szükséges végez­ni. Elengedhetetlen a véde­kezés szakszerűségének biz­tosítása; gondoskodni kell te­hát arról, hogy mind a ter­melési, mind a községi terü­leteken szakemberek végez­zenek ellenőrzést. A Növényvédő Állomás fő­agronómusa arra is figyel­meztette az érdekelteket, hogy a védekezés elmulasztá­sa szabálysértési eljárás meg­indításával, az pedig nem je­lentéktelen összegű pénzbün tetés kiszabásával jár. Sok­szorosan szükséges és indo­kolt tehát, hogy mindenütt jói s jókor védekezzünk a veszedelmes kártevő ellen. Érdemes volt öntözni A törökszentmiklósi Kos­suth Tsz-ben az idén 105 hol­don öntözték a kukoricát. Eleinte a tsz tagsága nem jó szemmel nézte a tengeri öntözését; Úgy gondolta, hogy az öntözés csak a kertészet­ben kifizető. A tavaszi idő bőséges csapadéka is meg­erősítette őket ebben a hit­ben. Később fordult az idő, és aszály ülte meg a tájat. Ecsegi Gyula tsz elnökkel jártuk végig a szövetkezet öntözött kukoricatábláját. A szár még mindig zöld, de a csövek már beértek és egy- egy cső 30—40 deka. A ha­talmas tábla egységes, jó minőségű termést hozott. A termésbecslés szerint holdan­ként májusi morzsolt kuko­ricában számolva, 20 mázsás termést takaríthatnak be az előrelátó gazdák. Ez az ered­mény is azt igazolja, hogy kimeríthetetlen lehetőség nyílik még Szolnok megyé­ben is a termelés fokozására, az öntözéses gazdálkodás ré­vén. A törökszentmiklósi határ­ban, ahol nem öntöztek, má­jusi morzsolt kukoricát szá­molva, 6—8 mázsával kisebb termést értek eb Ez a kü­lönbség azt igazolja, hogy bőségesen megtérül az öntö­zésre ráfordított termelési költség. A törökszentmiklósi Kossuth Tsz el is határozta, hogy az ötéves terv most Kö­vetkező esztendejében 600 holdra növeli az öntözött te­rületet. Ezáltal a mostani 30 —32 forintos munkaegység értékét az ötéves terv végére 60—62 forintra emelheti. A felszabadulás előtt, az 1930-as években az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdasági cseléd fe­jenként és évenként 1,14, a földmunkás 1,25, az 1—5 hol­das 2,99. a 10—20 holdas 3,69. a 20—30 holdas 3,43, a 30—50 holdas paraszt 3,72 kilog- gramm cukrot fogyasztott. Azóta nagyot változott a helyzet. Különösképpen a Október hónapban az aláb­bi helységekben tartanak or­szágos állat- és kirakodóvá­sárt: 1. Kanszentmárton, 2. Kő­telek, 3. Jászárokszállás, 5. Szolnok, Tiszafüred, 8. Jász- dózsa, Kenderes, Tiszaföld- vár, 9. Jászalsószentgyörgy, 14. Kengyel, Üjszász, 15. Ti- szasüly, 16. Besenyszög, 21. Törökszentmiklós, Nagykörű, 22. Rákóczifalva, 24. Jász- fényszarn, 29. Jászberény. A vásárokra vészmentes helyről szabályszerű járlattal mindenfajta állat felhajtható. termelőszövetkezeti tagoknál nőtt nagyra a cukorfogyasz­tás. Régen csak nagy ünne­pekre vásároltak egy-egy negyedkilogramm cukrot, most a gazdák nem hiányol­ják a természetbeni járandó­ságot. Törökszentmiklóson például a Dózsa Tsz-ben már fölös mennyiségben is oszta­nak cukrot, ezért nagyon so­kan a kereskedelem rendel­szögiek sem. Az üggyel még „csak a” Pest megyei és Szolnok me­gyei, a kecskeméti járási, a tiszakécskei községi tanács, a Földművelésügyi Miniszté­rium szövetkezetpolitikai fő­osztálya foglalkozott — mind­eddig eredménytelenül. A gazdák kára kereken húsz­ezer forint. Mikor térítik meg? Ügy gondoljuk, a szövetkezetiek türelmének is van határa. kenésére bocsátják a cukor- járandóságukat; Ezen a hé­ten a Dózsában történt cu­korkiosztás után Süveges Dániel 65, Elekes Sándor 30, Földvári József 50, Kicsi Miklós 50, Szép Sándor 30, Haba András 20, Tóth János 40, Fehér Lajosné 50, Nagy Anna 40 kilogramm cukrot értékesített. A termelőszövet­kezeti tagoktól bolti áron ve­szik át a fölös cukormennyi­séget. Édes élet 1 örökszen Százötvenezer kilogram cukor a gazdáknak Ma szorgos gazda, holnap nyugdíjas Társadalmunk gondoskodik a parasztemberek nyu­godt öregségéről. Annak érdekében', hogy a termelőszö­vetkezeti tagok nyugdíjának folyósítása idejében megkez­dődhessék, az SZTK-nak kell nyilvántartást — a gazdák­ról nyilvántartó lapokat — vezetnie. Ezek adatait a me­zőgazdasági és halászati tsz- ek szolgáltatják. Nyugdíjévenként azt a nap­tári évet lehet figyelembe venni, melynek teljes tarta­ma alatt fennállott a tsz tag­ság; mely alatt a férfi tag leg­alább százhúsz, a nőtag leg­alább nyolcvan munkaegysé­get teljesített; melyre az 1957. év január 1. napját kö­vetően esedékes nyugdíjjá­rulékot a tsz minden tagja után teljes egészében meg­fizette. A rendelkezések Jcülön szabályozzák a nyugdíjjogo­sultság megállapítását abban az esetben, ha a tsz-tagság nem állott fenn egész évben. Külön kedvezmény vonatko­zik az első belépés esztende­jének nyugdíjévként való el­bírálására. Számos gazda nem egy, de több szövetkezetnek volt tag­ja: természetesen ők is jogo­sultak a nyugdíjra — de jo­gosultságuk megállapítása nem mindig egyszerű feladat. A korábbi tsz-tagságok iga­zolására az SZTK ..Bejelentés a korábban fennállott ter­melőszövetkezeti tagságról’' című nyomtatványt és rész- Ioím téiékoztatót küldött a tsz-eknek; továbbá határidőt tűzött ki a bejelentés meg­küldésére. Az eddig beérkezett igazo­lás számából sajnálatos kö­vetkeztetésre kell jutnunk: nem egy tsz-ben — talán azért, mert jelentőségét nem értették meg, — vajmi kevés gondot fordítottak az adat­szolgáltatásra. Pár év eltelté­vel igen nehéz, vagy éppen lehetetlen lesz ezeket a na­gyon fontos adatokat meg­szerezni; utóbbi esetben pe­dig aligha lesz mód a külön­ben megérdemelt nyugdíj fo­lyósítására. Minden tag, aki korábban is volt már tsz-tag, köteles a tagságára vonatkozó adato­kat azzal a tsz-szel Igazol­tatni, amelynek tagja volt. Ha az előző tsz megszűnt: az igazolást a jogutód tsz-nek vagy a járási tanács mező- gazdasági osztályának kel! kiadnia. A gazdinak jelenle­gi tsz-átől kell nyomtat­ványt kérnie, s a tagságára vonatkozó adatokat saját magának kel. beszereznie. A szabá'vcyerűen kiállított be­jelentést a jelenlegi tsz-ben kell leadni, rz továbbítja az SZTK alközpontjának. Ha a tsz-be új tag lép be, akkor a belépést követő kilencven napon belül köteles a koráb­bi tsz-tagságára vonatkozó bejelentést megszerezni; — feltéve, hogy azt még nem igazoltatta erre a célra. Mind a gazdák érdeke, mind az SZTK munkájának folyamatossága megkívánja, hogy a korábbi tsz-tagságra vonatkozó igazolások mielőbb megérkezzenek az SZTK al­központiához. Azután Is érdeklődtünk, hogy körülbelül milyen ará­nyú lehet Törökszentmiklóson a fejenkénti és évenkénti cukorfogyasztás, s azon belül a termelőszövetkezeti tagok ellátása. Az ottani földmű­vesszövetkezetek és népbol­tok évente 45 vagon cukrot értékesítenek és ehhez járul a Szolnoki Cukorgyárból ese­dékes termelői cukorjárandó­ság. A törökszentmiklósi ter­melőszövetkezetek az elmúlt esztendőben 150 828 kilo­gramm cukrot kaptak járan- dóság címén. Ez azt jelenti, hogy a régi, 30 év előtti 1—2 kilogrammos fogyasztás he­lyett a termelőszövetkezeti városban minden élő sze­mélyre 25—25 kilogramm cukor jut. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Balázs Árpád Hasonli Aprómag-kom- bájnozási konzíliu­mon vettem részt a minap. Mi taga­dás, mindaddig eléggé szennyezett mag került ki a gépből, migcsak a vendégként érke­zett gépállomási szakember helyre nem biccentette a masinát. (Nem szé­gyen ez, éppen a munka menianitá- sa volt a tanács­A bortermés bejelentéséről Minden bortermelő kötetes a szűreit befejezését követő hat napon belül a területileg ületé- kes pénzügyőri szakaszon a ter­mett must mennyiségét bejelen­teni. A bejelentést erre a célra készült nyomtatvány felhaszná­lásával kell megtenni. Feltünte­tendő az is, hogy a termelőnek a bejelentés megtételekor mennyi óbora és törkölybora (csiger) van. A bejelentés megtétele előtt elfo­gyasztott, elajándékozott, értéke­sített mustot, bort szintén be kell jelenteni. Törkölyön történő er­jesztés esetén a kádakban elhe­lyezett szőlőcefre mennyiségét kell bejelenteni. Bejelentési kötelezettség terhe­ld azt a szőlőtulajdonnal nem rendelkező személyt és Jogi sze­mélyt, mely vásárolt vagy más ütőn megszerzett szőlőből mus­tot állít elő: nemkülönben azt, ki saját termésű, vagy vásárolt gyümölcsből gyümölcsbort állít elő. A bejelentőlapokon fél kell tün­tetni a must (bor) tárolási he­lyét; ennek változtatását huszon­négy órával előbb kell a pénz­ügyőri szakaszon Jelenteni. Bortermelőnek kell tekinteni azt, aki szőlőterülettel — akár csak szőlőlugassal — rendelkezik; szőlőt termei, mustot, bort állít elő. Bortermelő tehát a szőlőter­meléssel is foglalkozó állami gazdaság, termelőszövetkezet, — egyéni gazda, szőlősgazda, feles­bérlő, haszonélvező, haszonbér­lő. Adókedvezményben csak az részesíthető, ki a szőlőt tényle­gesen művelt és a földhasználat Jogosságát igazolja. Bejelentőlap a tanácsoknál és a pénzügyőri szakaszoknál kap­ható. Nyomtatvány hiányában más Írásbeli bejelentés is adha­tó, feltéve, hogy az összes szük­séges adatokat tartalmazza. Ha a szűrt must, vagy bor tá­rolása nem a termőterületen tör­ténik, a bejelentést a tárolás helye szerint illetékes pénzügyi szakasznál Is meg kell tenni. Az elszállításhoz szükséges enge­délyt a termelőhely szerint Ille­tékes pénzügyőri szakasz adja ki. Részletekben történő szürete­lés esetén a szüreti részeredmé­nyeket külőn-külön bejelentőla­pon kell a részszüret bejelenté­sét követő hat napon belül beje­lenteni Ha a bejelentőlap hiányosan érkezik a pénzügyőri szakasz­hoz, s a kiegészítési felhívásnak a bejelentő nem tesz eleget: be­jelentését semmisnek kell te­kinteni. Más hatósághoz — pél­dául tanácshoz — tett bejelen­tést a pénzügyőrség nem fogad­hat eh Az egyénileg dolgozó borter­melőt gazdasági évenként 180 li­ter bor után, 18 éven felüli ön­álló keresettel nem bíró család­tagjait egyenként 58 Uter bor után Illeti meg az adókedvez­mény. A kedvezményesen elfo­gyasztható bor családonként nem haladhatja meg a háromszáz li­tert. A kedvezményes adótétel literenként M fillér. A termés­bejelentés elmulasztása az adó- kedvezmény elvesztésével jár; emellett a mulasztó eUea pénz­ügyi szabálysértés miatt eljárás Indul. Kedvezménymegvonással, bírsággal kell sújtani azt a ter­melőt Is, ki termését részben vagy egészben elrejti, vagy az adózás elől egyéb módon elvon­ja. Pénzbírsággal kell sújtani azt is, kinél a bejelentett bormeny- nyiség húsz százalékát; vagy tíz hektolitert meghaladó többletet találnak. Mustot és öjbort, függetlenül attól, hogy a keverés készletfel­vétel előtt, vagy után történik: csak előzetes bejelentés és pénz­ügyőri ellenőrzés mellett szabad óborral összekeverni. A termelők a háztartási bor­szükségletet meghaladó borkész­leteiket nagyban — 25 litert meg­haladó tételekben — eladhatja. A borforgalmi adó változatlanul négy forint literenként. Az adót elszállítás előtt kell befizetni. Ha a termelő borkészletét, vagy annak egy részét 25 üteméi ki­sebb tételekben értékesíti, Ute- renként nyolc forint forgalmi adót kell fizetnie. Ez esetben i pénzügyi szabálysértési eljárás indul ellene. A készletfelvétel ellen a hely­színen előadható, vagy az Illeté­kes pénzügyőri szakasznál hu­szonnégy órán belül írásban be- nyútható panasznak van helye. A termelőszövetkezeti tagok munkaegységrészesedésre kapott boruk után nem fizetnek adót; azt a tsz-nek kell fizetnie. Az ■ gazda azonban, aki eladja az így kapott bort, Uterenként négyfo­rintos borforgalmi adót köteles fizetni. Egy év alatt megduplázódott a megye vadállománya A kora őszi vadszámlálás- nól kitűnt, hogy nyúlból, fá­cánból, fogolyból, őzből és túzokból a múlt évhez hason­lítva megduplázódott a vad­állomány. Ez nagyrészt an­nak köszönhető, hogy a me­gye 34 vadásztársasága sajái költségén épült keltetőállo­másokon, mesterséges vad­etetőkben tervszerű munká­val keltette a szárnyasoka* és biztosította az állatok ta karmányozását. Az állomány nagyarányú növekedése lehe­tővé tette, hogy Szolnok me­gyéből mind több élővadai exportáljunk. Elsősorban a termelőszövetkezeti vadász- társaságok — Csehszlovákia. Dánia. NDK, Franciaország és Hollandia részére több mint 21 ezer nyulat, fácánt és más vadat fogtak. A nagy­vadakból — őzbakból, őzsu­tából — is több ezerrel nőtt az állomány. így az idén már külföldi vadászokat is vár­nak a tiszamenti erdőkhe at a hala kozás célja.) A majdnem kilenc­ven százalékos tisztaságú heremag nagy örömet szer­zett a gazdáknak; elégedetten öntöt­ték tenyérből-te- nyérbe. Egyikük nem állta meg szó nélkül, és így for­dult Sassi István­hoz, a Szolnok me­gyei Gépállomások Igazgatóságának vezetőjéhez: dúsról — No lám, megy ez igazgató elvtárs' Miért nem kezdték rögtön igy?... A jóhumorú di­rektor nyomban feltalálta magát: — Haladás is van a világon, bá­tyám! Árpád apánk sem lökhaj- tásos repülőgépen, hanem lóháton ve­zette népét az új hazába!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents