Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

II.AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK SZOLNOK megyei Wéftlufi MB GYE! PÁRTBIZOTTSÁG &S A MEGYE! TAMAiCS LAPJA Gromiko felszólalása az ENSZ-kezgyalésen Su. évfolyam 229. szára Ara: SO fillér 1961, szept. 28., csütörtök. (S A munkás és a tudomány Hatalmas változásnak kel­lett bekövetkeznie, egy or­szág rendjének kellett gyö­kerestől megváltoznia ahhoz, hogy ezt a két szót ilyen ter­mészetesen, ilyen magátólér- tetődően írhassuk le egymás mellé. Ma már szinte közhelynek számít az a megállapítás, hogy az embereken valósá­gos tanulási láz vett erőt. S ennek az örvendetes ténynek az értékét emeli, hogy igen sok oktatási forma, igen sok előadás hatása nem jelentke­zik közvetlen a fizetésben, nem jár valamilyen képzett­séget igazoló oklevéllel, egy­szerűén „csak” szélesebb lá­tókörű, a mai életben jobban eligazodó, művelt emberré teszi a részvevőket. Óhatatlanul ezek a gondo­latok jutottak az ember eszébe Jászberényben a Fémnyomó és Lemezárugyár munkásakadémiájának ünne­pi megnyitóján. Négy tago­zaton. háromszázharminc munkás hallgat majd előadá­sokat az anyag technológiájá­ról, a német kérdésről, vagy a huszadik század irodalmá­ról. Szerte a megyében egy­más után nyílnak az új mun­kásakadémiák, akadémiai ta­gozatok. Százhúsz fővel a Jászberényi Aprítógépgyár- ban, tekintélyes létszámmal ugyanott az AKÖV*nél. Pén­teken nyílt meg a munkás- akadémia a Szolnoki Papír­gyárban. Október első nap­jaiban hallgatják meg a megnyitó előadást a Jármű­javító munkásai, a török­szentmiklósi mezőgazdasági gépgyáriak és a Tisza Cipő- gyáriak. Előzetes becslés sze­rint mintesv húsz akadémia indul, körülbelül 1800—2000 hallgatóval. A munkásakadémia a rend­szeres ismeretterjesztés egvik legfontosabb, legjobban be­vált forrná ia. Tizennégy-ti- zenhat előadást hallgatnak a jelentkező dolgozók. Nem speciális szakképzést kapnak, hanem magasabbrendű szak­mai, műszaki és politikai tá­jékoztatást. A munkásakadémiákra mindenkinek különös gondot kell fordítani. A műszaki ér­telmiség, a TIT előadóeárdá- jának legjava gondos felké­szüléssel segítheti elő az aka­démiák sikerét. Szükség van a szakszervezetek jó mozgó­sító munkájára is. Nagy a fe­lelőssége az üzemek gazda­sági vezetőinek. A műszaki előadói gárda biztosítása, a tanfolyamok technikai és anyagi segítése, állandó el­lenőrzése. az igazgató, a fő­mérnök és a művezetők fel­adata. És az a tapasztalat: ahol a vezetők megjelennek a megnyitón, rendszeresen beszámoltatják a munkás- akadémia szervezőit és irá­nyítóit, megadnak minden segítséget, ott szívesebben járnak az emberek az elő­adásokra, jobban igyekeznek elsajátítani a hallottakat. A munkásakadémia alkal­mas, hogy hallgatóiban fel­keltse az érdeklődést a rend­szeres tanulásra, a műszaki tudás, az általános műveltség elsajátítására. Nagy szerepe lehet abban, hogy később a munkások közül sokan je­lentkezzenek tovább tanulás­ra, szakmai tanfolyamra, technikumokba. Megindult a munkásaka­démia 1961/62-es oktatási évada. S ha a vezetők, az ok­tatók, a hallgatók jól sáfár kodnak vele, új, nagy győzel­met arat a kultúrális forra­dalom) fflT.l A magyar áruk sikere a brnoi áru minta vásáron Pozsony (MTI) „A tavalyihoz hasonlóan az idén is nagy sikert arat­tak a baráti Magyar Népköz­társaság árucikkei a 111. Brno-i Nemzetiközi Vásáron” — írja bevezetőben a pozso­nyi Űj Szó című napilap, majd így folytatja: Ezt bi­zonyítják a többmillió koro­na értékű üzletkötések és a csehszlovák közönség részéről megnyilvánuló óriási érdek­lődés is. < A csehszlovák külkereske­delmi vállalatok műszereket, szerszámokat, elektromos-ke­mencét, vízibuszt, hengerelt árut, vasúti biztosító-beren­dezést, mezőgazdasági gépe­ket és gázgenerátórokat vásá­roltak a többi között magyar partnereiktől. Nagy volumenű a magyar import üzletkötések értéke is. Szerszámgépek, teher- és sze­mélygépkocsik, faféleségek, építőipari gépek szerepelnek a magyar vállalatok vásárlá­si listáján. Az Új Sző végezetül meg­állapítja: „A magyar kiállí­tás határozott sikert aratott, komoly üzletkötések jöttek létre, amelyek tovább mélyí­tik a két ország baráti és kereskedelmi kapcsolatait. NEW YORK ÍTASZSZ). I Oromiko, a Szovjetunió külügyminisztere felszólalá-1 sában megállapította, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenle­gi ülésszaka az előző ülés­szakokénál sokkal zaklatot- tabb és feszültebb légkörben ült össze. Gromiko hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi fe­szültség fokozódásának okát a NATO hatalmak agresszív politikájában kell keresni. A mai nemzetközi kapcsolatok legfontosabb és legégetőbb kérdései — az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rendszer teljes felszámolása, a második világháború nyo­mainak végleges eltüntetése — még megoldásra várnak. A számos nemzetközi kér­dés között amellyel az ENSZ- közgyűlés ülésszakának fog­lalkoznia kell “ folytatta — a német békeszerződés meg­kötésének problémája külön­leges helyet foglal el. Füg­getlenül attól, hogy szere­pel-e formálisan a napiren­den. vagy sem. pillanatnyilag ez a kérdés maga mögé utal­ja a többit. Ismét cséplőgép zúg a határban Gromiko leleplezte a veze­tő nyugati politikusoknak a németek „önrendelkezéséről” hángozatott frázisait. A né­met békeszerződés megköté­sének ellenzői folytatják ezt a politikát, amely arra irá­nyul, hogy Nyugat-Németar- szág bekebelezze az NDK-t A németek már régen döntöt­tek sorsukról — jelentette ki a szovjet képviselő. — A né­metek már akkor döntöttek sorsukról, amikor 1949 őszén megalakították a két önálló német államot. Lehetetlen nem észrevenni —■ hangsú­lyozta Gromiko —, hogy m két német állam elhatárolá­sa nem nemzeti, hanem tár­sadalmi ismérvek alapján következett be. Ebből a helyzetből az egyetlen kivezető út — foly­tatta — a német békeszerző­dés megkötése és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rendezése. Mi haj­landók vagyunk — mondta Gromiko — közös békeszer­ződést aláírni a két német állammal, vagy külöh-külön az NDK-val, — illetve az NSZK-val. Amikor a Szov­jetunió azt ajánlja, hogy a békeszerződés alapján ren­dezzék a nyugat-berlini helyzetet — fejtette ki a Szovjetunió külügyminiszte­re — akkor olyan megoldást javasol, amely nem érinti sem a Szovjetunió, sem a nyugati hatalmak presztízsét. A nyugati hatalmak azon­ban ahelyett, hogy leülnének a békekonferencia asztalá­hoz és gyakorlatilag megvi­tatnák a szovjet javaslatokat, vagy előterjesztenék saját javaslataikat, a háborús elő­készületek fokozásához folya­modtak és odáig jutottak, (Folytatás a 2. oldalon) Hétfőre halasztották a Biztonsági Tanács ülését A nyugati küldöttségek lázas tanácskozása a színfalak mögött A karcagi Lenin Termelőszövetkezet földjén ismét zúgnak a cséplőgépek. Közel 800 hold rizstermését csépelik. Mint azt Barta Sándor. Kovács József és Cseppentő Sándor szövetkezeti gazdák elmondták, elég jól fizet » riu, mintegy 14 mázsát hol­danként. Képünk a karcagi Lenin Tsz Takács-féle tanyáján készült. * „Napjainkban tovább növekszik a béketábor Szakasits Árpád a londoni konferenciáról Londonban a közel múlt­ban fejeződött be az a nem­zetközi leszerelési konferen­cia, amely a nagytekintélyű békeharcos, Collins kanonok kezdeményezésére ült össze a Russel szálloda különter­mében. — A tanácskozáson részt vett Szakasits Árpád, a Béke-Világtanács irodájának tagja, az Országos Béketa­nács elnöke, aki nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — ötvennyolcán ültünk a tárgyalóasztalnál, volt aki Ausztráliából, más Afriká­ból, megint más az ázsiai or­szágokból, az Egyesült Álla­mokból, Kanadából és Latin- Amerikából érkezett, s volt, aki Anglia, Belgium, Cseh­szlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, a Német Szövet­ségi Köztársaság, Olaszor­szág, Ausztria, Svájc, Len­gyelország és Svédország bé­keszerető közvéleményét kép­viselte. A Szovjetunióból Ilja Erenburg és Nyikolaj Kor- nyejcsuk vett részt a tanács­kozáson. A szellem embereinek ez a találkozása — tudósok, írók, művészek, publicisták cse­rélték ki nézeteiket — annak az erjedési folyamatnak volt egyik különösen örvendetes megnyilatkozása, amely az utóbbi esztendőkben és nap­jainkban az értelmiség leg értékesebb rétegeibe végbe megy. Nem egyszer megren­dítő vallomásokat hallhat­tunk a konferencián, amelyek azt mutatják, hogy a szellem emberei mind jobban átér­zik felelősségüket, hogy az írószobák, a laboratóriumok az egyetemi előadótermek falai közül kifnenjenek a tö­megek közé, s felvilágosítsák embertársaikat a háborqelle- nes küzdelem szükségességé­ről, a különböző, társadalmi rétegek akcióegysége létre­hozásának fontosságáról. A lelkiismereti ráeszmélésnek ez a rplnd gyakoribb jele a nemzetközi békemozgalom egyetemességének és ható­erejének még további növe­kedéséhez vezethet. A lon­doni konferencia e téren is jelentős előrehaladást jelen­tett már csak azért is, mert egyhangúlag elfogadott dek­larációjában halaszthatatlan tennivalóként jelölte meg a közélemény felvilágosítását és az együttműködést a szak- szervezetekkel. Szakasits Árpád ezután a konferencia programjáról és menetéről beszélt. — Végül hangsúlyozta: „ha figyelem­be vesszük, hngv nemrégen a demckratikus Berlinben ti­zenhárom ország békemoz­galmának vezetői, most ez a londoni konferencia, a Béke Világtanács varsói ülése, va­lamint a Szakszervezeti Vi­lágszövetség berlini konfe­renciája is, a Szovjetunió s a szocialista országok békekez­deményezései mellett foglalt állást, akkor megállapíthat­juk: napjainkban tovább nö­vekszik a béketábor ereje. (MTI). New York (MTI). — Az MTI New York-i tudósítója jelenti: A Biztonsági Tanács kedd éjszakai — magyar idő sze­rint szerda hajnali — ülésén a be nem avatottak számára váratlan fordulat történt. Miután a Biztonsági Tanács tagjai szerencsekívánataikat fejezték ki Sierre Leone fel vételével kapcsolatban; Ecuador küldöttének javasla­tára elhalasztották Maurita­nia és a Mongol Népköztár­saság tagfelvételi ügyének megtárgyalását. A javaslatot senki sem el­lenezte, ezért a Biztonsági Tanács ülését bezárták és folytatását hétfőn délután 15 órára halasztották. Mi van az elhalasztás mö­gött? A Biztonsági Tanács kedd délelőtti ülésén világossá vált, hogy megbukott az az átlátszó kísérlet, amely arra Irányult, hogy Mauritániát előbb felvegyék az ENSZ-be, ezután pedig csangkajsekék megvétózzák a Mongol Nép­Megnyílt a munkásakadémia A jászberényi Fémnyomó klubjának nagytermét ünnepié­be öltözött gyári munkások töltötték meg kedden este. A megjelentek előtt Bárdi Imre, a megyei tanács művelődé­si osztályának vezetője nyitotta meg az előadássorozatot. Négy tagozaton 300 munkás hallgatta meg az első előadást köztársaság felvételét. Az ülés után több afrikai delegátus, köztük a volt fran­cia gyarmatokból alakult ál­lamok küldöttei megerősítet­ték korábbi elhatározásukat, ha a csangkajsekisták hibá­jából Mauritániát nem veszik fel a világszervezet be, akkor a Kínai Népköztársaság mel­lett fognak szavazni, azaz arra, hogy a csangkajseklstá- kat azonnal klebrudaiják az Egyesült Nemzetek Szerveze­téből. Ezután lázas tanácskozások kezdődtek bizonyos nyugati küldöttségek között és végül arra az elhatározásra jutot­tak, hogy kérni fogják a Biz­tonsági Tanács ülésének el­halasztását. A Biztonsági Tanács ülése előtt zárt ajtók mögött, tárgyalásokra került sor a főtitkárság Ideiglenes meg­oldásának kérédésérőL Gromiko szovjet külügymi­niszter kedd délutáni beszé­dében utalt arra, hogy a Szovjetunió esetleg beleegye­zik valamiféle ideiglenes megoldásba. Ezt kővetően Barnes libé­riái küldött, a Biztonsági Ta­nács e havi elnöke összehív­ta a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország állandó ENSZ- képviselőit. A tanácskozás informatív jellegű volt, ezért kommünikét nem adtak ki róla. Mint az MTI tudósítója be­avatott forrásból értesült, fel­vetődött néhány afrikai ál­lamnak az a javaslata, hogy az ENSZ titkárság ügyeit ideiglenesen egy négytagú testület intézze. Ennek a testületnek egyik tagja lenne a közgyűlés el­nöke. vagy esetleg az ideig­lenes főtitkár, többi tae.ia három főtitkárhelyettesből állna, akik közül az egyik a Szovjetuniót, a másik az Egyesült Államokat, a har­madik Indiát képviselné. Amikor azonban szóbake- ült az, hogy a négytagú tes­tület csak teljes egyetértés­ben hozhatna határozatokat. Stevenson azonnal elutasí­totta ezt a javaslatot. A szovjet képviselő tüzete­sen foglalkozott az államok I közötti ellentétek egyik leg­veszélyesebb gócpontjának kialakulásával Ez a gócpont Közép-Európa ama részének rendezetlen helyzete folytáh alakult ki. ahol előbb romba- dőlt a hitleri birodalom, — majd létrejött a két német állam. A két államot — hangsúlyozta Gromiko ■*- nemcsak határsorompók, ha­nem mélyreható társadalmi és politikai kCilönbségek vá­lasztják el. Az NDK örökre szakított á náci Németország szégyenteljes múltjával. — Gyökeresen megváltoztatta gazdasági és társadalmi éle­tét. megfosztotta politikai hatalmuktól és gazdasági be­folyásuktól a német militá- rlzmüs letéteményeseit, ön­ként korlátozta hadseregé­nek létszámát, eltekintett a hadkötelezettség bevezetésé­től és kinyilvánította, hogy nem kívánja ato' ’fegyverrel ellátni hadseregéi ,\z NDK. szomszédaival szl| »n nem támaszt területi kelése­ket. Az NSZK-ban t a varlamentarizmus ’szói mögött megbújnak Aki­ket annakidején t nus tenyésztett ki. Hitit iti- kai örökösei — mi«v az ország gazdasági és pi 'cai | életében elfoglalták a xtő j helyeket — revansra k tzü- ] lödnek a vesztett hábor ért. ! Az NSZK kormánya nyíltan i követeli a második világhá­ború nyomán megállapított határok felülvizsgálását. Az NSZK politikája mind komb- lyabban és mind határozot­tabban tárja fel azokat a vo­násokat, amelyek a második- világháborút megelőzően jel­lemezték Németországot.

Next

/
Thumbnails
Contents