Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. szeptember 1. Nyíri Béla beszámolója a mezőgazdasági nagyaktíván (Folytatás az 1. oldalról) tus 20-ig; jobb adottságú ál­lami gazdaságaink pedig augusztus 8-ig tudták le a cséplés gondját. A tsz-ek közös munkájában résztve­vő családtagok száma — nem is számítva a barátok, rokonok, ismerősök ezreit — majdnem kétezerötszáz- zal nőtt a tavalyihoz képest. Nyíri Béla elvtárs ezután elismeréssel szólott azokról a gazdákról, gépállomásiak­ról, vezetőkről, kik szemé­lyes erőfeszítéssel, jópéldá­val járultak az elért sike­rekhez. Hangsúlyozta, hogy mind kombájnosaink, mind aratógépeseink túlteljesítették az országos átlagot. Eredményesnek bizonyult a szomszédos megyék állami gazdaságaival, gépállomásai­val megszervezett kooperá­ció is. — Megyei átlagban mini­málisan 12,5 q-s búzatermést értünk el; a negyvenes évek búzaátlaga csak 7,3 q volt. Mi erre a magyarázat? Jó volt a talajelőkészítés, a ve­tés; a remélt mértékben fi­zettek 40 000 kh-n az inten­zív búzafajták. Viszonyaink­nak legmegfelelőbbnek a szovjet Bezosztája és az olasz San Pastore bizonyult. — Kenyérgabona felvásár­lási tervünket eddig 105 szá­zalékra teljesítettük. A vál­lalásokból egyelőre mintegy 300 vagon hiányzik. E tekin­tetben legderekasabban állt helyet Mezőtúr, a török­szentmiklósi és jászberényi tárás. A legnagyobb lemara­dás Szolnokon, Jászberény­ben és a tiszafüredi járásban mutatkozik. A hízottsertés felvásárlási tervről szólva Nyíri elvtárs figyelmeztette a jelenlévő­ket: a teljesítés érdekében további erőfeszítések szüksé­gesek. Követendő például ál­lította a kunszentmártoni és a kunhegyesi járás tsz-eit. Helyeslőén állapította meg, hogy tőbbhelyütt a vágómarha értékesítési terv túlteljesítésére törekednek. Kerül még ten­nivaló a baromfifelvásárlás­nál is. Tejfelvásárlásban csak kevés, könnyen pótol­ható a lemaradás. Tojás fel­vásárlásnál III. negyedéves tervünket 107,8 százalékra teljesítettük. Zöldségexportból megyénk 133 vagonnal túlteljesítette tervét; paradicsomból azon­ban a tervezettnél kevesebbet exportáltunk. Gyömülcsfé- lékből a tervezett 179 va­gonnal szemben 270 vagon­nyit juttattunk külföldre. A tavalyi évet megyénk húsznál több termelőszövet­kezete zárta több-kevesebb mérleghiánnyal. Ezeknek a szövetkezeteknek döntő több­ségében hónapok óta önként vállalkozó, lelkes, jelentős szaktudású elvtársak dolgoz­nak. Jó vezetés, tervszerű munka, számos megelégedés­re késztető eredmény tapasz­talható például a szolnoki Lenin, a kunhegyesi Vörös Október, a jászfénys zárai Lehel Kürt, a tiszagyendai Lenin Tsz-ben. Ezekben és még sok más közös gazdaság­ban a szeszélyes időjárás el­lenére is a tervezettnek megfelelően tudnak majd osztani. Ugyanakkor teljesítik az ál­lam iránti kötelezettségeiket; mi több: meggyorsítják a hitel-visszafizetést, a szövet­kezet fejlesztését. A megyei tanács VB. el­nökhelyettese ezután részle­tesen értékelte megyénk ál­lattenyésztésének helyzetét — amit összeségében kedve­zőnek talált; — Az 1962-es gazdasági év előkészítéséhez megyénk tsz-ei, állami gazdaságai ed­digi munkájukkal megterem­tették az alapot, — folytatta Nyíri Béla — Ez módot nyújt arra is, hogy a tsz-ek a korábbi évek gyakorlatától eltérően már szeptember fo­lyamán elkészíthessék jövő évi termelési terveiket. Tény, hogy a szántás, vetés, beta­karítás munkájával egyidő- ben a tervkészítés nem köny- nyű feladat — ám szükséges. Eredményesebben dolgozha­tunk, ha idejekorán biztosí­tunk — például — 175 000 kh-t a kenyérgabonának, 14 500 kh-t a napraforgónak. — Javaslom, hogy a szö­vetkezetek annyira koncent­rálják termelésüket, ameny- nyire csak lehetséges. Szá­molják fel a „mindenből egy keveset” helytelen gyakorla­tát! Ám ugyanakkor óvakod­janak attól, hogy túlbecsül­jék a szakosítás jelentőségét és túlzott követelményeket támasszanak magukkal szem­ben; — de ne is „intézzék el” egy kézlegyintéssel a sza­kosítás nagyonis fontos kér­dését. Ne feledjék, hogy a szakosított nagy­üzemben fokozott lehetőség nyílik a technika alkalmazá­sára, a szakmai követelmé­nyek érvényesítésére. — A gyengén működő szö­vetkezetek a lehetőségekhez mérten egyszerűsítsék le gaz­dálkodásukat. A járási, váro­si vezetők pedig segítsék őket abban, hogy azt termeljék, ami legjobban megfelel gaz­dasági, klimatikus és talaj­adottságaiknak. A búza ve­tésterülete — például — Be- senyszögön, Mezőtúron, Ti- szafüred-Kócson az össz- szántónak akár 40—50 száza­léka is lehet Tartsák elvtár- saink erkölcsi, kommunista kötelességüknek, hogy a tá­mogatásra szoruló tsz-eket legjobb tudásuk szerint segí­tik! •— Mezőgazdaságunk alka­tának fejlődéséből követke­zik, hogy nyár helyett immár az ősz a munkacsúcs idefe. Többszörösre növekedett te­rületről kell betakarítanunk a cukorrépát, rizst, kukoricát — összességében 20 000 hol- dal nagyobb terület termé­sét, mint nyáron. Növeli a feladatokat, hogy a most következő munkák a nyáriaknál kevésbé gépesí­tettek, a nappalok pedig rö- videbbek. A felkészülésnek tehát még jobbnak, a munká­nak még intenzívebbnek, az ellenőrzésnek még pontosabb­nak, a vezetésnek még oda- adóbbnak kell lennie. — Kívánatos, hogy a tsz- ek, valamint a gépállomások és termeltető vállalatok kö­zött a kampánytervnek meg­felelően legalább olyan zök­kenőmentes legyen a kooperá­ció, mint a közelmúlt hóna­pokban. Elsődlegesen fontos, hogy a munkák megkezdé­séig fejeződjék be a gépek kijavítása, szükséges átalakí­tása. Igen helytelen például, hogy az elmúlt héten még se­hol sem tartott a kombájnok átalakítása a napraforgó^ be­takarításhoz. — Érvényesítsék a megfe­lelő sorrendet az őszi beta­karítás során tsz-eink! Ott kezdjék a munkát, honnan messze a vasút, a kövesút; részesítsék előnyben az őszi kalászosok előveteményeit. — Az ütemtervek megtar­tásánál gondoljanak tsz-eink, állami gazdaságaink a cukorgyárakra. melyek munkája az ő mun­kájuk függvénye. A megol­dás egyszerűbb, mint hin- nők: a vezetőség állapodjék meg a tagsággal, hogy a munkacsapatok, brigádok elő­re meghatározott sorrendben — egymással egyidőben — törjék a kukoricát, szedjék a répát. A brigádok, munka­csapatok hetenkénti váltása célszerűnek ígérkezik. Idő­ben kérem a tsz-ek vezetőit: gondoskodjanak a naprafor­gó jókor történő átadásáról, megfelelő tárolásáról, ne­hogy ez az olajban gazdag, fontos ipari növény tönkre­menjen. — KeZZ és lehet enyhíte­nünk a szeptember végi, ok­tóber eleji munkacsúcson. A silókukorica egy része már érett, sőt bizonyos hányada túlérett. Karcagon ennek elle­nére is csak 2,3 százalékát takarították be a silókukori­cának; noha e hónap 25-én százhetvennél több silókom­bájn még tétlenül állt. Fon­tos, hogy „pihentetés" helyett mielőbb munkába, sőt lehető­leg kétműszakra fogjuk a si­lónövényeket betakarító gé­peket Célszerű lenne gyorsí­tani a napraforgó betakarítá­sát is; hiszen az eső erősen károsíthatja a napraforgót — Rizstermelő tsz-eink egy része a jó gazda dicséretes gondosságával már megkezd­te a rizstelepek lecsapolását. Kívánatos, hogy minél na­gyobb területen géppel vé­gezhessük a rizsaratást; s az­zal párhuzamosan kezdhes­sünk a csépléshez. A késedel­mes cséplés — emlékezzünk, s okuljunk! — tavaly helyen­ként ötvenszázalékos veszte­séget okozott Nyíri elvtárs ezután néhány jótanácsot adott arra vonat­kozóan, hogyan hasznos a tsz- ekben megszervezni a kuko­ricatörést Helyes elgondolás­ként vetette fel: a közgyűlés határozza meg, mikor kezdjék, mikor fejezzék be a törést. Nem javasolta az előlegezést addig, míg a szárvágás nem fejeződött be. A szüret és paradicsomsze­dés feladatai után a kenyér- gabona termesztésről beszélt a megyei tanács VB elnökhe­lyettese. Az ismert ellenvéle­ményekkel szemben bebizo­nyította, hogy a búzatermesz­tés 10—15 métermázsás átlag­termésnél már jelentősen nyereséges. 7—8 métermázsát csak hanyag munkánál, a korszerű technika, az inten­zív vetőmag mellőzésénél ad a föld. A Földművelésügyi Minisztérium a tavalyi 40 000 kh-vai szemben ebben az évben 70 000 hk-ra elegendő intenzív vetőmagot és műtrá­gyát biztosít. További vető­magot még kaphatnánk, de többlet-műtrágyát nem. Kül­terjes körülmények közepette pedig nem érdemes, nem ki­fizető az intenzív fajták ter­mesztése. Vessünk minden fajtát a maga helyére — ak­kor eredményes lesz búzater­mesztésünk. — A vetéshez osszák be tsz- eink a legjobb kommunistá­kat, a legbecsületesebb, hoz­záértő parasztokat — aján­lotta Nyíri elvtárs. — A szak­vezetőkkel vállvetve gondos­kodjanak arról, hogy jókor s elegendő vetőmag kerüljön a földbe Ne feledkezzenek meg termé­szetesen a vetőmag csávázá- sáról sem. — Időszerű beszélnünk az őszi árpáról... E takarmány- növény különösen a munka­erőgondokkal küzdő tsz-ek számára nagyjelentőségű. Tápértékben gazdag, betaka­rítása pedig teljesen gépesí­tett Joggal sürgette Nyíri Béla az állatok férőhelyét biztosí­tó építkezések meggyorsítá­sát. Helytelenítette, hogy hu­szonhat szerfás építkezéshez még hozzá sem kezdtek. A takarmányozás kérdésé­ről beszélve fokozott, ok­szerű takarékosságra és szak­szerű felhasználásra kérte a gazdákat. Ajánlotta, hogy a tél folyamán minél több csa­ládtaggal, szövetkezeti gazdá­val erősítsék az állattenyész­tői gárdát. Félreérthetetlenül bebizonyította, mennyire kí­vánatos és szükséges, hogy a szövetkezetek éljenek a mezőgazdasági tanulók képzésében rejlő óriási lehetőséggel. Nem mulasztotta el megjegyezni: szeptember 15-ig még van mód mezőgazdasági tanulók szerződéskötésére. — Ebben az évben tovább szilárdult a közös vagyon vé­delme — szögezte le Nyíri elvtárs. — Tsz-eink rendez­ték számadásaikat, tért hó­dított a korszerű kettős köny­velés. A piaci árusítás tekin­tetében azonban több éberség szükséges. Nem mellőzhető az ellenőrzés megszigorítása, és annak megelőzése, hogy spe­kulatív elemek szabad va­dászterületnek tekintsék a piaci árusítást. — A kenyérgabona átvéte­li ára, éppúgy, mint a nagy­üzemi felár, változatlan ma­rad! — jelentette ki határo­zottan. — Vonatkozik ez mind a hagyományos, mind az intenzív fajtákra. Aki mást állít: valótlanságot ál­lít! Mint a szövetkezetieknek, úgy a gépállomási dolgozók­nak sincs nyugtalanságra okuk. Szó sincs arái, hogy a gépállomásokat máról holnap­ra felszámoljuk, hogy embe­reket megfosszunk szeret munkakörüktől. Ha még több traktorosunk lenne, mint amennyi var. azoknak is találnánk műnk; alkalmat. Túrkevei, mezőtúr gépállomási elvtársak a meg mondhatói: nem jártak rósz szül azzal, hogy szövetkezet, gazdák lettek. Tájékoztatójának utolsó mondataiban a párt, a kor­mány támogatását ígért r Nyíri elvtárs minden becsü­letes szándékú mezőgazdaság dolgozónak, szövetkezeti gaz dának. Remélte, hogy az ed­diginél is következetesebben célratörőbben dolgoznak — amihez mindannyiuknak iga szívvel kívánt erőt, egészsé get, sok sikert A vita során hangzott el Nyíri Béla előadását szá­mos hozzászólás követte. El­sőnek Csatári Ferenc, a me­zőtúri Magyar—Mongol Ba­rátság Tsz vezető mezőgaz­dásza kért szót Beszélt a búzatermesztés gazdaságos­ságáról, s arról, hogy a jó terméseredmény a talajelő­készítés függvénye Ebből a meggondolásból náluk azo­kon a területeken, ahol nincs őszi betakarítású nö­vény, a búzának és az őszi vetésű árpának is elkészítet­ték a talajt. Számokkal ér­zékeltette, mennyivel maga­sabb átlagtermést értek el a külföldi nagyhozamú búza­fajtákkal, a mi megszokott búzafajtánk termésénél. Nagy Tibor, a tiszaszent- imrei Aranykalász Tsz ag- ronómusa szintén a külföldi, főleg a szovjet Bezosztája búzafajta termesztésében el­ért eredményekről szólt. — Ilyen átlagtermésre — mon­dotta — a legidősebb tsz ta­gok sem emlékeznek ná­lunk. A mi búzafajtáink a legjobb körülmények és a legjobb időjárás esetén sem adták a mostani 22—24 má­zsás átlagtermést, amit most a szovjet búzával fértünk. Abonyi Lajos, a jászapáti járási tanács vb elnöke fel­szólalásában mindenekelőtt arról beszélt: Jó hallani, hogy a megyei mezőgazda- sági nagyaktiva arról adhat számot: Jó szervezéssel, jó ütemben végeztük el a nyá­ri munkát. Ez nemcsak ki­zárólag gazdasági eredmény volt, hanem a dolgozó törne gek állásfoglalása is pár­tunk és kormányunk politi­kája, útmutatása mellett. — Meg kell most itt emlékez­nünk arról is, hogy pártszer vezeteink ezidő alatt szin­te hallatlan erővel segítették a gyors, jó munkát Biztos vagyok benne, hogy segítsé­gük nélkül ilyen sikereket nem érhettünk volna el. A továbbiakban Abonyi elvtárs számot adott arról: Nem végleges adatok sze­rint járásukban tíz és fél mázsás búzaátlagtermést ér tek el. Ugyanakkor a kül­földi búzafajták 14—18 má­zsás átlagtermést adtak. Be­fejezésül kérte, hogy az őszi jó talajmunkákat a termelő­szövetkezeti gazdákkal együtt a gépállomások is szorgal­mazzák, hisz az a jövő évi jó terméseredmények egyik elengedhetetlen feltétele. A termelőszövetkezetek kommunistáira nagy feladatok hárulnak az őszi munkák megszervezésében Felszólalt a nagyaktiván Váczi Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtit­kára is. Felszólalása során ezeket mondotta: A megyei párt-végrehajtó bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a tavalyi rossz időjárás után pártszerveze­tek segítségével termelőszö­vetkezeteink, állmi gazdasá­megküzdenünk az ősz folya­mán, nehogy az eddigi si­kerek után az őszi nagy munkák előtt megtorpan­junk. — Mik a legfontosabb fel­adataink az őszi munkák előkészítésében? Az elsődle­ges; a termelőszövetkezetek jövő évi terveinek összeállí tása, mert ezzel függ össze A nagyaktíva részvevőinek egy csoportja. gaink és gépállomásaink idejében és sikeresen oldot­ták meg az e nyáron reájuk háruló feladatokat. Ebben az évben sokat haladtunk előre abban, hogy a mezőgazdasá­gi dolgozók felismerjék: Csak a munka nyomán, a termelés színvonalának emelkedésével együtt növe­kedhet az életszínvonal. — Megállapíthatjuk, hogy az ez évi kedvezőtlen időjárás el­lenére is a kalászosok ter­mésátlaga jó. Az eredmé­nyek mindenekelőtt újabb, nagyobb sikerek megalapo­zására szolgáljanak, arra biztassanak bennünket. Na­gyon alaposan nézzük meg. milyen feladatokkal kell, minden más, amire gondol­nunk kell. A tervezés során hozzá kell látnunk a mező- gazdasági üzemek átgondolt szakosításához. Enélkül a meglévő erőket nem lehet alaposan kihasználni. Taná­csunk mindenekelőtt az: csökkentsük a sokfajta nö­vényféleséget. Mindenhol azt termeljék, amihez az adott­ságok megvannak, amihez van megfelelő munkaerő, s természetesen azt, amit a népgazdaság vár tőlünk. Legfontosabb terményünk a kenyérgabona. Biztosítani kell mindenütt, hogy a ter­vezett területet bevessék. Nem engedhetjük meg, hogy egyes helyeken keve­sebbet vessenek, mint a meghatározott mennyiségű terület. A búzafajtákat ille­tően is sok helyen arra szá­mítanak, hogy a külföldi búzafajtákból vetnek majd többet, mint eddig s így nö­vekszik a termelt mennyi­ség. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a búzafajták is csak megfelelően előkészített ta­lajban, meghatározott meny- nyiségű műtrágya segítségé­vel biztosítják a magas ter­méshozamot Azontúl pedig vetőmagunk sincs korlátlan mennyiségben. Ezért minde­nekelőtt a rendelkezésünkre álló eszközökkel növeljük a terméshozamot. így a meg­felelő talaj előkészítéssel, az elegendő mennyiségű vető­mag felhasználással stb. A továbbiakban Váczi elv­társ a napraforgó termesztés további növelésének fontos­ságáról beszélt. Hangoztatta, hogy fontos népgazdasági ér­dek, s ezért politikai kérdés is a napraforgó termesztés jelentőségének megértése. Javasolta: jó napraforgó ter­mesztési eredményekért pre­mizálják a termelőszövetke­zeti dolgozókat és más mó­don is serkentsenek arra, hogy ezt a hasznos olajnö­vényt ne kezeljék mostohán a nagyüzemi gazdaságokban. A takarmánycirok, szója és egyéb fehérjedús takarmá­nyok bőségének biztosításá­ról külön szólt Váczi elvtárs, majd feltette a kérdést: — Mi a mostani legsürgő­sebb feladatunk? össze’ mindig több a munka, mint nyáron — folytatta. — Ez abból adódik, hogy az aratást jobban tudtuk gépesíteni, de ősszel sok munkaigényes nö­vényt kell betakarítani. — Ugyanakkor több a terület is. Alaposan át kell tehát gondolni a munka megszer­vezését. Nézzük most a szán­tást; 489 ezer katasztrális hold vár szántásra összesen ebből 174 600 holdon végezték el eddig a munkát. Ez kevés A traktorokat nem használ­ják ki kellően. Ha ezen nem változtatunk, nem tudunk ősszel minden szántásra váró területet felszántani. Néni halad elég jól a silókukorica betakarítása, nem elég jó a silókombájnok kapacitásának kihasználása sem. Másik nagyon fontos fel­adatunk: jól felkészülni az őszi vetésre. Ezt sok helyen gátolja a háztáji területek ierakarítása. Termelőszövet kezeteinkben úgy kell meg­szervezni a munkát, hogi azt az előnyt, amit a nyár munkák gyors elvégzéséve szereztünk, el ne veszítsün Ha a nyári munkák ütemé1 tartjuk, október 20-ig elvet­hetjük a kenyérgabonát. S akkor újabb, jó eredmények­re számíthatunk a jövő nyá­ron. A továbbiakban Váci eivtárs a téli takarmány, va­lamint az állati férőhelyek biztosításáról szólt, befejezé­sül pedig ezeket mondta: — Mindenütt előrelátással körültekintéssel dolgozzunk. Mind az erőket, mind a fel­adatokat figyelembevéve ha­tározzuk meg, kinek hol, mi­kor, mit kell tennie. S ezt a termelőszövetkezetek kommu­nistái beszéljék meg minde­nekelőtt a taggyűléseken, s a termelőszövetkezeti tagokkal is. Segítsenek összefogni és mozgósítani az erőket a kö­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents