Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. szeptember 1. Nyíri Béla beszámolója a mezőgazdasági nagyaktíván (Folytatás az 1. oldalról) tus 20-ig; jobb adottságú állami gazdaságaink pedig augusztus 8-ig tudták le a cséplés gondját. A tsz-ek közös munkájában résztvevő családtagok száma — nem is számítva a barátok, rokonok, ismerősök ezreit — majdnem kétezerötszáz- zal nőtt a tavalyihoz képest. Nyíri Béla elvtárs ezután elismeréssel szólott azokról a gazdákról, gépállomásiakról, vezetőkről, kik személyes erőfeszítéssel, jópéldával járultak az elért sikerekhez. Hangsúlyozta, hogy mind kombájnosaink, mind aratógépeseink túlteljesítették az országos átlagot. Eredményesnek bizonyult a szomszédos megyék állami gazdaságaival, gépállomásaival megszervezett kooperáció is. — Megyei átlagban minimálisan 12,5 q-s búzatermést értünk el; a negyvenes évek búzaátlaga csak 7,3 q volt. Mi erre a magyarázat? Jó volt a talajelőkészítés, a vetés; a remélt mértékben fizettek 40 000 kh-n az intenzív búzafajták. Viszonyainknak legmegfelelőbbnek a szovjet Bezosztája és az olasz San Pastore bizonyult. — Kenyérgabona felvásárlási tervünket eddig 105 százalékra teljesítettük. A vállalásokból egyelőre mintegy 300 vagon hiányzik. E tekintetben legderekasabban állt helyet Mezőtúr, a törökszentmiklósi és jászberényi tárás. A legnagyobb lemaradás Szolnokon, Jászberényben és a tiszafüredi járásban mutatkozik. A hízottsertés felvásárlási tervről szólva Nyíri elvtárs figyelmeztette a jelenlévőket: a teljesítés érdekében további erőfeszítések szükségesek. Követendő például állította a kunszentmártoni és a kunhegyesi járás tsz-eit. Helyeslőén állapította meg, hogy tőbbhelyütt a vágómarha értékesítési terv túlteljesítésére törekednek. Kerül még tennivaló a baromfifelvásárlásnál is. Tejfelvásárlásban csak kevés, könnyen pótolható a lemaradás. Tojás felvásárlásnál III. negyedéves tervünket 107,8 százalékra teljesítettük. Zöldségexportból megyénk 133 vagonnal túlteljesítette tervét; paradicsomból azonban a tervezettnél kevesebbet exportáltunk. Gyömülcsfé- lékből a tervezett 179 vagonnal szemben 270 vagonnyit juttattunk külföldre. A tavalyi évet megyénk húsznál több termelőszövetkezete zárta több-kevesebb mérleghiánnyal. Ezeknek a szövetkezeteknek döntő többségében hónapok óta önként vállalkozó, lelkes, jelentős szaktudású elvtársak dolgoznak. Jó vezetés, tervszerű munka, számos megelégedésre késztető eredmény tapasztalható például a szolnoki Lenin, a kunhegyesi Vörös Október, a jászfénys zárai Lehel Kürt, a tiszagyendai Lenin Tsz-ben. Ezekben és még sok más közös gazdaságban a szeszélyes időjárás ellenére is a tervezettnek megfelelően tudnak majd osztani. Ugyanakkor teljesítik az állam iránti kötelezettségeiket; mi több: meggyorsítják a hitel-visszafizetést, a szövetkezet fejlesztését. A megyei tanács VB. elnökhelyettese ezután részletesen értékelte megyénk állattenyésztésének helyzetét — amit összeségében kedvezőnek talált; — Az 1962-es gazdasági év előkészítéséhez megyénk tsz-ei, állami gazdaságai eddigi munkájukkal megteremtették az alapot, — folytatta Nyíri Béla — Ez módot nyújt arra is, hogy a tsz-ek a korábbi évek gyakorlatától eltérően már szeptember folyamán elkészíthessék jövő évi termelési terveiket. Tény, hogy a szántás, vetés, betakarítás munkájával egyidő- ben a tervkészítés nem köny- nyű feladat — ám szükséges. Eredményesebben dolgozhatunk, ha idejekorán biztosítunk — például — 175 000 kh-t a kenyérgabonának, 14 500 kh-t a napraforgónak. — Javaslom, hogy a szövetkezetek annyira koncentrálják termelésüket, ameny- nyire csak lehetséges. Számolják fel a „mindenből egy keveset” helytelen gyakorlatát! Ám ugyanakkor óvakodjanak attól, hogy túlbecsüljék a szakosítás jelentőségét és túlzott követelményeket támasszanak magukkal szemben; — de ne is „intézzék el” egy kézlegyintéssel a szakosítás nagyonis fontos kérdését. Ne feledjék, hogy a szakosított nagyüzemben fokozott lehetőség nyílik a technika alkalmazására, a szakmai követelmények érvényesítésére. — A gyengén működő szövetkezetek a lehetőségekhez mérten egyszerűsítsék le gazdálkodásukat. A járási, városi vezetők pedig segítsék őket abban, hogy azt termeljék, ami legjobban megfelel gazdasági, klimatikus és talajadottságaiknak. A búza vetésterülete — például — Be- senyszögön, Mezőtúron, Ti- szafüred-Kócson az össz- szántónak akár 40—50 százaléka is lehet Tartsák elvtár- saink erkölcsi, kommunista kötelességüknek, hogy a támogatásra szoruló tsz-eket legjobb tudásuk szerint segítik! •— Mezőgazdaságunk alkatának fejlődéséből következik, hogy nyár helyett immár az ősz a munkacsúcs idefe. Többszörösre növekedett területről kell betakarítanunk a cukorrépát, rizst, kukoricát — összességében 20 000 hol- dal nagyobb terület termését, mint nyáron. Növeli a feladatokat, hogy a most következő munkák a nyáriaknál kevésbé gépesítettek, a nappalok pedig rö- videbbek. A felkészülésnek tehát még jobbnak, a munkának még intenzívebbnek, az ellenőrzésnek még pontosabbnak, a vezetésnek még oda- adóbbnak kell lennie. — Kívánatos, hogy a tsz- ek, valamint a gépállomások és termeltető vállalatok között a kampánytervnek megfelelően legalább olyan zökkenőmentes legyen a kooperáció, mint a közelmúlt hónapokban. Elsődlegesen fontos, hogy a munkák megkezdéséig fejeződjék be a gépek kijavítása, szükséges átalakítása. Igen helytelen például, hogy az elmúlt héten még sehol sem tartott a kombájnok átalakítása a napraforgó^ betakarításhoz. — Érvényesítsék a megfelelő sorrendet az őszi betakarítás során tsz-eink! Ott kezdjék a munkát, honnan messze a vasút, a kövesút; részesítsék előnyben az őszi kalászosok előveteményeit. — Az ütemtervek megtartásánál gondoljanak tsz-eink, állami gazdaságaink a cukorgyárakra. melyek munkája az ő munkájuk függvénye. A megoldás egyszerűbb, mint hin- nők: a vezetőség állapodjék meg a tagsággal, hogy a munkacsapatok, brigádok előre meghatározott sorrendben — egymással egyidőben — törjék a kukoricát, szedjék a répát. A brigádok, munkacsapatok hetenkénti váltása célszerűnek ígérkezik. Időben kérem a tsz-ek vezetőit: gondoskodjanak a napraforgó jókor történő átadásáról, megfelelő tárolásáról, nehogy ez az olajban gazdag, fontos ipari növény tönkremenjen. — KeZZ és lehet enyhítenünk a szeptember végi, október eleji munkacsúcson. A silókukorica egy része már érett, sőt bizonyos hányada túlérett. Karcagon ennek ellenére is csak 2,3 százalékát takarították be a silókukoricának; noha e hónap 25-én százhetvennél több silókombájn még tétlenül állt. Fontos, hogy „pihentetés" helyett mielőbb munkába, sőt lehetőleg kétműszakra fogjuk a silónövényeket betakarító gépeket Célszerű lenne gyorsítani a napraforgó betakarítását is; hiszen az eső erősen károsíthatja a napraforgót — Rizstermelő tsz-eink egy része a jó gazda dicséretes gondosságával már megkezdte a rizstelepek lecsapolását. Kívánatos, hogy minél nagyobb területen géppel végezhessük a rizsaratást; s azzal párhuzamosan kezdhessünk a csépléshez. A késedelmes cséplés — emlékezzünk, s okuljunk! — tavaly helyenként ötvenszázalékos veszteséget okozott Nyíri elvtárs ezután néhány jótanácsot adott arra vonatkozóan, hogyan hasznos a tsz- ekben megszervezni a kukoricatörést Helyes elgondolásként vetette fel: a közgyűlés határozza meg, mikor kezdjék, mikor fejezzék be a törést. Nem javasolta az előlegezést addig, míg a szárvágás nem fejeződött be. A szüret és paradicsomszedés feladatai után a kenyér- gabona termesztésről beszélt a megyei tanács VB elnökhelyettese. Az ismert ellenvéleményekkel szemben bebizonyította, hogy a búzatermesztés 10—15 métermázsás átlagtermésnél már jelentősen nyereséges. 7—8 métermázsát csak hanyag munkánál, a korszerű technika, az intenzív vetőmag mellőzésénél ad a föld. A Földművelésügyi Minisztérium a tavalyi 40 000 kh-vai szemben ebben az évben 70 000 hk-ra elegendő intenzív vetőmagot és műtrágyát biztosít. További vetőmagot még kaphatnánk, de többlet-műtrágyát nem. Külterjes körülmények közepette pedig nem érdemes, nem kifizető az intenzív fajták termesztése. Vessünk minden fajtát a maga helyére — akkor eredményes lesz búzatermesztésünk. — A vetéshez osszák be tsz- eink a legjobb kommunistákat, a legbecsületesebb, hozzáértő parasztokat — ajánlotta Nyíri elvtárs. — A szakvezetőkkel vállvetve gondoskodjanak arról, hogy jókor s elegendő vetőmag kerüljön a földbe Ne feledkezzenek meg természetesen a vetőmag csávázá- sáról sem. — Időszerű beszélnünk az őszi árpáról... E takarmány- növény különösen a munkaerőgondokkal küzdő tsz-ek számára nagyjelentőségű. Tápértékben gazdag, betakarítása pedig teljesen gépesített Joggal sürgette Nyíri Béla az állatok férőhelyét biztosító építkezések meggyorsítását. Helytelenítette, hogy huszonhat szerfás építkezéshez még hozzá sem kezdtek. A takarmányozás kérdéséről beszélve fokozott, okszerű takarékosságra és szakszerű felhasználásra kérte a gazdákat. Ajánlotta, hogy a tél folyamán minél több családtaggal, szövetkezeti gazdával erősítsék az állattenyésztői gárdát. Félreérthetetlenül bebizonyította, mennyire kívánatos és szükséges, hogy a szövetkezetek éljenek a mezőgazdasági tanulók képzésében rejlő óriási lehetőséggel. Nem mulasztotta el megjegyezni: szeptember 15-ig még van mód mezőgazdasági tanulók szerződéskötésére. — Ebben az évben tovább szilárdult a közös vagyon védelme — szögezte le Nyíri elvtárs. — Tsz-eink rendezték számadásaikat, tért hódított a korszerű kettős könyvelés. A piaci árusítás tekintetében azonban több éberség szükséges. Nem mellőzhető az ellenőrzés megszigorítása, és annak megelőzése, hogy spekulatív elemek szabad vadászterületnek tekintsék a piaci árusítást. — A kenyérgabona átvételi ára, éppúgy, mint a nagyüzemi felár, változatlan marad! — jelentette ki határozottan. — Vonatkozik ez mind a hagyományos, mind az intenzív fajtákra. Aki mást állít: valótlanságot állít! Mint a szövetkezetieknek, úgy a gépállomási dolgozóknak sincs nyugtalanságra okuk. Szó sincs arái, hogy a gépállomásokat máról holnapra felszámoljuk, hogy embereket megfosszunk szeret munkakörüktől. Ha még több traktorosunk lenne, mint amennyi var. azoknak is találnánk műnk; alkalmat. Túrkevei, mezőtúr gépállomási elvtársak a meg mondhatói: nem jártak rósz szül azzal, hogy szövetkezet, gazdák lettek. Tájékoztatójának utolsó mondataiban a párt, a kormány támogatását ígért r Nyíri elvtárs minden becsületes szándékú mezőgazdaság dolgozónak, szövetkezeti gaz dának. Remélte, hogy az eddiginél is következetesebben célratörőbben dolgoznak — amihez mindannyiuknak iga szívvel kívánt erőt, egészsé get, sok sikert A vita során hangzott el Nyíri Béla előadását számos hozzászólás követte. Elsőnek Csatári Ferenc, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz vezető mezőgazdásza kért szót Beszélt a búzatermesztés gazdaságosságáról, s arról, hogy a jó terméseredmény a talajelőkészítés függvénye Ebből a meggondolásból náluk azokon a területeken, ahol nincs őszi betakarítású növény, a búzának és az őszi vetésű árpának is elkészítették a talajt. Számokkal érzékeltette, mennyivel magasabb átlagtermést értek el a külföldi nagyhozamú búzafajtákkal, a mi megszokott búzafajtánk termésénél. Nagy Tibor, a tiszaszent- imrei Aranykalász Tsz ag- ronómusa szintén a külföldi, főleg a szovjet Bezosztája búzafajta termesztésében elért eredményekről szólt. — Ilyen átlagtermésre — mondotta — a legidősebb tsz tagok sem emlékeznek nálunk. A mi búzafajtáink a legjobb körülmények és a legjobb időjárás esetén sem adták a mostani 22—24 mázsás átlagtermést, amit most a szovjet búzával fértünk. Abonyi Lajos, a jászapáti járási tanács vb elnöke felszólalásában mindenekelőtt arról beszélt: Jó hallani, hogy a megyei mezőgazda- sági nagyaktiva arról adhat számot: Jó szervezéssel, jó ütemben végeztük el a nyári munkát. Ez nemcsak kizárólag gazdasági eredmény volt, hanem a dolgozó törne gek állásfoglalása is pártunk és kormányunk politikája, útmutatása mellett. — Meg kell most itt emlékeznünk arról is, hogy pártszer vezeteink ezidő alatt szinte hallatlan erővel segítették a gyors, jó munkát Biztos vagyok benne, hogy segítségük nélkül ilyen sikereket nem érhettünk volna el. A továbbiakban Abonyi elvtárs számot adott arról: Nem végleges adatok szerint járásukban tíz és fél mázsás búzaátlagtermést ér tek el. Ugyanakkor a külföldi búzafajták 14—18 mázsás átlagtermést adtak. Befejezésül kérte, hogy az őszi jó talajmunkákat a termelőszövetkezeti gazdákkal együtt a gépállomások is szorgalmazzák, hisz az a jövő évi jó terméseredmények egyik elengedhetetlen feltétele. A termelőszövetkezetek kommunistáira nagy feladatok hárulnak az őszi munkák megszervezésében Felszólalt a nagyaktiván Váczi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára is. Felszólalása során ezeket mondotta: A megyei párt-végrehajtó bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a tavalyi rossz időjárás után pártszervezetek segítségével termelőszövetkezeteink, állmi gazdasámegküzdenünk az ősz folyamán, nehogy az eddigi sikerek után az őszi nagy munkák előtt megtorpanjunk. — Mik a legfontosabb feladataink az őszi munkák előkészítésében? Az elsődleges; a termelőszövetkezetek jövő évi terveinek összeállí tása, mert ezzel függ össze A nagyaktíva részvevőinek egy csoportja. gaink és gépállomásaink idejében és sikeresen oldották meg az e nyáron reájuk háruló feladatokat. Ebben az évben sokat haladtunk előre abban, hogy a mezőgazdasági dolgozók felismerjék: Csak a munka nyomán, a termelés színvonalának emelkedésével együtt növekedhet az életszínvonal. — Megállapíthatjuk, hogy az ez évi kedvezőtlen időjárás ellenére is a kalászosok termésátlaga jó. Az eredmények mindenekelőtt újabb, nagyobb sikerek megalapozására szolgáljanak, arra biztassanak bennünket. Nagyon alaposan nézzük meg. milyen feladatokkal kell, minden más, amire gondolnunk kell. A tervezés során hozzá kell látnunk a mező- gazdasági üzemek átgondolt szakosításához. Enélkül a meglévő erőket nem lehet alaposan kihasználni. Tanácsunk mindenekelőtt az: csökkentsük a sokfajta növényféleséget. Mindenhol azt termeljék, amihez az adottságok megvannak, amihez van megfelelő munkaerő, s természetesen azt, amit a népgazdaság vár tőlünk. Legfontosabb terményünk a kenyérgabona. Biztosítani kell mindenütt, hogy a tervezett területet bevessék. Nem engedhetjük meg, hogy egyes helyeken kevesebbet vessenek, mint a meghatározott mennyiségű terület. A búzafajtákat illetően is sok helyen arra számítanak, hogy a külföldi búzafajtákból vetnek majd többet, mint eddig s így növekszik a termelt mennyiség. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a búzafajták is csak megfelelően előkészített talajban, meghatározott meny- nyiségű műtrágya segítségével biztosítják a magas terméshozamot Azontúl pedig vetőmagunk sincs korlátlan mennyiségben. Ezért mindenekelőtt a rendelkezésünkre álló eszközökkel növeljük a terméshozamot. így a megfelelő talaj előkészítéssel, az elegendő mennyiségű vetőmag felhasználással stb. A továbbiakban Váczi elvtárs a napraforgó termesztés további növelésének fontosságáról beszélt. Hangoztatta, hogy fontos népgazdasági érdek, s ezért politikai kérdés is a napraforgó termesztés jelentőségének megértése. Javasolta: jó napraforgó termesztési eredményekért premizálják a termelőszövetkezeti dolgozókat és más módon is serkentsenek arra, hogy ezt a hasznos olajnövényt ne kezeljék mostohán a nagyüzemi gazdaságokban. A takarmánycirok, szója és egyéb fehérjedús takarmányok bőségének biztosításáról külön szólt Váczi elvtárs, majd feltette a kérdést: — Mi a mostani legsürgősebb feladatunk? össze’ mindig több a munka, mint nyáron — folytatta. — Ez abból adódik, hogy az aratást jobban tudtuk gépesíteni, de ősszel sok munkaigényes növényt kell betakarítani. — Ugyanakkor több a terület is. Alaposan át kell tehát gondolni a munka megszervezését. Nézzük most a szántást; 489 ezer katasztrális hold vár szántásra összesen ebből 174 600 holdon végezték el eddig a munkát. Ez kevés A traktorokat nem használják ki kellően. Ha ezen nem változtatunk, nem tudunk ősszel minden szántásra váró területet felszántani. Néni halad elég jól a silókukorica betakarítása, nem elég jó a silókombájnok kapacitásának kihasználása sem. Másik nagyon fontos feladatunk: jól felkészülni az őszi vetésre. Ezt sok helyen gátolja a háztáji területek ierakarítása. Termelőszövet kezeteinkben úgy kell megszervezni a munkát, hogi azt az előnyt, amit a nyár munkák gyors elvégzéséve szereztünk, el ne veszítsün Ha a nyári munkák ütemé1 tartjuk, október 20-ig elvethetjük a kenyérgabonát. S akkor újabb, jó eredményekre számíthatunk a jövő nyáron. A továbbiakban Váci eivtárs a téli takarmány, valamint az állati férőhelyek biztosításáról szólt, befejezésül pedig ezeket mondta: — Mindenütt előrelátással körültekintéssel dolgozzunk. Mind az erőket, mind a feladatokat figyelembevéve határozzuk meg, kinek hol, mikor, mit kell tennie. S ezt a termelőszövetkezetek kommunistái beszéljék meg mindenekelőtt a taggyűléseken, s a termelőszövetkezeti tagokkal is. Segítsenek összefogni és mozgósítani az erőket a kö(Folytatás a 3. oldalon)
