Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-18 / 194. szám

I96Í. augusztus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 f A MÚVELŐDÉSÜQY FELADATAIRÓL A falusi művelődési munkáról n. ifA szocialista viszonyok uralkodóvá válása a mező- gazdaságban lehetővé és szükségessé teszi, hogy meg­gyorsítsuk falun a kulturá­lis forradalom kibontakozá­sát.« — Ez az idézet a párt KB titkárságának idevonat­kozó határozatából való. En szellemében kell a falusi népművelési munkát tovább fejleszteni. Jelenleg az a helyzet, hogy kulturális munkánk hatókö­re különösen a falun szűk. A tsz-parasztságnak csak ki­sebb része megy el a kultu­rális rendezvényekre. Külö­nösen feltűnő az asszonyok hiánya. A giccs könnyebben hódít falun, mind az iroda­lomban, mind a képzőművé­szeti alkotások terén, mind a zenében. Falusi népműve­lőink ezeket a jelenségeket nem mindig és nem minde­nütt tudják elemezni. Pedig ezekből megfelelő következ­tetéseket kell levonni. Egyik legfontosabb feladat ezen a téren az, hogy a pa­rasztság számarányát növel­jék az általános- és közép­iskolai oktatásban. Egyéb módszerek mellett tsz-ekbe, állami gazdaságokba kihelye­zett általános- és középisko­lai osztályokat hoznak létre. Érdekes új vonása lesz a fa­lusi oktatásnak az ezüstkalá­szos tanfolyamok egy részé- i k szaktanfolyamokká tör­ténő átalakítása. A tanyázó esték is népszerűek egyes helyeken. Ezeket is tovább fejlesztik. A kulturális rendezvények száma, színvonala is jól emelkedik ősztől a községek­ben. Az irodalmi színpadok mozgalmát olyan módon szé­lesítik, hogy a járási szék­helyen kívül minél több községbe juttatják el ezeket a műsorokat. A giccs elleni küzdelmet szolgálják a vándorkiállítá­sok, amelyekből a községek­ben lényegesen többet ren­deznek az idei népművelési évadban. A községi mozik­ban az eddiginél több isme­retterjesztő filmet vetítenek majd. A falusi művelődési ottho­nok a kulturális munka köz­pontjai a községekben. Ez a szerepük eddig nem mindig és nem mindenütt érvénye­sült teljesen. A falusi klub­élet kialakítása is a művelő­dési otthonokra vár. Több és jobban működő szakkört in­dítanak majd idén. Igen fontos feladata az idei évad nak a tárgyi feltételek bizto­sítása, azaz a művelődési ott­honok otthoniassá tétele. A rideg hodályokba nem szí­vesen járnak az emberek. — Ahol megvan az anyagi le­hetőség erre, feltétlenül biztosítani kell a meleg ba­rátságos helyiségeket, az iga­zi otthon-hangulatot. Külön foglalkozott Bárdi Imre beszámolója a könyv­tárak helyzetével. Megálla­pította: az önművelésnek, a tudatformálásnak és a szó­rakozásnak egyik legjelentő­sebb eszköze a könyv. Az olvasást nem pótolhatják tel­jesen a műveltség terjesztésé­nek más eszközei, a film, a rádió, a TV. Éppen ezért a könyvtári propaganda fej­lesztése — különösen falun — a következő népművelési év egyik igen fontos felada­ta lesz. Ez természetesen nemcsak a könyvtárak, ha­nem a tömegszervezetek, is­kolák. művelődési otthonok ügye is. Nemcsak az olvasók számának emelkedését kell elérni (kilenc-tíz százalékot), hanem arra is tekintettel kell lenni: mit olvasnak szí­vesen? Ezért növelni kell a könyvtárakban a mai életün­ket ábrázoló művek, a poli­tikai és ismeretterjesztő, va­lamint az ifjúsági művek számát. A beszámoló foglalkozott a járási és községi művelődés- ügyi vezető káderek tovább­képzésével, az ellenőrzés módszereivel, a káderkivá­lasztással, a szakmai és poli­tikai képzés fontosságával.0 Bárdi elvtáre végül elmon­dotta: az 1961—62. népműve­lési és oktatási évad felada­tainak megvalósításához ked­vező körülmények között foghatnak hozzá. Megnöve- kedett a társadalom érdek­lődése, segítőkészsége. Remé­li, hogy a sokoldalról jelent­kező támogatás igénybevé­telével, a munka céltudatos megszervezésével jó eredmé­nyekről számolhatnak majd be egy esztendő múlva a me­gye társadalmának. ?! Micsoda ötlet ?! A ttszaszöllősi K. Julian­na négy évvel ezelőtt mon­dott búcsút az íróasztalnak; szorgalmas munka után a megérdemelt nyugdíjba vo­nult. Két hold örökölt föld­jét — beleegyezésével — a Petőfi Tsz gazdái munkálják együtt a sok-sok közös hold­dal. K. Júlia, noha állami nyugdíjas lévén, jogosult az SZTK-nyújtotta kedvezmé­nyekre, rendszeresen fizeti az SZTK-járulékot. Vajon ez a tény, vagy más késztette-e egy furcsa levél megírására az SZTK egri al központját, nem tudjuk. Való azonban, hogy Heves megyé­ből meglepő tartalmú átirat érkezett a Petőfi Tsz-hez. — Felszólítás, hogy K. Júlia 1959. decemberéig visszame­nőleg fizesse meg a szövet­kezeti nyugdíj járulékot... Nyugdíjas fizessen nyug­díjjárulékot! Sok különös öt­letet hallottunk már, de ennyire — enyhén mondva — bizarrul még nem találkoz­tunk. őszinte érdeklődéssel várjuk, milyen feleletet kap a nyugdíjjárulékot fizetni nem hajlandó nyugdíjas és a Petőfi Tsz az SZTKJól —bz -f Amit nyertek a réven — C elveszítették a vámon Ismét felelevenednek a finn—magyar talajtani kapcsolatok A két világháború között a magyar és a finn talajtan között szoros együttműködés alakult ki, a két ország szakemberei rendszeresen tanulmányozták egymás munkásságát. A második vi­lágháború alatt megszakadt ez a kapcsolat; felelevenítésé­re most, húsz év után került sor. A finn—magyar kultu­rális egyezmény keretében Szabolcs István, a Tudomá­nyos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézeté­nek igazgatója egy hónapot töltött Finnországban, meg­tekintett sok kutató intéze­tet, műtrágyagyárat, talaj ja­vítási munkálatot. Több kilónyi talajmintát hozott haza Vaasa környéké­ről, az Északi-tengerxnellék jellegzetes szavanyú-szikes talajából. Magyarországon nem, fordul elő ilyen típusú talaj, de ezek elemzése szük­séges a hazai szikesek alapos ismeretéhez. A finnországi talajok vizsgálata fontos ta­nulságokat nyújt majd a ha­zai szikjavításhoz. A finn szakemberek is érdeklődés­sel várják a vizsgálatok eredményét, mert ehhez a Magyar Talajtani Kutató In­tézetben náluk még ismeret­len módszereket alkalmaz­nak. Milliós“ fiatalok A Szolnoki Fűtőház fiatal­jai az év első hat hónapjában egymillió negyvenkétezer fo­rintot takarítottak meg. A vasgyűjtéstől kezdve a szén­nel való takarékosságig min­den alkalmat megragadtak arra, hogy „összegyűjtsék” ezt az összeget. Most ismét takarékoskodáshoz, tervtúl- teljesftéshez láttak. E hónapi tervükön felül egy mozdony nagyjavítását is elvégzik. Az üzemben több mint száz fia­tal vesz részt az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban, ennek keretében segítettek az üzemi strand felépítésében, virágágyakat alakítottak stb. Egyik legfőbb gondjuk a szakmai továbbképzés volt. Sokan résztvettek a Deisel- tanfolyamokon, négyen a szakma ifjú mestere címért küzdöttek eredményesen. Ko- hári Zoltán mozdonyvezető. Pápai Pál villanyszerelő aranyfokozatot, Deák Károly villanyszerelő ezüst-, s Da­Mjka Kálmán westjng-l^ka­tos bronz-fokozatot ért el a verseny során. Az üzemben többen vannak még olyanok, akiknek nincs meg a nyolc általános osztályuk. A KISZ és a szakszervezet most úgy tervezi, hogy közösen indíta­nak egy-egy osztályt, abból amelyikre a legtöbb jelent­kező lesz. Az üzem KISZ szervezete patronálja az Abonyi úti is­kolát. Azok a fiatalok, akik most végezték az iskolában a nyolcadik osztályt a fűtőházi KISZ szervezetbe kérték fel­vételüket. Ott szívesen fogad­ták őket együtt járnak a fű­tőház fiataljaival klubdélutá­nokra, sportrendezvényekre. A 46 úttörő közül többen el­határozták, hogy a fűtőházba mennek majd dolgozni Takarékosak, dolgosak a fűtőházi KISZ szervezet fia­taljai, s amellett eleven moz­galmi élet van az üzemben. Dicséret, elismerés illeti ezért Sjjeí ' X» X v bői, a lazaságból adódó fék­telen anyagpazarlást. A műszaki intézkedési ter­vek megvalósítása többszáz­ezer forint értékű anyag, energia, munkaóra megtaka­rítását jelenti. Például a má-' sodik félévben mintegy 37« ezer' forintot -takarítottunk meg az újfajta technológiai módszerek alkalmazásával. A tiszaroffl munkahelyün­kön 5000, Kunmadarason 6000, Űjszászon pedig 250 000 forint értékű anyagot, ener­giát, munkaórát takarítottak meg építőink az újfajta eljá­rások célszerű alkalmazásá­val. — Tervszerint a harmadik negyedévben a termelékeny­ség növelésére nagyobb ará­nyú centralizálást hajtunk végre, összevonjuk a terv- és statisztikus osztályt. A mű­szaki adminisztrációs munkát eddig két irodai dolgozó lát­ta el, most egy. Központosí­tottuk a szakiparosokat, a ko­rábbiaktól eltérően a tetőfe­dők, bádogosok, parkettások, asztalosok egy művezetőt kaptak. S így öt művezetőt fizikai munkára osztottunk be. Ilyen és hasonló intézke­désekkel mindinkább arra tö­rekszünk, hogy a korábban előforduló veszteséget a mini­málisra redukáljuk, s nyere­séggel dolgozzon vállalatunk — fejezte be tájékóztatását Bencsik Antal igazgató. A. J. Befejezték a cséplést, megkezdték a felajánlást Tiszaszöllős mindkét közös gazdasága: a Szarvas Sándor és a Petőfi Tsz csütörtökre befejezte a cséplést. A szö­vetkezetiek már eleget tettek az állam iránti kötelezettsé­güknek, most a felajánláso­kon a sor. Borsós Lajos, a Szarvas Sándor Tsz elnöke gabonafeleslegéből hat mé­termázsánál többet értékesít a Terményforgalmi Vállalat- nál. A szöllősi szövetkezetek ed­dig hetvenöt százalékban tel­jesítették tarlóhántási és nyá­ri mélyszántási tervüket Több mint 35 ország vesz részt a brnoi nemzetközi vásáron A szeptember 10-t51 24-ig meg­rendezésre kerülő harmadik brnoi nemzetközi vásáron több mint 35 ország 500 kiállitója vesz részt. A brnoi speciális gépipari kiállítás iránt tanúsított érdek­lődés azt mutatja, hogy ismét számos kereskedelmi küldöttség találkozik Csehszlovákiában, s hogy a vásáron jelentős üzletkö­tésekre kerül sor. Aa MM brnoi vásár legnagyobb kiállítói közé elsősorban a Szov­jetunió, a Lengyel Népköztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság tartozik. A többi szocialista országok közül a Ma­gyar Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Román Nép- köztársaság kap jelentős kiállí­tási területet. A kapitalista or­szágok közül elsősorban Anglia, Svájc, Ausztria és a Német Szö­vetségi Köztársaság képviselte­tik magukat, I Évente kilencvenezer csirke, buszon nyolc* ezer kacsa — Éppen most érkezett egy szállítmány naposcsibe az aszódi keltetőből, — ezek­kel a szavakkal fogadott a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat szolnoki telepének vezetője, amikor megérkez­tünk hozzájuk. Az apró, pelyhes jószágok ott csipog­tak a rekeszekben s nyugta­lanul szemlélték a körülöttük egyre változó világot. Ezen a baromfitelepen évente több mint kilencven­ezer csirkét és huszonnyolc­ezer kacsát nevelnek feL S hogy nem kis eredménnyel dolgoznak, azt bizonyítják a következő számok is. A csi­bék 10 hetes korukra elérik az egy kilogramm hét dekát. Egy csirke önköltségi ára 22 forint. A kacsáknál két kilo­gramm 56 deka az átlagsúly, önköltségi áruk 17 forint. Az elhullás mindössze egy száza­lék. A budafoki és törökszent­miklósi Baromfi Feldolgoz^ Vállalatok mindig szívesen várják a Szolnokról, érkeze, szállítmányokat. A telepen dolgozók jó mun­káját dicséri az is, hogy mi­nél gazdaságosabban, a terü­letek jobb kihasználásával igyekeznek eredményeket felmutatni. Például volt a telepen egy szénaszárító szín, amelyet semmire serr. használtak. A baromfitele­piek körül rakták bálaszal­mával, önetetőket helyeztek el benne, körülhúzták drót­kerítéssel és azóta már több ezer csirkét neveltek az így kapott területen, Tervük, hogy a kővetkező évben lényegesen növelik a telepen nevelt csirkék és ka­csák számát. Megérkezett a naposcsibe szállítmány az aszódi kelte­tőből. Jaj, de nagyon szeretlek... özv. Kohári Istvánná gon­dozónő, becéz- geti, babus­gatja kedven­cét Olyan fehérek ezek a kacsák, mint a frissen hallott hó. Huszonnyolcezret nevelnek fel belőlük az idén a Baromfi- ipari Vállalatnál. Szöveg: V. V. Fotó: Cs. F. Transzformátor, árbockapcsoló — világosság! Augusztus 15-i lapszá­munkban szorgalmaztuk, hogy a TITÁSZ mielőbb kösse be a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz központját az áram­szolgáltatásba. Javaslatunk minden reményünket túlszár­nyaló sebességgel vált valóra — a kért bekapcsolás ugyanis már három nappal előbb megtörtént. Lám, jobb gyorsabban, mint■ gyorsan; — ám még jobb lett volna néhány hét-> tel előbb,,t Régi hagyomány: a szol­noki Építési és Szerelőipari Vállalat évek óta veszteség­gel dolgozik. Az 1960-as évet is közel hatmillió forintos rá­fizetéssel zárták, felkerestük Bencsik Antal igazgatót és kértük, tájékoztasson ben­nünket a tervteljesítés eddi­gi tapasztalatairól. — A vállalat műszaki kol­lektívája elhatározta: szakít a régi hagyománnyal — mondta az igazgató. — Év elején műszaki intézkedési tervet dolgoztunk ki. Főként a termelés és a termelékeny­ség növelésére* az önköltség csökkentésére törekszünk; Eredményesen. Az első félévi tervünket 102,8 százalékra teljesítettük. A tervezett 16 millió 850 ezer forint értékű munka helyett 17 millió 314 ezer forint értékűt végeztünk. A munka termelékenységét a tervezetthez viszonyítva 1,5 százalékkal növeltük. Sajnos, célkitűzésünket nem tudtuk 100 százalékig teljesíteni. Ugyanis önköltségünk — a felvonulási árbevétel csökke­nése miatt — a tervezettnél 2,1 százalékkal volt rosszabb. Ez közel 570 ezer forint érté­kű veszteségnek felel meg. Mondhatnám úgyis, amit nyertünk a réven —- elvesz­tettük a vámon. — És a második félévben? — Az előkalkuláció arra enged következtetni, hogy a harmadik negyedév első hó­napjában sokkal eredménye­sebben dolgoztunk, mint ko­rábban. A továbbiakban is arra törekszünk, hogy a mű­szaki intézkedési tervek be­tartásával csökkentsük az ön­költséget, növeljük a terme­lést és a termelékenységet. Szigorú ellenőrzéssel meg­szüntetjük a nemtörődömség-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents