Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

1961. augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 C^y - ■ Idejében készüljenek fel termelőszövetkezeteink az őszi betakarításra A MEGYEI tanács VB. ha­tározatot hozott az őszi be­takarítási munkákra való előkészületekről, a betakarí­tás tervszerű elvégzéséről. E határozat igen nagy segítsé­get ad a tanácsi és tsz veze­tőknek egyaránt. Ez így van rendjén, mert sohasem elég akkor készülni, amikor már dolgozni kellene. Készenlétben kell állnunk már a munka kezdetén, mert az idő utáni intézkedés Kapkodást, bizonytalanságot, kedvetlenséget válthat ki. Ennek feltétlen következmé­nye a munkák elhúzódása, a termésveszteség, a jövő évi eredmények veszélyeztetése. Itt van hát áz ideje, hogy számbavegyük a betakarítás­ra váró növények mennyisé­gét, a munkaerő szükségle­tet, a tennivalók sorrendjét, az emberi és gépi munkaerő összhangját, stb. Pillanatnyilag legfontosabb a nyári tennivalók elvégzése. Ezután pedig átgondolt, reá­lis számításokkal elkészíteni az őszi kampánytervet. He­lyes ha számításba vesszük az őszi időszakra jellemző akadályozó tényezőket is. Ügyelünk például arra, hogy a dolgozó tagok száma erre az időszakra se csökkenjen. Tanácsos minden termelőszö­vetkezeti taggal beszélni, mi­lyen feladat vák rá, s milyen munkát vár tőle a közösség. IGÉN FONTOS, hogy már most meghatározzuk a beta­karításra váró növények megmunkálásának sorrend­jét így elkerülhetjük azt a bizonyos munkacsúcsot. Hisz szinte egyidőbe esik a kuko­rica, cukorrépa, rizs, stb. be­takarítása, az őszi vetésekkel. A hiányos szervezés, a beta­karítási idő eltolódása tete­mes károkat okozhat a szö­vetkezetnek, A tavalyi szo­katlanul csapadékos ősz pél­dáiból okulhatunk elsősor­ban. Akkor a kukorica beta­karítása részben áthúzódott erre az évre. A szállítási költ­ségek megnövekedtek, az em­berek, s a gépek erejét is hi­hetetlen mértékben igénybe­vettük. Ezt most igyekezzünk elkerülni Az, hogy hol, milyen szer­vezéssel lehet legjobban meg­oldani a munkát, sok min­dentől függ. Más szervezéssel kell ott, ahol a kapásokat munkacsapatokra, vagy egyé­nekre mérték ki. Ismét más­hogy ott, ahol a brigádok együtt művelték azt. A cél azonban mindkét esetben azonos: a terményt minél előbb biztos helyre szállítani. A területet szabaddá tenni az őszi vetés, s a mélyszán­tás előtt. Ahol a területet fel­osztották nagyon fontos a gyors munka. Hiszen a tábla csak akkor szántható, vethe­tő amikor már mindenki le­takarította róla a terményt. Ahol nem mérték ki a terü­letet, ott a betakarítással párhuzamosan haladhat a talajművelés és a vetés is. A KÖZÖS MUNKA mellett vegyük figyelembe a háztáji területek megmunkálását is. Gyakran előfordul, hogy bár erre a legkedvezőbb idősza­kot választják a szövetkezeti tagok, a munka mégis elhú­zódik. Egy hold háztáji ku­korica föld letakarításának nem szabad egy hétnél to­vább tartania. (Itt aztán a lehető legjobban bekapcso­lódhatnak a családtagok is.) Mégis gyakorlatilag sok he­lyen két-három hétig tart ez a munka, feltétlenül ja­vítani kell ezt az arányt a közös termények betakarítá­sának javára. Idejében megkezdhetjük a vetőmagok kitisztítását is, s meggyőződhetünk azok csí­raképességéről. A használati érték, a talaj, a vetési idő stb. egybevetésével aztán ki lehet számítani a szükséges vetőmag mennyiséget. A cukorrépa szedéséig és kuko­ricatörésig mindig van erre munkaerő. S ha ezt már most megkezdjük, elkerüljük, hogy tisztítatlan, gyommag­gal kevert vetőmag kerüljön a földbe. Gondoskodjunk idejében a csávázó anyagról is. Az idén tapasztalhattuk a csávázás fontosságát, a sok — üszöggel fertőzött gabona­táblán. Mindezt a tavalyi szervezési hibák okozták. Termelőszövetkezeteink kös­senek mielőbb szerződést a növényvédő állomással, s. a szerződésben megjelent idő­pontra teremtsék meg az elő­feltételeit annak, hogy a csá­vázógép ne várakozzék, ha­nem mindenkor legyen dol­ga. Az őszi vetést már szep­temberben kezdjük meg. Előtte azonban feltétlenül vizsgáljuk át a vetőgépeket is, győződjünk meg használ­hatóságukról, javíttassuk ki azokat, sőt biztosítékként a még használható harmincso­ros gépeket is. Különösen ügyeljünk a rossz magvezető­csövek kicserélésére, hozas­suk rendbe az eldeformáló­dott csoroszlyákat, gondos­kodjunk az általában elha­nyagolt, de igen fontos sú­lyok pótlásáról ja. A VETÉSSEL nem szabad várni az úgynevezett optimá­lis időszakra Vetőgép állo­mányunk kevés ahhoz, hogy a többezer holdon ennyi idő alatt elvessünk. Ezért inkább előbb kezdjünk, mint később végezzünk. Szeptember köze­pén vessük az őszi búzát, kü­lönösen a szikes és a réti­agyag talajokon, A vetőgépek helyes beállítását, súlyozását, vontatási sebességét, már most beszéljük meg a gépke­zelőkkel. A rosszul csatlako­zó, hiányos vagy csíkos vetés nemcsak a szemnek rossz lát­vány, hanem a terméshozam­nál is érezteti hatását A külföldi búzafajtákból az eddig kialakult gyakorlat alapján 140—150 kilogram­mot vessünk holdanként. Ahol csak mód van erre nö­veljék az intenzív búzafajták vetésterületét. Ezeket bár a gyakorlat azt mutatja, hogy extenzív körülmények mel­lett is jó eredményt hoznák — különösen a Bezosztája — elsősorban jó táperejű föl­dekbe tegyük. Tapasztalataink azt mutat­ják, hogy a vetésmélység is fokozható. Négy—hat centi- méteres mélység esetén a ki­sebb eső nem okoz vetőmag- romlást, ugyar akkor a bokro- sodási csomó mélyebbre ke­rülése csökkenti a kifagyási veszélyt Ilyen vetés után al­kalmazzuk a gyűrűshengert. LEGNAGYOBB gondot ál tálában a rizs betakarítása okoz, mert ugyanakkor sür­get a cukorrépa, a kukorica is. Ismerjük jól a késedelmes rizsbetakarítás következmé­nyeit: szempergés, az őszi szántás elmaradása stb. Ezen segíthetünk, ha idejében megkezdjük a területek le- csapolását. Ahol a rizst ápri­lis elején elvetették, ott álta­lában az aratást is egy-két héttel korábban kezdhetik. Ha egy héttel előbb kezdik a vízlevezetést, nagyobb a le­hetőség a gépek alkalmazá­sára, a betakarítási költségek csökkentésére, és a kézi mun­kaerőt jobban lehet nélkü­lözni. Az aratás után viszont feltétlenül szükséges a rizs­földek őszi felszántása, mű­tárgyázása. A cukorrépa betakarításá­val sem várakozhatunk. Sok helyen úgy számolnak, hogy az őszi eső súlytöbbletet eredményezhet, a korai sze­dés viszont súlyveszteséget jelentheti különösen meleg, napos Időjárás esetén. — Vigyázzunk, nehogy a súly­többlet reménye a fagyos idő beálltáig eltolja a szedést Főleg az öntözött területek­ről tanácsos az azonnali el­szállítása. A kövesúttól tá­voleső táblákon pedig már augusztus 20-a után meg kell kezdeni a szedést és szállí­tást Jó szervezéssel a cukor­répa és a kukorica betakarí­tása párhuzamosan is halad­hat. Sőt. a frissen vágott ku­koricaszárat be is silózhat- ják. SOKAT SEGÍTHET a gyors munkában ha a gépek két műszakban dolgoznak. Mégis érthetetlen egyes tsz vezetők álláspontja: Sok he­lyen ugyanis nem engedik gépre a traktorvezetéshez értő tsz tagokat, azzal az in­dokolással, hogy kevés a két­kezi munkaerő. Nem számol­nak azzal, hogy az idejében végzett jó talajmunka kama­tosán meghálálja ezt a „be­fektetést”. Felelősségérzetünk tudatá­ban s mind jobb eredmények reményében vegyük számba feladatainkat és készüljünk fel az őszi nagy munkákra, úgy, ahogyan azt július 30-1 cikkében Csáki István elv- társ tanácsolta mindany- nyiőnknak, s ahogy azt a megyei tanács vb határozata is kimondja. Kasza Béla a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának vezetője ígéretünk j Permetezik az alma fákat yalórayáltásáért Befejezéshez közeledik a cséplés megyénkben. Már csak három nap van hátra augusztus 20-ig, alkotmá nyűnk ünnepéig ahhoz, hogy a csengeri és a tíszalöki já­rások versenyfelhívásának elfogadásával tett vállalásu­kat a járások és városok tel­jesítsék. A szolnoki járás mellett a jászberényi és a jászapáti já­rás is teljesítette gabonafel­vásárlási tervét, de a túltel­jesítésként vállalt gabonát a jászsági járások még nem szállították be a termény- forgalmá vállalat raktáraiba. A városok közül továbbra is Mezőtúr vezet. Túrkeve és Karcag is közel áü vállalása teljesítéséhez. A kunszentmártoni, a tö­rökszentmiklósi és a kunhe­gyest járásiban már sokkal nagyobb igyekezetre van szükség ahhoz, hogy alkot­mányunk ünnepére jelent­hessék vállalásuk teljesíté­sét. A tiszafüredi járásban is befejezéshez közeledik a cséplés, de a gabonafelvásár­lási tervet még alig 75 szá­zalékra teljesítették. Ennél is nagyobb a lemaradás Jász­berény és Szolnok városban. A vállalás teljesítése min­den járásnak és városnak becsületbeli ügye. A vártnál jobb termés és szövetkezeti parasztságunk igyekvő mun­kája folytán megvan a lehe­tőség ahhoz, hogy ígéretün­ket valóra váltsuk. Alkot­mányunk ündepén már arról kellene beszámolni, hogy a vállalás teljesítésével — a lehetőségekhez mérten, — já­rult hozzá megyénk az or­szág kenyérellátásához. Versenyt indítottak a hat legnagyobb vegyipari vállalat fiataljai A hat legnagyobb vegyipari vállalat: a Tiszámén ti Vegyi­művek, a Tiszavidéki Vegyi- kombinát, a Berentei Vegyi­művek, a Borsodi Vegyi­kombinát, a Százhalombattai Vegyiművek és a Fűzfői Nit- rokémiai Ipartelepek építke­zésein dolgozó ifjúmunkások elhatározták, hogy versenyt indítanak az elsőbbségért. A versenyt a KISZ Köz­ponti Bizottsága mellett mű­ködő vegyipari operatív bi­zottság félévenként értékeli. Az értékelésnél elsősorban azt veszik figyelembe, hogy az üzemek fiataljai eleget tettek-e a szocialista szerző­désben vállalt kötelezettsé­geiknek, milyen mértékben teljesítették tervüket, meny­nyire növekedett a termelé­kenység, milyen eredményt értek el a takarékosságban és hogyan veszik ki' részüket az oktatásból. A versenypon­tok között szerepel a munka- fegyelem kérdése is. A vegyipari vállalatok ver­senyében első helyezést elért fiatalokat országos vándor­zászlóval, oklevéllel és ötezer forint pénzjutalómmal, a má­sodik helyezettet pedig okle­véllel és háromezer forinttal jutalmazza. A díjakat első íz­ben 1962 januárjában adják ki. (MTI) Sztmnga László és Varga András a Surján! Állami Gaz­daság dolgozói e napokban a 40 holdas almáskertben vé­dik a gyümölcstermést a kártevők ellen. Békekölcsönsorsolás szeptember 10—11-én Áz Országos Takarékpénz­tár szeptember 10-én és 11- én Budapesten rendezi meg az első, az ötödik és a hato­dik békekölcsön 1961. máso­dik félévi húzását Az első békekölcsönre 19,3 millió fo­rintot az ötödikre 31,2 millió forintot a hatodikra pedig 44,4 millió forintot sorsolnak nyeremény és törlesztés for­májában. A kétnapos búzáson a há­rom kölcsönből összesen 94,9 millió forintot fizet vissza ál­lamunk a szerencsés kötvén y- tulajdonosoknak. (MTI) Negyven éves a szovjet bélyeg Moszkva (MTI). Negyven évvel ezelőtt ad­ták ki a fiatal Szovjet-Orosz Köztársaság első postabélye­geit, amelyek a felszabadult proletár alakját, a szabad munka jelképeit ábrázolták. A negyven esztendő alatt 2600 bélyeg jelent meg Szovjetunióban, eddigi együt­tes példányszámuk több mint 50 milliárd. A Szovjet Postaügyt Mi­nisztérium az ünnep alkal­mából négy értékből álló ju­bileumi sorozatot adott ki. AUGUSZTUS 25-ÉN ÜLÉST TART A MEGYEI TANÁCS A Szolnok megyei tanács 1961. augusztus 25-én (pénteken) délelőtt 9 órai kezdettel nyilvános ülést tart és az alábbi napirendi pontokat tárgyalja meg: 1. A végrehajtó bizottság legutóbbi tanácsülés óta végzett munkáját; 2. A 32/1959. számú tanácshatározat alapján Szol­nok megye művelődési programja végrehajtásának tapasztalatait és a művelődésügyi állandó bizottság tevékenységét j 3. A községi állandó bizottságok működését; 4. Az 1961. évi beruházások állását; 5. A nyári mezőgazdasági munkák menetét és az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülést; 6. A megüresedett járási és városi tanácstagi he­lyek betöltésére új választás kitűzését; 7. Ideiglenes bizottság alakítását, a Szolnok me­gyei tanács államhatalmi és tömegszervezeti tevé­kenységének megvizsgálására. A végrehajtó bizottság a napirenden szereplő kérdések megtárgyalásánál figyelembe akarja venni a választók véleményét is. Ezért arra kéri a megye la­kosságát, hogy a napirendeken szereplő témákkal kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat szóban, vagy írásban 1961. augusztus 22-ig jutassák el a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága titkársága címére. A művelődésügyi miniszter rendelkezése szerint az álta­lános iskolákban tanfolya­mok szervezhetők orosz nyel­vi társalgásból, angol, fran­cia és német nyelvből 10—20, művészi rajzból 10—15, gyér- mektomából 15—20, művé­szi tornából 10—15, vívásból 10—20 és hangszeres zenéből 3—5 tanuló önkéntes jelent­kezése esetén. A jelentkezés csak a szülő (gondviselő) írás­beli nyilatkozata alapján fo­gadható eL Egy tanuló csak egy, illetve kivételesen két tanfolyamon vehet részt. A tanfolyamok szervezését — az iskola igazgatójának elő­terjesztésére — a közvetlen felügyeletet gyakorló művelő­désügyi (oktatási) hatóság en­gedélyezi. A foglalkozásokat a tanulók <— igazgatói enge­déllyel — a szomszédos isko­lákban is látogathatják, ha saját iskolájukban az a tan­folyam nincs, amire jelent­keztek. A tanfolyamok, ame­lyek elvégzéséről a tanulók bizonyítványt kapnak, októ­ber 1-től május 31-ig tarta­nak. A foglalkozás időtarta­ma hetenként két óra. A miniszteri rendelkezés értelmében a külön tanfolya­mok csak iskolai helyiségben működhetnek. (MTI) Bevált a társadalmi tanulmányi ösztöndíj rendszer Csaknem két és fél évvel ezelőtt kormányrendelet je­lent meg társadalmi tanul­mányi ösztöndíj létesítésérőL Az MTI munkatársának kér­désére illetékes helyen el­mondották, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a tár­sadalmi tanulmányi ösztön- díjrendszer kedvezően befo­lyásolta a felsőfokú szak­emberképzést, s általában or­szágszerte az érdekeltek egyetértésével, támogatásá­val találkozott. Fokozatosan növekedett az ösztöndíjasok száma: amíg 1960. március 1-én 1823 volt, 1961 azonos időszakában már 3950 egye­temi, főiskolai hallgató ka­pott társadalmi tanulmányi ösztöndíjat Az újrendszerű ösztöndíj- rendszer bevezetése lehetősé­get nyújtott a hallgatók szo­ciális helyzetének javítására is. Ez évben például — az állami kiadások növelése nélkül — társadalmi tanul­mányi ösztöndíjak révén mintegy 13—14 millió forint­tal fordíthatunk többet a felsőoktatási intézmények hallgatóinak ellátására, mint k£,t esztendővel ezelőtt Az ösztöndíjak adományozása segíteni fogja a szakember- hiánnyal küzdő vállalatokat, üzemeket is problémáik meg­oldásában, s hozzájárul a munkaerőgazdálkodás javítá­sához. A vizsga-statisztikák azon­ban arra figyelmeztetnek, hogy az adományozóknak az eddiginél szigorúbb követel­ményeket kell támasztaniok az ösztöndíjasokkal szemben, a tanulmányi előmenetel te­rén. Az üzemeknek arra kell törekedniük, hogy elsősorban saját dolgozóik körében ke­ressenek olyan fiatalokat, akik méltóak az ösztöndíjra. Nagyon lényeges az Is, hogy fokozott gondot fordítsanak az ösztöndíjasok kiválogatá­sára, s arra, hogy a vidéki munkahelyre szerződők ará­nya növekedjék. Kívánatos, hogy az adományozók — el­sősorban a tanácsok, válla­latok, s más munkahelyek — a vidéken — falvakban, ta­nyákon — tapasztalható pe­dagógus- és orvoshiány meg­szüntetésére az idén készülők közül még többnek adomá­nyozzanak ösztöndíjat. Hip tanfoiyasiok szerveztietök az általános iskolákban?

Next

/
Thumbnails
Contents