Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

1961. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Éjszakai cséplés Jászárokszálláson — társadalmi munkában Ä jászárokszállási határban terem meg az egész jászbe­rényi járás gabonájának majd egyharmada. így hát bőven volt ott aratni-, horda' ni- és csépelni való. S ha nem akartak a munkában hátul kullogni, bizony talpra kellett ott állítani kiesit-na- gyot egyarán* A Táncsics Tsz-ben a múlt hét elején már arról pergett a sző, hogy időnként nagy szükség lenne a 24 órás mű­szakra, hogy augusztus 10- ig, a versenyszerződésben vál­lalt határidőre befejezzék cséplést. Nos, ezen a döntő ponton léptek sorompóba a község és a tsz vezetőinek önkéntes munkacsapatai, természetesen társadalmi tevékenységben. A községi párttitkár, a ta nácselnök, a tanácstitkár, a tsz elnöke, párttitkára, ktsz- vezetők, fmsz-vezetők és dol­gozók, iskolák igazgatói este 9 órakor átvettek a nappal dolgozó munkacsapatoktól 2 cséplőgépet, a traktorlámpák fényénél serényen munká­hoz láttak és hajnali fél öt­re a két cséplőgépen nem ke­vesebb. mint 207 mázsa ga­bonát csépeltek el. A teljesít­mények annál szebbek, mert akadt jónéhány olyan társa­dalmi munkás, áld ezen az éjszakán dolgozott életében először cséplőgép mellett. — Mi tagadás, egy félóra múlva már megizzadt, ennek elle­nére becsülettel dolgozott még a nyolcadik órában is. Az egyik cséplőcsapatnál há­rom nő is dolgozott, akik nem maradtak el a férfiak mögött a munkában. A Táncsics Tsz ügyes „munkástoborzása’’ természe­tesen nem maradt titokban, hanem hamarosan a Szabad­ság Tsz-ben is csépeltek éj­szaka az önkéntes munkások, a tsz párttitkára, elnöke és brigádvezetői példamutatásá­val. Nem akart elmaradni a szomszédos Jászágó község sem. és ők is szerveztek tár­sadalmi munkában cséplő­csapatokat maguk közül. Egy alkalommal vasárnap dolgoz­tak a község vezetői, tanács­elnök, tanácsházi dolgozók, tsz-elnök, elnökhelyettes, párttitkár, brigádvezetők. Két alkalommal hétköznapon dol­goztak, mégpedig kora haj­naltól az állandó cséplőcsa­pat megérkezéséig. Ezen a nyáron sok trakto­ros és tsz-tag végzett aratás és csépés idején hősies mun­kát, de bizonyos, hogy az éj­szakai és az ünnepi műszak­ban dolgozó társadalmi mun­kások is hozzájárultak a cséplés gyors befejezéséhez. Kiváló teljesítményükért kö­szönet és elismerés illeti a munkában részt vevőket. Csoszánszki—Bognár Mákcséplőink kivágták a reset Jászboldogháza legtávo­labbi határrészén, ezemégy- száz holdon dolgozik a Zrí­nyi Tsz. Tagságunk őszinte lelkesedéssel vitatta meg a csengenek felhívását, s azon nai nagyobb erővel látott munkához. A gazdák hajnali 2—3 órától este 8—9-ig hord­ták a gabonát a cséplőgépbe s asztagba. A mákcséplő munkacsapat teljesítményét ma is emlege­tik még Jászboldogházán. Ezek a fáradhatatlan embe­rek egyfolytában 26 órát dol­goztak. A szervestrágya ra­kodók két műszakban rakják a gépekre a talajerő vissza- pótló anyagot A betakarítás nagy erőfe­szítést kívánó napjaiban ag- ronómusunk, két brigádveze­tőnk nyolc-tízféle munkát irányítva, motorkerékpáron járta a határt így augusztus 5-ig befejeztük a gabona s a mák cséplését, kombájnszal­ma lehúzást s a kazalozás javát Elkészültünk a lucer­na harmadik kaszálásával és gyűjtésével is. Vállaljuk, hogy a nyári mélyszántást és a trágyázást e hó 25-ig, az őszi gabonafé­lék vetését október 15-ig be­fejezzük. Pócz József tsz-elnök Építési MOZAIK Nemsokára befejezik a szolnoki Szántó utcai szövet­kezeti lakások építését Az épületek már tető alatt van­nak. Jelenleg a villanyszere­lők, lakatosok, asztalosok és kőművesek az utolsó simítá­sokat végzik. A két ház 64 új lakónak nyújt majd kényel­mes otthont A lakások egy és másfél szobásak. Az át­adás előreláthatóan szeptem­ber végén lesz. • A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága iro­daházának építése is gyors léptekkel közeleg a befejezés felé. Szántó László műveze­tővel beszélgettünk, aki el­mondta, hogy a közel kétmil­lió forintos költséggel épülő irodaházat a tervezettnél ha­marabb fogják befejezni. Az átadást 1961. december 15-re ütemezték. Valószínűleg már december 1-re elkészül az épület. Szeptember végére befejezik az irodaház külső és belső vakolását Szeptembertől: erkölcsi nevelés az osztályfőnöki órákon Évfolyamonként Felhasználják a múlt tapasztalatait — különböző témakör Megkezdték a szolnoki já­rási tanács irodaházának épí­tési munkálatait A több mint három és félmillió fo­rintos költséggel épülő házat Daróczi Andrásné és Ko­vács József építészmérnökök tervezték. A háromemeletes épületet a szolnoki Halász- csárda mellett építik feL Az épületben 50 dolgozó szoba, két tanácsterem és egy két­szobás összkomfortos gond­noki lakás kap helyet A leg­modernebb építészeti stílus­ban épüL A földszinti rész üvegelötérrel lesz beépítve. A három emeletet elől há­rom V alakú pillér tartja, a homlokzati részt újfajta szí­nezés tarkítja, mely olcsóbb és erősebb fényű az eddig használtaknál, A főbejárat feletti részt egy 7 méter hosszúságú előtetővel kíván­ják megoldani, melyet egy középre épített pillér tart. Közkedveltek a mozgó könyvtárak A múltban az iskolás fiata­lok erkölcsi nevelésével a hit­tanórákon foglalkoztak, ame­lyeket szervesen kapcsolták az oktatás menetéhez. Ezzel azonban még nem merült ki a kapitalista társadalom er­kölcstanítása: a különféle tantárgyakat is felhasználták rá, hogy valósággal „beplán­tálják” a fiatalok leikébe a misztikus vallási fogalmakat Mióta elválasztották a hitok­tatást az iskolától, oktatás­ügyünk irányítói gondot for­dítanak arra, hogy a tanulók a tanítás keretében megis­merkedjenek a dolgozó társa­dalom erkölcseivel. Az elmúlt években a kö­zépiskolákban, főleg a társa­dalomtudományi tantárgyak­ban tömörítették az erkölcsi ismereteket A pedagógusok kísérleteket végeztek, hogy megkönnyítsék ennejc a ne­héz és a szocialista társada­lomban nem is külön tan­tárgyként elfogadott ismeret­nek az oktatását. A Művelő­désügyi Minisztérium évek óta azon fáradozik, hogy ki­alakítson egy módszert, amely „helyére teszi” az erkölcsne­velést az iskolában. Ä szeptemberben Induló tanévben már alkalmazzák mindazokat a tapasztalatokat, amelyekre eddig szert tettel Legalkalmasabbnak látszik, hogy a tantárgyakon kívül, az úgynevezett osztályfőnöki órákon nyújtsanak a fiatalok­nak erkölcsi ismereteket. He­tenként egy óra áll az osz­tályfőnök rendelkezésére; en­nek lefolyása, merőben eltér a szokásos tanítási órákétól. A pedagógus elbeszélget a diákokkal a kultúrált maga­tartásról, az emberiességről, a hazaszeretetről, a munka és a munkás megbecsülésé­ről, a szülői szeretetről stb. A fiatalok kifejthetik a vé­leményüket és egyes téves nézeteknél viták is kialakul­hatnak, majd az osztályfőnök az óra befejezésekor össze­foglalja az elhangzottakat és levonja a helyes következte­téseket Az osztályfőnöki órákon nem feleltetnek és ebből következik, hogy a ta­nulót nem is osztályozzák. Ettől függetlenül a pedagó­gus az év folyamán figyelem­mel kíséri tanítványa fejlő­dését és segíti erkölcsi felfo­gásának helyes kialakításá­ban. Az osztályfőnöki óráit té­mája a középiskolákban év­folyamok szerint változik. Például a harmadik és ne­gyedik osztályost* megismer­kednek az erkölcs fogalmá­val és annak osztályjellegé- veL Hallanak a valláserkölcs társadalmi gyökereiről és el­lentmondásairól és elgondol­kozhatnak az önismeret, az önnevelés kérdésein. Világos képet kapnak, mi a tartalma az emberi egyenlőségnek, a demokráciának, a kapitaliz­mus és a szocializmus világá­ban. Még az olyan problé­mákról is szó esik, mint a szerelem — házasság — csa­lád fogalma. Az osztályfőnöki órákkal nem ér véget az iskolában az erkölcsi nevelés. Az iskola egészében a szocialista ért köles elsajátítására és „hasz­nálatára* oktatja a tanuló­ját. A tantestület minden peda­gógusa óra alatti munkájá­val, példamutatásával is hoz­zájárul a tanuló jellemének formálásához. A KISZ Irá­nyítása alatt álló ,,Ifjúság a szocializmusért” mozgalom — amelyben az iskolás fiatalok túlnyomó többségben részt vesznek — ugyancsak része az erkölcsnevelésnek. Néhány hét és a tanévnyi­táskor az osztályfőnök kézhez kapja a Művelődésügyi Mi­nisztérium módszertani út­mutatóját, irodalomjegyzé­két — és Segédlet címmel egy könyvecskét, hogy mindezzel megkönnyítsék a fiatalok er­kölcsi nevelését »Bízom a szövetkezetiek r szorgalmában« A mezőtúri városi tanács VB elnöke az őszi munkák szervezéséről A Művelődésügyi Minisz­tériumban statisztikát állí­tottak össze a területi közmű­velődési könyvtárak fejlődé­séről, a könyvek kölcsönzé­séről és vásárlásáról. A könyvhálózat különösen az első ötéves terv idején fej­lődött gyors ütemben. Amíg 1949-ben mindössze 434 nép­könyvtár volt, addig 1954 vé­gére a számuk 4333-ra emel­kedett. 1954-ben a kötetek száma meghaladta a hárommilliót, a beiratkozott olvasóké pe­dig elérte a 714 400-at. ösz- szesen 15 225 000 kötetet köl­csönöztek akkor egy év alatt. A múlt év vegere a könyv eljutott a legkisebb települé­sekre, a tanyaközpontokba is, A. megyei tanácsok 21 műve­lődési autót áhítottak üzem­be, s azokon könytárak is vannak. Ezzel a módszerrel 372 kölcsönzőállomást alakí­tottak ki. így lehetőség nyílt, hogy a tanyai lakosság is hozzájusson klasszikus és mai alkotásokhoz. A mozgó- könyvtárak közkedveltek és hozzájárulnak a falu kultú­rába színvonalának emelésé­hez. A kölcsönzött kötetek száma 1960-ban meghaladta a 21 milliót. (MTI) Takács Sándor, a mezőtúri városi tanács VB-elnöke ké­résünkre az őszi munkák szervezéséről adott tájékoz­tatást­— Közös gazdaságaink jól állnak a nyári munkákkal — mondotta. — A cséplést hét tsz-ünk könnyen befejezi augusztus 20-ra; a Béke Tsz- be azonban ennek biztositár sára még néhány cséplőgé­pet kell irányítanunk. A Bé­ke gazdái sem restek; egy-egy nagyobb teljesítményű gép­pel naponta 300 métermázsá­nál is többet csépelnek éL A normán felül elcsépelt meny- nyiség után természetben kapnak illő prémiumot — Az ez évi aratás tapasz­talatai alapján városszerte megnőtt az intenzív búzák becsülete Tavaly mintegy háromezer holdon vetettünk nagyhozamú búzafajtákat idén 5160 kh-n; tízezer holdas kenyérgabona területünk több mint felén. A kifogástalan vetőmag biz­tosítása érdekében a Ma­gyar—Mongol Barátság, a Pe­tőfi, a Sallai Tsz és a Puszta- bánrévi Állami Gazdaság a Magtisztító Vállalattal fo­gott össze. Az említett nagy­üzemek vetőmagtábláiról több, vetőmagot igénylő tsz részére is jut A tisztításhoz gépállomásunk öt korszerű szelektorral rendelkezik, de munkába állítjuk a tsz-ek Kalmár-rostáit is. — Tavaly, ha nem is jelen­tős területen (az Űj Élet és a Vörös Otkóber Tsz-ben) csá­vázatlan vetőmagot is elve­tettek. A tanács már meg­egyezett a tsz-vezetőkkel, hogy idén tenyérnyi földbe sem kerül csávázatlan vető­mag. — Megbeszéltük a vetéssel kapcsolatos teendőket is «— folytatta Takács elvtárs. — Megegyeztünk abban, hogy a gépállomás legjobb traktoro­sait, a nyolc szövetkezet leg­jobb gazdáit irányítja a ve­téshez. Gondolom, sem a vetés megkezdésével, sem befejezésével nem késünk el; az utóbbit október dere­kára tervezzük. — A tsz-ek szakembere! a gépállomás laboratóriumának dolgozóival egyidejűleg vég­zik a próbacsiráztatást; ily- módon ez évben először. Ezzel elérjük, hogy a használati ér­téknek megfelelő mennyiségű vetőmag kerül felhasználás­ra. „Elspórolástól”, a gazdák tapasztalatai alapján, már nem tartunk. Túron minden valamirevaló parasztember tudja, hogy a kellő mennyi­ségben vetett mag nemcsak többel fizet, de szára is egye­nesebben áll. —- Okosnak tartom azt az elhatározást, mely szerint előlegfizetésre csak kifogástalan kelés után kerítenek sort a tsz-ek. így szinte teljesen bizonyosra ve­hető, hogy a vetést végzők ügyelnek a folyóméterenkénti mag-számra, mélységre^ fait- talanságra. — Derűlátással nézek a ku­koricatörés, répaszedés elé — hangsúlyozta a VB elnöke. — Mindkét növény ápolását, betakarítását személyes fele­lősséggel vállalták a gazdák. A munka zavartalansága ér­dekében természetesen úgy kell intézkedni, hogy a tag­ság egyszerre törje a közös kukoricát, egyszerre a ház­tájit — Ezen az őszön a szokott­nál korábban kezdjük a rizs aratását Az Alkotmány és a Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben idén korábban ve­tettek, mint máskor. E két szövetkezetben szépen kalá- szol a rizs; úgy vélem, a le- csapolás megkezdésére aug. végén, szeptember elején szá­míthatunk. A beszélgetés során K vég­rehajtó bizottság elnöke elis­meréssel emlékezett meg a gépállomási akröl: • Nem azért dicsérem őket, mert évekig együttdol­goztunk — bocsátotta előre —. hanem azért, mert való­ban jókor készülnek a rizsaratásra Orosházi tapasztalatok alap­ján azon fáradoznak, hogy lengyel fűkaszából rizsaratás­ra alkalmas gépet készítse­nek. Az természetesen is­mét visszaalakítható lesz fű­kaszává. — Nem szeretném, ha az elmondottak alapján úgy vél­né valaki, hogy akár a tsz- vezetők, akár a tanácsi dol­gozók maradéktalanul elége­dettek. túlzottan bizakodók. — örvendetesen jó a szö­vetkezeti gazdák s vezetők, a vénáTIomási dolgozók munka- kedve Ez mindennél fonto­sabb tényezői hézségeken. Soha nem felej­tem el a következő esetet. — Nagyjából befejeződött a hű­tőbordás rakéta-hajtómű ösz- szeszerelése, de egyes alkat­részeket csak ezüsttel lehe­tett volna összeforrasztani. Ezüst pedig nem volt és nem volt pénz a csoport kasszájá­ban sem. Másnap, anélkül, hogy összebeszéltek volna, majdnem mindnyájan hoztak otthonról ezüstöt: ki egy ká­véskanalat, ki egy gyűrűt. Ezeket az ezüst—„alkatrésze­ket” megolvasztották és vé- gülis elérték, amit akartak, — sikerült teljesen összeállí- taniok a hajtóművet Lehetetlen leírni a rakéta­motorokat tanulmányozó cso­port tagjainak lelkesedését, amikor a Szovjetunió törté­netében először, 1933. au­gusztus 17-én, majd 1933. no­vember 25-én startoltak a folyékony üzemanyaggal mű­ködő első szovjet rakéták. Ezek a rakéták nem emel­kedtek valami magasra, de az volt a fontos, hogy a terve­zők helyesen választották meg a rakétaépítés elvét, hogy az elméleti számítások helyesnek bizonyultak. Ez valósággal szárnyakat adott az embereknek és további kutatásra ösztönözte őket. Három év telt el. 1936-ban egy űj kollektíva, amelybe az tk£ rakéta-motorokat tanul­mányozó csoport iá beolvadt, i— folyékony üzemanyaggal működő rakéták egész soro­zatát bocsátotta fel. Ezek a rakéták egyre magasabbra és magasabbra emelték a sztra­toszférát tanulmányozó mé­rőműszereket. Ugyanez a kollektíva 1939- ben 150 kilométer távolságba repülő sztratoszférakutató­rakétát épített. A rakéta ter­vei iránt a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája is ér- dekődött. O. J. Smidt akadé­mikus is nagy figyelemmel foglalkozott a rakéta tervé­vel, amely azonban számos különböző ok miatt nem vált valóra. Megkezdődött a Nagy Hon­védő Háború. Sok rakéta­szakember vonult be a had­seregbe, hogy fegyverrel a kezében védelmezze a hazát. Sokan közülük hősi halált haltak. De tovább élt az ügy, amit Ciolkovszkij indított el és a rakéta-motorokat tanul­mányozó csoport tagjai foly­tattak. Ezt áz ügyet folytatják most tovább a szovjet szput- nyikok és űrrakéták, a vilá­got bámulatba ejtő szput- nyik űrhajók. Ciolkovszkij és az első szovjet rakétaépítők ügyére a szovjet ember sike­res űrrepülése tette fel a ko­ronát. IFordítás az Izvesztyijából) nák, milyen emberfeletti ki­tartással kell rendelkezni, milyen óriási nehézségeket kell leküzdeni a rakétatech­nika gyakorlati megvalósítá­sához, — akkor sokan, akik bár lelkesedéssel dolgoznak e probléma megoldásán — ijedten meghátrálnának.” A sikerbe vetett hit azon­ban segítette, lelkesítette az első folyékony üzemanyaggal működő rakéta építőit, hogy leküzdjenek minden nehézsé­get és bátran haladjanak a kiválasztott úton. Pedig nem volt könnyű a munkájuk. A rakéta-motorok kamrájában 3000 fokig is fel­ment a hőmérséklet. Senki- sem tudta, hogyan és mivel hűtsék a motorokat. Ezért az első kísérleteknél a hajtómű­vek egy pillanat alatt elégtek. Nem tudták, hogyan és mi­ve] mérjék a különféle ered­ményeket. mivel akkor még nem voltak ehhez szükséges műszerek. Nem volt megfe­lelő tapasztalat a folyékony üzemanyagú rakéták és a ra­kéta-motorok tervezésében sem. A lelkes kis csoport tagjai a szó szoros értelem­ben tapogatva keresték a célhoz vezető utat. Ráadásul szűkében voltak a pénznek, mivél a repülés­ügyi bizottság nem adhatott számukra pénzt. De a lelke­sedés átsegítette őket a ne­A tanfolyamok néhány lel­kes hallgatója elhatározta, hogy megkezdi a gyakorlati munkát folyékony üzem­anyaggal működő rakétamo­torok gyártása érdekében. A felettes hatóságok támogat­ták a kezdeményezést. Ciolkovszkij öröme nem is­mert határt, amikor megtud­ta, hogy a rakéta-motorok és a rakéták gyártása terén megkezdődött a gyakorlati munka. Ciolkovszkij szinte megfiatalodott, pedig ekkor ' már 75 éves volt, s természe­tesen nem tudott közvetlenül részt venni a Moszkvában 1932 áprilisában alakult ra­kéta-motor kutatási csoport munkájában. E csoport tagjainak mun­kája nem volt egyszerű és sima. Eleinte még helyiségei sem voltak a tervező és szerkesztő munkálatok elvég­zéséhez. Végül hosszas keresés után találtak egy tágas, de sötét és nyirkos pincét. Megtisztí­tották, kimeszelték, bevezet­ték a villanyt, felállítottak egy pár régimódi szerszám­gépet. Azután megindult a munka. Bátor és akaraterős emberek alkotó munkájának nagyszerű hőskölteménye volt ez! A kis kollektíva Ciolkovsz­kij szavait tartotta szem előtt: *Ha az emberek tud-

Next

/
Thumbnails
Contents