Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-15 / 191. szám

1961. augusztus 15.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

Éjszakai cséplés Jászárokszálláson — társadalmi munkában

Ä jászárokszállási határban terem meg az egész jászberényi járás gabonájának majd egyharmada. így hát bőven volt ott aratni-, horda' ni- és csépelni való. S ha nem akartak a munkában hátul kullogni, bizony talpra kellett ott állítani kiesit-na- gyot egyarán*

A Táncsics Tsz-ben a múlt hét elején már arról pergett a sző, hogy időnként nagy szükség lenne a 24 órás műszakra, hogy augusztus 10- ig, a versenyszerződésben vállalt határidőre befejezzék cséplést.

Nos, ezen a döntő ponton léptek sorompóba a község és a tsz vezetőinek önkéntes munkacsapatai, természetesen társadalmi tevékenységben. A községi párttitkár, a ta nácselnök, a tanácstitkár, a tsz elnöke, párttitkára, ktsz- vezetők, fmsz-vezetők és dolgozók, iskolák igazgatói este 9 órakor átvettek a nappal dolgozó munkacsapatoktól 2 cséplőgépet, a traktorlámpák fényénél serényen munkához láttak és hajnali fél ötre a két cséplőgépen nem kevesebb. mint 207 mázsa gabonát csépeltek el. A teljesítmények annál szebbek, mert akadt jónéhány olyan társadalmi munkás, áld ezen az éjszakán dolgozott életében először cséplőgép mellett. — Mi tagadás, egy félóra múlva

már megizzadt, ennek ellenére becsülettel dolgozott még a nyolcadik órában is. Az egyik cséplőcsapatnál három nő is dolgozott, akik nem maradtak el a férfiak mögött a munkában.

A Táncsics Tsz ügyes „munkástoborzása’’ természetesen nem maradt titokban, hanem hamarosan a Szabadság Tsz-ben is csépeltek éjszaka az önkéntes munkások, a tsz párttitkára, elnöke és brigádvezetői példamutatásával.

Nem akart elmaradni a szomszédos Jászágó község sem. és ők is szerveztek társadalmi munkában cséplőcsapatokat maguk közül. Egy alkalommal vasárnap dolgoztak a község vezetői, tanácselnök, tanácsházi dolgozók, tsz-elnök, elnökhelyettes, párttitkár, brigádvezetők. Két alkalommal hétköznapon dolgoztak, mégpedig kora hajnaltól az állandó cséplőcsapat megérkezéséig.

Ezen a nyáron sok traktoros és tsz-tag végzett aratás és csépés idején hősies munkát, de bizonyos, hogy az éjszakai és az ünnepi műszakban dolgozó társadalmi munkások is hozzájárultak a cséplés gyors befejezéséhez. Kiváló teljesítményükért köszönet és elismerés illeti a munkában részt vevőket.

Csoszánszki—Bognár

Mákcséplőink kivágták a reset

Jászboldogháza legtávolabbi határrészén, ezemégy- száz holdon dolgozik a Zrínyi Tsz. Tagságunk őszinte lelkesedéssel vitatta meg a csengenek felhívását, s azon nai nagyobb erővel látott munkához. A gazdák hajnali

2—3 órától este 8—9-ig hordták a gabonát a cséplőgépbe s asztagba.

A mákcséplő munkacsapat teljesítményét ma is emlegetik még Jászboldogházán. Ezek a fáradhatatlan emberek egyfolytában 26 órát dolgoztak. A szervestrágya rakodók két műszakban rakják a gépekre a talajerő vissza- pótló anyagot

A betakarítás nagy erőfeszítést kívánó napjaiban ag- ronómusunk, két brigádvezetőnk nyolc-tízféle munkát irányítva, motorkerékpáron járta a határt így augusztus

5-ig befejeztük a gabona s a mák cséplését, kombájnszalma lehúzást s a kazalozás javát Elkészültünk a lucerna harmadik kaszálásával és gyűjtésével is.

Vállaljuk, hogy a nyári

mélyszántást és a trágyázást e hó 25-ig, az őszi gabonafélék vetését október 15-ig befejezzük.

Pócz József tsz-elnök

Építési MOZAIK

Nemsokára befejezik a szolnoki Szántó utcai szövetkezeti lakások építését Az épületek már tető alatt vannak. Jelenleg a villanyszerelők, lakatosok, asztalosok és kőművesek az utolsó simításokat végzik. A két ház 64 új lakónak nyújt majd kényelmes otthont A lakások egy és másfél szobásak. Az átadás előreláthatóan szeptember végén lesz.

•

A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága irodaházának építése is gyors léptekkel közeleg a befejezés felé. Szántó László művezetővel beszélgettünk, aki elmondta, hogy a közel kétmillió forintos költséggel épülő irodaházat a tervezettnél hamarabb fogják befejezni. Az átadást 1961. december 15-re ütemezték. Valószínűleg már december 1-re elkészül az épület. Szeptember végére befejezik az irodaház külső és belső vakolását

Szeptembertől: erkölcsi nevelés az osztályfőnöki órákon

Évfolyamonként

Felhasználják a múlt tapasztalatait — különböző témakör

Megkezdték a szolnoki járási tanács irodaházának építési munkálatait A több mint három és félmillió forintos költséggel épülő házat Daróczi Andrásné és Kovács József építészmérnökök tervezték. A háromemeletes épületet a szolnoki Halász- csárda mellett építik feL Az épületben 50 dolgozó szoba, két tanácsterem és egy kétszobás összkomfortos gondnoki lakás kap helyet A legmodernebb építészeti stílusban épüL A földszinti rész üvegelötérrel lesz beépítve. A három emeletet elől három V alakú pillér tartja, a homlokzati részt újfajta színezés tarkítja, mely olcsóbb és erősebb fényű az eddig használtaknál, A főbejárat feletti részt egy 7 méter hosszúságú előtetővel kívánják megoldani, melyet egy középre épített pillér tart.

Közkedveltek a mozgó könyvtárak

A múltban az iskolás fiatalok erkölcsi nevelésével a hittanórákon foglalkoztak, amelyeket szervesen kapcsolták az oktatás menetéhez. Ezzel azonban még nem merült ki a kapitalista társadalom erkölcstanítása: a különféle

tantárgyakat is felhasználták rá, hogy valósággal „beplántálják” a fiatalok leikébe a misztikus vallási fogalmakat Mióta elválasztották a hitoktatást az iskolától, oktatásügyünk irányítói gondot fordítanak arra, hogy a tanulók a tanítás keretében megismerkedjenek a dolgozó társadalom erkölcseivel.

Az elmúlt években a középiskolákban, főleg a társadalomtudományi tantárgyakban tömörítették az erkölcsi ismereteket A pedagógusok kísérleteket végeztek, hogy megkönnyítsék ennejc a nehéz és a szocialista társadalomban nem is külön tantárgyként elfogadott ismeretnek az oktatását. A Művelődésügyi Minisztérium évek óta azon fáradozik, hogy kialakítson egy módszert, amely „helyére teszi” az erkölcsnevelést az iskolában.

Ä szeptemberben Induló tanévben már alkalmazzák mindazokat a tapasztalatokat, amelyekre eddig szert tettel

Legalkalmasabbnak látszik, hogy a tantárgyakon kívül, az úgynevezett osztályfőnöki órákon nyújtsanak a fiataloknak erkölcsi ismereteket. Hetenként egy óra áll az osztályfőnök rendelkezésére; ennek lefolyása, merőben eltér a szokásos tanítási órákétól. A pedagógus elbeszélget a diákokkal a kultúrált magatartásról, az emberiességről, a hazaszeretetről, a munka és a munkás megbecsüléséről, a szülői szeretetről stb.

A fiatalok kifejthetik a véleményüket és egyes téves nézeteknél viták is kialakulhatnak, majd az osztályfőnök az óra befejezésekor összefoglalja az elhangzottakat és levonja a helyes következtetéseket Az osztályfőnöki órákon nem feleltetnek és ebből következik, hogy a tanulót nem is osztályozzák. Ettől függetlenül a pedagógus az év folyamán figyelemmel kíséri tanítványa fejlődését és segíti erkölcsi felfogásának helyes kialakításában.

Az osztályfőnöki óráit témája a középiskolákban évfolyamok szerint változik. Például a harmadik és negyedik osztályost* megismerkednek az erkölcs fogalmával és annak osztályjellegé- veL Hallanak a valláserkölcs

társadalmi gyökereiről és ellentmondásairól és elgondolkozhatnak az önismeret, az önnevelés kérdésein. Világos képet kapnak, mi a tartalma az emberi egyenlőségnek, a demokráciának, a kapitalizmus és a szocializmus világában. Még az olyan problémákról is szó esik, mint a szerelem — házasság — család fogalma.

Az osztályfőnöki órákkal nem ér véget az iskolában az erkölcsi nevelés. Az iskola egészében a szocialista ért köles elsajátítására és „használatára* oktatja a tanulóját.

A tantestület minden pedagógusa óra alatti munkájával, példamutatásával is hozzájárul a tanuló jellemének formálásához. A KISZ Irányítása alatt álló ,,Ifjúság a szocializmusért” mozgalom — amelyben az iskolás fiatalok túlnyomó többségben részt vesznek — ugyancsak része az erkölcsnevelésnek.

Néhány hét és a tanévnyitáskor az osztályfőnök kézhez kapja a Művelődésügyi Minisztérium módszertani útmutatóját, irodalomjegyzékét — és Segédlet címmel egy könyvecskét, hogy mindezzel megkönnyítsék a fiatalok erkölcsi nevelését

»Bízom a szövetkezetiek

r

szorgalmában«

A mezőtúri városi tanács VB elnöke az őszi munkák

szervezéséről

A Művelődésügyi Minisztériumban statisztikát állítottak össze a területi közművelődési könyvtárak fejlődéséről, a könyvek kölcsönzéséről és vásárlásáról.

A könyvhálózat különösen az első ötéves terv idején fejlődött gyors ütemben. Amíg 1949-ben mindössze 434 népkönyvtár volt, addig 1954 végére a számuk 4333-ra emelkedett.

1954-ben a kötetek száma meghaladta a hárommilliót, a beiratkozott olvasóké pedig elérte a 714 400-at. ösz- szesen 15 225 000 kötetet kölcsönöztek akkor egy év alatt.

A múlt év vegere a könyv eljutott a legkisebb településekre, a tanyaközpontokba is, A. megyei tanácsok 21 művelődési autót áhítottak üzembe, s azokon könytárak is vannak. Ezzel a módszerrel 372 kölcsönzőállomást alakítottak ki. így lehetőség nyílt, hogy a tanyai lakosság is hozzájusson klasszikus és mai alkotásokhoz. A mozgó- könyvtárak közkedveltek és hozzájárulnak a falu kultúrába színvonalának emeléséhez. A kölcsönzött kötetek száma 1960-ban meghaladta a 21 milliót. (MTI)

Takács Sándor, a mezőtúri városi tanács VB-elnöke kérésünkre az őszi munkák szervezéséről adott tájékoztatást— Közös gazdaságaink jól állnak a nyári munkákkal — mondotta. — A cséplést hét tsz-ünk könnyen befejezi augusztus 20-ra; a Béke Tsz- be azonban ennek biztositár

sára még néhány cséplőgépet kell irányítanunk. A Béke gazdái sem restek; egy-egy nagyobb teljesítményű géppel naponta 300 métermázsánál is többet csépelnek éL A normán felül elcsépelt meny- nyiség után természetben kapnak illő prémiumot — Az ez évi aratás tapasztalatai alapján városszerte

megnőtt az intenzív búzák becsülete

Tavaly mintegy háromezer holdon vetettünk nagyhozamú búzafajtákat idén 5160 kh-n; tízezer holdas kenyérgabona területünk több mint felén. A kifogástalan vetőmag biztosítása érdekében a Magyar—Mongol Barátság, a Petőfi, a Sallai Tsz és a Puszta- bánrévi Állami Gazdaság a Magtisztító Vállalattal fogott össze. Az említett nagyüzemek vetőmagtábláiról több, vetőmagot igénylő tsz részére is jut A tisztításhoz gépállomásunk öt korszerű szelektorral rendelkezik, de munkába állítjuk a tsz-ek Kalmár-rostáit is.

— Tavaly, ha nem is jelentős területen (az Űj Élet és a Vörös Otkóber Tsz-ben) csávázatlan vetőmagot is elvetettek. A tanács már megegyezett a tsz-vezetőkkel, hogy idén tenyérnyi földbe sem kerül csávázatlan vetőmag.

— Megbeszéltük a vetéssel kapcsolatos teendőket is «— folytatta Takács elvtárs. — Megegyeztünk abban, hogy a gépállomás legjobb traktorosait, a nyolc szövetkezet legjobb gazdáit irányítja a vetéshez. Gondolom, sem a vetés megkezdésével, sem befejezésével nem késünk el; az utóbbit október derekára tervezzük.

— A tsz-ek szakembere! a gépállomás laboratóriumának dolgozóival egyidejűleg végzik a próbacsiráztatást; ily- módon ez évben először. Ezzel elérjük, hogy a használati értéknek megfelelő mennyiségű vetőmag kerül felhasználásra. „Elspórolástól”, a gazdák tapasztalatai alapján, már nem tartunk. Túron minden valamirevaló parasztember tudja, hogy a kellő mennyiségben vetett mag nemcsak többel fizet, de szára is egyenesebben áll.

—- Okosnak tartom azt az elhatározást, mely szerint

előlegfizetésre csak kifogástalan kelés után

kerítenek sort a tsz-ek. így szinte teljesen bizonyosra vehető, hogy a vetést végzők ügyelnek a folyóméterenkénti mag-számra, mélységre^ fait- talanságra.

— Derűlátással nézek a kukoricatörés, répaszedés elé

— hangsúlyozta a VB elnöke.

— Mindkét növény ápolását, betakarítását személyes felelősséggel vállalták a gazdák. A munka zavartalansága érdekében természetesen úgy kell intézkedni, hogy a tagság egyszerre törje a közös kukoricát, egyszerre a háztájit

— Ezen az őszön a szokottnál korábban kezdjük a rizs aratását Az Alkotmány és a Magyar—Mongol Barátság

Tsz-ben idén korábban vetettek, mint máskor. E két szövetkezetben szépen kalá- szol a rizs; úgy vélem, a le- csapolás megkezdésére aug. végén, szeptember elején számíthatunk.

A beszélgetés során K végrehajtó bizottság elnöke elismeréssel emlékezett meg a gépállomási akröl:

• Nem azért dicsérem őket, mert évekig együttdolgoztunk — bocsátotta előre —. hanem azért, mert valóban

jókor készülnek a rizsaratásra

Orosházi tapasztalatok alapján azon fáradoznak, hogy lengyel fűkaszából rizsaratásra alkalmas gépet készítsenek. Az természetesen ismét visszaalakítható lesz fűkaszává.

— Nem szeretném, ha az elmondottak alapján úgy vélné valaki, hogy akár a tsz- vezetők, akár a tanácsi dolgozók maradéktalanul elégedettek. túlzottan bizakodók.

— örvendetesen jó a szövetkezeti gazdák s vezetők, a vénáTIomási dolgozók munka- kedve Ez mindennél fontosabb tényezői

hézségeken. Soha nem felejtem el a következő esetet. — Nagyjából befejeződött a hűtőbordás rakéta-hajtómű ösz- szeszerelése, de egyes alkatrészeket csak ezüsttel lehetett volna összeforrasztani. Ezüst pedig nem volt és nem volt pénz a csoport kasszájában sem. Másnap, anélkül, hogy összebeszéltek volna, majdnem mindnyájan hoztak otthonról ezüstöt: ki egy kávéskanalat, ki egy gyűrűt. Ezeket az ezüst—„alkatrészeket” megolvasztották és vé- gülis elérték, amit akartak, — sikerült teljesen összeállí- taniok a hajtóművet

Lehetetlen leírni a rakétamotorokat tanulmányozó csoport tagjainak lelkesedését, amikor a Szovjetunió történetében először, 1933. augusztus 17-én, majd 1933. november 25-én startoltak a folyékony üzemanyaggal működő első szovjet rakéták.

Ezek a rakéták nem emelkedtek valami magasra, de az volt a fontos, hogy a tervezők helyesen választották meg a rakétaépítés elvét, hogy az elméleti számítások helyesnek bizonyultak. Ez valósággal szárnyakat adott az embereknek és további kutatásra ösztönözte őket.

Három év telt el. 1936-ban egy űj kollektíva, amelybe az tk£ rakéta-motorokat tanulmányozó csoport iá beolvadt, i— folyékony üzemanyaggal működő rakéták egész sorozatát bocsátotta fel. Ezek a rakéták egyre magasabbra és magasabbra emelték a sztratoszférát tanulmányozó mérőműszereket.

Ugyanez a kollektíva 1939- ben 150 kilométer távolságba repülő sztratoszférakutatórakétát épített. A rakéta tervei iránt a Szovjetunió Tudományos Akadémiája is ér- dekődött. O. J. Smidt akadémikus is nagy figyelemmel foglalkozott a rakéta tervével, amely azonban számos különböző ok miatt nem vált valóra.

Megkezdődött a Nagy Honvédő Háború. Sok rakétaszakember vonult be a hadseregbe, hogy fegyverrel a kezében védelmezze a hazát. Sokan közülük hősi halált haltak. De tovább élt az ügy, amit Ciolkovszkij indított el és a rakéta-motorokat tanulmányozó csoport tagjai folytattak.

Ezt áz ügyet folytatják most tovább a szovjet szput- nyikok és űrrakéták, a világot bámulatba ejtő szput- nyik űrhajók. Ciolkovszkij és az első szovjet rakétaépítők ügyére a szovjet ember sikeres űrrepülése tette fel a koronát.

IFordítás az Izvesztyijából)

nák, milyen emberfeletti kitartással kell rendelkezni, milyen óriási nehézségeket kell leküzdeni a rakétatechnika gyakorlati megvalósításához, — akkor sokan, akik bár lelkesedéssel dolgoznak e probléma megoldásán — ijedten meghátrálnának.”

A sikerbe vetett hit azonban segítette, lelkesítette az első folyékony üzemanyaggal működő rakéta építőit, hogy leküzdjenek minden nehézséget és bátran haladjanak a kiválasztott úton.

Pedig nem volt könnyű a munkájuk. A rakéta-motorok kamrájában 3000 fokig is felment a hőmérséklet. Senki- sem tudta, hogyan és mivel hűtsék a motorokat. Ezért az első kísérleteknél a hajtóművek egy pillanat alatt elégtek. Nem tudták, hogyan és mive] mérjék a különféle eredményeket. mivel akkor még nem voltak ehhez szükséges műszerek. Nem volt megfelelő tapasztalat a folyékony üzemanyagú rakéták és a rakéta-motorok tervezésében sem. A lelkes kis csoport tagjai a szó szoros értelemben tapogatva keresték a célhoz vezető utat.

Ráadásul szűkében voltak a pénznek, mivél a repülésügyi bizottság nem adhatott számukra pénzt. De a lelkesedés átsegítette őket a neA tanfolyamok néhány lelkes hallgatója elhatározta, hogy megkezdi a gyakorlati munkát folyékony üzemanyaggal működő rakétamotorok gyártása érdekében. A felettes hatóságok támogatták a kezdeményezést.

Ciolkovszkij öröme nem ismert határt, amikor megtudta, hogy a rakéta-motorok és a rakéták gyártása terén megkezdődött a gyakorlati munka. Ciolkovszkij szinte megfiatalodott, pedig ekkor ' már 75 éves volt, s természetesen nem tudott közvetlenül részt venni a Moszkvában 1932 áprilisában alakult rakéta-motor kutatási csoport munkájában.

E csoport tagjainak munkája nem volt egyszerű és sima. Eleinte még helyiségei sem voltak a tervező és szerkesztő munkálatok elvégzéséhez.

Végül hosszas keresés után találtak egy tágas, de sötét és nyirkos pincét. Megtisztították, kimeszelték, bevezették a villanyt, felállítottak egy pár régimódi szerszámgépet. Azután megindult a munka. Bátor és akaraterős emberek alkotó munkájának nagyszerű hőskölteménye volt ez!

A kis kollektíva Ciolkovszkij szavait tartotta szem előtt: *Ha az emberek tud-