Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-13 / 190. szám
1961. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6 Akinek sikerült és akinek nem A jászapáti gimnázium IV. osztályában összesen 120 diáknak nyújtották át az idén az érettségi bizonyítványt. Néhányan már el is helyezkedtek, néhányan még a szünidei megérdemelt pihenőt élvezik, de nagyobb részük az egyetemek, főiskolák felé tekint. Húszán jelentkeztek tudományegyetemekre, tízen pedagógiai főiskolára, tizennyolcán tanító- és óvónőképzőbe, tizenheten orvosnak, tízen műszaki, négyen pedig agrármérnöki pályára. A három testnevelési főiskolás jelölttel együtt nyolcvankét diák, nyolcvankét család számára izgalmakban bővelkedett a július hónap, meg augusztus eleje: „Felvesznek — nem vesznek, felvesznek — nem vesznek?” A szűkszavú, s mégis oly sokat jelentő papírlapok többnyire már megérkeztek, s mi meglátogattunk néhány diákot Olyat is. akinek sikerült, olyat is. akinek nem. TÖRÖK FERENC kitűnően érettségizett, s az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem magyar—történelem szakára adta be a jelentkezési lapot A felvételi vizsgán Solohov: Emberi sors című kisregényéről írt dolgozatot, majd a Dózsa-vezette pa- rasztmozgalom jelentőségéről, az első internacionáléról és Ady ' Endre költészetéről beszélt a bizottság tagjai előtt. Nehéz hetek teltek el, amíg megjött az értesítés: felvették. Török Feri magas, domború homlokú, szőkehajú, szótlan fiú. Gyerekkora óta tanár akar lenni, s mindennél jobban szereti az irodalmat. Arcán kevés mutatkozik a végtelen nagy boldogságból. Csendesen, szinte akadozva beszél a terveiről, pedig volt osztálytársa, aki a házukat megmutatta, azt állítja, hogy „valóságos lángész a gyerek.” — Mindig nagyon sokat olvastam. Németh László, Szabó Pál, Veres Péter regényeit szeretem, s a külföldieket is: Aragont, Graham Greent. Az osztályban magyar órák előtt sokat segítettem a többieknek, néha együtt dolgoztuk ki a tételeket. — Várja már az évnyitót? — Furcsa lesz az új környezet. Igaz, az unokanővérem oda jár, felsőbb évfolyamra. magyar—orosz szakra. Egy dolog nagyon érdekel: a tankönyveken gyakran látom az egyetemi tanárok neveit. Bóka Lászlót, Tolnai Gábort, Kéri Lászlót név- szerint már évek óta ismerem, izgalmas lesz életben is találkozni velük, előadásaikat hallgatni. — Vannak-e tervei, elképzelései az egyetemi életről? — Szeretnék komolyan foglalkozni irodalommal, hiszen magam is írok verseket. Eddig nem küldtem el sehova, de az egyetemen biztosan találok majd hozzáértő bírálókat, akik eldöntik, hogy érdemes-e írnom, vagy sem... ÄDÄM ILONA Sudár kukoricaszárak, lombos fák közé rejtve áll a 308-as tanya Jászapáti határában. Itt találtuk Ádám Ilonát, aki jeles eredménnyel végezte a gimnáziumot, s akinek szintén örömhírt hozott a posta: felvették a Szegedi Tudományegyetem matematika—fizika szakára. — Ez az utolsó nyár, amikor anyukáékkal lehetek, ezért kijöttem a tanyára, segítek nekik a háztájiban, — mondja mosolyogva. — Már kicsi koromban számtan tanítónő akartam lenni. A fizikát is mindig szerettem* részt vettem az MHS által szervezett rádiós-kör munkájában. — Nehéz volt a felvételi vizsga? — Csöppet sem. A százalékszámítást, a gömb térfogatát kérdezték, fizikából pedig a gáztörvényeket. Szinte meglepett, hogy milyen köny- nyű tételeket adtak, olyan volt, mint mikor az ember nagy erőfeszítéssel akar egy bőröndöt felemelni és kiderül, hogy üres — Az egyetemi tanulmányokkal is így lesz majd? — Remélem. Attól is nagyon félek, mert elég nehéz, komoly tárgyak, de majd csak megbirkózom vele. A szüleim nem igen akarták, hogy továbbtanuljak, de én makacs voltam, s végül beleegyeztek. Remélem, kapok ösztöndíjat és helyet a kollégiumban, de ha nem sikerül és dolgoznom kell a tanulás mellett, akkor is elvégzem. VARGA LEONTIN a szolnoki Varga Katalin Gimnázium IV. c. osztályát végezte négyes eredménnyel. Földrajz-történelem , szakra jelentkezett Debrecenbe. — Hatszoros túljelentkezés volt a szakon, százhúsz közül csupán húszat vettek fel: Varga Leontin a vizsgán megfeKUNHEGYES környéke az ország egyik legszárazabb vidéke. Itt nem is annyira a szárazság károsítja a növényzetet, mint inkább a szikes talajok rossz vízgazdálkodása. A múlt rendszerben az aszályt természeti csapásnak tekintették és tehetetlenek voltak vele szemben. A felszabadulás óta viszont a helyzet megváltozott Államunk nagy anyagi áldozatokkal kiépítette öntözőrendszereinket. Ma az aszály már nem tehet nagy kárt, ha idejében öntözünk. Arra törekszünk, hogy nőiéit, de a férőhelyek korlátozott száma miatt elutasították. — Először egy napig sírtam egyfolytában, de most már nyugodtabb vagyok. — Édesapám is tanár, sőt az ő apja is az volt. Már a családi hagyományból is következik, hogy nagyon szerettem volna tanár lenni. Édesanyám gondnok itt az iskolában, világéletemben iskolaépületben laktam. Talán már nem is tudnék megszokni más levegőt — S most mihez kezd? — Először jelentkeztem képesítésnélküli tanárnak, oroszt akartam tanítani. Itt a korhatár gátolt: csak 22 éven felülieket alkalmaznak. Az Építőipari Vállalatnál fogok dolgozni, adiminisztrá- ciós munkakörben. — Megnyugodott valamennyire? — Hát nem nagyon. Igaz, senkinek sem árt meg, ha dolgozik egy-két évig, de nagyon sok kiesést jelent. Elfelejti az ember a tanultakat. No, de mindegy, akkor majd újra átveszem a felvételi előtt, hiszen ha v bármi lesz is, jövőre újra megpróbálom. — Ha villamosítva lesz a tanyaközpontunk, hidrogló- busí létesítünk, s nem lesz tqf>bé gond a vízellátás. — így nyilatkozott a napokban a tiszafüredi Szabad Föld Termelőszövetkezet elnöke. Máshol arról szólnak a közös gazdaságok tagjai, hogy a szövetkezet villamosításával könnyebb lesz a silózás, b jövőre még hamarabb befejezik a cséplést A termelőszövetkezetek gondján igyekezett enyhíteni a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodája azzal, hogy elvényeink vízszükségletét időben és gyorsan biztosítsuk. Egy-egy öntözéskor 80—100 milliméter csapadéknak megfelelő vízre van szükség. Ennél kisebb vízmennyiség nem gazdaságos, mert nagy a ta- posási kár, a párolgási veszteség. Ennyi vizet legolcsóbban barázdásan, vagy sávosan locsolhatunk. Mi azt tapasztaltuk, hogy a kertészetben a permetező öntözés a legkifizetőbb. Az elmúlt évek tapasztalataiból tanulva az idén többet foglalkoztunk az öntözés előkészítésével. A termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetőségének határozata szerint az öntözési munkák „patronálásá- ra” öntözőgépenként pártcso- portbizalmiakat, .vagy igazgatósági tagokat kértünk meg. Ezzel is biztosítottuk, hogy az 1417 kh-ra szóló öntözési tervünket maradéktalanul teljesítsük. EZ ÉV TAVASZÁN, mihelyt az öntözőrendszerben megjelent a víz, a réteket, legelőket öntöztük. Május 3-án megkezdtük az ejső kaszálá- sú lucernaszéna ‘ betakarítását, s az első táblán 8-án már locsoltunk. Ennek könyvelhető el az is, hogy gulyáink mind a mai napig legelhetnek annak ellenére, hogy a természetes csapadék eloszlása felénk ezévben is rendkívül kedvezőtlen volt. A szomszédos termelőszövetkezetek, amelyek a legelőt nem öntözték, két hónap óta már kész takarmányt etetnek., Az aratásra a szokottnál korábban került sor az idén: minden munkáskézre szükség volt Azonban nem hanyagoltuk el az öntözést sem. A kukorica a szárbaindulás, a A tűz pusztítása a kánikulában Augusztus 11-én a rekkenő hőségben két nagyobb szabású tűz pusztított a megyében. A tiszaföldváxi Petőfi Termelőszövetkezet 40 000 forint értékű rakománya kigyulladt és a kánikulában teljesen kiszáradt szalma- és törek- kazlakban olyan magasra csapott a tűz, hogy a szolnoki, a mezőtúri, a tiszaföldvá- ri, a törökszentmiklósi tűzoltóság alig tudott védekezni a tovaterjedése ellen. Ugyanezen a napon a zagyvarékasi Haladás Termelőszövetkezet kombájnszalmájában keletkezett tűz, amely a rekkenő hőségben nyomban átterjedt a szomszédos gátőrházra, a hozzátartozó raktárépületre és a szénarakományra. Tiszainokán befejezték a cséplést A tiszainokai Szabadság Tsz gazdái tegnap reggelre befejezték a hordást, a cséplést. 460 holdról búzát, 250 kh-ról őszi árpát, 36 kh-ról zabot takarítottak be A búza holdanként egy métermázsával adott többet a tervezettnél. • A szolnoki Lenin Tsz- ben szombaton este befejezték a gabonacséplést. Kétezerötszáz hold kalászos terület termését tudják magtárban a szolnoki Lenin Tsz gazdái. készítették 34 közös gazdaság külső és belső villamosítási tervét. Sasvári Ferenc tervező mérnök rövid hat hónap alatt elkészítette többek között a jászfényszarui Zöld Mező Termelőszövetkezet villamosításához szükséges terveket. Elkészült az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet 10 ezer férőhelyes csibenevelőjének villamosítási terve is, mintegy 24 500 forint értékben.,. A közös gazdaságokban már hozzáfogtak a tervek kivitelezéséhez. címerhányás időszakában a szárazságtól szenvedett. Ezért az öntözéses munkacsapat az aratás idején is éjjel-nappal (felváltva) öntözött. Az eredmény 412 k. holdon a kapásnövényt vízzel láttuk el. ezenkívül a 77 holdas kertészetünkben is elvégeztük az első, második öntözést. Sőt egyes növények (pl. a káposzta, a paprika) már harmadszor is megkapták a vizet. FELVETŐDÖTT a kérdés a legutóbb lehullott 45—26 milliméteres csapadék után: öntözzünk-e tovább, vagy sem? Termelőszövetkezetünk igazgatósági ülésén olyan álláspontra helyezkedtek, hogy ennyi csapadék még nem elegendő a növények zavartalan fejlődéséhez. Éppen ezért szakembereink hozzáfogtak a lucerna és a legelők öntözéséhez. Eddig az 1417 holdból 1120 hold kapott vizet. Tízzel 79 százalékra teljesítettük tervünket. Jelenleg befejezés előtt áll a 360 holdas új öntö- z.őtelep éoítése, amely lehetővé teszi 80 hold cukorrépa és 60 kh. luc°ma, valamint 64 k. hold tarlóba vetett silókukorica rnpgöntözését. Ezt augusztus 15-ig el is végezzük. Csáki István elvtárs, a ^zolnok megyei Néplapban írt cikkében hangsúlyozta, hogv a nvári feladatok kö- z.ött különös jelentősége van az öntözésnek. Mi ezzel teljesen egyetértünk és ennek bizonyságául öntözünk is mindenütt, ahol csak tudunk. Liopai László főagronómus Türner István önt. agT; Kunhegyes, Lenin Tsz Megkezdődött az 1962. évi sertéshizlalási akció! Az akció keretében szerződés köthető minden' meglévő hizlalásra alkalmas sertésre, 1962. évi szállításra. — Tsz tagok is egy éni termelők sertésenként 400.—Ft kamatmentes előleget kapnak, a termelő* «»ővetkezetek rövidle.járatú hitelt. Átvételi Arak: Fehér hússertés 106—120 kg-lg 15 70 Ft 121 kg-tól 16 50 Ft Hús és húsjellegfl sertés 106—130 kg-ig 15.30 Ft 131 kg-tól 16.20 Ft Zsír és zsfrjellegű sertés 126—140 kg-lg 15 20 Ft 141 kg-tól 16.- Ft Tenyésztésbe fogott koca és kanlott 170 kg-tól 14 50 Ft Termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak kg-ként I—2 forint nagyüzemi felárat fizetünk Tsz tagoknak és egyéni termelőknek 1.5 mázsa takarmányt juttatunk állat db-ként állami áron. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE VÉGETT MIELŐBB KERESSE FEL AZ ALLATFORGALMI VÁLLALAT KÖRZETI FELVÁSÁRLÓJÁT, AKI RÉSZLETES FEL VILÁGOSIT ÁSSÁL SZOLGÁL. Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat A víz élteti növényeinket — öntözzünk, ahol csak tudunk Z. J. * Villamosítják a tsz-eket Mint már korábbi lapszámunkban közöltük, augusztus 9-én országos jelentőségű baromfi-szilázskészítő bemutatót rendezett a tiszaföldvá- ri Szabad Nép Termelőszövetkezetben a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a Magya. Agrártudományi Egyesület. A baromfiak téli takarmányozásának megjavítása, főleg a nagyüzemi csibenevelés és tojástermelés sikere érdekében javasolták a bemutató rendezői, hogy az ország termelőszövetkezetei a baromfiak takarmányát vitaminban gazdag, zöld koncentrált silótakarmánnyal egészítsék ki. Szolnok megye egyes közösgazdaságaiban már a megfelelő keverék arányában pépe- sített — zöldlucemából, sárgarépából, káposztából, hagymából és más egyéb kertészeti hulladékból készített — szilázst etetik a baromfiakkal. Az etetés következtében kimagasló eredmények születtek. Például a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezetben a tyúkok tojáshozama megkétszereződött. Ugyanakkor a csibék 11 hetes korukra elérték a 95—105 dkg-os átlagsúlyt. A bemutatón a megfelelő lédús és vitaminban gazdag, olcsó tömegtakarmány előállítása mellett háromféle silótér készítését is ismertették a jelenlévőkkel: a betongyűrűből készült silótartályok, a PVC anyaggal bélelt silógö- dőr és a műanyagzsák, — ballon alkalmazását, ' Mint ismeretes Szolnok megye az ötéves terv végére száz millió tojást és ezer vagon húst ad az ország ellátására. A bemutatón ismertetett baromfi-szilázs etetése nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a megye szövetkezetei ezt az elhatározást valóra váltsák. Gondos felügyelet és megfelelő takarmányozás mellett egyre több baromfit nevelnek a Szabad Nép Tsz gazdái. íme a silótartályok betongyűrűbőL • PVC anyaggal bélelt silógödör. Szöveg: Varga V. Fotó: ** Csikós F. Mégegyszer a baromfi-szilázskészítő bemutatóról
