Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-10 / 187. szám
196Í. augusztus 10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Czinege Lajos ebtárs látogatása Kisújszálláson A karcagi kék malom Mint már előzetesen is írtuk* tegnap délelőtt Kisújszállásra érkezett Czinege Lajos elvtárs* az MSZMP Központi Bizottságának tagja, , honvédelmi miniszter Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Oláh György elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke és Körösi György elvtárs, a megyei pártvégrehajtó-bizottság tagjának kíséretében. A városi pártbizottságon Semsei Imre* a pártbizottság titkára és a vb. tagjai fogadták a vendégeket. Délelőtt rövid beszélgetést tartottak, ahol Farkas Kálmán* a párt- bizottság munkatársa rövid tájékoztatóban ismertette a mezőgazdasági szektorok, ipari üzemek gazdasági helyzetét A tájékoztató után Czinege elvtárs és kísérete felkereste a városban lévő Lékai János önkéntes ifjúsági építőtábort. Az ifjú építőknek gyűlést tartott, ahol a résztvevők sajátos ifjúsági problémákról* belpolitikai* nemzetközi eseményekről kérték a miniszter elvtárs véleményét Az ifjúsági tábor megtekintése után Czinege elvtárs és kísérete a Dózsa Tsz-be látogatott. Megtekintették a termelőszövetkezet területét, többek között az öntözött kukoricát és cukorrépát, I.. Valamikor régen Karcag peremén — a szolnoki út mellett — állt az úgynevezett kék malom. Az őszbeesavarodott fejű bácsikák még ma is emlékeznek rá. Mondják: „A fala olyan azúrkék volt, hogy hetedhét országból is csodájára jártak.” —■ Olyan lisztet őrölt — mesélik —, hogy még a legügyetlenebb háziasszony is domború cipót sütött belőle. Nem sokáig tartott a karcagi csoda. Pedig messzi vidékről is — a módosabb gazdák — idehozták hasas zsákjukban az őrölnivalót. — A malom leégett, Ki volt a gyújtogató? Hamiskásan mosolyognak a deresfejű öregek. — A jó ég tudná megmondani! — ? — Aki járt már a malomban. az tudhatja: a berendezés jórészt fa... Még a garat is deszkából készült. Persze, annakidején — 1908-ban — a karcagiak sokat beszéltek az említett tűzesetről. Senki sem tudott semmit; Annyi bizonyos, hogy a Hungária nagy ellensége volt az EOB részvénytársaságnak. Tabló a falon Az igazgatói szoba falát még ma is egy tablószerű nyomtatvány díszíti. Valóságos nyomdai remek. A Hungária Részvénytársaság megrendelésére készült. Annak egykori üzemeit: a budapesti, karcagi, kaposvári, nagybees- kereki és a putnoki malmot ábrázolja. A, legnagyobbat, a budapestit, búzavirággal, meg pipaccsal teletűzdelt arany búzakoszorú övezi. Annakidején a Hungária Rt igazgatója nagyon büszke lehetett a társaság öt üzemére, A karcagi csődé Az egykori Hungária Részvénytársaság ódon. egészségtelen, balesetveszélyes üzemet *,hagyott ránk.” s új gazdái, a karcagi malom dolgozói olyan üzemet varázsoltak helyette, amely mögött minden csodájával együtt még a hajdani Kék malom is eltörpülhet. Az őrlőüzem már nem is malom, hanem valóságos laboratórium. A szíjat, szíjtárcsát csak hírből ismerik a kezelők. Minden gépi berendezést védőburkolattal láttak él. A gépek testén frissen ragyog a zöld, meg a piros zománcfesték. A gabonát, lisztet, darát zárt csövekben, nagynyomású levegő szállítja egyik emeletről a másikra. A földszinten — morgó hengerszékek közelében — központi vezérlésű kapcsoló- tábla. i — Egy gombnyomásra — magyarázza Kovács Pál igazgató — működésbe lép a malom gépezete. Egy kattanás, s máris 129 elektromotor üzemel. Végigjárjuk az üzemet. A! második emeleten van a nagyteljesítményű ventillátor — fentebb — a levegőszűrő, a polírozott oldalú szitarendszer. Kezelt már ilyen gépeket? — kérdezem Herbály Lajos szitaőrtőL Tagadóan rázza a fejét, — Idestova 25 éve lesz, hogy a malomiparban dolgozom. Voltam Mezőtúron, Kecsekméten, Tiszafüreden, s legutóbb Kunhegyesen. De ilyen modern gépeket még nem láttam. Hol volt még az én időmben a Rajkai-féle gabonaszeletelő ? — 1961. január 1. óta próbaüzemei a karcagi malom — mondja Kovács Pál. — A kezelők lassan megismerik a korszerű gépeket. Naponta A kunmadaras! Hunyadi Termelőszövetkezet 650 kát holdon tegnap délben befejezte a eséplést — jelentette Gyűjtő Imre elvtárs, a község párttitkára. — Az állam hét—hét és fél vagon gabonát őriünk. Reméljük, rövidesen elérjük a napi nyolc vagonos átlagot Egy-két hónapon belül a Malomszerelő Vállalat is befejezi a munkát Végeznek a láncszállító és egyéb gépi berendezés szerelésével. A. J. Külföldi üdülök Bulgáriában A Szovjetunóból, Lengyel- országból, Ausztriából, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Belgiumból, Csehszlovákiából, Angliából, Svájcból, Romániából és más országokból a vendégek ezrei érkeznek Bulgáriába, hogy a Fekete-tenger partján töltsék szabadságukat Csupán Várnában és közvetlen környékén az üdülési idény kezdetétől a mai napig több mint 16 000 külföldi, a Napsugár Parton több mint 11 000 és á Primorszko mel- ' letti nemzetközi ifjúsági táborban több mint 2800 külföldi fordult meg. Csupán ebben az évben Burgasztól délre fekvő tengerparton 80 úttörőtábor nyílt meg. (BTA) iránt! kötelezettségének is eleget tett a termelőszövetkezet. Szombat estig a kom- bájnszalma Összerakását és kazlazását is befejezik; . Ma reggel megkezdték a kukorica silózását. Nem volt erre szükség A szolnoki Járműjavítóban az SZKP programtervezetének magyar- ország] megjelenése, és Tyitov őrnagy űrrepülésének másnapján röpgyfi- léseket tartottak. A gyors és határozott szervezésért elismerés illeti a párt- szervezetek vezetőit. Azonnal tájékoztatták az embereket a nagyszerű eseményekről. Amit viszont már szóvá kell tenni, az a következő: Az üzemi pártvezetőség az alapszervezeti párttitkárok kezébe szó- szerint leírt beszédet adott. Legtöbbjük csak a gyűlésen olvasta először a szöveget, s ez vontatot- tá, akadozóvá tette a gyorsan ' pergő eseményekről . szóló tájékoztatót. Úgy gondoljuk, az előre elkészített, legépelt beszédekre ez esetben nem lett volna szükség. (De más alkalmakkor sincs.) Az SZKP programtervezetéről és Tyitov őrnagy hőstettéről, nem tudom, ki hogy van vele, de a legszívesebben csak saját szavaival szól az ember. Jobb lett volna tehát, ha a szőszerint leírt szöveggel nem kötik meg az előadók gondolatait, mert mindegyiknek lett volna saját gondolata is ezekről a nem mindennapi eseményekről. . . A másik, ámít szintén el lehetett volna kerülni: Néhány alapszervi titkár személy szerint »előkészített” néhány munkást a hozzászólásra. Erre sem volt szükség. S mivel egyeseket félkértek a hozzászólásra, mások úgy érezhették: az ő véleményükre talán nemi is kiváncsiak. Hisz őket nem »kérte fel” senkt Az elvtársak nagyon jól akarták megszervezni a nagy eseményekről szóló gyűléseket. Dicséret érte. A jó szándékkal viszont túlmentek a jó szervezés határán. , B. E. Czinege elvtárs a megye vezetőinek kíséretében kedden délelőtt a Szolnokon folyó építkezéseket tekintette meg. Augusztus 19—26-ig mezőgazdasági kiállítás Jászberényben Az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is megrendezik Jászberényben a mezőgazdasági kiállítást A város mező- gazdasági távlati terveit rajzok, grafikonok szemléltetik majd. A fejlődő nagyüzemi gazdálkodást a mintegy 30 nagyméretű tabló számtalan fényképe mellett a termények kiállítása, az újtípusú mezőgazdasági gépek tanúsítják. A kiállítás augusztus 19-én nylíik és 26-ig tart nyitva, közben — 24-én — nagyszab ású állatbemutató lesz a vásártéren. A kunmadarast Hunyadi Tss is be fejeste a eséplést .w £ MARTFŰI HÉTKÖZNAPOK I. Martfű. Tisza Cipőgyár. A folyó partján emelkedő gyártelep fogalommá vált a magyar cipőiparban. Az idén már kétszer annyit termel, mint a felszabadulás előtti egész magyar cipőipar együttvéve. Több ezer ember jut itt megfelelő munkához, biztos kenyérhez. A munkáslétszám évről évre emelkedik. Egyre bővül a gyártmányok választéka is. Néhány évvel ezelőtt csizmákat, durva bakancsokat készítettek itt, most meg könnyed, tetszetős cipők között válogathatnak a kereskedelem szakemberei. A Tisza Cipőgyár az első félévben a megye legjobban dolgozó vállalatai közé tartozott. Előirányzatát messze túlszárnyalta, — ' bár termékeinek minősége esetenként kívánnivalót hagyott maga után. Annyi mindenesetre tény: egészében jól mennek a dolgok a Tisza Cipőgyárban. A közelmúlt napokban ellátogattam a gyárba, megnézni milyen az élet a gyárkapun belül, mi foglalkoztatja az ottaniakat, milyen emberek élnek ott? Az SZB titkár találkozásunkkor egy névsort mutatott. Amellett néhány kusza sorban ez állta »Békési István munkatárs, műhelyünk dolgozója már fél éve beteg, öt kisgyermeke van és egyedül keres. Ezért elhatároztuk, hogy segítségére sietünk. Aratnivalót vállalunk, s a keresett gabonát teljes egészében Békési munkatársnak adjuk át” — írják a 345-ös műhely munkásai. Jóleső melegség töltötte el szívemet, mikor hallottam, hogy a beteg ember családja a négy és fél hold gabona aratása után járó búzát már meg is kapja akkorra, mire e sorok megjelennek. A keverőműhelybe érkezésemkor vége a délelőtti műszaknak. Az emberek olyan feketék, kormosak, porosak itt, mint a kéményseprő; Elszívóberendezés nincs. S az üzem vezetői arra hivatkoznak: ha volna,, akkor sem lehetne használni, mert a vegyszerek különböző fajsúlyúak, az elszívóberendezés működtetése lehetetlenné tenné a jó keverést. Lehet, hogy ez így van, de hogy semmilyen műszaki intézkedéssel — például a tűzeset előtt használt védő- burkolatok visszaállításával, vagy valamilyen más módon — ne lehetne csökkenteni a levegő szennyeződését, azt már kétségbe vonom. Fontos és halaszthatatlan feladata eZ a rrujfiv-ak-j Műszak végén könnyebben oldódik az ember nyelve, szívesebben beszélnek gondjaikról. mint munka közben. Valóságos röpgyűlés kerekedett — Az idén ötször volt normarendezés, bizonytalanok vagyunk a keresetben — mondja Bene József. — Azelőtt kétezer forinton felül kerestünk, a norma- rendezés után meg csak 1500 forint körül van a kereset — vetették fel többen is. Nincs jogunk bérproblémák megoldására, ennek tisztázása a vállalatvezetőség dolga. Annyi tény, hogy a gumi- gyári keverőben a legnehezebb és legpiszkosabb a munka. Tény viszont az is, hogy ott a segédmunkások a laza normát esetenként 160—180 százalékra teljesítették régebben, s megkeresték a 2500 forintot is. Ugyanakkor más üzemrészekben a nagy szaktudást kívánó munkahelyeken csak 1400—1500 forintot kerestek. A normák felülvizsgálásakor emelték a magasabb szaktudást igénylő munkakörökben dolgozók bérét. — mintegy 2123 fő részesült alapórabér emelésben. S ez helyes, szükséges Intézkedés volt. ennyit el kell ismerni a keverőműhely dolgozóinak is. Az viszont jó lenne, ha a vállalat vezetői leülnének az ottani munkásokkal, s még egyszer megbeszélnék velük a normarendezést, s más problémákat is. Mert van sok olyan gond, amit meg lehetne és kellene oldani. —■ Az is baj, hogy három műszakban harminc ember dolgozik »egykarra”, — sérelmezte például Taba János. — Hol van itt a szocialista bérezés ösztönző elve? Mindegy, hogy ki mennyit termel, ki csinál selejtet. A keresetet egyenlően osztják *1. •— Az éjszakai műszakban Részlet az üzemből. , mindig savanyú a tej. — Előfordul, hogy éjjel még szódavíz sincs, — hangzott el a védőételről, Illetve italról a rögtönzött röpgyűlésen. Júniusban szükség volt a túlórázásra, hogy megszüntessék az elmaradást Volt aztán néhány olyan művezető, aki »továbbfejlesztve” ezt az intézkedést, „feketén” túl- óráztatta az embereket A műszakot megnyújtják egykét órával anélkül, hogy a túlórázásért járó díjat megkapnák a munkások. Törvénytelen, s nagyon káros ez, nem lehet megengedni. Igaz, a művezetők nem is kértek erre engedélyt sehonnan. Ezért az ellenőrzést is fokozni kellene. Az ilyen munka könnyen helytelen normarendezéshez, következésként a dolgozók megkárosításához vezet. (Mivel a túlórákat ilyenkor nem számolják fel, úgy tűnik, hogy a napi teljesítményt napi 8 óra alatt érte el a műhely, s később így könnyen úgy szabják a normát.) Van azonban a dolognak másik oldala is: A dolgozók többsége nő, sok az asszony, akiket vár a gyerek, a mosás, takarítás, egyszóval a második műszak. Nagyon sántít tehát a „fekete” túlórázás mentségére felhozott érv, miszerint „a tsz-eken segíthetünk műszak után, csak saját magunkon nem?” Nagy különbség van a kettő között. Jó munka- szervezéssel elejét lehet — és kell is — venni a fekete túlórázásnak. íFolytatjvJc) ' fei.nux. Béla
