Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-09 / 186. szám

1961. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ....................■T”—---------------------------------------------­Cs ak sokoldalú, jól szervezett munkával biztosítható a terv teljesítése START A Jászberényi Aprítógépgyár munkájáról Előző lapszámainkban utaltunk arra, hogy megyénk iparának termelése az első félévben örvendetesen, ug­rásszerűen nőtt. Az egy nap­ra eső termelés több mint 15 százalékkal haladja meg a bázisidőszak szintjét. Ilyen körülmények között különösen szembetűnő a jászberényi Aprítógépgyár elmaradása. Az ottani kol­lektíva félévi előirányzatát gyártmánytermelésben mind­össze 80.2 százalékra telje­sítette. Befejezett ipari ter­melésük is csak 84.1 százalé­kos, s a teljes ipari termelés mindössze 89.4 százalék. A tervszerűség betartása is rosszul sikerült. Mi idézte elő ezt a hely­zetet? — Sokminden. Döntő mértékben az, hogy a ko­operáló vállalatok nem szál­lították idejében a megfele­lő alkatrészeket. Nagymér­tékben gátolta a munkát az is, hogy a minisztérium — arra hivatkozva: az Aprító­gépgyárnak igen korszerű berendezése van — soron kívül különböző gépi beren­dezések haladéktalan meg­munkálását bízta az üzemre. Ez növelte a gyárban meg­lévő szervezetlenséget. He­lyes lenne, ha a minisztérium csökkentené az előre nem tervezett munkák besorolá­sát, — legalább is addig, míg magáratalál az aprítógép- gyári kollektíva. Ezek mellett azonban vi­tathatatlan, hogy a gyártás jobb előkészítésével, alapo­sabb irányítással és gondo­sabb munkaszervezéssel — csökkenthették volna a le­maradást. Nem új dolog, hogy anyagellátási zavarok gátolják a tervteljesítést. Az üzem vezetői azt tartják: az anyagbeszerzők mindent megtettek, nem rajtuk mú­lik, hogy nem áll idejében rendelkezésre minden anyag és alktarész. Más üzemek példái azonban azt igazol­ják, hogy a kapcsolatok szo­rosabbra fűzésével hatéko­nyabbá lehet tenni a koope­rációt. A Tiszamenti Vegyi­művek szuperfoszfátüzemé- nek építéséhez szükséges be­rendezések egyrészét pél­dául több hónappal a vállalt határidő előtt szállítják különböző vállalatok, — mert vezetőikkel többször beszél­tek arról, miért szükséges a munka gyorsítása. Korántsem akarjuk ez­zel azt mondani, hogy a fél- késztermékeket, alkatrészeket gyártó vállalatok kénye-ked- vétől függ a szállítás idő­pontja. Az Aprítógépgyár esete azonban azt bizonyítja, hogy ha nem is tudjuk min­den alkatrész szállítását gyorsítani, csak' néhányét, akkor is megéri a fáradsá­got a kooperáció jobbátételé- re irányuló munka. Az anyagbeszerzési nehéz­ségeket ismerve, előre kelle­ne számítani a terv, illetve a gyártási program módosí­tására. Ezzel kapcsolatban sem jártak el kellő gondos­sággal az Aprítógépgyárban. Az történt ugyanis, hogy az anyaghiány miatt ,,kiesett” gyártmányok helyett prog­ramba vett gépekhez sem teremtették meg minden esetben a gyártási előfelté­teleket. A termésirányítás bizo­nyosfokú szervezetlenségére vall, hogy olyan gépek gyár­tását is megkezdik eseten­ként, melyeknek műszaki do­kumentációja nincs meg, Ez aztán a szerkesztési és tech­nológiai részleg programjá­nak zavarása mellett, a gyors munka miatt olyan hibalehe­tőségeket rejt, melyek gyár­tás közben selejtet okoznak. Ilyen körülmények között nehéz a technológiai fegye­lem betartását szorgalmazni. A félévi mérlegbeszámoló minderre nagyon önkritiku­san. nagyon helyesen felhív­ta a figyelmet. Nyílt, őszinte hangja arról tanúskodik: az Aprítógépgyár vezetői felis­merték a bajok okait, képe­sek megtenni a szükséges in­tézkedéseket. S nemcsak ké­pesek. akarják is. A második félévi terv teljesítése és az első félévi adósság törlesztése azonban igen sokoldalú és alapos munkát kíván, sokmindenre ügyelni kell. Többek között arra, hogy a lemaradás ter­ven felüli alkatrészgyártás­sal történő ellensúlyozása je­lentős mértékben növeli az előkészítő szervek terheit, soronkívüli anyagbeszerzést, szerkesztési és technológiai problémákat okoz. így aztán a szerkesztési és a technoló­giai csoport nem tudja utól- érni magát, nemhogy előre- tartásra tegyen szert Az első félév tapasztalatai legalábbis ezt igazolják. | Az aprítógépgyáriaknak nagyon meg kell szívlelniük a félévi mérlegbeszámolónak azt a megállapítását: „... te­kintettel a félévi lemaradás­ra, az évi terv teljesítése csak úgy biztosítható, ha az előt­tünk álló feladatok reális fel­mérése alapján sürgősen ösz- szehangoljuk az egyes elő­készítő és irányító szervek munkáját és a rendelésállo­mány, valamint az eddigi le­maradás figyelembevételével olyan gyártási programot dol­gozunk ki, melynek gyártási előfeltétele biztosított”. A második félévi munka sikert ígér, ha továbbra is kellő előrelátással dolgozunk, teljesíthető a terv. Most tet­tek néhány hasznos intézke­dést. Átmenetileg megerősí­tették például a technológiai osztályt, s egy ideig ké$ mű­szakban dolgoztatták. A gyár­táselőkészítésnél is szervez­tek második műszakot így remélhető, hogy rövidesen mintegy kéthónapi előnyre tesznek szert a dokumentá­ciók rendbetételénél. A gyár vezetőinek azon­ban a nagy munkaszervezés közben is gondolni kell arra, hogy a munkások nélkül sem­mire se mennek. Nyíltan, őszintén feltárva előttük a helyzetet, segítségüket kelle­ne kérni. Más módon, a mun­kásokban rejlő kezdeményező és segítőkészség figyelmen kívül hagyásával nem szün­tethetők meg az első félév­ben jelentkezett problémák, inkább fokozódnak a gondok. Simon Béla Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottságai Először Fodor Mihály, a vb. elnökhe­lyettese számolt be a korábban hozott határozatok végre­hajtásáról. Majd a kunhegyes! járási tanács vb. jelentése alapján megtárgyalta a gyengén működő termelőszövet­kezetekkel kapcsolatos intézkedések eredményeit A vb. jóváhagyta a megyei tanács augusztus 25-i ülésének na­pirendi pontjait. A művelődési osztályvezető beszámolója alapján értékelte az 1960—61-es iskolai év tapasztalatait és az 1961—62-es iskolai évre való felkészülést. A fel- vásárlási kirendeltség vezetője tájékoztatta a vb-t a gabo­na felvásárlás helyzetéről. A pénzügyi osztály jelen­tése alapján a vb. értékelte a központi és megyei összesí­tett költségvetés 1961. I. fél­évi végrehajtását. A tanácsok és a gazdálkodó szervek a módosított 1961; évi költség- vetést 45 százalékra teljesí­tették. Vagyis június 30-ig az 551 933 ezer forintos ki­adási előirányzatot 248 390 ezer forintra teljesítették. A költségvetésben igen jelen­tős a lakosság szociális és kulturális ellátottságának ja­vítására szolgáló összeg. Er­re a célra 215 343 ezer forin­tot fordítottak; 24,5 millió forinttal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A kiadási előirányzat megyei átlaga alatt csupán a kunhe- gyesi és a törökszentmiklósi járási tanács, valamint a túrkevei városi tanács ma­radt. Ez év első felében jelentő­ÚJSÁGHÍR: SZÚNYOGIRTÁST TARTOTTAK AZ IFJÚSÁGI TÁBOR OKBAN Kés szövés nélkül. sen növekedett a járdák és a kőburkolatú utak területe. Városainkban és községeink­ben több lett a park. A köz- világítási lámpahelyek száma 539-el növekedett. Fél év alatt 17 közkúttal és 4 tör­pevízművel javították a la­kosság vízellátását A megyei kórházban 28-al emelkedett a kórházi ágyak száma. Jelentős eredmény, hogy az óvodai napköziotthonokban a tervezett 5448 helyett több mint 6 ezerre növekedett az élelmezést igénylő gyerme­kek száma. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a költ­ségvetés szerinti feladatok első félévi tervét a gazdálko­dási szervek kielégítő ered­ménnyel hajtották végre. Ugyanakkor elmarasztalta a helyi tanácsokat, mert az idénybölcsődékben és idény- napköziotthonokban alacsony volt a férőhelyek kihasználd■ sa. Ennek oka, hogy egyes tanácsok nem gondoskodtak megfelelő időben a helyisé­gek biztosításáról. Ezért a végrehajtó bizott­ság utasította az egészség- ügyi és művelődésügyi osz­tályt, hogy vizsgálják felül az idényjellegű intézmények kihasználását. Azokban a községekben, ahol férőhelyet nem biztosítottak, vissza kell kérni az engedélyeket és olyan községeknek adni, me­lyek megfelelően fel tdják használni. A vb. utasította a jái.ií' és városi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy gondos­kodjanak a felújítási felada­tok és a bevételi tervek tel­jesítéséről. Ennek érdekében tartsanak célvizsgálatokat és segítsék az illetékes szervek gazdálkodását! Beszámoló a jászsági szántóversenyről A felröppenő piros rakéta „vigyázz’-t jelzett A magas­ba szökkenő zöld már a ver­seny indulását Tizenkilen cen álltak a rajtnál. Tizen­kilenc traktoros a Jászsági Állami Gazdaságban, hogy megvívjanak az első helyért. Szolnok megyében ez volt az első járási szántóverseny. Éppen ezért a vendéglátó há­zigazdák igyekeztek minél szebben, minél pontosabban lebonyolítani. Kinek hogy kedvez a szerencse Elég nehéz terepet kaptak a versenyzők. Alaposan ki­száradt már erre az időre a föld. Meg kellett dolgozni az első helyért Ráadásul a nap is teljes nagyságában meg­mutatta orcáját, s a tikkasztó hőséget csak egy kis sátor csillapította, ahol hideg sört, s még hidegebb málnaszörpöt mértek A versenyzők azon­ban inkább a rendezői asztal körül csoportosultak Előke­rült egy kalap, abban kis fe­hér cédulákon a számok Min­denki maga húzta „szeren­cséjét”. Voltak akik a sorso­lás közben efféle megjegyzé­seket is tettek: i, — Jól van koma, följutot­Indul a jászsági volságnál tovább ment, a kezdésnél bakhát van. — A 4-es túl mélyre ment, görbe a barázda, a távolságot is túllépte. - i >•> i — Ez igen, ez az egyik leg­szebb szántás amit eddig lát­tam — szólt Barna Mihály és valamennyi bíró amikor Vajon hogy kedves a szerencse? szántóverseny, olyan szépen simultak egy­másra a hantok mint egy asztal tükörsima lapja. Ki lett a győztes ■ Két óra hosszáig tartott a verseny, — s a kiértékelés majd ugyanaddig, ügy lát­szik nehezen tudtak meg­egyezni a bírók az elsőség­ben. A közönség azonban „hősiesen” várta az ered­mény hirdetést | A győzelmi emelvényre, az első helyre Bató Antal a Jászsági Állami Gazdaság felsőjászsági üzemegységének traktorosa került A második helyre ugyanennek a gazda­ságnak másik gépnyergelője: László János. Jutalmul rá­diót illetve fényképezőgépet kaptak. A vendégek belátták, azok kerültek ki győztesen akik megérdemelték. S hogy azok pont a házigazdák vol­tak? Ezt nem rótta fel sem a Tiszasülyi Állami Gazda­ság, sem a jászkiséri gépál­lomás. ; l A jászapáti Alkotmány ter­melőszövetkezet is jól szere­pelt. A harmadik helyet biz­tosította magának. Végétért a verseny. S az első helyezettek most már a megyei bajnokságra ké­szülnek. Vágyuk azonban az, hogy a Jászságból legalább tál a partra, most mutasd meg, milyen legény vagy. Azonban inkább az efféle beszélgetéseket lehetett hal­lani: — Jóska, aztán szégyent ne hozz ránk! — Mindent beleadok — vá­laszolt a traktoros, aki a né­gyes számat viselte. — Csak a minőségtől félek egy kicsit. — Idefigyelj, ha első leszel, a faluba a hangos híradó két hétig mást nem fog monda­ni, csak azt, hogy a jászszent, andrási Antal Jóska első lett a jászsági szántóversenyen. Ezt az ígéretet kézfogással pecsételték meg. A minőség a fontos Koszna József, a verseny elnöke a következő szavakkal nyitotta meg a vetélkedőt: A szántás minősége a fontos. 24 centiméter mélyen kell megmozgatni a talajt. Sok szerencsét, elvtársak. A verseny két részből állt: összevettetésből és széjjel- szántásból. A versenybírók pedig szigorúan ellenőrizték a versenyt. Barna Mihály minősítő mérnök, a verseny vezető bírója úgyszólván ál­landóan a gépek nyomában volt. S már menetközben ér­tékelte egy-egy ember mun­káját. — A 3-as a megengedett tá Meg van-e az elő írt 24 centiméter. 9-es számú versenyző mun­katerületénél elhaladtak. S valóban olyan nyílegyenesen húzódtak ott a barázdák, egy versenyző eljusson az or­szágos bajnokságra is. Szöveg: Varga Viktória Fotói « Csíkos Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents