Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

1961. augusztus 8. S70UROT MÍGTFI NÍPEAP 9 ‘ 1 Hruscsov rádió és televíziós beszéde Moszkva TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjet Minisz­tertanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára augusztus 7-én a szov­jet rádióban és televízióban beszédet mondott Az SZKP Központi Bizott­ságának, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a nevében újból forró, szívélyes jókívánságaimat fejezem ki a szovjet nép, a Kommunista Párt bátor fiának, German Sztyepanovics Tyitovnak. Gratulálok kiváló tudósaink­nak, tervezőinknek, mérnö­keinknek és munkásainknak mindazoknak, akik munká­jukkal előkészítették és meg­valósították ezt a szovjet ha­zánknak nagy dicsőséget szer­ző újabb, kiváló hőstettet. A Szovjetunió hétéves tervének sikerei N. Szí Hruscsov ezután a Szovjetunió hatalmas gazda­sági sikereiről szólott, hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió­ban jelentősen túlteljesítet­ték a hétéves terv első két­éves részletét és sikeresen teljesítették az 1961-es év el­ső félévi tervét is. N. Sz. Hruscsov — itt számadatok­kal illusztrálta a szovjet népgazdaság példátlan sike­reit. , — A hétéves terv a nép jó­létének újabb emelkedését is előirányozza. Ezt a feladatot is sikeresen teljesítjük. Nö­vekszik a munkabéralap, emelkedik a különféle áru­cikkek fogyasztása, sohasem látott arányú lakásépítkezés folyik, *— jelentette ki a szovjet miniszterelnök, majd így folytatta! N. Sz. Hruscsov ezzel ösz- szefüggésben részletesen szó­lott a különböző szovjet köz­társaságok, így Ukrajna, az OSZSZSZK, Kazahsztán me­zőgazdaságának helyzetéről, majd kijelentette; A közeljövő gyakorlati feladata a kommunista társadalom felépítése A kapitalizmus fél a tőle különböző társadalmi rendszerű országokkal való békés versenytől Az Amerikai Egyesült Ál­lamok és a többi nyugati ha­talom háború céljából fokoz­za erejét. Ezek az országok óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre. A legutóbbi tizenkét év alatt az Egye­sült Államok közvetlen kato­nai kiadásai több mint há­romszorosára növekedtek. Az idén az Egyesült Államok 53 milliárd dollárt szándékozik költeni katonai célokra. — Ezenkívül az Egyesült Álla­mok elnöke nemrég újabb három és fél milliárd dollárt követelt hasonló célra, Nyu- gat-Németország a legutóbbi évtizedben hivatalos, nyil­ván szépített adatok szerint csaknem annyit költött ka­tonai célokra, mint Hitler 1933-tól a második világhá­ború kezdetéig. A Német Szö­vetségi Köztársaság költség- vetésének katonai tételei 1961-ben újabb 18 százalék­kal növekedtek. Óriási össze­geket költ fegyverkezésre a többi imperialista hatalom is. Ez azt mutatja, hogy az imperialisták újból maguké­vá próbálják tenni a szocia­lista országok „elrettentésé­nek” már Dulles által hirde­tett politikáját. Ámde e politika hódolói gondoljanak a világban je­lenleg kialakult tényleges erőviszonyokra. Kennedy amerikai elnök bécsi beszélgetéseinek során azt mondta, hogy a világ két tábora között erőegyensúly jött létre és meg kell akadá­lyozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlen összetűzését, mert ez a leg­végzetesebb következmények­kel járna. Kennedy ebben az esetben megmutatta, hogy jó­zanul szemléli a dolgokat és bizonyos realizmusról tett ta­núságot. Ezt el kell ismerni. Az élet azonban azt követeli, hogy az államférfiak ne csak mondjanak egészséges dol­gokat, hanem politikájukban is lépjék át azt a határt, ame­lyen innen elhallgatják a jó­zan ész érveit és elvakult, ve­szélyes játékot űznek a né­pek és az államok sorsával Egész népgazdaságunk fej­lesztésének távlatai grandió­zusak, e távlatokat a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak új programtervezete tárja fel. Aránylag kevés idő telt el azóta, hogy közzétettük ezt a tervezetet és ezért nem fut­hatunk előre, nem vonha­tunk le mér most általános következtetéseket a program- tervezet bel- és külföldi érté­keléséből Az emberek milliói figyelemmel, nagy érdeklő­déssel tanulmányozzák e ter­vezetet, amely megmozgatta az egés2 világot. Pártunk a történelem során elsőnek tű­zi ki a közeljövő közvetlen, gyakorlati feladatául a kom­munista társadalom felépíté­sét. A programnak az a kö­vetkeztetése, hogy a szovjet emberek ma élő nemzedéke már a kommunizmusban fog élni, örömet kelt és újabb erőt ad. De nemcsak barátaink, ha­nem a kommunizmus ellen­ségei is tanulmányozzák és mérlegelik ezt az okmányt, pártunk új programját. Nincs módjukban, hogy elhallgas­sák. Nem titkolhatják el, hogy milyen óriási hatást gyakorolt világszerte. Aki biztosra veszi a társa­dalmi rendszerének gazdasági győzelmét — mutatott rá a továbbiakban N. Sz. Hrus­csov — az nem tartja szüksé­gesnek; hogy fegyveres erő­vel erőszakolja rá a maga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapita­lista országok vezetőinek: te­gyük meg döntőbíróknak a népeket, a történelmet, dönt­sék el ők, melyik rendszer életképesebb és haladóbb, a szocialista-e, vagy a kapita­lista. A népek majd szaba­don választanak, s az a rend­szer győz, amelyik jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségle­teit. A Szovjetuniónak, más szo­cialista országokhoz hasonló­an, nem érdeke a háború sőt mindent elkövet, hogy át­hághatatlan akadályokat gör­dítsen az imperialisták elé, akik háborúkat akarnak ki­robbantani. A kommunisták mindenkor elsődleges felada­tuknak tekintették a béke­harcot Közös nézeteinket, kö­veteléseinket és akcióprogra­munkat a kommunista és munkáspártok tavalyi moszk­vai tanácskozásán elfogadott nyilatkozat tartalmazza. Az imperializmus ideológu­sai tudatasan kiforgatják a nyilatkozat értelmét, rágal­mazzák a kommunistákat, rá­juk fogják, hogy háború út­ján akarják megoldani a vi­tás nemzetközi kérdéseket. Ez azonban szemenszedett hazugság. Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az em­beri társadalom életéből az A nyugati hatalmak a harmadik világháborút készítik elő Nem nézhetjük közömbö­államok közti háborút. Ez a szovjet általános és teljes le­szerelési javaslatok értelme. Ha sikerülne megegyeznünk a nyugati hatalmakkal a szi­gorú nemzetközi ellenőrzés­sel megvalósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldódnának. Megvalósulna például a nuk­leáris fegyverek kipróbálásá­nak és gyártásának betiltása, b a felhalmozott atom- és hidrogénfegyverkészletek tel­jes megsemmisítése. Ám telnek-múlnak az évek, mindenféle leszerelési bizott­ságok alakultak, de egy ta­podtat sem jutottunk előre. A leszerelési szakértők bele­ragadtak a tárgyalásokba, — mint legyek a mézbe. Mi az oka ennek? Miért ütköznek a Szovjetuniónak és más béke­szerető országoknak a lesze­relési megegyezés elérésére tett erőfeszítései a tőkés ál­lamok ellenállásának merev falába? Azért, mert az impe­rialisták nem mondtak le ar­ról a tervről, hogy fegyveres harchoz folyamodnak a szo­cializmussal és a békeszerető népekkel szemben. A profithajsza, a gyűlöletes nyereségvágy és kizsákmá­nyolásra törekvés szüli az imperialisták agresszív hábo­rúit. A kapitalista monopó­liumok a második világhábo­rú befejezése után országaik gazdasági fejlesztésének elvá­laszthatatlan részévé tették a háborús készülődést, a fegy­verkezési hajszát. Az imperi­alistákat egyre nagyobb fá­sén, hogy a nyugati hatal­mak agresszív körei Aden­auer kancellár segítségével Nyugat-Németország összes anyagi és szellemi erőit fel­sorakoztatják a harmadik vi­lágháború előkészítésére. A Német Szövetségi Köztársa­ság már nem az, ami tizen­hat éve volt, amikor fejet hajtva a győztesek előtt, kö­telezte magát, hogy békés és demokratikus úton fog ha­ladni. A nyugatnémet revan- sisták ma gőgösek, nagy had­seregük van, amelyet támadó hadműveletekre képeznek ki és szerelnek fel. A Német Szövetségi Köztársaság tagja lett az észak-atlanti katonai tömbnek, amely szémbenáll a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A nyu­gat-német állam arculatát ma a militarizálás, a revansista szenvedélyek tobzódása, a kommunizmussal és minden újjal és haladóval szemben táplált ellenséges érzület, gyűlölet kultusza, a pánger- mán hagyományok és beállí­tottság feléledése határozza meg. A n jói gáti hatalmak akara­tából több gyúlékony anyag halmozódott fel Európa szi­vében, mint bárhol másutt a világon. Miután a nyugati hatalmak lábbal tiporták a Németor­szág demilitarizálásáról és demokratizálásáról a szövet­ségesek által aláírt egyezmé­nyeket, csak a békeszerződés akadályozhatja meg a német militarizmus és revansizmus veszélyes fejlődését. Ezért ja­vasoljuk, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, s mindazok az országok, ame­lyek háborút viseltek a hitle­rista Németország ellen, kös­senek olyan békeszerződést az NDK-val és az NSZK- val, a volt Német Birodalom jogutódaival, amely kielé­gíti mindegyik fél jogos ér­dekeit. Ez lehetővé tenné, hogy a jogot és a nemzetkö­zi szokásokat tiszteletben tartva, végérvényesen meg­szüntessük a hadiállapotot, s Európában megtisztítsuk az utat a béke és a békés együtt­élés előtt. ‘— Ne teremtsünk háborús pszichózist, tisztítsuk meg a légkört — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök, — Támaszkodjunk értelmünkre, ne pedig a termonukleáris fegyverekre. Hruscsov ezután felhívta a semleges országok népeit és kormányait: — Önök sem lehetnek közömbö­sök, csak minden nép együt­tes erőfeszítésével érhetjük el, hogy az agresszorra kény­szerzubbonyt húzzunk és az emberiséget megszabadítsuk a harmadik világháború ve­szedelmétől. Csak minden nép és kormány erőfeszíté­seivel érhetjük el. hogy tel­jes mértékben diadalmaskod­janak a békés együttélés magasztos elvei, csak így le­het elérni a szigorúan ellen­őrzött általános és teljes le­szerelést. A Szovjetunió felkészül, hogy ne érje meglepetés lelem fogja el a szocializmus országainak sikerei láttán, gyűlölettel fordulnak a kom- munzimus ellen. Gyűlölik a Szocialista világrendszer nagyszerű sikereit, gyűlöle­tes előttük, hogy a szocialis­ta rendszer vonzóerőt gya­korol a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekre. Egyes imperialista szemé­lyiségek a szocialista orszá­gokkal szemben érzett osz­tálygyűlölettől elvakítva; az antikummunizmust teszik kül­politikájuk alapjává, Régi nóta ez, amelyet már jól is­merünk az „antikomintern paktum” és a Berlin—Róma tengely idejéből. Vajon mi maradt ezekből? A tengely összetört és a történelem szemétdombjára kerültek az „antikomintern paktum” bősz megalkotói isi A szovjet miniszterelnök ezzel összefüggésben kije­lentette: a nyugati hatalmak most veszélyes mezsgyére ta­szítják a világot. Nem zár­hatjuk ki annak lehetőségét, hogy az imperialisták' kato­nai támadást intéznek a szo­cialista államok ellen. Figye­lemmel fogjuk kísérni az ese­mények további fejlődését, és a helyzet alakulásától füg­gően fogunk eljárni — mon­dotta, majd hozzáfűzte: lehetséges, hogy a közeljövő­ben meg kell növelnünk a nyugati határ mentén állo­másozó hadseregünk létszá­mát és a Szovjetunió más vidékeiről kell hadosztályo­kat áthelyeznünk a nyugati határhoz. Ezzel kapcsolatban esetleg be kell hívnunk a tar­talékosok egy részét, hogy hadosztályaink létszáma tel­jes legyen, s hogy felkészül­jünk mindenféle meglepetés­re. Hruscsov hangoztatta, hogy ezek válaszintézkedések. Az Egyesült Államok ugyanis mozgósítás-jellegü intézkedé­seket foganatosít és a hábo­rú kirobbantásával fenyege­tőzik, az Egyesült Államok agresszív tömbökbeli szövet­ségesei támogatják ezt a ve­szedelmes politikát. s,Amikor ilyen helyzet ala­kul ki, megengedhetetlen volna, hogy ölhetett kézzel üljünk. A történelem tapasz­talata arra tanít; ha az ag- resszor látja, hogy nem ré­szesül visszautasításban, el- szemtelenedik, ha viszont visszautasításban részesül, csendben marad’* — mon­dotta Hruscsov. — Amikor honvédelmi in­tézkedéseinkhez hozzáfogunk és erősítjük szocialista ha­zánk potenciálját — folytat­ta —. változatos rakétatech­nikát hozunk létre: ballisz­tikus, interkontinentális ra­kétákat, különféle hatósuga­rú rakétákat, stratégiai és taktikai rendeltetésű rakétá­kat. atom- és hidrogénbomba töltetű rakétákat. De a többi fegyverfajtára is a szükséges eondot fordítjuk. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­ságában és kormányában olyan előzetes vélemény ala­kult ki, hogy nincs szükség a szovjet fegyveres erők megerősítése végett még több költségelőirányzatra. Elegen­dő az az összeg is, amelyet máris előirányoztunk honvé­delmünk megerősítésére, ele­gendő az a fegyverzet is, amelyet az ipar már most megteremtett, vagy most ké­szít. Nem megyünk bele ab­ba, hogy népünk vállára szükségtelen és az ügy érde­kei álíar nem igazott, nehéz­ségeket hárítsunk; A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága & a szovjet kormány ma is és a jövőben is meg­tesz mindent, ami tőle függ, hogy, elhárítsa a háború ki­robbantását. ^Megteszünk és a jövőben is megteszünk min den tőlünk telhetőt hogy bé­kés úton, nyugodt légkörben oldjuk meg a vitás nemzet­közi kérdéseket. A Szovjet­unió senkivel sem akar há­borúzni. nincs szükségünk senki földjére, senki ^gazdag­ságára,” ■ • iéWJM|»v Nem lehet tovább halasztani a német kékeszerződés megkötését Hruscsov emlékeztetett ar­ra a válaszra, amelyet az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya kül­dött a Szovjetuniónak a né­met kérdésben hozzájuk in­tézett emlékiratára. Ismétel­ten hangsúlyozta — a nyugati hatalmak újból ki akarnak térni a békeszerződés meg­kötése elől. A békeszerződés­sel a németek önrendelkezé­sének, Németország ^ újra­egyesítésének eszméjét sze­gezik szembe. Az önrendelke­zés jelszavával azok speku­lálnak, akik a német nép nemzeti érdekeinek megrög­zött ellenségei. Ma ezt a jel­szót állandóan hangoztatja Adenauer kancellár. Ade­nauer teljesen egyértelmű tendenciával használja ezt a .jelszót: A Német Demokrati­kus Köztársaság bekebelezé­sét kívánja, ,,Világos, hogy a harmadik világháború, ha megkezdőd­nék, nem korlátozódnék ki­zárólag a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok párviada­lára. Hiszen az amerikaiak által létesített katonai szö­vetségek hálójába került több tucat állam, amely természe­tesen szintén a háború örvé­nyébe sodródnék. Mi mindert tekintetbe vesszük és rendel­kezünk azokkal a szükséges katonai eszközökkel amelyek elegendők ahhoz, hogy az im­perialista háború kirobban­tása esetén ne- csak az Egye­sült Államok területére mér­jünk megsemmisítő csapást, hanem az agresszor szövet­ségeseit is ártalmatlanná te­gyük és megsemmisítsük a világon szétszórt amerikai katonai támaszpontokat. Bár­mely állam, amelyet a szocia­lista tábor elleni támadáshoz ugródeszkául használnak fel, magán fogja érezni csapásunk teljes megsemmisítő erejét” — mondotta Hruscsov. Ezután újból leszögezte, hogy most már lehetetlen to­vább halasztani a német bé­keszerződés megkötését. Ha még néhány évvel elhalasz- tanánk a békeszerződést, ez art jelentené, hogy behódol­nánk az agresszív erők előtt és visszakoznánk nyomásuk előtt. Ez a helyzet csak to­vább serkentené a NATO-t s a bonni kormányt, csak báto­rítaná őket abban, hogy Nyu- get-N émetország területén egyre újabb és újabb atom­nukleáris fegyverrel ellátott hadosztályokat szervezzenek, hogy Nyugat-Németországot az új világháború kirobban­tásában a legfőbb erővé vál­toztassák. i.i. ” A szovjet miniszterelnök megállapította, hogy a Szov­jetunió semmiféle különleges haszonra vagy nyereségre nem törekszik akkor, amikor a német békeszerződés azon­nali megkötéséhez ragaszko­dik. Ha a nyugati hatalmak felülvizsgálják álláspontju­kat^ józan ész szavára hall­gatnak és kifejezik azt a készségüket, hogy belünk együtt kössék meg a német békeszerződést, mi ennek csak örülni fogunk — foly­tatta. — Ha a nyugati hatal­mak továbbra is makacs- kodni fognak és megtagad­ják a német békeszerződés aláírását, akkor kénytelenek leszünk ezt a problémát nél­külük megoldani. Ebben az esetben a Német Demokra­tikus Köztársaság megkapja teljes szuverénitását, követ­kezésképpen a Nyugat-Ber- linhez vezető útvonalak használatának kérdéseit csak a Német Demokratikus Köz­társaság kormányával egyet­értésben lehet majd megol­dani. Hruscsov ismét hangoztat­ta, hogy a szocialista országok, amikor békeszerződést kötnek az NDK­val, nem kívánják megsérteni a nyugati hatalmak törvényes érdekeit Szó sem lehet arról, hogy bárkinek is megtiltanák Nyugat-Berlin megközelíté­sét. szó sem lehet arról, hogy blokád alá vennék a szocia­lista államok Nyugat-Ber- lint. A szovjet miniszterelnök hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak kizárólag ürügy­ként használják fel Nyugat- Berlin közlekedési útjainak kérdését és általában a bé­keszerződést. A szocialista tábor országaira akarják kényszeríteni akaratukat. Ha mi lemondanánk a békeszer­ződés megkötéséről, a nyu­gati hatalmak ezt úgy érté­kelnék, mintha stratégiai át­törést értek volna el és azon­nal bővítenék követeléseiket. Azt követelnék, hogy szá­moljuk fel az NDK szocia­lista rendjét, célul tűznék ki a potsdami szerződés alap­ján Lengyelországnak és Csehszlovákiának vissza­adott területek elrablását. Ha a nyugati hatalmak még ezt is elérnék, akkor legfőbb igényükkel jönnének elő: azt követelnék, hogy a szocia­lista tábor minden országá­ban számoljuk fel a szocia­lista rendszert. Éppen ezért lehetetlen tovább halogatni a békeszerződés kérdését. A Német Demokratikus Köz­társasággal megkötendő bé­keszerződés aláírása hatal­mas, pozitív jelentőségű tény lesz az egés2 nemzetközi helyzet fejlődése szempont­jából. Hruscsov beszéde végén is­mét visszatért az SZKP kongresszusán megvitatandó programra, amely a szovjet emberek előtt a kommuniz­mus nagyszerű távlatait nyitja meg. E program meg­valósításához békére van szükség, ezért a Szovjetunió a béke híve. A nyugati hatal­makhoz fordulva újból java­solta a német békeszerződés megkötésének megtárgyalj sát. (MTIj *’■

Next

/
Thumbnails
Contents