Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

C SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP g 1961. augusztus 1. Ötmillió forint— és ami mögötte van FURCSA gondolatokat éb­resztő jelentést olvastunk a minap. Ötmillió forint sorsa szerepelt benne. Ennyi pénz­ből -— 120 000 forintjával szá­mítva «-» 40 kétszoba össz­komfortos lakást építhetnénk. 1960-ban, a társadalmi tulaj­don ellen elkövetett vétsé­gek pénzbeni kifejezése ez a hatalmas összeg. Miből tevődik össze? Sik­kasztásból, lopásból, egyes ipari üzemek termelési, terv­gazdálkodási munkájának fogyatékosságaiból, a társa­dalmi tulajdon hanyag keze- 'éséből, fekete-beruházások­ból, anyagi-energia pazarlás­ból, stb. A szóbanforgó jelentés azt is elárulja, hogy az ötmillió orint több mint 80 százalé­ka a rendőrségi, ügyészi és bírósági szervek beavatkozá­sa után megtérült. Mégis el­gondolkodtató a tény. 1960-ban nagyon sok sik­kasztási ügyben kellett a endőrségnek nyomozást In­dítani. Ezeknek jelentős többsége a kereskedelmi szervekre (fmsz-ek, vendég­látóipari vállalatok, kiskeres­kedelmi vállalatok) esik. 1960-ban az fmsz-ek szarkái által okozott kár 1,3 millió forint; az állami kereskede­lemben 328 ezer forint. Eze­ken a helyeken többnyire a leltárhiány, vagy a leltár­többlet derítette ki a lopáso­kat, Az állami kereskedelem­ben például 97 ezer forint hiány nem térült meg. A vendéglátóipari egységeknél több helyen volt a múlt év­ben burkolt árdrágítás, súly­csonkítás. Nem dicséretes a kereskedelmi vállalatokra, hogy a társadalmi tulajdon elleni vétségek közel 20 szá­zaléka itt történik. A TÁRSADALMI tulajdon elleni vétség fogalmába nem­csak a közönséges bűncselek­mények (sikkasztás, csalás, stb) tartoznak. A népgazda­ságra rendkívül károsak az ipari és a mezőgazdasági üzemekben jelentkező defi­citek, amelyek a leggyakrab­ban a pénzügyi, beruházási és tervfegyelem megsértésé­ből adódnak. Idetartoznak a fekete-beruházások, a kötbé­rek, a normánfelüli anyag és I energia felhasználások, a gé­pek, berendezések elhanyago­lása, rossz kihasználása stb. Az ellenőrző vizsgálatok so­rán kiderült, hogy a munka- fegyelem és a bérfegyelem megsértésével félmillió — ki­fizetett, de improduktív — munkaórának legalább 15 százalékát egész kis erőfeszí­téssel meg lehetett volna ta­karítani. A múlt évben megyénk mezőgazdasági üzemeiben is sok esetben lepleztek le tár­sadalmi tulajdon elleni bűn- cselekményt. Az 1959 évihez viszonyítva szaporodott is a számuk, de nagyobb méretű bűncselekmény nem fordult elő. Az viszont világosan lát­szik, hogy a megfelelő sta­tisztikai nyilvántartások és a telékkönyvek pontos vezeté­sének hiánya (ami miatt 20 ezer hold szántóterület egy­szerűen „elveszett”), továbbá a szerződési fegyelem meg­sértése, a mintegy 14 millió forintos kár, amely az állat­egészségügyi előírások be nem tartásából adódott: mind-mind olyan tényező, amely az egyénekre és a tár­sadalomra nézve egyaránt káros. A társadalmi tulajdon vé­delmét, megbecsülését ele­mezve örvendetes fejlődés je­leit látjuk. A párt, a gazda­sági és a társadalmi szervek erőfeszítései fokozódtak a bűncselekmények megelőzé­se érdekében. Egyre több társadalmi bíróság alakul, növekszik a társadalmi aktí­vák száma. A rendőri, ügyé­szi és bírósági szervek ma már nincsenek magukra ha­gyatva, segítséget kapnak az egész társadalomtól. Mégis: a fejlődés üteme lassú. Ennék oka legfőképpen az, hogy maguk a tsz-ek, az ipa­ri üzemek, a kereskedelmi vállalatok gazdasági vezetői is elnézőek néha. Elhanyagol­ják az ellenőrzést. Nem al­kalmaznak felelősségrevonást a „kisebb” esetekben. Pedig a rájuk bízott gazdasági és pénzügyi eszközökért, a tár­sadalmi vagyonért ők is fele­lősek. MINDEN lehetőség megvan arra, hogy minimálisra csök­kentsük a társadalmi tulaj­don elleni vétségek számát. Ennek legfőbb feltétele még­is az, ha a társadalmi szer­vek is segítenek a társadal­mi tulajdon védelmét szolgá­ló felvilágosító, nevelő mun­kában; ha az egyes vállala­tok, tsz-ek, üzemek vezetői kellő ellenőrzést gyakorolnak, s nem az egyéni, a vállalati, hanem elsősorban a népgaz­dasági érdekeket tartják szem előtt De szinte törvényszerű, hogy sikert csak akkor érnek el, ha igénybe veszik a dol­gozók támogatását, ha a hibá­kat nyugodtan feltárják előt­tük. Nagyobb szerepet kell biztosítani a társadalmi bíró­ságoknak, a tsz-ek ellenőrző bizottságainak, a népi ellen­őrzési bizottság szerveinek. Mert nyilvánvaló, ha a kom­munisták, a szakszervezeti aktívák, ha minden becsületes dolgozó összefog, megyénk­ben széleskörű, mondhat­nánk társadalmi méretű harc bontakozhat ki annak érde­kében, hogy úgy őrizzük né­pünk munkával teremtett vagyonát, mint szőnünk vilá­gát Bubor Gyula Házi szántóverseny a Nagykunsági Állami Gazdaságban Július 23-án, vasárnap dél­előtt a Nagykunsági Állami Gazdaságban is megrendezték a házi szántóversenyt. A ver­seny két részből állt: össze- vettetésből és széjjelszántás- ból. Az első helyért tizenegy traktoros versenyzett eredménnyel. A verseny győztese Lukács Sándor traktoros lett, 92,2 pontot ért el. Jutalmul egy Pobeda karórát kapott. — A második és harmadik helyen Szilágyi Lajos, illetve Kiss József végzett Mindhárman részt vesznek majd a járási szántóverse­nyen. OTORAI TEA Ä bók — Ági, ma csinosabb vagy, mini valaha. A hivatali szoba ajtaján belépő lányt minden reggel így fogadta Zács Feri, az osz­tályvezetője. — „Ezt már mondta, mond­jon mást is” — Ágnes gúnyo­san a férfi arcába énekelte a Sevillai borbély Bartoló dok* torának szavait, majd lebtgy- gyesztette a száját. «— Nem is érdemli meg, hogy udvarolj neki — szólt közbe Kati. — Inkább nekem mondj valami szépet. — Édes Katikám, az csak természetes, hogy te még gyö­nyörűbb vagy. Mind a hárman elnevették magukat. Ágnes ezalatt már levetette kabátját és leült az íróasztalához. Míg Feri ott­maradt, dolgoztak csendben, de amint becsukódott mögötte az ajtó, Ágnes felkapta a fe- jét, s odaszólt a kolléganőjé­nek. — Te, mind ilyenek itt a férfiak? — Nem egészen. Mind megfordul a csinos nők lát­tán, de csak ez ilyen bolon­dos, hogy folyton üres bókok­kal traktál ja az embert. Üres. Tényleg, ez az! Ágnes is valami ilyesmit gondolt, csak nem találta a megfele­lő szót. Egy hete lépett be a vállalathoz, első munkahe­lyére. S ez alatt a hét nap alatt többet látott, hallott, mint azelőtt hőnapokon át, s örült is mindennek, még an­nak is. hogy pocsolyákat kell kerülgetni, macskaköveken botorkálni, háziasszonyokkal alkudozni albérleti szobára — de végre önállóan. Csak esténként, mikor egyedül tilt le vacsorához, akkor borzon- gott össze. A ráfüggesztett pillantások az élményeit szomjasan hallgató család tette széppé az otthoni vilá­gát. A vattásdoboz puhasá­gát, fojtó bezártságát nem sajnálta, de a meleget elkese­redetten kereste mindenütt. S talált egy-egy meleg su­garat a munkatársai biztató, magyarázó szavaiban. Simo­gatta minden hozzá intézett kérdés, az aggódásuk, hogy rendes szobát találjon, és jól esett a férfiak érdeklődő, mohó tekintete is. Csak Zács Feri nem tudta megörvendez­tetni a bókjaival,' mert üres, persze ez az, üres bókok vol­tak. Ki tudja, meddig őrizgette volna ezt a véleményét. Múl­tak a hetek, s közben majd­nem mindenkivel megbarát­kozott, Ferit azonban kire­kesztette a barátok közül: ilyen eszközökkel ne próbál­jon hozzá közeledni, azután a színház előcsarnokában össze­akadt Ferivel. Az végignézett rajta a fekete magassarkú cipőtől a széles, mélykivágású fekete ruha nyakát díszítő strassz ékszerig, s azt mondta: — Nagyon-nagyon csinos vagy ma este. Ágnes elmosolyodott. A színház *melkedett hangula­tában nem akart ünmeprontő lenni, s lenyelte a fölényes HXJgyan, hagyd már"-U Feri akkor megkérdezte, hova szól a jegye. Ágnes a kilencedik sorban ült, Feri pedig a ne­gyedikben. — Gyere, ülj előre mellém. Ügy volt, hogy jön a felesé­gem, de nem tudott a srácok miatt elutazni. Csak déltitán telefonált. Üres a helye. Ferinek két év óta nem volt lakása, s a felesége elég messze, egy másik városban élő rokonainál lakott. A következő szünetben már együtt jöttek ki, s megálltak az előcsarnok jobboldalán, a színház művészeinek fényké­pei előtt. Feri mesélni kezdett Ágnesnek a színészekről, a primadonnát és szólótáncos­nőt mutatva, felsóhajtott: Csinos nők! Csuda csinos nők vannak itt! — de aztán gyor­san hozzátette: — Persze, ne­ked sem kell panaszkodnod. Alacsony, formás, bájosar­cú szőke nő lépett hozzájuk, s Feri ismerősen köszöntötte: — Áh, művésznő! Örülök, hogy látom. Ragyogóan néz Jd. Mikor játszik legköze­lebb? A választ elnyelte a zaj, mert közben többen is oda- sereglettek: a megyei tanács művelődési csoportjának egyik előadója, egy fiatal festő a feleségével és egy fér­fi, meg egy nő. Két — Ágnes számára —, egészen ismeret­len arc. A többieket már is­merte az utcáról, látásból, s most szabályosan megtörtént a bemutatkozás. A magas, szófián emberről kiderült, hogy egy falusi művelődési ház igazgatója, s a negyven körüli, jőlmegtermett, eléggé éarva vonású nő a felesége. Tea persze nincs. Lenn a büfében azonban minden más ital kapható, a főépü­letben, a Járműjavító Ü. V. művelődési otthonában pedig sör. Palackozott Csak éppen tea nemi De kinek kellene most tea? Igaz, ez a vasárnap dél­után eléggé hűvös. Borongós az idő. És rövid szünetekkel szinte állandóan zuhog az eső. Szerencsére éppen pauza van, csupán a fák leveleiről peregnek a cseppek és az épület tetejéről csordogál az áldás, mint valami rosszul elzárt csapból. Ezt azonban könnyű kikerülni, s viszony­lag száraz ruhával érkezünk a művelődési otthonba. Az előcsarnokban fiuk áll­nak és nagy ovációval üdvöz- lik az előttünk billegő csinos lányokat. —- Eljöttetek ti is? — Na hallod, ilyen idő­ben mi mást lehet? Még hat óra sincs és már­is egész sereg, legalább száz fiatal fiú és leány — köztük néhány szülő — gyűlt össze a termekben. A többség bi­zonyára szívesebben töltené strandon a délutánt — De ilyen időben? A nagyterem egyik sarká­ban összeülünk beszélgetni és Török Ferenc igazgató­helyettestől kérdezem: — Milyen szórakozási le­hetőség van ilyenkor? — A moziban ^Négyen az árban” című filmet vetítjük és biliárdozni lehet Jó a TV-műsor is, de legtöbben természetesen az ötórai teá­ra érkeztek. Táncolni. Minden vasárnap hattól tízig kitűnő tánczene van nálunk. —■ Csak üzembeliek? — Bárki jöhet Ha,.. Ha? — Egyetlen kikötésünk van. A szolid viselkedés. — Es a rendes öltözet A kerthelyiségben nyolc­száz fő részére van hely, a termekbe csupán háromszá­zan fémek. Tetterős, vidám fiatalból persze ennyi is ép­pen elég ahhoz, hogy minden a feje tetejére kerüljön. A felügyeletet ma Kele­men Dezső és Nyírfalvi Béla látja el. m- Nehéz A munka, sok Feri feléjük fordult. — Nagy elvtárs, nem tud­tam, hogy ilyen szép felesége van! Hogy szabad ezt eltit­kolni, miért nem hozza be máskor is? Ez betetőzte a poharat. Ág­nes most már alig bírta ki­várni, hogy a helyükre érje­nek, s feltehesse a kérdést, mely napok óta formálódott benne. *— Mondd, Feri, ezt a nőt is szépnek találtad?! Én nem tudom, hogy vagy vele, de én még akkor is lenyelem a di­cséretet, ha kitör belőlem. Te pedig unos-untalan szép­nek, csúnyának a szemébe ... *— Annyira találtam szép­nek, hogy ezzel bevonjam őket a beszélgetésbe. Nem láttad, milyen zavartan álldo­gált ott ez a két ember a vá­rosi ,,elit° között. Ez talán jólesett nekik. Közben sötét lett a nézőté­ren, s Feri nem látta, hogy Ágnes a leikéig elpirult. Szó­val ezért... Persze, Feri a takarítónőnek is mindig azt mondta: édes jó Horváth né­ni, maga napról napra fiata­labb lesz... Ennek az asz- szonynak, a kultúrotthon- igazgató feleségének hogy fel­csillant a szeme! Szóval ezért... Feri min­denkinek bókól, de soha nem látják senkivel a „Melindá­ban”, vagy a Tücsök presszó­ban. Feri nem taktikázik, Fe­ri csak sugározza a meleget annak, akinek van szíve fel­fogni. A szégyent a szeretet sodró­erejű hulláma szorította ki Ágnes szívéből, s mikor elő­adás után elváltak a sarkon, boldogan, megnyugodva, ke­ményen szorította meg a férfi kezét. Zilahi Judit baj van a fiatalokkal? Nevetnek, — Először van itt? — Igen. — Gondoltuk. Nézze, mi a művészeti csoportok tagjai va­gyunk, aktívák, s így vállal­koztunk a rendezőségre. Vi­gyázunk a fiatalokra, de ez nem munka. Szórakozás. — Törzsgárda jár ide és maguk a fiatalok sem engedik a rendbontást, A nagyterem egyik sarká­ban a tánczenekar. Hallgat­juk játékukat: valóban kelle­mes. Két fiatalember lép be az ajtón, őket kérdezem: — Szeretnek idejárni? — Csakis ide, •— Miért? — Családias, jó hely. — Itt dolgoznak? F. Tóth Imre a vízügyi igazgatóságon szerelő tanuló, Zsigmond Béla pedig harma­dikos gimnazista. — Diákok is jöhetnek? — Megengedték, mert.,. — gondolkodik egy pillana­tig, majd kivágja; — mert látták: engedhetik. Közbeszól F. Tóth Imre: — És itt együtt a társaság, sok a csinos leány is. Mi, akik a környéken lakunk, mind ideszoktunk. Minek csavarognij..? — Hallom, nagy a fegye­lem. Kell Is, mert sokan va­gyunk. Volt már példa a ká­Az elmúlt hetekben a viha­ros időjárás megyénk több szövetkezeti gazdaságában súlyos károkat okozott. Az Állami Biztosító felmérte a károkat és az alábbiakat ál­lapította meg. Sok kárt okoztak a vihar által előidézett tűzesetek és a növénykultúrát ért jégve­rés Nagyobb jégkár érte a kar­cagi November 7. és Dimit­rov Tsz-eket. Az előbbinek 317 9X8, majd a Dimitrov Tsz-nek 301 144 forintot té­rített meg a biztosító. A rákóczifalvi II. Rákóczi Ferenc Tsz-nek 137 280, a jászfényszarui Lehel Kürt­nek 46 750, á jászberényi Március 15. Tsz-nek 126 498 forintot fizettek ki A legutóbbi vihar Tisza- jenő község két termelőszö­vetkezetét sújtotta legjobban. Állas SZAKKÉPZETT fémcsiszolő ke­resünk azonnali felvételre. Fize­tés kollektív szerint. — Karcagi Szerelő KTSZ. Telefon: 13». SÜTŐIPARI tanulókat vesz fel a Szolnoki Sütőipari Vállalat, — Szolnokra 4 főt, — Törökszent- miklósra 2 főt, Tiszaföldvárra 2 főt és Kunszentmártonba 2 főt. Tanuló idő bárom év. Jelentkez­ni lehet: Szolnok, Sallai Imre út 17. szám. lengésre, de az csak elrontja a hangúlatot... Beszéltem az egyik leány­törzsvendéggel, Balaskó Ágo­tával, — Szülei tudják, hová jár? <— Ide szabad. A barát­nőimmel jöttem ... Nyolcig maradunk. Táncolunk.., Itt mindenki táncol, udvariasak a fiuk. Valaki közbeszól: — Csak ha mérkőzés van... Bólogat Ási és sajnálko­zás csendül hangjában. — Igaz, akkor jobban ér­dekli a fiúkat a labda, mini a tánc ,.. Egyébként táncversenye­ket is rendeznek, s megjutal­mazzák a legjobbakat És mi van még? — Nos, igen, pél­dául kelkáposztaszag. — A nagyterem ebédlő délben. De ez legyen a legnagyobb baj. A tiszta terítős asztalokon poharak és egy-egy üveg sor. Az asztalok körül pedig fia­talok. Iparitanulók és szak­munkások, diákok és műsze­részek, tisztviselők és eszter­gályosok. Egy egész este néztem őket és sok közös vonást fedez­tem fel rajtuk. Többek között ezeket: jól, ízlésesen, elegán­san öltözködnek, könnyen áll nevetésre a szájuk és meg­tanultak nagyon kulturáltan szórakozni. £s ez nagyszerű? Sz. L Az Üj Tavasznak 213 ezer, a T is zagy ön gyének 180 ezer fo­rintot állapítottak meg a kárbecslők azonnali kifize­tésre. Az okozott kár azon­ban jóval magasabb és a becslők Szerint a Tiszagyön- gye még 600—700 ezer forint, az Uj Tavasz pedig kb. égy millió forint megtérítésre számíthat A jégkár mellett S villám által okozott tüzek pusztítot­ták el a legtöbb értéket, A tiszaőrsi Búzakalász Tsz-nek az Állami Bizosító 250 212 forintot fizetett ki Ezen kí­vül még 21 helyen pusztított a vihar által okozott tűz, amiért összesen közel félmil­lió forint került kifizetésre. A gazdasági- és lakóépüle­tekben okozott viharkárt mintegy 57 esetben jelentei­tek, a becslés szerint a kár 59 931 forint, ALIG használt 125-őe IZ3 motor- kerékpár, üzemképes állapotban eladó. Szolnok, Csokonai út 46. KOSZONETNYILV ANITAS Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik drága férjem, Il­letve édesapánk temetésén rész­vétükkel Igyekeztek fájdalmun­kat enyhíteni. Luzsányi család Szolnok AZ „VJ Keménység'! Termelő- szövetkezet, Mezőtúr — szak­képzett, gyakorlattal rendelkező Juhászt 1961. augusztus 20-al fel­vesz. Fizetés munkaegység sze­rint. Lakást biztosítunk. FERFISZABO fiú-tanulót felve­szek. Maródi, Szolnok, Madách U. 43. INGATLAN ELADÓ Kisújszálláson Nyár ut­ca 20 számú ház, kétszoba, kony­ha, gazdasági épületekkel. ÉLETJÁRADÉKRA házat ven­nék. Címeket a szolnoki hirde­tőbe kérek. KIS családi ház olcsón eladó. •— Szolnok, VHL kér. Fenyő o. 8. Fűtőházzal szemben. LAKOHAZ jutányos áron eladó Szolnokon. Koltói Anna út 5. sz. alatt. — Érdeklődni: Budapest, Nagymező utca 33. Fischer. gépjármű KISKEREKV 250-es Jawa el­adó. Tiszaföldvár, Szigeti tanya 3. Gombás Imre. 125-ös Csepel eladó. Tiszaföld­vár, Árvái János út II. Bakator János, Fűrész­por kiutalás nélkül min­den mennyiségben megrendelhető a BUDAPESTI FŰRÉSZEK szolnoki üzemének termeléséből, az említett üzemnél, vagy a vállalat köz­pontjában: Budapest Vili., Nap u. 6. sz Jelentős károkat okozott a rendkívüli időjárás megyénkben (apróhirdetések)

Next

/
Thumbnails
Contents