Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-30 / 204. szám

1961; augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (- Az élet diktálja az MSZMP csoportok munkájának tartalmát Pápínnk Szervezeti Szabályzata értelmében az országgyűlésben, a tanácsok­ban és egyéb tömegszerve­zetek választott szerveiben dolgozó párttagok MSZMP csoportokban mű­ködnek. Azzal a céllal, hogy a kommunisták ezekben a szervekben is egységesen, elvi alapokon képviseljék a párt politikáját. Okos érve­léssel, meggyőzéssel maguk­kal ragadják a pártonkívü- lieket. Hogyan dolgozik egy MSZMP csoport? Betölti-e hivatását, vagy csak formá­lisan működik-e? Ezekre a kérdésekre kerestük a vá­laszt Tiszafüreden. A járási tanácsban működő MSZMP csoport munkájáról több ta­nácstaggal beszélgettünk. Őszintén szólva, nem sok rriondani valójuk volt, né­hány mondatban össze lehet foglalni. így: A tanácsülések előtt álta­lában egy óra hosszával ko­rábban összejönnek a kom­munista tanácstagok és meghallgatják a napirendi pontokat. Némelyikhez eset­leg javaslat is elhangzik, de legtöbbször minden változ­tatás és vita nélkül kerül­nek a napirendek a tanács­ülés elé. Voltak, akik úgy vélték, eléggé formális a kommunista csoport műkö­dése, mert csupán a tanács­ülés előtt ülésezik. Az egyik elvtárs azt mondta a beszél­getés során, hogy a tanács ülés az a nyűt színtér, ahol a párttagok is véleményt nyilvánítanak, hozzászólnak a vitatott kérdésekhez. Ezt ügy is lehet érteni, mintha feleslegesnek tartaná, hogy a kommunisták előzetesen megvitatják a tanácsülés napirendi pontjait Pedig nem valami hiábavaló plusz értekezlet ez. A párttagok­tól elvárják, hogy az egész plénum előtt őszintén meg­mondják, miként véleked­nek egy-egy dologtól, mit javasolnak. A kommunisták számára viszont a tanács­ülés! munkában is a párt iránymutatása a vezérfonal. S éppen az egységes állás- foglalás kialakítása teszi szükségessé az MSZMP cso­port tanácskozásait Azt viszont érdemes meg­vizsgálni Tiszafüreden is, hogy jó-e az eddig követett módszer? Helyesebb lenne talán, ha nem közvetlenül a tanácsülés előtt tartanák az MSZMP csoportértekezletét, hanem korábban. így több idő jutna a napirendi pon­tok alaposabb tanulmányo­zására és a javaslatok kidol­gozására. A formalitás ellen azzal is eredményesen küzd- hetnek, ha nem mindent, hanem a járás életének leg­égetőbb kérdéseit tárgyalja a kommunista csoport. Ez azt jelenti, hogy nem mind­egyik tanácsülés előtt, ha­nem valóban a fontos témák megbeszéléséért üléseznek. Mindenütt jócskán akad ilyen megbeszélnivaló. Példának említhetjük, hogy a tiszafüredi járásban jelen­leg is sok a mulasztás a köz­ségfejlesztési tervek megva­lósításában. Az élet diktálja tehát, hogy a kommunista tanácstagok utánanézzenek — esetleg úgy, hogy erre külön bizottságot alakítanak —, mi az oka az elmaradásnak, ho­gyan lehetne meggyorsítani a különböző létesítmények elkészítését. Bizonyára nem lenne hasztalan fáradozás, ha a körültekintő vizsgálat alapján az MSZMP csoport tanácskozna erről. A kommu­nisták példamutatása, akti­vitása minden bizonnyal vonzó hatással lenne a pár- tonkívüli tanácstagokra és a lakosságra is. S közös erővel eredményesebben segíthetik a községfej lesztésd tervek valóraváltását. Ez csak egy példa arra, hogy a tanácsok­ba választott párttagok kez­deményezői, serkentői lehet­nek— és kell is lenniök — a helyi ügyek intézésének. Azt is joggal várják a kommu­nista tanácstagoktól, hogy az állandó . bizottságokban is többet kezdeményezzenek. Természetesen a párt­tagok csak úgy lehetnek a tanácsi munka motorjai, ha az MSZMP csoport vezetősé­ge, vagy vezetője nemcsak a tanácsülés előtti megbeszé­léseken, hanem időközben is segíti és ellenőrzi tevékenysé­güket. Az eredményes mun­kához szükséges, hogy jól ismerjék a törvényeket, a fontosabb rendeleteket. Ezért ajánlatos, hogy az MSZMP csoport ülésein a felsőbb ta­nácsszervek vezetői, vagy a tanácsapparátusban dolgozó párttagok rendszeresen ismer­tessék az új törvényeket, fontosabb rendeleteket. Az itt említett példák — s ennél a gyakorlat jóval többet kínál — is érzékelte­tik, milyen sokrétű, tartal­mas lehet az MSZMP csopor­tok munkája. Ahol keresik, megtalálják annak a mód­ját. hogyan segítsék a párt és a tanács előtt álló felada­tok megoldását S erre min­denütt, így Tiszafüreden is van lehetőség. Nagy Katalin A Szolnok Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya és a Török­szentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat közleménye a tiszaroffi Kossuth Tsz versenyfelhívására Örömmel üdvözöljük a ti­szaroffi Kossuth Tsz felhí­vását, amelyben versenyre szólítja a megye tsz-eit a baromfitermelési terv túl­teljesítésére és a szerződött baromfi minőségének meg­javítására. A felhíváshoz csatlakozó tsz-ek közötti verseny érté­kelését örömmel vállaljuk, s ezenkívül megfelelő szak- tanácsadással, egyéb intéz­kedésekkel támogatjuk. A versenyben résztvevő és legjobb helyezést elérő tsz- eket jutalmazzuk: A verseny feltételei J 1. A Baromfifeldolgozó Vállalattal 1961-re kötött szerződés szerint a csirke húsáru 10 százalékos túltel­jesítése a törzsállomány meghagyásán kívül. 2. Az átadott csirke átlag­súlya éves szinten legalább 90 deka. 3. Az átadás időpontjában elérhető átvételi ár (az átvé­■ C Ahol a Jászság kenyerét sütik Hivatásukat a többszázli te­res üstök, hitz és az umpex kemencék közelében gyako­rolják. Ropogóshéjú kenye­ret sütnek naponta mintegy 129 mázsát. Két — a jászbe­rényi és a jászapáti — járás üzleteibe szállítanak oap mint oap kenyeret Száz mázsás szita A jászberényi Kenyérgyá­rat 1957 októberében adták át rendeltetésének. Országos viszonylatban is elismert, modern üzem ez. A munkák jórésze: a szitálás, a dagasz- tás gépesített. A műhely ál­landó hőmérsékletű. A nagy­teljesítményű légkondenzáto­rok nyáron hideg, télen pe­dig meleg levegőt fuvatnak. A száz mázsás, négy cellás szitarendszerből harangon keresztül jut a hatalmas üs­tökbe a megszitált liszt. Ko­vászt élesztőt és sót adagol­nak hozzá. Pihentetés után a gép karja dagasztja, gyúr­ja a masszát. Működését ár­gus szemmel vigyázza Lajos Béla dagasztó. — Régen a kenyérsütés legnehezebb része a tészta kidolgozása volt — mondja. Most a csípés és az alakí­tás. Nem sokáig, mert ezt a munkafolyamatot is automa­tizáljuk. Olyan gépsort he­lyezünk üzembe, amelyik egyszerre négy műveletet vé­gez. Szakít mérlegel, alakít és kosárba helyezi a tésztát. Várjuk már az új gépet. — Mondják, hogy a negyedik negyedév végére üzembe he­lyezik. Kettőszázhetvenezer forintért vásároljuk, de meg­éri, sokkal könnyebbé válik a munkánké Péklaboráns A címet olvasva nagy­anyáink valószínűleg elcso­dálkoznának rajta. Póklabo­ráns? Hát az aztán minek? — A kenyérsütéshez jó liszt kell, élesztő, meg só. — Fiatalosan hajló derék, hogy a háziasszony annak rendje­in ódja szerint kidolgozza a tésztát. — Valamikor nem­csak szépanyáink, hanem Muhari Júlia is így véleke­dett. amikor első ízben lé­pett be a Kenyérgyár kapu­ján. meg kell határozni. Vizsgál­juk a beérkezett liszt minő­ségét, sikér- és nedvességtar­talmát. Apró élőlényekkel: gombákkal dolgozunk. Bármi furcsán hangzik, a kenyér minőségét sokszor még az időjárás is befolyásolja. Csak megfelelő hőmérsékleten kel a kenyér. Vizsgálni kell a kovász sav- és hőfokát is. •— Megszerettem a pék­szakmát, s tudom; nem ele­gendő a gimnáziumi érettsé­gi. Beiratkoztam hát az élelmiszeripari technikum levelező tagozatára. A nyáron végeztem a harmadik évet. 90 000 házasságot kötöttek, kedvező a kép a csecsemő- halandóságról A Központi Statisztikai Hi­vatal munkatársai összeállí­tották az 1960. év főbb nép­mozgalmi adatait, a születé­sek, halálozások, házasságok, válások statisztikáját. Jelen­tésükből kitűnik, hogy 1960- ban csaknem, 90 000 házassá­got kötöttek — ez valamivel kevesebb, mint az előző években, — viszont lényege­sen kevesebb volt a válások száma is. Jellemtó, hogy míg 1959-ben csaknem 22 000 há­zasságot bontottak fel a bí­róságok, addig tavaly már „mindössze” 16 117-et. Kedvező képet mutatnak a csecsemőhalandóságról ké­szült statisztikai kimutatások is. 1951-ben a halandóság irányszáma még 8.39 volt, a következő években 6,9-re, 6-ra, 5,8-ra, majd 1959-ben 5,2-re csökkent, s végül a múlt évben a gyermekhalan­dóság grafikonja minden ed­diginél alacsonyabbra, 4,7-re esett. A javulást elsősorban a vidéki városokban és fal­vakban nyújtott eddiginél magasabb színvonalú egész­ségügyi ellátásnak köszön­hetjük. 1960-ban az előző évieknél jóval többen utaztunk — állapították meg a statiszti­kusok. A hazánkba érkezett külföldiek száma több mint 50 000-rel, az átutazóké hat­van ezerrel, a külföldre uta­zó magyaroké pedig csaknem 80 000-rel nőtt 1959-hez ké­pest (MTI) osztályára küldjék meg. A versenyt a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyából és a Baromfifeldolgo­zó Vállalat megbízottaiból szervezett versenybizottság havonta értékeli. A helyezést a Néplap és a rádió útján közöljük a nyil­vánossággal. A verseny december 31-el lezárul, a helyezések végső értékelése és a jutalmak át­adása 1962 januárban törté­nik meg. Szövetkezeti elnökök, főál­lattenyésztők, — baromfite­nyésztési brigád vezetők, ba­romfigondozók! Az áruba­romfi és tojásértékesítési terv túlteljesítése, a ba­romfi minőségének és átlag­súlyának felemelése a tsz- nek magasabb jövedelmet, a népgazdaságnak több húst, tojást biztosít. Kövessétek a tiszaroffi Kossuth Tsz baromfitenyész­tő szocialista brigád címért küzdő brigádjának célkitű­zéseit, lelkes, jó munkátok­kal csatlakozzatok a tervek teljesítéséért, a minőség megjavításáért indított moz­galomhoz és adjatok „Ezer csirkéből egy tonna húst a népgazdaságnak”. Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági osztály Magos László megyei főállattenyésztő Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat: Takáts Viktor igazgató öhlbaum István párttitkár A PARTELET hírei Lajos Béla dagasztó munka közben. Es most? — Munkánkat —- a ke­mencékkel, üstökkel telera­kott műhelyben csakúgy, mint a több tízezer főnyi ve­vőkört ellátó üzletekben — magas követelmények szabá­lyozzák. Legszigorúbb ellen­őrünk a vásárló. Ipari üze­mekben a meos-tól kezdve a mérnökig, technikusig mindenki ellenőrzi a szak­emberek munkáját. Lépten- nyomon arra vigyáznak, ne­hogy selejt hagyja el a gyá­rat. Nálunk ez lehetetlen. — Igaz, „selejtes” — a sütésnél eldeformálódott — cipók nem kerülnek a pék-üzletek­be. de hogy milyen legyen a kenyér minősége, azt előre Évente tízmillió kifli A jászberényi üzemben csak kenyeret sütnek. A má­sik, négy sütőteres műhely­ben naponta 25 ezer kiflit készítenek. Évente tízmilliót. A vállalat mind a tizenkét kollektívája küzd a szocialis­ta munkabrigádoknak meg­határozott szint eléréséért. Vállalásuk főpontja — a ter­melés és termelékenység nö­velése mellett — a minőség javítása. Tanulnak is. Pél­dául a Bozsik-brigád két munkása sikeresen végezte el a gimnázium harmadik osztályát. A többiek követik őket, mert műveit szakmun­kások akarnak lenni. A. J. A jászberényi járás közsé­geiben az utóbbi napokban kisgyűléseket szerveztek a pártszervezetek, amelyeken az időszerű nemzetköri kér­désekről tartottak tájékozta­tást. A hatvannégy kisgyűlé- sen több mint ezerháromszá­zán vettek részt • Szeptember 4-én kezdődik a propagandisták egyhetes tanfolyama. Megyénkben mintegy nyolcszáz propagan­dista vesx részt a továbbkép­zésen. é Mezőtúron az MSZMP vég­rehajtó bizottsága augusztus 24-i ülésén megvitatta az Űj Élet Tsz pártszervezetének és gazdaság vezetésének munkáját. A vita alapján határozatot hoztak a párt és a gazdasági munka színvona­lának javítására. * A járási és városi pártbi­zottságok mellett működő művelődési tanácsok szep­tember 15-ig megvitatják az 1961—62-es év kulturális programját. • A tiszapüspöki pártalap- szervezetek értékelték a pártmegbízatások teljesítését. A Haladás Tsz-ben 16, a Győzelem Tsz-ben pedig 7 párttagnak adták most azt a megbízatást, hogy segítsék a tejtermelés fokozását, a ser­tés tenyésztésben pedig a rend és tisztaság követelmé­nyeinek betartását. A cserkeszöllől Magyar- Román Barátság Tsz párt- szervezete augusztusi tag­gyűlésén vitatta az őszi beta­karításra készített kampány­tervet. A termelőszövetkezet­ben szépszámmal dolgozó asszonyokkal és a KISZ ta­gokkal külön tanácskoztak az őszi munkákról. Máshol is lehetne,.. ... olyan egyszerű, üvegezett tábla, mint amilyet a kétpói Szabadság Tsz székháza előtt láttam. A szövetkezetiek dol­gos hétköznapjait, a közös gazdaság fejlődését érzékel­tették az egymás mellett so­rakozó fényképek. Bizonyára sokan mégnézik ezeket a fel­vételeket, s a gazdák maguk is várják két-három heten­ként, hogii vajon milyen fényképek váltják fél a már ismerteket. Még elevenebb, nagyobb érdeklődésre tarthatna szá­mot a tabló, ha néhány sor­ban egy-egy brigád, munka­csapat, vagy állattenyésztő munkájának eredményeit is odahelyeznék a kép Iá. Meg­tehetik ezt, ránt ahogy min­den termelőszövetkezetben találnak módot arra. hogy ilyen formában is népszerű­sítsék a legjobbak eredmé­nyeit, a tsz fejlődését. —nk— Ifjúsági tárgysorsjáték a Vili. VIT alkalmából A Magyar Ifjúság Országos Tanácsa a VIII. világifiúsági találkozó alkalmából tárgy­sorsjátékot rendez. A MIOT a nyereményjáték bevételei­ből járul hozzá maid az 1962- es helsinki világifjúsági ta­lálkozó magyar küldöttségé nek költségeihez. A sorsje gyek 3.50 forintért már vásá­rolhatók. A főnyeremény csa­ládi ház autóval és garázzsal Ezenkívül még többezer nagyértékű nyereményt sor­solnak ki: gépkocsikat, szo­ba- és konyhabútorokat és háztartási gépeket. A tárgy- nyereménysorsjegy húzása 1961 december. (MTI) teli ár a baromfi minőségét mutatja.) Kiesik a versenyből az a tsz, amelyik: 1. A tervezett törzsállo­mányát saját hibájából nem állította be. 2. A vállalattal kötött egyéb baromfi és tojás szál­lítási szerződéses kötelezett­ségét nem teljesíti. A tsz-eket a versenyérté­kelésben két csoportba so­roljuk; az első csoportba a 100 mázsánál nagyobb, a másik csoportba a 100 má­zsánál kevesebb árucsirke szállítására szerződő tsz-ek tartoznak. A verseny jutalmazására 135 000 forintot fordítunk. Helyezés L csop. n. csop. Jutalom forint L 30 000 25 000 2. 20 000 20 000 3. 10 000 15 000 4. — 10 000 5. -i- 5 000 A versenyben helyezést el­érő tsz-ek részére a jutalom összegének megfelelő értékű, a nagyüzemi baromfi te­nyésztés fellendítéséhez szük­séges tárgyi jutalmakat (ön­etetőket, stb.) adunk. Az első helyezést elérő tsz-ek ezenkívül a Baromfi- feldolgozó Vállalat vándor­zászlaját is elnyerik, míg az elnökök, főállattenyésztők, baromfitenyésztési brigádve­zetők és baromfi gondozók külön személyi jutalomban részesülnek. A versenycsatlakozást, a tsz-ek vállalásait a megyei tanács vb. mezőgazdasági

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents