Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

ß SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. augusztus 20 HÍREK Will Auguszta* 20 Vasárnap ftlk. finn, A Nap kél: 4.46 h-kor, nyugszik: 18.48 h-kor. A Hold kél: 13.47 h-kor, nyugszik: 23.28 h-kor. Időjárásj elentés Várható időjárás: újabb fe Ihőátvonulások, helyenként esővel, zivatarral. Megélén­külő délnyugati, nyugati szél. A nappali felmelegedés gyen­gül. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 19—23 fok között. mm HARMINCHÉT ÜJ kör­zeti ápolónő alkalmazására adott engedélyt az Egészség- ügyi Minisztérium megyénk­nek. Az állások betöltésével valamennyi falusi orvos mel­lett lesz egy körzeti ápolónő és egy adminisztrátor is. — MEGKAPTA ÜJ MAVOSZ tagsági könyvét az elmúlt hetekben Szolnok me­gye 35 vadásztársaságának majdnem ezer tagja. — NYOLCVANEGYEZER forintot takarított meg Szász­berek lakossága azzal, hogy „házilagö végezte el az 3200 négyzetméteres bekötőút épí­tését. e- JÓ TELJESÍTMÉ­NYÜKÉRT megyei dicséret­ben részesült a jászberényi, a tiszajenői fmsz, valamint az öcsödi takarékszövetkezet A jászszentandrási szövetke­zet vándorzászlót is kapott — MÉLYHŰTÖTT kocso­nyahúst készít a jövőben új­donságként a háziasszonyok számára a Győri Hűtőipari Vállalat. — FAGYLALTOT nem a kijelölt helyen árusított M. Gy. tiszaföldvári kisiparos. Háromszáz forint bírságot kell fizetnie. Pályázati Híméiül tanfolyamos ápolónői állásokra Pályázatot hirdetek érett­ségizett leányok részére, tan­folyamos ápolónői állásokra; A felvett pályázók a szol­noki kórházban végzett mun­ka mellett 3 éves ápolónő- képzés keretében ápolónői szakképesítést is nyernek. Szakképesítésük megszer­zéséig havi 850 Ft illetmény­ben részesülnek. Szakképe­sítésük után elhelyezésükről magasabb illetmények mel­lett gondoskodunk. Munka­idő: heti 48 őrá. A pályázók pályázati ké­relmüket 1961. szeptember 1-ig a Szolnok Megyei Ta­nács Egészségügyi Osztálvá- nak nyújtsák ke. Kérelmük­höz csatolják érettségi bizo­nyítványukat. egészségi álla­potukat igazoló orvosi bizo­nyítványt, valamint, sajátke­zűig írt önéletrajzukat Dr. Tóth Lajos megyei főorvos Ä hosszú és nem minden bonyodalom nélkül való köl­tözködés után e hét elején ismét megnyílt Kossuth téri helyiségében a Verseghy könyvtár. — így már egészen más, mint odaát volt — tört ki az önfeledt kiáltás az első láto­gatók valamelyikéből. És valóban: A hófehér fa­lak, frissen festett ajtók, tá­gas termek a világosság, tisz­taság, nyugalom hívogató légkörét teremtik meg a könyvtárban. Talán ez is oka, meg az el­múlt hetek zárt ajtói is, hogy a nyitás utáni első na­pokban az olvasók valóságos rohamot intéztek a könyvtár ellen. Naponta körülbelül 200 ember kereste fel a köl­csönzőt és hat-hétszáz köny­vet vitt magával (Egy átlagos nyári nap forgalma száz fö, 200—250 kölcsönzött kötet körül mozog.) A költözés ideje alatt ut­cán, piacon, eszpresszóban, Korszerű bevásárló központokat létesít a kereskedelem az új lakótelepeken A kereskedelem távlati fejlesztési terveiben jelentős helyet foglalnak el az újrend­szerű kereskedelmi közpon­tok. A következő években az új lakótelepeken, b a keres­kedelmileg még elhanyagolt területeken több bevásárló­központot létesítenek, ame­lyek — mint a Belkereske­delmi Minisztérium kereske­delemszervezési osztályán el­mondták — több közszükség­leti cikket árusító boltot egye­sítenek. A nagyobb vagy ki­sebb pavilonszerű modern épületekben a közönség egy helyen megvásárolhatja az élelmiszerektől kezdve az apró közszükségleti cikkekig mindazt, amire napról napra szüksége van a háztartásban. Külföldön ez az új kereske­delmi rendszer már igen el­terjedt A Belkereskedelmi Minisztérium az Építésügyi Minisztériummal közösen hirdetett pályázatot olyan gazdaságos tervek készítésé­re, amelyek alapján később típusterveket készíthetnek a kereskedelmi bevásárló köz­pontok építéséhez. A pályá­zatra 72 terv érkezett a bírá­lóbizottsághoz. (MTI) mindenütt megszólították az olvasók a könyvtár dolgozóit: „Mennyi késedelmi díjat kell majd fizetnünk? !n Akadt olyan is, aki minden másnap, harmadnap bejött érdeklőd­ni: hol tartanak. Ezúton is tudatjuk, hegy a könyvtár újra kitárja kapuit s a könyvtárosok is felkészül­tek a rohamra. A csúcsforgal­mat akár állandósítani is le­het GYÓGYVÍZ c a Mike Légmentes kutak —• „Felülmúlhatatlan“ gyógyszer — Harmincöt év a telepen Bizdkodó, lelkes hangulat a Szigligeti Színház évadnyitó társu!ati ülésén — Megjöttünk. Ki lebar­nulva, ki teljesen „leégve.” — Ezekkel a szavakkal kezd­te üdvözlő beszédét Berényj Gábor, a színház igazgatója és a felharsanó vidám neve­tés egyrészt arra engedett következtetni, hogy ezek a szavak telibe találtak, más­részt arra, hogy a társulat hangulata kitűnő. Ez nem is csoda. A harma­dik évet kezdi Berényi Gá­bor vezetése alatt a nagyjá­ból azonos összetételű tár­sulat. Ahogyan az igazgató kifejezte, az első év az is­merkedés, a második az ala­pozás éve volt, most az épü­let felhúzása, berendezése következik. A színháznak figyelemre méltóak az eredményei Ma­gas prózai színvonal, egyéni új hang a zenés vígjátékok­ban. Ebben az évben ismét egész sor új feladat áll a tár­sulat előtt. Elsősorban a ze­nés műfaj színvonalát a leg­jobb prózai előadások szín­vonalára kell emelni. Ezért lecsökkentették a nagyoperet­tek számát kettőre, ezekhez viszont az ország legkitű­nőbb operett-rendezőjét: Se­regi Lászlót szerződtették. Az idei évadban emelke­dik a műszaki színvonal is. Az első négy darab díszlet­tervei már el is készültek. Az első három bemutató jel­mezei kiszabva, részben meg­varrva várják „színpadra lépésüket” A feladatok kö­zé tartozik a tájelőadások színvonalának további emelé­se, elmélyültebb művészi elemző munka, a színház nyilvánosságának szélesítése. A nézőtéren nagy a figyé- lem. Hiszen a „közönség” most egészévi munkásságá­nak irányát, tanácsait kapja meg. Ásít a kislány Persze, hogy ásít. Esti há­romnegyed kilenc az idő; a rádiós néni emlegette gyere­kek rég ágyban vannak már. Julika még nincs.«. Anyu­kájának, D. Györgynének se­gít a szolnoki népbüfé pénz­tárában. A kilencéves lány­ka a sörblokkokat tépdesi. Tóth Balázs vezető semmi ki­vetnivalót nem talál ebben; pedig a belkereskedelmi mi­niszter ismert rendelete sze­rint húsz órán túl a kislány­nak már nem lenne szabad a vendéglőben tartózkodnia. Az ellen sem emel szót. hogy (a földdel nem bíró, de ku­koricát mégis gyakorta árusí­tó) Pélyi Istvánná az ugyan­csak kilencéves Cs. Rozika társaságában óhajt fogyasz­tani... Vezető kartárs nem ér rá eféle csekélységekkel foglal­kozni. Épp egy tikkadt ven­dégnek magyarázza, hogy a „vezető szerv” utasítására kilenc óra előtt tíz perccel a pénztárnak le kell (?) állnia. Fura rendelkezés; a Nemzeti büféjében este kilenckor van záróra, A „vezető szerv” utasítása (?) szemmel láthatólag szent. A belkereskedelmi miniszter rendelete kevésbé; legalábbis a népbüfében. «- b. Z. mm Nagy taps fogadja a bemu­tatkozó új társulati tagokat: Poós Sándor rendezőt, For­gács Kálmánt, Kiss Lászlót, Krasznai Klárát, Petényi Ilo­nát és a többieket, akiket tüstént körülfognak a régiek, hogy az igazgató utasításához híven már az első nap meg­szüntessék a „régi” és az „új” társulati tagok fogalmát. — Nagy nevetés fogadja a be­jelentést: Linka György, a tehetséges ifjú színész az évadot azzal kezdte, hogy le­késett a vonatról ám az esti banketten biztosan megjele­nik. Még néhány felvilágoslí- tás: december 31-ig százhá­rom központi és harminc­nyolc tájelőadást tartanak, a jövő héten megkezdik a Csizmarek-darab olvasópró­báit, a Koldusdiák ének- és táncpróbáit. A felújítandó Kormos égből is tartanak a jövő héten próbát Szeptem­ber 22-én pedig megnyitják a színházi évadot a Koldus­diák premierjével. Bárdi Imre, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője adott még néhány jó tanácsot és sok sikert kívánt a kettős jubi­leumi évre: az államosított színház 10. évadjára és an­nak az eseménynek a megün­neplésére, hogy 50 évvel ez­előtt tartották Szolnokon a mostani épületben az első színielőadást Vége a társulati ülésnek, az új, tagok személyi adatai­kat bediktálják a színházi titkárnak, a többiek meg a próbatáblánál csoportosul­nak. ahol már látható az el­ső darabok szereposztása. A Szigligeti Színházban meg­kezdődtek az 1961—62-es évad hétköznapjai H T. Szolnok menye az alkotmány napján Ez a címe a négyoldalas ké­pesújságnak. melyet augusz­tus 20-a tiszteletére adott ki t:z MSZMP megyei bizottsá­gának ágit. prop. osztálya, a Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsa és a Szolnok megyei Tanács VB titkársá­ga. Felemelő érzés végig lapoz­ni az ünnepi újságot. Mint egy csepp vízben a tenger, úgy tükröződik abban az az óriási fejlődés, amit a hata­lommal bíró dolgozó nép Szol­nok megyében elért. Üzemi munkások, termelőszövetke­zeti tagok, értelmiségiek, dol- goskezü édesanyák mind azért fáradoznak, hogy a jö­vő a mánál is szebb, boldo­gabb legyen. Az alkotmány napi képesúiság a jövő nagy­szerű perspektíváját is elénk villantja. dődött a kincsért, s ebből az angol tőke került ki győzte­sen. Vígh P. Ádám 50 évre haszonbérbe adta a termelés és értékesítés jogát. Az angolok már rég eltűn­tek e tájékról... A víz Itt maradt, sőt a kutak is meg­szaporodtak. Pontosan 24-ei számoltunk meg ezekből a hermetikusan elzárt gyógy- vízkútakból. Kalauzunk, a már 34 éve itt dolgozó, s 3 éve a telep- vezetés nehéz munkáját vég­ző Tőröcsik Miklós, először a „Gyógyvíztermelő és Érté­kesítő Vállalat Mira gyógy- és keserűvíz telepének’5 töl­tőépületébe vezetett ben nünket. Mindenfelé nagy a tisztaság, a mosó, a töltő s a szárító-teremben egyaránt. A gépek, a berendezések fes­tése még friss; az újonnan szerzett 20 lóerős motor egye­lőre hallgat. Tőröcsik Miklós mégis szeretettel simítja vé­gig, miközben magyaráz: — Nem is hiszik milyen fontos ez nekünk, hisz se villa­nyunk, se kazánunk, így hát a fűtő, a hajtó és a villany- energiát ez a masina szolgál­tatja. — Hányféle gyógyvizet áő a tiszajenői szik? — kérdez­tük Tőröcsik elvtársat. — Háromfélét. Mira ke­serű, Mira glauber ét Mira bé bi-gyógyvizet. Most éppen felújítási mun­ka folyik az üzemben. Szep­tember 1-én ismét indulnak a^ kijavított, újrafestett szű- rőgépek, szivattyúk, forog­nak a töltőgépek és ismét „elkészül’5 a napi 7000 üveg gyógyvíz. Mert a kereslet nagy. Egész Dél-Magyaror- szágot innen látják el gyógy­vízzel ■ boltoktól, gyógy­szertáraktól kezdve, a kór­házakig. De azért most sincs ubor­kaszezon. Az üzem raktárai, az üzemelő helyiségek, sőt még az udvar is tárolóhely lett Ugyanis nemcsak az itt termelt gyógyvizet tárolják és szállítják, hanem láthat­tunk Igmándi, Salvus, Pará- di, Ferenc József és Jód- aqua gyógyvizet Is. A sztár? Igen, még mindig a Glauber sósvíz, ez viszi el a pálmát, most is 150 000 üveggel ren­delt a kereskedelem- Egyéb­ként napi 4—5000 üveg gyógyvíz hagyja el a telepei az év minden szakában, hogv gyógyulást, egészséget adjon a rászorulóknak. — Nemcsak a betegeknek hasznos a Mira-víz — teszi hozzá Tőröcsik Miklós. — Anélkül, hogy propagandá csinálnék árunknak. állítom. ez jobb, mint a bor, vagy a sör. Én legalább is szívesei­ben iszom. Megszoktam, s azt hiszem, más is így lenne vele. Elhiszik? Bólintunk. — Akkor meghívom ma­gukat egy pohár Salvur vízre. — örömmel! S egy perc múlva össze­csendültek a poharak, min­denki egymás és saját egész­ségére jóízűen itta a nagy szerű italt. — Egészségünkre! — htihor — Szolnok me eprei NÉPLAP A Magyar Szocialista Muri: párt Szolnok' megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok, Irodaház, I. emelet Telefon: 20—93. 23—20. 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Népim Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok, Irodaház, földszint S. Telefon: 20—94 A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter­jesztik. A lap előfizetési dí1n egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármev postahivatalnál és kézbesítőnél Szolnoki Nvomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor y Megnyílt a Verseghy Könyvi Tiszajenő határában a föld arca mély ráncokkal baráz­dált. Nemcsak a nap miatt Lehelet finom fehér kristály­por csillog a fűszálakon. A sziksó. Kopár, birkaéheztető táj ez, mégis kincset érő. Va­lamikor a 20-as években Vígh P. Ádám, a táj ura és birto­kosa észrevette: egy-két mé­terrel a föld alatt már pezseg a talajvíz, melynek íze, erő­sen sós. Mintát küldött vegy- vizságálati célból Pestre. Ha­mar jött a válasz, összetétel: vagy tíz sóféleség, továbbá széndioxid- Majd a vegy- vizsgálatot követő orvosi kí­sérletek sora s legfőképp az étvágytalan, magas vérnyo­másban, máj és epe bántal- makban szenvedő betegek bizonyították: a víz fogyasz­tása csökkenti a vérnyomást, javítja az emésztést, fokozza az étvágyat, „felülmúlhatat­lan” gyógyszer. Ezután versenyfutás kez­Lángo'ő b ! Jókora, gyönyörű gyöngy­szem ez a tó. A foglalat: sze­szélyesen csipkézett parti sziklák, rajtuk túl pedig fe­nyők és újra fenyők, a víz szintjétől fel — ahogy a szikláktól látszik egészen a felhőkig „Látogasson ide nyáron!” — hirdetik az osztrák idegen- forgalmi irodák júniustól augusztusig. Gyönyörködjék a hóborította fenyvesekben és a méteres vastagságú si­ma jégpáncélban — hangzik a szirénhangu csábítás no­vember végétől februárig. Sehol a világon nem olyan felejthetetlen a rügyfakadás, mint itt. Csak egyszer te­kintse meg ezt a tájat, akkor, amikor felolvad a vizek bi­lincse és ezernyi kis patak iramodik a völgyek felé, min­dig itt fogja tölteni a tavaszt — hirdetik az öles betűk márciustól júniusig. Akarja látni, milyen csodálatos szí­neket kever a nagy piktor, nnkjegxek az ősz’ Utazzék ide! — pe­regnek a propaganda dobve­rői szép tér .i.jrtől novembe­rig. Toplitz-tó. Nyugat-Auszt- ria. Valóban szép itt mindig minden. A „nagy piktoron” kívül igazi festők is elláto­gatnak ide. Ülnek a parti sziklákon baszk sapkáikban és igyekeznek megörökíteni valamit a tőkörüli tenger­szépségéből. A turisták is jönnek minden évszakban, hallgatnak a hirdetésekre — és nem csalódnak. 1959. nyarán ezek a hirde­tések hirtelen elmaradtak. A látogatók, akik mégis ide­utaztak, meglepetten torpan­tak meg: A tó felé vezető va­lamennyi ösvényen tábla áll­ta útjukat: „Achtung! Le­bensgefahr!” — „Vigyázat! Életveszély” felirattal. Erre természetesen visszafordul­tak és érdeklődni kezdtek. Hosszú ideig eredménytele­nül. Aki pedig meg merte kockáztatni, hogy fittyet hányjon a tilalomfának, rö­videsen a csendőrőrsön talál­ta magát, amint éppen fizeti a bírságot. Hogyan kerültek a tilalom­fák ebbe a paradicsomba? Még a tavasszal két férfi nyitott be a csendőrőrs aj­taján. — A parancsnok urat ke­ressük — közölték kurtán az őrszemmel. A szokásos, kissé agresszív és bizalmatlan „milyen ügyben?” kérdésre előhúzták az útlevelüket. — Deutsche Bundesrepub­lik. Német Szövetségi Köz­társaság — olvasta a strázsa és azt mondotta: — Szíveskedjenek utánam fáradni. .. i A parancsnok nem hitt a fülénél — Jól értettem, uraim? — Önök bizonytalan időre le akarják záratni a tóhoz veze­tő utakat? Tudják önök, hogy a mi tavunkhoz mindig özönlenek a turisták, de első­sorban Ilyenkor — Tudjuk — válaszolta mosolyogva az egyik jöve­vény. — A kérés olyan fantasz­tikus, hogy önök sem gondol­hatják komolyan. Ha nem Is viselkednének ilyen titokza­tosan, ha bebizonyítanák ne­kem. hogy valóban nagyon fontos okuk van erre a nem mindennapi óhajra, akkor is szomorúan kellene közölnöm önökkel: az ügy hordereje messze túlhaladja az én ha­táskörömet, a belügyminisz­tériumhoz kell fordulniok. — Onnan jövünk, parancs­nok úr — hangzott a nyu­godt válasz. Pecsétes papír­lap került az asztalra, a ma­gas hatóságok Írásbeli enge­délye. — Biztosak voltunk benne, hogy időközben értesítették önt. Igaz, kissé megeresztet­tük Opelünket. Lehet, hogy ez a mi sokat szidott, már bizony érett férfikorát élő kocsink ezúttal gyorsabbnak bizonyult, mint az önök ad­minisztrációja? A három úr jót nevetett, az emlékezet tarsolyából ízes történetek kerültek elő a bü­rokráciáról, a gépkocsikról, s a vendégek a végén ven­dégül látták egy étteremben a parancsnokot.. Aztán derű­sen kezetráztak vele, beültek az Opelbe és az ablakból még visszaszólta — Szóval, a nyáron talál­kozunk. Elkövetkezett a máskor oly buzgón hirdetett rügyfaka­dás, a patakok megindultak, az idő mind melegebb lett, aztán eljött az a nap is, ami­kor a falu iskolájában kelle­mes vakációt kívántak nö­vendékeiknek a tanító bá- esik és tanító nénik. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents