Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

1961. július 19. SZOLNOK MEGYEI KEPLA? 3 Feloldódott a füredi zárlat Eltűntek-e L a jó traktorosok? Múlt hő utolsó napjaiban fertőző állatbetegség Jelent­kezett a Középtiszai Állami Gazdaság III. kerületében, hol száztíz egyed közül — egyetlen jószágon állapított meg betegséget az állatorvos. A füredi járásban azonnal intézkedtek, hogy a járvány­nak elejét vegyék. Tiszaörvény, Tiszafüred, Tiszaszöllős, Tiszaigar, Ti- szaőrs és Nagyiván területén haladéktalanul 3500 szarvas- marhát részesítettek vakci- nálásban az NDK-ból kapott védőanyaggal. A szövetkeze­ti és állami gazdasági állo­mány mellett természetesen a háztáji állomány is véde­lemben részesült. Az állami gazdaság 109 marhája mes­terséges fertőzésen esett át. A veszélyeztetett terület dolgozói példás összefogás­sal, kitűnő szervezettséggel, komoly szakmai felkészült­séggel léptek fel a járvány tovaterjedése ellen. Az utakon a Középti­szai Állami Gazdaság embe­rei őrködtek; ők hívták fel a közeledők figyelmét a fer­tőtlenítésre, — említette dr. Magyar Károly járási főál­A megyei tanács úgy in­tézkedett, hogy mind az aranka, mind az amerikai fehér szövőlepke irtását leg­később múlt hó 28-ig be kell fejezni; a mulasztók ellen pedig szabálysértési eljárást kell indítani. Noha a rendelkezésről az érdekeltek tudomást szerez­tek, számos helyen mégis elmulasztották a védekezést, így például a tiszabői Petőfi Tsz udvarán (!!) találtak arankát az ellenőrök. A ti- szapüspöki és a tiszatenyői tanács VB-elnöke elmulasz­totta a szövőlepke elleni vé­dekezést. Mindkettejük ellen szabálysértési eljárás Indult. Jászberényben nem ke­rült sor feljelentésre; a ta­nács idejében kiadott utasí­tását a ts7/-ek becsülettel vég­rehajtották. Karcagon szin­tén rendszeresen végeznek ellenőrzést a tanácsiak. Me­zőtúron elvégezték ugyan a szövőlepke elleni védeke­zést; az aranka irtása azon­latorvos. — Megyénk főál­latorvosának intézkedésére huszonkét kolléga kapcsoló­dott szinte órák alatt a véde­kezésbe. Állandóan hat-nyolc rendőr teljesített önkéntes többletszolgálatot pihenőide­jének rovására. A gondos egészségügyi munka elérte célját: a beteg­ség nem terjedt tovább. így a múlt hó 27-én elrendelt zárlatot tegnapelőttre virra­dóan feloldották. Oaüző asszonyok Életrevaló, követésre mél­tó kezdeményezés született a kisújszállási Ady Tsz-ben., Az öntözés eddig szinte ki­zárólagosan férfimesterség volt. A nőtanács asszonyai most végét akarják vetni en­nek a kiváltságnak. Holnap reggel majdnem húsz asz- szony vonul ki a kukorica- táblára, hogy a nagy tapasz­talad Világi Jánostól meg­tanulja az öntözés művésze­tét. ban még sok kívánni valót hagy maga után. Szolnokon a Kertészeti Vállalat küzd a szövőlepke ellen. Törökszentmiklóson öt sze­mélyt kellett a szövőlepke „babusgatása” miatt felje­lenteni. Szabálysértési eljá­rás Indult a Bercsényi és Dózsa Tsz ellen. Nem járt jobban a Kossuth Tsz sem, melynek udvara erősen fer­tőzött szövőlepkével. A védekezés ellenőrzését — a községek közül — Pusz­tamonostoron szervezték meg legjobban. A jászfény- szarui tanács VB-elnöke azonban csak hosszas keres­gélés után lelte meg az ikta­tókönyvben az ellenőrzésre vonatkozó utasítást. Tisza- kíirtön a tanács titkárnője, Tiszainokán a tanács elnöke személyesen ellenőriz. Nagy­réven azonban — senki sem. Komolyan veszik a védeke­zést Cibakházán, hol eddig öt személy ellen indult eljá­rás« Az állandó közhírelés 140000 állatot legeltetnek Szolnok megyében — fő­ként a nagykunsági részen — több mint 65 000 hold ösz- szefüggő levegővel rendel­keznek a termelőszövetkeze­tek. Az időjárás eddig ked­vező volt a legelők gyepeze- tének alakulására. A közös gazdaságok rendszeresen több mint 140 000 szarvas- marhát, juhot és sertést tud­nak legeltetni. Több helyen — mint például Kunhegyes, Kunszentmárton, Kisújszál­lás és Tiszaszöllős határá­ban, ahol a fűhozamot öntö­zéssel növelték — a legelte­tés mellett kaszálni is tud­tak. A kisújszállási Búzaka­lász Tsz-nek voltak olyan le­gelői, ahonnan holdanként 25—30 mázsa szénát takarí­tottak be. Megyeszerte mint­egy 6000 hold legelőt kaszál­tak a közös gazdaságok és holdanként’átlagosan 12 má­zsa szénát nyertek. A szak­emberek véleménye szerint a trágyázással, öntözéssel és nem utolsósorban a kedvező időjárással az idén mintegy 30 százalékkal növekedett a legelők fűhozama. — Hallottátok? Donko Pista a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetben tölti a szabadságot. — Csak nem ÜU traktorra? — Mi az, hogy traktorra? Kombájnra ült az, méghozzá mellett névre szóló felhívá­sokat is intéznek a mulasz­tókhoz — 500—1000 forintos bírság kilátásba helyezésé­vel. Rákóczifalván, Tiszaföldvá- ron, Szajolban rendszeresen védekeznek mind a növényi, mind az állati kártevők el­len. A jászapáti Alkotmány, Velemi Endre, a tiszainokai Szabadság Tsz gazdái kemé­nyen szembefordultak az arankával. Kirívó elmaradás tapasztalható ellenben a jászdózsai Petőfi, Tamamenti és Űj Hajnal Tsz-nél. Hely­telén, hogy számos tsz az ap­róbb parcellákon nem is írt­ja az arankát, — mondván, hogy az a terület előbb- utóbb úgyis felszántásra ke­rül. Valamire való gazdának nem kell bővebben fejteget­nünk, mekkora kár okozásá­ra képes akár az aranka, akár a szövőlepke. A véde­kezés elmulasztása vétek a szövetkezetek, bűn a népgaz­daság ellen. A minap hír érkezett szerkesztőségünkbe: A szol­noki Lenin Termelőszövetke­zetből eltűntek a jó trakto­rosok, mert nem biztosítanak háztáji földet részükre. Az érvényben lévő rende­A szövetkezet központi irodájában hárman ülnek egy íróasztal körül. Derezsán Béla főagronómus, Vincze Béla főkönyvelő és Ecseki András elnökhelyettes. — Adnak-e a traktorosok­nak háztáji földet? — Erre a kérdésre igennel válaszol­nak, s a szövetkezet főköny­velője már mutatja is az ívet, amelyen pontosan fel­sorolták annak a huszon­nyolc traktorosnak a nevét, akik a szövetkezettől 800, il­letve 1200 négyszögöl háztáji területet kapnak. — Az igaz — mondja Derezsán főagronómus —, csak azoknak adunk, akik a legújabb SZK—3-asTa. — S a jólértesültek már vidám anekdótát is mesélnek, hogy bizony, Donkó Pistának az el­ső napokban kicsit magas volt a part, s az árpa helyett a földbe vágta a kaszát. De- hát ez minden kezdővel meg­esik. S ne mosolyogjon az eseten senki sem. Hogy miért volt érdekes — különösen a gépkocsivezetők körében — Donkó Pista sza­badságának története? Egy­szerűen azért, mert Donkó István több mint tíz eszten­deje gépkocsivezető az MSZMP szolnoki járási bi- zottságánáL Munkatársai nemcsak mint kiváló szakem­bert emlegetik« hanem mint jó barátot is. Történt egyszer, még jú­nius elején, hogy Donkó Ist­ván hosszabban beszélgetett a Szolnoki Gépállomás igaz­gatójával. A gépállomásra éppen azokban a napokban érkeztek meg az új SZK—3- as szovjet kombájnok. — Kellene még egy ember segédvezetőnek. Olyan em­ber, akinek a szíve is a gé­peké. — Valahogy ilyesfor­mán nyilatkozott a gépállo­mási igazgató. — Kimegyek én! Úgyis bent van még az évi szabad­ságom — mondotta ekkor történetünk hőse. A zagyvarékasi határban — az úgynevezett halasi ré­szen — hatalmas tócsák hir­detik: kiadós eső volt erre­felé az elmúlt éjszaka. Az út egyik oldalán még a lábon álló gabona, a másikon a kombájnszalmák halomjaaz letek szerint a közös gazda­ságok nem kötelesek háztáji földet adni a gépállomási traktorosoknak. Mégis érde­kelt bennünket a hír, s el­mentünk a szolnoki Lenin Termelőszövetkezetbe. megérdemlik. Ugyanis még az aratás kezdetén történt, hogy a gépállomás három traktorosa és egy körzeti sze­relője — amikor a szövetke­zet vezetősége egy 60 holdas, lucernával felülvetett tava­szi árpa táblára irányította őket, — megtagadták a mun­kát. Mondván: ebben össze­törik a gép, aztán nem tud­nak tovább dolgozni. Ekkor határozott úgy a szövetkezet vezetősége: ezektől a trakto­rosoktól és a körzeti szere­lőtől megvonja a háztáji te­rületet. A közös gazdaságnak szüksége van a takarmányra, s ha mégis levágják ezt a 60 holdat, visszakapják a háztá­jinak bizonyos részét De a fegyelemnek meg kell lenni. Más baj van itt — Nem a jó traktorosok tűntek él ebből a szövetke­zetből — veszi át a szót Vincze Béla főkönyvelő —, hanem a jó gépek. — Illetve a jól kijavított gépek — szól közbe Ecseki András elnökhelyettes. .< — Szövetkezetünkben négy kombájn dolgozik — ma­gyarázza Derezsán Béla. — Két szovjet és két magyar kombájn. A gépek eddigi tel­jesítményéből is kitűnik: a gépállomáson nem végeztek a javításnál tökéletes mun­kát. 42 vagon őszi árpát csé­peltek el a kombájnok. Eb­ből 40 vagonnal a két szov­jet és 2 vagonnal a két ma­gyar kombájn. A búzánál sem jobb a helyzet. A 67 va­gonból 50-et a szovjet kom­bájnok és 17-et a két magyar kombájn csépelt el. A ma­gyar kombájnok vezetői kint a határban, a táblák szélén végezték el a »téli gépjaví­tást." Mi a kombájnosok véleménye? Farkas István, a 13-as gép útjelző. Nyomon követve, ha­marosan rá is találtunk a kombájnokra, meg a veze­tőikre. Ott ácsorogtak egy­más mellett Donkó Istvánra alig ismertünk rá, olyan ola­jos volt a ruhája, a keze, az orcája. — Egy kicsit megnézzük a gépet nincs-e valami baja, nehogy aztán munka közben kelljen megállnunk — mond­ja a kölcsönös üdvözlés után. — Kényszerpihenő? — Nagy eső volt Vámunk kell, amíg felszikkad a talaj. Talán délfelé meg tudunk in­dulni. — Aztán megismerkedett-e már a géppel? — kérdezzük egy kicsit kötődve. Nagy nevetés a válasz. S erre a hirtelen támadt vi­dámságra Tánczos Sándor, a gép felelős vezetője is oda­jön hozzánk. — Ügy dolgozik már Pista, mintha mindig kombájnos lett volna — mondja. S ez talán a legnagyobb elisme­rés, amit eddig Donkó István kapott, mert olyan ember mondta, aki országosan is elismert kombájnos. Búcsúzáskor megkérdeztük tőle: — Jövőre találkozunk-e is­mét a kombájnok mellett? — Természetesen. Csak ak­kor már egy másik szövetke­zetben szeretném megmutat­ni, hogy Donkó Pista nem hiába jött ki aratni. Igaz, Sándor? A két kombájnvezető úgy nevet egymásra, mintha ez­alatt az egy hónap alatt örök hűséget esküdtek volna egy­másnak. V. V. vezetője egy nagy fa alatt áll kombájnjával együtt. — Javítunk — mondja la- konikus rövidséggel. — A? adagolóval, meg a porlasztó­val van baj. Tegnap egy óra óta itt állunk. Talán kész le­szünk nemsokára, akkoi folytathatjuk a munkát. Teg­napelőtt is javítottunk; az­előtt is ... Amióta kijöttem aratni, jóformán nem volt két tisztességes napnál több. amit végig dolgoztam. Min­dig volt valami baj a gépnél. — Pedig aratásra váró te­rület volna. Sőt, a szövetke­zet elég szép prémiumot ál­lapított meg. A szovjet kom­bájnoknál 350 holdon felül minden hold után tíz kilo­gramm terményt kapunk; — Szót kellene értenünk — mondja Derezsán Béla fő­agronómus —, hogy ne legye­nek afféle súrlódások, mint amilyenek a gépek javításá­nál adódtak. Mi mindent el követünk, hogy a traktoro­sok elégedettek legyenek, a szervezésből kifolyólag ne legyen a gépeknek állásuk Azt szeretnénk, ha a kombáj nosok, aratógépesek jól ke­resnének. Igazság az, hogy a két gépállomási brigádve- zetővel — Gere Ferenccel és Danyi Antallal — meg va­gyunk elégedve. Ök részt vesznek minden vezetőségi ülésen, ha kell, brigádérte­kezleten is, így jól össze tud­juk hangolni a munkát Szót kér a gépállomás is — Nem tudunk arról, hogy rossz lenne a kapcsolat a gépállomás és a Lenin Ter­melőszövetkezet között — mondja Zsigmond Gyula párttitkár. — Az igaz, hogy annál a 60 holdas, lucerná­val felülvetett árpánál nem értettünk egyet Nekünk el­ső az aratás. Most már ott is elvégezhetjük a munkát, mivel a gabona betakarítá­sának végén járunk« — Hogy rosszak a gépek? Bizton állíthatom, hogy még egyetlen télen sem fordítot­tunk olyan gondot a gépek kijavítására, mint az idén. Csakhogy már nagyon régiek ezek a kombájnok. Könnyen törnek. És a törésekhez hoz­zájárult a tavalyi rossz ta­lajelőkészítés is. Az idei tapasztalatokat hasznosítani kell Hogy van kijavítani való. azt mutatják az állási idők. amelyeket a kombájnvezetők — sajnos — kénytlenek je­gyezni. Az igaz, hogy most már az aratás végefelé já­runk, de az idei tapasztala­tokat jó lenne hasznosítani mind a gépállomáson, mind pedig a termelőszövetkezet­ben. S talán jövőre még gyorsabban és még köny- nyebben megy majd a mun­ka. Varga Viktória MAGYAR ÁRUBEMUTATÓ OSLÓBAN A jövő hónapban első al­kalommal rendez önálló áru­bemutatót Oslóban a Magyar Kereskedelmi Kamara, hogy a fejlődő magyar—norvég kereskedelmi kapcsolatokat ápolja. A tíz napig nyitva- tartó kiállítás egyik részében bútorokat, különböző lakás­textíliát, szőnyeget, függönyt, továbbá porcelánt és üveg­árut, kerámiát, ötvösmunká­kat mutatnak be, a másik ré­szében pedig a ruházati cik­kek és cipők, bőrdíszműáruk kapnak helyet. A kiállításon divatbemutató is lesz; ma­gyar manekenek viselik majd a legújabb ruhamodelleket. Miijen viharkárokat térit meg az Állami Biztosító? Szolnok megyét is érintette a szokatlan erejű múlt heti vihar, amelynek során ügyfeleink tö­megesebben jelentkeztek az Ál­lami Biztosité fiókjainál káraik bejelentése miatt. A károk ren­dezésével kapcsolatos eljárást azonnal folyamatba tesszük, de szükségesnek tartjuk tájékozó­dás céljából közölni, hogy a kü­lönféle kárbejelentések alapján milyen károkat térit meg az Ál­lami Biztosító. A termelőszövetkezetek általá­nos vagyonbiztosítása és a tsz- tagok háztáji biztosítása alapján azokat a 200 forinton felüli ká­rokat téritjük meg, amelyeket a vihar az épületekben, berende­zési és felszerelési tárgyakban, állatállományban, továbbá a szárítópajtákban tárolt dohány­ban okozott. A biztosítási feltételek értel­mében nem téríthetjük meg azokat a károkat, amelyek a lábonálló (leszedetlen), vagy learatott (leszedett! termésben keletkeztek. A városi és általában a nem tsz-tagok tulajdonában lévő csa­ládi házakra fennálló épület- és háztartási általános biztosítás alapján azokat a 100 forint ér­téken felüli károkat téritjük meg, amelyeket a vihar épüle­tekben — kivéve az épület üve­gezését —, berendezési és felsze­relési tárgyakban, továbbá a ház­körüli állatállományban okozott. Ha az épület olyan területen van, ahol a jogszabályok értel­mében nem szabad állatot tar­tani, úgy az üvegkárokat is meg­térítjük. Az épületek tűzbiztosítása alapján csak azokat a 200 forin­ton felüli károkat térítjük meg. amelyeket a vihar a lakóház­ban, vagy melléképületekben okozott. i A városi lakásokra fennálló általános háztartási biztosítások alapján megtérítjük a lakások­ban a vihar okozta üvegkáro­kat, továbbá a berendezési és felszerelési tárgyakban keletke­zett 200 forint értékes felüli egyéb viharkárokat. Kérjük ügyfeleinket, hogy a lakásokban keletkezett üveg­károk bejelentését ne halasz- szák az őszi hónapokra, ami­kor az üvegezésekre amúgy is nagy igény van. Az eddig beérkezett kárbeje­lentésekből megállapítható. — hogy a július U-i szélvihar kö­vetkeztében megyénkben a ká­rok főleg a Jászságban, valamint Mezőtúr és Karcag környékén jelentkeztek tömegesebben. Eze­ken a helyeken a vihar több termelőszövetkezetnél az épüle­tek cserép- és tetőpala lemezeit törte össze. Volt olyan eset is, amikor egy górét felborított a szélvihar és az teljes egészében tönkre ment. Ugyancsak több helyen az épületek tetőzetén el­helyezett vastag üvegből készült tetővilágitó-ablakokat is leverte és összetörte a szokatlan erejű szélvihar. Szükségesnek tartjuk ezúton Is felhívni a károsultak figyel­mét arra, hogy a további káro­sodás megakadályozása végett tegyenek meg mindent addig is, amfg kárbecslőink helyszínre érkeznek. A károknak a lehetőség szerinti gyors megállapítására egész kár­becslői szervezetünket mozgósí­tottuk és azon vagyunk, hogy a jogos kárigényeket minél előbb kifizessük. A károk nagy szá-. mára való tekintettel azonban kérjük az érdekeltek türelmét. Állami biztosító SZOLNOK MEGYEI IGAZGATÓSÁGA j-Udnka,: az udvar dísze?. A kártevők elleni védekezés tapasztalatairól Beépítik a foghíjakat A szolnoki posta tőszomszédságában egy, a város képét rontó, kétestisztaságú italbolt éktelenkedett. Az elmúlt betekben lebontották, s helyére egy modern háromeme­letes irodaház épül. Az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalatnak lesz itt tágas központi irodaháza. A föld­munkához már hozzákezdtek, s előreláthatólag 1962 őszén adják át rendeltetésének ai épületet <- Donkó Pista esete Csak annak adunk, aki megérdemli

Next

/
Thumbnails
Contents