Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-18 / 167. szám
1961. július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magasodik a tárház Üjszászon néhány hónappal ezelőtt egy 12 emeletes és egy 5 emeletes tárház építéséhez kezdtek. A munkák jó ütemben haladnak, mert az egyik tárház harmadik emeletén már a vasbetonszerelést és zsaluzást végzik. Az építkezésen három brigád Németh Imre vasbetonszerelő, Gajdos János ács és Tóth Pál betonozó brigádjának tagjai serénykednek. Kétsoros kukoricakombájn üzemeinkben a mindennapi termelőmunkával párhuzamosan a gyártmányok konstrukciója is szüntelenül fejlődik, a cikkek választéka bővül. A harmadik negyedévben ismét számos új termék mintapéldánya készül el és egész sor korszerűsített cikk sorozatgyártását kezdik meg. A mezőgépipar egyik újdonságának, a kétsoros kukoricakombájnnak a mintasorozata is a harmadik negyedévben készül el a budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban. Az új gép tíz óra alatt öt—hét holdnyi területről takarítja be a kukoricát, tehát kétszer annyi munkát végez, mint az egysoros kombájn. Igen nagy előnye az is, hogy nem kell hozzá különleges traktor, bármilyen típusú traktorhoz hozzákapcsolható. Az első húsz kombájn alkatrészei már nagyrészt elkészültek, szeptember első napjaiban megkezdik a szerelést és a kukorica betakarítási idényre a húsz gépet a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátják. Jövőre már többszáz kétsoros kukoricakombájn készül hazai és külföldi rendelésre. (MTI). Kétszázötvenszer a padlásra A Terményforgalmi Vállalat zagyvarékasi telepén már hetek óta elfeledték, mennyi a hivatalos idő. Azaz: nagyon is jól tudják: amennyit a gabonát szállító szövetkezetek kívánnak. Óhajuk szerint — s nem is rit- Kan — napi tizennégy-tizenöt óra. Tiszteletre méltó áldozat- vállalás, s nem is eredménytelen. Csák Károly, a zagyvarékasi Béke Tsz elnökhelyettese. ki a szállítás tartama alatt kizárólag az átadással foglalkozik. így beszélt: — Hatodik esztendeje dolgozik Rékason Ignácz Lajos telepvezető. Soha, a legcsekélyebb nézeteltérés sem keletkezett közte s a tsz-ek között. Ahol tud, készséggel segít. Mi például csak kétezer zsákkal bírunk; ugyanannyit ő bocsátott rendelkezésünkre. Nem tudom, honúan, de mindig biztosít munkaerőt, ha „felfut” a szállítás. Igaz megbecsülés, nem az íratlanul kőtelező viszont- udvariasság beszél Ignácz Lajosból: — Kettőn áll a jó munka — hárítja el a dicséretet. —■ Mind a rékasi, mind a szász- bereki Béke Tsz helyesen szervezte meg, folyamatossá tette a beszállítást. A réka- siak ötven lófogatú gumiskocsival hordják hozzánk a termést. Felajánlották gabonafúvójukat is, de azt — sajnos — nem használhattuk. Most megtelő raktárunknál még nincs villany. Emiatt kellett pénteken Bozsóki Gézának Csincsura Lászlónak s Kókai Zsigmond- nak egyenként kétszázötven- szeri!) zsákkal a vállán tizenhét lépcsőfokon fellépdelnie az emeletre... Aznap ugyanis 630 métermázsa gabona érkezett a telepre; de volt már 10 vagon 40 métermázsás nap is. Szerencse, hogy akkor még a földszintre hordták. Való. hogy egy aggregát nem olcsó berendezés. Am azt sem tarjuk valószínűtlennek, hogy némi utánjárással tán sikerült volna egyet kölcsönbe szerezni. Reméljük, jövőre meglesz; annál is inkább, mert akkor még nagyobb gabonamennyiség átvételét kell lebonyolítani a telepnek. •— Többet szállítunk *=■helyesel Csák Károly —, ez bizonyos. Fiatal tsz a miénk, mely éppen kora miatt nem tudta eddig maradéktalanul végrehajtani a táblásítást. S Cimerező lányok Zöldell a kukoricatenger, suhognák levelei a tikkasztó szélben, nem messze Murony- tól, a Hidasháti Állami Gazdaságban, ahol Szolnok megye tizenhárom középiskoláMi sem. De az egyik napraforgó, bocsánat, szalmakalap álól kibújó kislány szakszerű magyarázatba kezd. — Api — apasor. Az anyi Hosszúak a kukoriea-sorok, de Muhar! Anna. Hegedűs Éva jászberényi, Ferenczi Anna. Cserveni Judit és Kiss Éva szolnoki diáklányok jókedvűen, tréfálkozva végzik a i munkát. jóból háromszáz lány adott egymásnak randevút. Hogy miért vannak itt a kukoricatáblában? Címerezni, méghozzá az kinyit”, — az „apitf békén hagyják. Hogy nem érti a kedves olvasó? A KINCSTÁRNOK » A SZÖVETKEZETI humor rég pénzügyminiszternek keresztelte el a főkönyvelőt —, érthető okokból. A „kincstárnok’! nem kevésbé találó, bár ódon csengésű megnevezéssel Jászboldogházán. az Aranykalász Tsz-ben találkoztam először. Tán mondanom sem kell. hogy nem azt az aranyat őrzi. amely a tsz nevében csillog; annál értékesebbet. Ö felel a magtárért, a szálastakarmányért, de még a darálóért is. Papp Ferenc a szövetkezet magtárosa. Papp gazda magtára felé három cséplőgép ontja a termést. Bőven van mit mázsál- nia, adminisztrálnia. Eddig csak a Terményforgalmi Vállalathoz érkezett kezén keresztül 15 vagon szerződött gabona, amit rövidesen újabb tíz vagon követ pótszerződés alapján. Papp Ferenc minpáról nem mondhatnak le, legfeljebb csökkenthetik. Hiszen a kertészkedésnek van egy bűvös körforgása. A kertészet rengeteg trágyát kíván. A sok trágyát sok jószág adja; A sok jószágnak nagy a takarmányigénye; Mindez meghatározta az első év sorsát. S még egyéb is. A könnyű felfejlesztés után szükségszerűen nehéz indulás következett. Az emberek beléptek, mert messze környéken ez történt akkor, de a szövetkezésben maguk sem nagyon hittek. A nemzetközi események például a múlt évben végig kihatottak a munkára. A párizsi csúcstalálkozó elmaradásakor, a kongói események idején meglazult a munkafegyelem. A csúcstalálkozó egybeesett a kapálással; S hogy a kapálás elmaradt, három-négy mázsás kukoricatermés kiesést jelentett holdanként. De legalább nem múlt el tanulság nélkül. Rájöttek az újdonsült szövetkezetiek, hogy rászedték őket a rém- hírforrások, s azoknak hitelt adva. önmagukat csalták meg. az ő kárukra ment a játék. S még sok más tanulsággal is szolgált az első évi küzdelem. A tervezés arányainak kialakítása most már tapasztalatokra épül. — Egyelőre, amíg nem győzik munkaerővel, s a gépesítés is lassan halad, valamivel csökkentették a munkaigényes kapások vetésterületét. — A munkaegvc ég-értéket szerényebben szabták. Egyik-másik szövetkezet éppen megfelezte tavalyi munkaegységérték tervezését, De arra vigyáznak, hogy ez aztán meglegyen; Meghonosították a termelési érdekeltséget. A zöldárut, a zöldségféléket a bevétel 40 százalékáért termesztik. — Vagyis a kertészeti bevételek 40 százaléka azt a munkacsapatot illeti, amelyik a terméket előállította. Mit hozott ez magával? Azt. hogy majd félannyival több családtag dolgozik az idén a múlt nyárihoz mérve. Azt, hogy az emberek nem sajnálnak gondolkodni a termelés érdekében. A Petőfi Tsz-ben Mészáros Sándor kertész és Gyenge Sándor hulladékanyagból olyan föld- besüllyesztett hajtató melegágyat készített, hogy két héttel korábban tudnak piacolni. Azt, hogy az emberek megnyújtották a munkaidőt, s nem sajnálnak hajnalban ébredni; A szövetkezetek most elhatárolták magukat a mindenbe kapkodástól, s kialakították. kialakulóban gazdálkodási profiljuk: a zöldáru és az öntözés. Ez a község jövője. Egyszerű csőku- tak vakondtúrásként szaporodnak a község határában. Besegít a falu alatt folydo- gáló Galga és Zagyva. Szivattyúkat raknak a hátukra. Öntöznek kertészetet, kukoricát, cukorrépát. Jászfényszaru jövője már beszélni kezd, már hallat magáról. Csak a csőkutakra, a buja kertészetre kell nézni. S ennek a jövőnek -már ott vannak a hirdetői, a megvalósítói. Százharminc szövetkezeti kommunista dolgozik Jászfényszarun. Átlagban 25 tagú pártszervezete van egy-egy tsz-nek, ettől is függően. mekkora területe, a mennyi a szövetkezeti tagja. S a párttagok most már egykét esetleges kivételtől eltekintve valóban azok, akik arra érdemesek is. Az első évben még olyanok is jelentkeztek a pártba, akiknek fogalmuk sem volt róla, mit jelent az. Akadtak, akik azt képzelték: a párttagoknak jobban megy dolguk a szövetkezetben. Ezek az emberek visszahúzódtak, kiforrta őket a nagy erjedés. S most már kibontakozóban az egészséges pártélet. Többek között úgy is, hogy minden munkacsapatban dolgoznak párttagok és párton- kívüliek. A múlt évben a Petőfi Tsz-ben dolgozott a Harkály-csapat, kivétel nélkül agrárproletárok, kivétel nélkül párttagok. S bizony nehezen értették meg, miért nem jó az, ha a párttagok egy brigádban dolgoznak. És most ők látják, mennyire hasznos, hogy minden munkaterületen ott vannak, mindenhová eljut a párt szava. Ügy látszik, a közös jövő megteremtésében hamarosan részt vesz az egész falu, ezen a tavaszon is nyolcvan új belépőt sikerült megnyerni. Külön öröm, hogy az újak között sok a nő, az asszony. • Százezer kereszt. Azóta már megdézsmálták á cséplőgépek, fele sincs tán már meg. s az aratás utóját járja, vagy tán éppen be is fejeződött. Eltűnik a tarló, eltűnik a keresztek helye. S talán csak a krónikában él tovább, milyen izgalmas az élet, az új születése ott, a fényszarui keresztek tövében. í Vége) Borzák Lajos den szállítmányt szállítólevéllel. pontosan lemázsálva vesz át. S bármilyen későre járjon az idő. esténként pontosan elszámol Erese Mihály, néval, az anyagkönyvelővel. Magtárában külön kezeli a tagság fogyasztására és a vetőmagnak szánt gabonát. Az utóbbit a legteljesebb tisztaság kedvéért rostán is. szelektoron is átengedték. Az is Papp Ferenc feladatai közé tartozik, hogy dekádonként kiadja a jószággondozóknak a szálas és szemestakarmányt; nemkülönben. hogy beosztottaival le- morzsoltassa a kukoricát, le. daráltassa az abraktakarmányt. Valószínűleg nem lenne ellenére, ha felesége segítene munkájában. Nem húzódoznék ettől az asszony, de őt majdnem háromezer baromfi gondozása foglalkoztatja. NYÁRIDÖBEN tehát még este sem gondolhat szórakozásra a napi szorgoskodásban elfáradt Papp házaspár. Máskor szívesen mennének vigadni. de — nincs hová. A szűk moziba csak szerencsével fémek be olykor, a kocsmát megvetik... ... a művelődési ház pedig datolyapálmát megszégyení. tő lassúsággal növekszik hosszú évek óta. Megérdemlik a boldogháziak. kik között — ha nagyon derék ember is —, nem Papp Ferenc az egyedüli szorgalmas, ám művelődni vágyó gazda. •— b. z.— Korszerű fénycső-világítás Karcagon n Nappali fény fogadja az esti órákban a karcagi Kossuth térre érkező idegeneket. A közelmúltban felszerelt korszerű világító testek nagyvárosi képet kölcsönöznek. A 12 oszlop, hármaskarú fénycsövei megkapó látványt nyújtanak. A tér világításának korszerűsítésére 220 ezer forintot fordítottak. A városi tanács tervei szerint fokozatosan a többi utcák világítását is felújítják. Egyelőre csak a város központjában. A Vöröshadsereg úton a Kossuth utcában — egészen az állomásig — a Dózsa György utcán — a KISZ székházig — valamint a Kálvin utcán — a Kisújszállási út találkozásáig higanygőzös lámpákat szerelnek fel. A Vöröshadsereg úti és a Vasút utcaj közvilágítás korszerűsítés^ még ez év őszén megkezdik. akkor mit jelenthet? — kérdi. Fotóriporter kollégámmal versenyezve válaszolunk. ■— Anyasor! — Bizony. És mi tizenkét anyasor címerét leszedjük, hogy a négy apasor beporozhassa. Hibridkukorica ez — Magdi, a vezetőjük, erősen kötötte az ebet a karóhoz, miközben a következő csoport részére terítette az asz talt. — Bár kiesett a mai nap, hisz benn kellett maradnunk, mint naposoknak, mégis a három díj — a TV, a sport- felszerelés, vagy a lemezjátszós rádió közül elnyerjük valamelyiket. Lehet, hogy igaza lesz? Előre nem tudjuk. Az viszont tény, hogy mikor a túr- kevei Kiss Jutka meghallotta szavait, elszántan csillant fel a kislány fekete szeme. A tábori életről, a Kreutz Róbert ifjúsági táborról sokat írhatnánk. De befejezzük, Az esetleg aggódó ' mamáknak azonbai átadjuk még-a lánytábor lakóinak üzenetét: ,Jól vagyunk, egészségesek; izgalmas, szép a tábori élet. • És most: irány —• Mezőbe- rényen keresztül —■, a csárdaszállási üzemegységben lévő lánytábor. Mezőberényt nem véletlenül említettük. A fekete felhők ugyanis — mire ideértünk — orkánná, viharrá váltak, így hát vagy kétórás késéssel jutottunk el a táborba. Hogy mit láttunk? Idézzünk talán Borbély Zsófia, a tábor egyik krónikásár-k naplójából: moppen a JSóhajok hídVége s munkaidőnek, ebédelni igyekeznek a szolnoki Varga Katalin Leánygimnázium tanulói is. mutat köröskörül *■=, vetőmag lesz. És ebből a vetőmagból vagy 25 százalékkal nagyobb termés lesz, mint a mostaniból. Félóra múlva, mikor a nap pontosan fejünk fölé ért, megindult a lányok menete a táborba vezető dűlőúton. Lejárt a reggel hattól déli ján” mentünk keresztül, mikor valóságos tornádó, tájfur száguldott végig a csárdaszál lási földeken. Kavargóit c por és a tökéletesen felállított sátrak lassan inogn kezdtek. A vezetőségi sátorban Éva kezéből, mintha legalábbis boszorkányok járnának itt, kirepült A toll, c Az otthont-szépítő női ösztön él a táborban is. A mezőtúri lányok kukorica címerekből éppen a sátrukba kerülő szőnyeget és falvédőt fonják. tizenkettőig tartó munkaidő. A napszemüveges Kelemen Ildikó, a vicces Demecs Marika a (szolnoki Verseghy Gimnázium tanulói) kissé fáradtnak látszottak. ■— Nehéz volt a nap? — Dehogy... Csak egy kissé hosszabb a szokásosnál az itteni 600 méter. Gyalogolni, vagy futni könnyebb ekkora távot, mint fattyat irtani, vagy címerezni. — Mi lesz a további program? — Zuhanyozás, ebéd. Utána alvás, olvasás, sportolás, vagyis szabad foglalkozás. Az ebéd? Mindenkinek ízlett a finom gulyásleves és a káposztáskocka. Ezen a napon a törökszentmiklósi lányok egyik brigádja volt az ügyeletes, ők segédkeztek az ebédnél. Natuly megbízólevelek a szelek szárnyán repültek. A jászapátiak sátra perceken belül a földdel lett egyenlő, s az árvr vaságyak árván álltak az ömlő esőben. A vihar után mindenki kereste a kupacban a holmiját, s mire előkerültek a sáros overállok, az agyonstrapálf tornacipők, vége lett a nagy szenzációnak.” — Hát igen. Romantikában itt sincs hiány — fogadott bennünket Éliás Izabella táborparancsnok. — De láthatják: a sátrak ismét állnak, az ijedtségen kívül senkinek semmi baja nem esett, „Rió de Csárdaszálláson’'. — A munka? — Jól halad. A két tábor nyolcszáz holdas vállalása — teljesíthető és teljesítjük ís. Bubor Gyula — Fotó: Csíkos Feres még igy is, vegyes minőségű, olykor gabona-elővetemé- nyű táblákon nagyon szép termést értünk el. A szovjet Bezosztája holdanként 20,SO, a magyar K—21 18 métermázsával fizetett; mindkettő busásabban a tervezettnél.