Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-15 / 165. szám

1961. július IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Naponta 15-16 mázsa húslisztet gyárt a szolnoki új fehérjeüzem Faija a tavalyiból Tiszaszentixnrén Esztendőnél hosszabb ide. je annak hogy a tiszaszent- imrei Aranykalász Tsz-ben sokan nemtörődöm, keveseb­ben igen értelmes emberként kezdték emlegetni idősb Ba­lázs Sándort. A részint el­ítélő, részint elismerő szóbe­széd alapja csupán annyi volt, hogy a három gyereket tartó gazda huszonnégy mé­termázsa élet helyett mind­össze tizenkettőre tartott igényt. Azt a mennyiséget, amit — magyarán szólva —, képtelen lett volna megenni a család, a tsz útján az ál­lamnak adta át. A többség akkoriban még nagyon helyeselte, hogy min­den megszerzett munkaegy­ségre 3,5 kilogramm búzát osszanak. Képzelhető, mek­kora mennyiség került a pad­lásba, ha tudjuk hogy a tsz tagok átlagosan 450 munka­egységet szereztek. Az idei gazdasági évre már másként készültek a tervek. Egységre búzát egyáltalán nem osztanak. Ellenben minden dolgozó gazda és családtag számára évente a tényleges szükséglet fedezé­sére elegendő — mintegy há­rom métermázsa — búzát biztosítanak 208 forintjával. Aki kevesebbre tart igényt. Csütörtökön délután tüzet fogott a törökszentmiklósi Petőfi Termelőszövetkezet 100 holdnyi gabonatáblája, 800 000 forint érték forgott veszélyben, A viharos időjá­rás mégcsak fokozta a tűz gyors terjedését. A török­szentmiklósi önkéntes tűzol­tók és a szolnoki tűzoltóság gyors beavatkozásának kö­szönhető, hogy mindössze két hold gabona érmése lett a tűz martalékává. A tüzet a mázsánként 17 forintos visz- szatérílésben részesül; mint­hogy a tsz tagjai részére en­gedi át a 17 forintos má­zsánkén ti nagyüzemi felárat Ebben az évben Zolnai Sándor volt az rfső. aki be­jelentette: — Ha negyedmagammal is élek, maradt tavalyról elég búzám. ügy számítsatok, hogy idén csak hat mázsát szeretnék hazavinni. • Sóskúti Gábor, a szövetke­zet elnöke egyetért az így gondolkodókkal. Meg is ma­gyarázza. miért: — Tatárjárás, törökdúlás, vagy éppen a mindörökre el­múlt parasztinség idején az volt a jólét netovábbja, ha termés súlya alatt roskado­zott a padlás. A juvunkra változott időkben már nincs szükség arra, hogy évekre előre természetben tartalé­koljanak az emberek. Egy szájnak egy évre három mé­termázsából készült liszt untig elég. Annak, hogy a búzát javarészt az államnak adjuk át. legfeljebb az ege­rek látják kárát... Az ám. az egerek! Nem is számít különösen nagy kár­nak, ha egy esztendő alatt a padláson őrzött életből fél­mozdony kipattanó szikrája okozta. Az idei nyáron ez volt a nyolcadik eset Szol­nok megyében, amikor gabo­natűz keletkezett a vasút kö­zelében. A Szolnok megyei Tűzoltó Parancsnokság meg­állapítása szerint nem meg­felelőek a vasúti mozdonyok szikrafogói, a a MÁV gon­datlansága ezidáig már 600 hold gabona termését veszé­lyeztette. mázsát fogyasztanak el a rágcsálók. Sok-sok mázsát igen nehéz; kevesebbet arány­lag könnyű megóvni tőlük. Valószínű, hogy a tisza- szentimrei Aranykalász Tsz gazdáinak jórésze ma már így gondolkodik. Következ­tetni lehet erre abból, hogy a tagság négyötöde eddig egyetlen kilogramm búzára sem tartott igényt. Futja a tavalyiból; s ha majd az el­fogy —, kerül a jövő évi ter­mésből. GAMMA-TOPOGRÁF Szovjet szakemberek rossz­indulatú daganatok megha­tározására és a rádióaktív izotópokkal történő gyógyí­tás eredményességének al­ler őrzésére gamma-topográf­nak nevezett automatikus berendezést szerkesztettek. Az egészséges szövetekkel szemben a rosszindulatú kép­ződményeknek az a tulajdon­ságuk, hogy a rádióaktív izo­tópokat intenzíven felhal­mozzák. A gamma-topográf ennek alapján regisztrálja a daganat helyét. A készülék rövidesen so­rozatgyártásra kerül. Március 25-én — kéthetes ffépibe járatás után — meg­kezdődött a termelés a szol­noki új fehérjeüzemben. Az­óta a vállalat munkásai je­lentős mennyiségű húslisztet állítottak elő. Felkerestük Magyar Zoltán üzemvezetőt, s kértük, tájékoztasson ben­nünket a fehérjegyártás eddi­gi tapasztalatairól. — A gépiberendezés jóré­sze kifogástalanul működik —< mondotta Magyar Zoltán. — Minden remény megvan arra, hogy év végére elérjük a havi hatvagonos kapaci­tást. Jelentős mennyiségű húslisztet, több tonna állati zsírt állítunk elő. — Az állatifehérje feldől gozó — a közfogyasztásra nem kerülő állatok (ló, ser­tés, szarvasmarha) és hús­ipari melléktermékek feldol­gozására épült. A szükséges gépeket a Budapesti Műszaki Egyetemen tervezték. Kivite­lezésüket a Láng Gépgyár és a KÖVÁG dolgozói végezték. Valamennyi gépegységünk megfelel a modern követei ményeknek — hatásfokuk háromszorosa a fehérjefe dolgozó iparban korábban al­kalmazott gépeknek. Nemré szakemberekből álló bizott­ság látogatott el hozzánk. Megtekintették a gépek mű­ködését, vizsgálták teljesít ményüket. Azt is hallottam hogy több külföldi ország kereskedelmi szakembere ér­deklődött gépünk után. A jö­vőben mongol, albán és egyiptomi megrendelésre szá míthatnak a kivitelezők. A bizottságnak az volt a fei adata, hogy helyszínen tanul mányozza a berendezése működését, s az észlelt hiba kát közöljék a tervezőkkel. — Biztató jelentést kap tunk a laboratóriumi vizsgá latokról is: szállításra, takar mányozásra alkalmas, jómi nőségű terméket állítottunk elő május 25-e óta. Az ered­ménnyel elégedettek lehe­tünk, mivel a művezetőktől kezdve a munkásokig, min­denki új. A rendelkezésre álló idő alatt el kellett sajá­títanunk azokat az alapisme­reteket, amelyek a gépek kezeléséhez elengedhetetle­nül fontosak. Nekünk is — a műszaki vezetőknek — is­mernünk kell a berendezé­sek működését, hogy kidol­gozhassuk a leggazdaságo­sabb gyártástechnológiát. Tö­rekvésünket siker koronázza. Kezdetben jóval kevesebb húsipari mellékterméket dol­goztunk fel, mint jelenleg. A gyártástechnológia tökélete­sítésével, fokozott munkával elértük, hogy jelenleg na­ponta 15—16 mázsa húslisz­tet állítunk elő — fejezte be tájékoztatását Magyar Zol tán. ** A, J. — •— b. *. —> (TASZSZ) Ki lett a győztes? A kisújszállási önkéntes csatornaépítő táborban gyakran felkeresik a fiatalok a fali­újságot. Elénk érdeklődéssel figyelik, melyik brigád jár az élen a versenyben. A tábor­parancsnokság értékelése szerint első az egyik túrkevei brigád, melyben egy fiatal egy napi teljesítménye 1,77 köbméter. A második helyet is ugyancsak túrkeveiek szerezték meg 1,76 köbméter föld kitermelésének napi teljesítményével. A harmadik helyre a törökszentmiklósi gimnázium egyik munkacsapata került 1,74 köbméterrel. Jó ered­ményt értek el azonban a többi munkacsapatban dolgozó fiatalok is. Nyolc esetben okozott tüzet a yonat Szolnok megyében A fényszarui keresztek tövében — HL — Telnek a magtárak, maga­sodnak az asztagok, sokasod­nak a keresztek. Szinte na­ponként csoportosítják a gé­peket A gépek községi pa­rancsnoka Penczner László, a falu pártbizottságának titká­ra. Korán reggel, esetenként még a hajnali órákban kö­rülszaladja a nagy határt, tájékozódik és délben, dél­után már tárgyal, vitatko­zik. — Elvtára, nálatok több ember van. Adjatok át egy gépet Egyik helyről a másikra, mindig oda, ahol kevesebb a munkáskéz, több az aratni- való. Hiszen ha csak az aratás lenne! De mióta — két éve — megalakultak a szövetke­zetek, bejárta a falut egy varázsszó: zöldáru. Zöldáru — hallom a Zöldmező, a Pe­tőfi, a Lehel Kürt, a Haladás termelőszövetkezetekben. Er­ről beszél a községi tanács­elnök, s mindenki, akivel si­került szóbaelegyedni. S van is zöldövezet Ki­lencezer hold szántója van a falunak, az ezer hold pillan­góshoz, négyezer hold gabo­nához, egyéb kultúrához 500 hold kertészet járul. Ez pedig azt jelenti: munkacsúcsok idején kétezemyolcszáz em­bert tudnának foglalkoztatni a szövetkezetek. És a múlt nyáron csak ezerötszáz em­berük volt Az idén ezerkét­száz állandó szövetkezeti dolgozója van a községnek, ám a családtagok sokkal na­gyobb számban járnak most dolgozni. Nem ment ez karikacsa­pásra. Különösen azok után, hogy a Zöld Mező Tsz 40 fo­rint munkaegységet tervezett Penczner László sz aratás köz­ségi parancsnoka. (Bokros Lász­ló rajza). a múlt évben, s osztott hu­szonnégyet A legnagyobb csalódást a Lehel Kürt okoz­ta. Végig ötven forintos munkaegységre számítottak az emberek, kaptak húsz fo­rintot. Talán a Kossuth köze­lítette meg legjobban a ter­vezett munkaegységet A negyvennégy forintos tervvel szemben huszonhat forintot mértek. A község valamennyi ter­melőszövetkezetében nagy volt az elképedés zárszám­adáskor, szentségeléssel fű­szerezve. S lehetetlen ma­gyarázni hogy helytelenül, a valóságot nem látva készül­tek a tervek. Mert igaz ugyan, hogy többre számítot­tak a tervezők. Nem rosszin­dulat fűtötte őket amikor kissé magasra szabták a mér­cét. Úgy voltak vele: ez a község gazdag település, ide nem lehet aprópénzben, húsz forintokban tervezni. Az első év volt, tapasztalat nélkül, s azt hitték, a magas tervnek nagyobb húzóhatása lesz. Mostanra megtanulták Jász- fényszarun is, hogy a tervnek reálisnak keli lennie. A megalapozatlan tervezés­hez később felelőtlen, lelkiis­meretlen munka is járult. A mezei munkások, bár dolgoz­tak becsülettel, szorgalom­mal, néhány termelőszövet­kezet vezetése visszaélt hely­zetével, megbízatásával. A Lehel Kürt, a Szabadság ter­melőszövetkezetekben meg egyenesen közpréda volt a szövetkezeti vagyon. A Lehel Kürtben történt Újsághirdetésre jelentkezett főmezőgazdásznak egy Forró Ferenc nevezetű ember (kü­lönben büntetett előéletű), aki még a zárszámadás előtt az utolsó pillanatokban is melgicsalta nagyvonalúságá­val az emberek hitét Már mindenki tudta, hogy az öt­ven forintos munkaegység­nek a fele sem lesz meg. For­ró, aki ügyeskedésével elnök- helyettesig is vitte, még min­dig így járt a határban: — Semmi baj, fiúk, ötven forint Pedig nála jobban senki sem tudta, milyen légvárra épített szavak ezek. Forró Ferenc olyan zseb-ember volt Megérkezett Pestről a teherautó hozták a pénzt a zöldáruért Forrónak szá­moltak le. Forró zsebbre- gyűrte a százas köteget, s ha meg a termelőszövetkezet­nek kellett fizetnie, akkor is­mét zsebbe nyúlt A szövet­kezeti tagokat is zsebből fi­zette. A zsebe mindig tele volt, a szája mindig járt Ügyességével még bámulat- baejtő is volt Egy alkalom­mal a járási értekezlet részt­vevőit kétszáz pohárnyi sör­rel megvendégelte. Ez aztán a gavalléria. Nem volt éppen szívbajos. Az utolsó pillanatokban, ami­kor már nem tudtak miből előleget fizetni, leszerződött ezer hektoliter must értéke­sítésére, noha a tsz-nek sző­lője sem volt A Lehel Kürt egész éven át 25 forintos munkaegységelőleget fizetett s bizony zárszámadáskor na­gyon sok ember nemhogy pénzt kapott volna, hanem azt mutatták ki, mennyivel tartozik a szövetkezetnek. A Forró-féle ügyekben megindult a nyomozás. Száz­hatvan embert hallgattak ki. Közben Forró ahogyan jött, el is távozott. Hirtelen lebe­tegedett, s a fényszarui szö­vetkezeti gazdák már azon keseregnek- hogy úgy látszik, elkerüli a felelősséglevonást, Bár erről nincs szó, mert tu­domásunk szerint mihelyt felépül, megindul a büntető eljárás ellene. Hogy beteg-e még? Legutóbb Hajdúszo­boszlón látták strandolni. A szövetkezet pedig itt ma­radt a bajban. A közösség első dolga az volt, hogy az itthon maradt vezetőkön s,verte el a port”. A Lehel Kürt Tsz-ben teljes őrség­váltás történt Új elnök, új párttitkár, új főkönyvelő, új mezőgazdász kezdett munká­hoz ez év tavaszán. Az elnök, Kiss Jenő fiatal­ember még. A gazdák előbb húzódoztak is attól, hogy el­nöküknek válasszák. Most meg azt vallják róla: — Ahány nappal tovább itt lesz. annál jobban szeret­jük. Csoda ember tán Kiss Je­nő? Szó sincs róla! Sőt, a gaz­dák mondják, hogy Kiss Je­nőnek sincs a kisujjában a gazdálkodás tudománya. De mielőtt belekezd akármibe is, meghallgatja gazdatársait. Kiss Jenő vezetőképességére az öntözők meséltek el egy példát. — Tudja milyen elnökünk, vezetőink vannak? Ide jöt­tünk öntözni, de nem tudtuk, mennyi munkaegységet ka­punk érte. Kérdeztük az elnö­köt. Gondolkodott és azt mondta: majd megbeszélem a többi vezetővel. Kérdeztük a párttitkárt: gondolkozott, aztán válaszolt: Majd meg­beszélem a többiekkel. • És az embereknek ez a ve­zetési módszer nagyon tet­szik. A múlt évben féltek Forrótól, ak; egyeduralkodó volt. aki ellentmondást nem tűrt. Most érzik, hogy kis és nagy dolgokba beleszólásuk van, hogy a gazdaság ügyé­nek intézése rájuk is tarto­zik, Sok jel mutat arra: magá­ra talált a Lehel Kürt. Ke­mény munkafegyelmet te­remtettek, a termelési terv pedig törvénnyé lett; Erdős elvtárs, a főkönyvelő, s a szövetkezet más vezetői ál­landóan figyelemmel kísérik a tervdokumentációt. Észre­vették: főzőtökből nem tel­jesítették a tervezett bevé­telt. Máris látszik: kiesésük lesz a sertéstervben, a tojás­értékesítésben. Kiszámolták, mennyi. S ehhez arányítva, másodvetésű zöldségárut ter­mesztenek, az uborkába ku­koricát ültettek; Uborkasze­zon után ősszel majd kuko­ricatermést is takarítanak be. Ezzel kívánják pótolni a kiesést. A kilátás jő; A remény, a bizakodás, a várakozás nagy. A határ tiszta, szépen ápolt, a munkakedv olyan, hogy még a vezetőket is meglepi. A nagyianyai cséplőcsapat például hajnali három óra­kor kezdte a munkát. S er­ről még a munkacsapatveze­tő is csak későn értesült. — Hajtják magukat a gazdák. S ekkora élniakarás láttán nem is vezető az, aki nem felelősségteljesen dolgozik Becsületükre legyen mond­va. a jászfényszarui szövet­kezeti vezetők többségének felelősséggel dolgoznak. Meg­tanulták a közösséget úgy vezetni, hogy szavukban a kollektíva akarata érvénye süljön; Részt vettem a Zöldmez' Termelőszövetkezet egy mun­kaértekezletén. A fiatal kor- ellenére őszhajú elnök, Ju­hász Sándor legalább tíz em bért meghallgatott minde- kérdésről, mielőtt kimondt. a döntést. Bőrrák Lajos (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents