Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-14 / 164. szám

1961. július 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A répaaknázó molyról A répaaknázómoly Ma­gyarországon egy évtizede jelent meg. E molyfajta elég rejtett életet él, de évről év­re károsít, főleg hazánk me­legebb, déli, délkeleti fekvé­sű megyéiben. Tavaly me­gyénkben az örményesi Űj Élet Tsz répatábláin okozott kárt. Első szemlélésre nem látunk a répán elváltozáso­kat, a nyár végefelé azon­ban a répafejben aknázó hernyók lankasztják a nö­vényt. Főleg a szívleveleket teszik tönkre; K4t-három nemzedéke le­het, melyek szinte észrevét­lenül váltják egymást. Kü­lön védekezést a nyári nem­zedékek ellen alkalmazunk felszívódó szerekkel, mert a kártevő a levelekkel fedve van. Legalkalmasabb véde­kezés a Wofatox-os perme­tezés, melyből 0,9 kg-ot adunk 300 liter vízhez; Ter­mészetesen a vegyi védeke­zésnél nem alárendeltebb szerepű az agrotechnikai sem, a vetésforgó betartása, a fertőzött répatáblá őszi mélyszántással való leforga- tása, a répafej felhasználása takarmányozásra, silózásra. A dugványrépa prizmázásánál a prizma aljának és gerin­cének fertőtlenítése HCH- porral; 10 méterenként 1,5 kg adaggal. A magrépán kü­lönösen veszélyes a kártevő, mert a virágzatot és maggo- molyokat is tönkreteszi. Ha az időjárás száraz, me­leg, mint az idei nyár is, ez nagymértékben kedvez a ré­paaknázómoly fejlődésének, szaporodásának. Kártétele miatt kisebb lesz a termésho­zam, kevesebb a cukorszáza­lék és mintegy 10 százalék­kal Is csökkenhet a magter­més. Kolláth Sándor. a Szolnok megyei Növényvédő Állomás körzeti agronőmusa Maglucernásaink növényvédelme Széltében hosszában a nagy aratási munkával pár­huzamosan folyik a második kaszálású lucerna betakarí­tása, megfigyelés szerint mezőgazdasági nagyüze­meink vezetői többségben a harmadik kaszálású lucer­nából hagyják meg a mag­fogó területeket. A mi viszo­nyaink között ez is helytál­ló, csak betakarításánál kell tudatosan „ráállni”. Az export szempontból oly fontosság­gal bíró lucerna magtermése leginkább a pontos növény- védelem alkalmazásával biz­tosítható. AZ ARANKA IRTÁSA RENDELETILEG KÖTELEZŐ! Erről ez alkalommal nem is szólok többet. A magnak kijelölt lucernatáblák mi­előbbi tarlóporozása az egyen­lő megfakadást biztosítja, a zöld kártevők tömege ellen, mert vad és így védekezni kgll ellene mégpedig 12—15 kg HCH porozószerrel. — Ezt a porozás után kell a ta­lajba boronálni, vagy kül- lőskapálni; — tehát nem előtte boronálunk — kapá­lunk! A porozószer ható­anyagát tartósabbá teszem és már a bimbógubacslégy talajban lévő alakjai ellen is védekezünk. A forró déli órákban porozószereink ha­tékonysága csökken. Ugyanilyen súllyal kell kiemelnem a zöldbimbós ál­lapot védekezési optimumát. Mi itt a helyes fejlődési ál­lapot? Védekezés szempont­jából tekintve a bimbógu­bacslégy elleni porozást ak­kor kell megindítani, amikor a kijelölt táblák növényál­lományában megjelennek az első — nyeletlen — zöldbim­bó képződmények — tehát nem a színes bimbó — azzal már megkéstünk a legjobb védelmet nyújtó alkalomtól. Ennél a védekezésnél irány­elv az, hogy inkább EGY NAPPAL ELŐBB VÉDEKEZZÜNK, mint annyival később. A vé­dekezés kevert porozószerrel történik a hatás időtartam megnyújtása miatt. Erre legjobban a DDT és HCH feles keverése vált be — 12 —15 kg kh-ként adott meny­nyiségben. Tehát 6—7 kg DDT és 6—7 kg HCH adja meg a védőkeverék porozó­szert. — A méhek — hasz­nos rovarok védelme érde­kében ezt a védelmet alko­nyati időben kell végrehaj tani. — Ha bármilyen okból virágzó gyomos, vagy virág­zásnak, tehát színes bimbós — indult a lucerna, úgy a védekezés MELIPAX-al vé­gezhető csak és pedig 15—16 kg egy holdra adott porozó-! szerrel, ami hatásellenőrzés után megismételhető. Dr. Váczy Mihály főagronómus Diplomás gépészeket képesnek Takarmányok öntözése Mezőgazdaságunk belterjes irányú fejlesztésének eszkö­zei és lehetőségei között ki­emelkedő szerep jut az öntö­zésnek, melyet ugyanolyan agrotechnikai eljárásnak kell tekintenünk, mint a trágyá­zást, vagy különböző talajja­vításokat Takarmányterme­lésünk fejlesztésének minden lehető módját meg kell ra­gadnunk, ezek között pedig elsőrendű szerepet tölt be az öntözés. Jelenleg néhol még vona­kodnak az öntözés megkez­désétől, s majd csak később, huzamosabb száraz időszak eltelte után nyúlnak ehhez a lehetőséghez, amikor az ön­tözés már nem termésnövelő, hanem csupán életmentő szerepet játszik. Takarmánynövényeink za­vartalan vízellátására évente, a párolgást é9 elfolyást is számításba véve, 300—350 mm pótlásról kell gondos­kodni. Ugyanerre a megálla­pításra jutunk, ha a szűkebb fenyészidőt vizsgáljuk. Azt látjuk, hogy a Körös vidékén áprilistól szeptemberig leesett csapadék 30 éves átlaga 260 mm. Ebben az időszakban viszont a gyepnövényzet za­vartalan biztosítására napi 4 mm víz szükséges, vagyis 150 napra összesen 600 mm. A mintegy 340 mm hiányt mes- erséges úton, öntözéssel kell iztosítanunk. Az öntözött takarmánynö­vényeket évenként 4—5 eset­ben kell kaszálni. A kaszálá­sokat o régebbi felfogással ellentétben ne teljes virág­záskor végezzük, hanem bimbózás idején, vagy virág­zás kezdetén, mikor az alsó levelek sárgulni kezdenek. Ez a legmegfelelőbb állapot, amikor a korai és késői ka­szálások előnyei és hátrányai ki egyenlítődnek. A takarmányokat minden egyes kaszálás, betakarítás után közvetlenül öntözzük, holdanként 500—600 köbmé­ter (80—100 mm) víz felhasz­nálásával A kívánt nagy termés ér­dekében döntő, hogy az Ön­tözést kaszálás után azonnal megkezdjük. A fiatal levél­felület termékenyebben mű­ködik, mint az idősebb, tehát az egységnyi szárazanyag termeléshez kevesebb vizet igényel; illetve ugyanazon vízmennyiséggel nagyobb mennyiségű szárazanyag elő­állítására képes. A fejlődés kezdeti szakaszában tehát nagymennyiségű levél gyors kialakításához kell a kedve­ző feltételeket megteremte­nünk. Kedvezőtlen vízellátás következményeként a sejtek hamarabb befejezik növeke­désüket, apróbb sejtek, ki­sebb szervek (szár; levél) képződnek és ezzel együtt jár a sejtfalak és bőrszövetek megvastagodása. Ezért a ka­szálások után későn (2—3 hét múlva) alkalmazott öntözés nem hozza meg a kívánt eredményt, mert az elörege­dett sejtek fejlődésére nem tud kedvezően hatni. A takarmánynövények ak­kor érzik jól magukat, ha a talajban lévő hézagok össz- bérfogatának 70—88 százalé­kát víz és 12—30 százalékát levegő tölti ki. Ha tehát a ta­laj hézagtérfogatának víz­tartalma 70 százalék alá süly- lyed, a öntözést meg kell kezdeni. Ez az állapot köny- nyen megállapítható, mert ekkor a talaj kézzel már nem formálható. •au. Tamás Ödön öntözési agronómus Szövetkezeteink erősödésé­vel országszerte fokozódik a gépesítés. A szövetkezeti gépi mun­kák irányításához, szervezé­séhez, a gépek javításához mind több műszaki szakem­ber munkája szükséges. Az óriási szakember-igényt a Mezőgazdasági Gépészmérnö­ki Kar nappali tagozata nem tudja kielégíteni; Ezért a gépész szakemberek napi munkájuk mellett szerezhet­nek diplomát az egyetem levelező tagozatán. Kétéves szakmai gyakor­lattal rendelkező érettségi­zettek 22—40 éves korban nyújthatják be felvételi ké­relmüket az egyetem dékáni hivatalához (Budapest, XIII., Hegedűs Gyula út 27.). A dékáni hivatalban, s a me­gyei könyvesboltban is kap­ható TÜ. 821; r. számú ki­töltött nyomtatványhoz érettségi és orvosi bizonyít­ványt. valamint önéletrajzot kell mellékelni. A jelentkezési iratokat leg­később szeptember 15-ig kell eljuttatni a dékáni hivatal­hoz; BRUZONE— A RIZS ELLENSÉGE Megyénk területén a legje­lentősebb rizsbetegség Piri- cularia oryzae (bruzóne) bar- nulást okozó gombabetegség. Évjáratonként járványsze- rűen fellépve az egész rizs­termést tönkreteheti, úgyhogy még learatni sem érdemes. Így történt ez 1958. évben is, amikor ez a betegség egymilliárd forint kárt okozott A kártétel okozójáról meg­állapították gomba mivoltát, mivei kísérletekben a gomba­ölő szerek kihatással voltak a gomba kifejlődésére. Az álta­lában használatos gombaöiő szerek, mint a rézgálic, kén­por majdnem teljesen hatás­talanok a kórokozóval szem­ben. 1960. évben Szarvason és Bánhalmán végzett véde­kezési kísérlet-sorozatban ki­próbált higanyos védekező- szerek alkalmazásával értek el csak jó eredményt. A vé­dekezésre felhasznált véde­kezőszer 5 kg/kh Germisán + 25 kg talcum. A talcum hozzáadása a töménység csökkentése és az egyenlete­sebb elosztás miatt volt szük­séges. Ezzel a védekezési módszerrel a kártevő elszapo­rodását minimumra lehet szorítani. A védetlen terület termése 9—10 mázsa/ kh, addig a védelemben ré­szesített területen 19 mázsa/ kh volt egyik évben. Ha a júliusi, augusztusi pá­rás, csapadékos, hűvös időjá­rást hirtelen felmelegedés követi, akkor lép fel járvány- szérűén; mivel ezek a ténye­zők hajlamosítják, azaz le­gyengítik a növényt és fogé­konnyá teszik a betegségre. A kártétel jelentkezhet a nö­vényzet bármely részén a le- vélzettől a bugaszárakon, a szemeken. A legveszélyesebb akkor, ha korán fertőződik az állomány s ilyenkor a tel­jes kalászt elpusztítja. Ké­sőbbi fertőzésnél már esetleg csak egy-egy szemet károsít. A védekezésre vonatkozóan még annyit, hogy a védeke­zést célszerű négy alkalommal elvégezni Az első védekezés ideje (jú­lius 1-től végezve a megfi­gyeléseket): ha 5—6 órán át 80 százaléknál magasabb a relatív páratartalom értéke; mivel a kártevő megjelené­sére akkor számíthatunk, ha 6—12 órán át 90—92 százalé­kos relatív páratartalom ér­téket mértünk. Demeter János a Szolnok megyéi Növényvédő Állomás laborvezetője Hordják a gabonát A törökszentmiklósi Aranykalász Termelőszövetkezet gazdái megkezdték a búza szállítását a terményforgal­mi vállalat telepére. Jogi TANÁCSADÓ HÍZOTT SERTÉSEIKET KEDVEZŐBB FELTÉTELEKKEL adhatják át immár a tsz- ek. Az állatforgalmi vállala­tok most már akkor is meg­fizetik a szerződéses árat, valamint a nagyüzemi fel­árat, ha az átadni kívánt hússertések némelyike a 110, a zsírsertések némelyike a 125 kg-s súlyt nem éri el. Legalább húsz sertés esetén az azonos fajtájú állatokat csoportosan kell mérlegelni; s az átlagsúlynak megfelelő súlykategória szerint elszá­molni. Más kedvezmény vo­natkozik a 80 kilogrammon aluli sertésekre. * AUGUSZTUS 15-IG SZERZŐDTETHETNEK MEZŐGAZDASÁGI TANULÓT azok a tsz-ek, melyekben megvannak a nagyüzemi gyakorlati képzéshez szüksé­ges feltételek; s melyek a gyakorlati oktatást ellátó szakmunkást a tanuló által elsajátítani óhajtott szakmá­ban foglalkoztatnak. Mezőgazdasági tanuló az lehet, aki 14. életévét betöl­tötte, de 17. évét a naptári év szeptember 1-ig nem töl­ti be. Szükséges iskolai vég­zettség: nyolc általános. A tanulónak a választott szak­mára egészségi szempontból alkalmasnak kell lennie; s birnia kell szülei — törvé­nyes képviselője — beleegye­ző nyilatkozatát Felvételre — július 1 és augusztus 15 között — an­nál a tsz-nél kell jelentkez­ni, ahol a tanuló a szakmát elasjátítani kívánja. A ta­nuló munkaideje — beleszá­mítva az elméleti s gyakor­lati időt is — heti 48 óra. ÜZEMVITELI KÖZÉPLEJÁRA­TÚ HITELT KAPHATNAK a tsz-ek évelő növények vető­magjának megvásárlására, vala­mint a tagok által bevitt évelő vetőmagvak és évelő növények mezei leltárának ellenértékére. Ha a tsz vállalattői, vagy fmsz- től nem tudja a szükséges vető­magot megvásárolni, szabad­piaci beszerzésre is igényelhet hitelt —, az állami felvásárlási ár figyelembe vételével. Az üzemviteli középlejáratú hitel visszafizetésének időtartama lu­cerna vetőmag vételénél négy. vöröshere vetőmag vásárlásánál két év. Izzadjunk...? Frissüljünk....? Mit tanácsol az orvos Dolgozni mindenképpen kell aratás, hordás idején; ám minden gazda választhat, hogy munka közben olykor felüdülni, vagy mégj óbban megizzadni kíván-e. Utóbbi — feltehetően igen kislétszá- mú — tábor számára ajánl­juk: FORROSÁGBAN NE IGYÉK SÖRT! Ha árpalét iszik, már egy üveg tartalmától is enyhe bódulat, parányi részegség vesz erőt rajta. Elbágyad, megizzad — s még szomja- sabb lesz; — Nem is lehet másként! — figyelmeztetett dr. Buda- hegyi István, a Közegészség- ügyi—Járványügyi Állomás orvosa. — A sörben ugyan kevés az alkohol; annyi azonban mégis van, mely a szénsavval, s a meleggel „összedolgozva” fokozott iz- zadást vált ki. Ilymódon meg­bomlik a szervezet sóegyen­súlya; a dolgozó még szom- jasabbnak érzi magát. — A nemrég megtartott élelmezéstudományi kong­resszus résztvevői egyértel­műen leszögezték: Nem okos dolog sört, bort inni a me­legben. A valóban hathatós szomjúságoltó italt a paraszt­ság régen felfedezte; or­szág-, s megyeszerte sokhe­lyütt alkalmazza is. OLCSÓ HŰSÍTŐ Van egy olcsó és eléggé ismert üdítő, mely friss víz­ből, kevés sóból, kevesebb cukorból, s ízlés szerint ada­golt ecetből áll. Alapanyagai mindenütt feltalálhatok, el­készítése semmiféle szakér­telmet nem igényel; — Aki nem szereti az ecet ízét, vegyen citromot, — folytatta partnerünk. — Kö­rülbelül egy liter szódavízre egy citromod számítva egész­séges, vitamindús, olcsó üdí­tőitalt nyerhetünk. A mál­na-; narancs-; s egyéb ször­pök nagy cukortartalmuk miatt hőségben, munkához kevésbé ajánlatosak; BARÁTAINK: A VITAMINOK Budahegyi doktor olyan igaz szeretettel beszélt a vi­taminokról, mintha vala­mennyien személyes jóisme­rősei lennének^ — A Vitaminok minden ember, különösen a megeről­tető münkát végző ember számára létfontosságúak. Ha­zai gyümölcsöseink, konyha­kertjeink idén olcsóbb áron, nagyobb bőségben ontják, mint tavaly. Egy hét múlva a vitamindús paradicsom sem számít — remélhetőleg — a csemegék közé. Mint a fán termett gyümölcsök: üdít, frissít, szomjat olt ÉS ESTE? A KÖJÁLL szakemberétől távol áll a könyörtelen anti- alkoholizmus. Aki szereti, igya meg jóegészséggel a sört — tanácsolja —, de csak munka után, leöblítve vele a vacsorát. Napközben az is­mertetett módokon Ízesített hideg víz a legjobb. Helye­sen takarják le számos szö­vetkezetben a la j tokát két- három rétegű, bőven meg­locsolt gyékényszőnyeggel. Jól teszik, hogy az aratóknak párolgást biztosító, így hűtő­hatású agyagkorsókban vi­szik a vizet; Ahol így hordják a vizet, frissebb az ember, gyorsabb a munka, eredményesebb az aratás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents