Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-13 / 163. szám

1961. július 13.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Lakásonként 10—15000 forint megtakarítás

Egy hónappal csökken az építési idő — Elkészült újabb 29 kohóhabsalakblokkos ház típusterve

A múlt évben készített

tízféle típusterv alapján az ország hét nagyvárosának új lakótelepein mintegy háromezer lakás épül jelenleg kohóhabsalak közép- és nagyblokkos falelemekből. A falak elkészítése így négyszer olyan gyors, mint hagyományos eljárással, de a lakások víz- és villanyvezetékeinek felszerelése, valamint a festés, a burkolás és más szakipari munka ideje még mindig elhúzódik. Ezért az újfajta lakások ára nem sokban különbözik a régi módon épült otthonok költ- ségeitől.x A belső szakipari munkák meggyorsítására, a költségek csökkentésére, s a k oh óhabsalak-bl okkos építési eljárás továbbfejlesztésére most a Típustervező Intézet Operatív Irodája az eddiginél korszerűbb megoldásokkal befejezte újabb 29 típusterv elkészítését. Sokat segített e munkában a Lakóépülettervező, valamint az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat js;

Az építészek többféle változatban 17 lakásos kockaházakat és 21—56 lakásos sávházakat terveztek. Az új épületekben az egyszobás garzon otthon a legkisebb, és az öt személyre számított háromszobás lakás a legnagyobb. A központi fűtéses házak otthonait mindenütt beépített konyhabútorral tervezték. s a szobák padlózatául pedig PVC-burkolatot, vagy mozaik parkettát használnak. Az új típustervek ötféle homlokzatú ház építését irányozták elő, s a különböző színezési megoldásokat is felhasználva, így az eddiginél sokkal változatosabb és szebb lakótelepeket alakíthatnak ki a városrendezők.

Korábban jelentősen megdrágította az építkezéseket a nagy földmunka, a mély alapozás és a talajvíz elleni védelem. a szigetelés. Oj előírások alapján most a tervezők megszüntethették a nagy

kiadásokat, elhagyhatták a talajszint alá épített pincét. Ehelyett a földszintre tervezték a közös helyiségeket, a mosókonyhát, a szárítót, a gyermekkocsi- és kerékpár- megőrzőt és a tüzelő raktározására kamrákat. A földszintre és nem a pincébe kerül a központifűtés hőközpontja is. Ezek a helyiségek azonban együttvéve sem töltik ki teljesen az épület alaprajzát, s így még a földszint 40—60 százalékára lakásokat is építenek. Egyszerűsítették a lefolyó, valamint a ■ víz- és gázvezetékek elhelyezését szerelőszekrényekkel és szerelőaknákkal. Javasolták azt is, hogy az építési sorrendet megcserélve, előbb előregyártott cső kötegeket helyezzenek le és csak ezután készítsék a vá' laszfalakat, hogy utólag már ne töltsék az időt véséssel. Ezekkel az egyszerűsítésekkel így most már lakásonként általában 8 százalékkal, tehát 10—15 000 forinttal csökken az építési költség.

Egyes tervekben még a 15 százalékot is eléri a megtakarítás. A második ötéves tervben előreláthatóan mintegy 10 000 kohóhabsalakblokkos lakás épül az országban, s az új tervezői megoldásokkal így száz— százötvenmillió forint megtakarítás várható, amelyből újabb ezer lakást lehetne felépíteni.

A tervezők segítik a kivitelezők munkáját azzal is, hogy csökkentették az épületekhez felhasznált elemek számát és egységesítették az építés legapróbb részletmegoldásait is. így meggyorsul a munka, s előreláthatóan egy hónappal csökkenthetik az építés idejét. Az új típusterveket a napokban adják át ellenőrzésre és jóváhagyásra az Építésügyi Minisztériumnak.

de

Az araiás üteme kielégítő, a nyári talajmunka lassan halad

Mit mondanak erről a gépállomásiak?

Kedden, a késődélutáni órákban a megyei tanács vb. termében tanácskoztak a gépállomások igazgatói, párttitkárai. Már a rövid bevezető — amit Sassi István, a gépállomások megyei igazgatója tartott — megállapította, s a hozzászólások csak megerősítették azt, hogy az aratás üteme kielégítő, viszont a nyári talajmunka nagyon lassan halad.

A gépáUomásiak elismerik, hogy a termelőszövetkezetekben nagyon összetorlódott a munka, sok gonddal, nehézséggel küzdenek. Azonban mindez nem csökkenti a tsz elnökök, szakemberek felelősségét abban, hogy a talajmunkák végzésénél nagy az elmaradás. Ennek okát sok helyen a munkaszervezési- hibákban, vagy a magukgyártotta helytelen nézetekben kell keresni. Konti János, a Kunszentmártoni Gépállomás igazgatója mondta el, hogy a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben már közel kétezer hold termését learatták, de talajmunkát mindössze 340 holdon végeztek. Szinte érthetetlen ez, hiszen Kakuk elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke és Zöld István főag- ronómus is nagytudású, tapasztalt vezető. Maguk is jól tudják.® milyen következményekkel jár a késlekedés a nyári talajmunkáknál.

Elítélendő — mivel az előbbrejutás kerékkötője — az a túlzott óvatoskodás, amit a kungyalui Zöldmező Tsz-ben tapasztaltak a gépállomásiak. Bodócs elvtárs, a tsz elnöke nem engedi, hogy a cséplésben résztvevő gépek éjjel szántsanak. Arra hivatkozik: „Hátha elromlik a gép”, s akkor a cséplés sem halad. Túlzott aggályoskodás ez, melyet még azzal a hibával is tetéztek, hogy a tralóhántás végzésére hozzájuk irányított gépeknek három napon keresztül nem biztosítottak munkát. Ezért a gépállomás vezetői más területre irányították azokat.

Még mindig sokat állnak a gépek

Hasonló hibát említett Roch Géza, a Tószegi Gépállomás igazgatója is. Vezse- nyen a Tiszamenti Tsz-ben egész héten állt a DT. A tsz elnöke, Détár Mihály így vélekedett: Most aratunk, s majd aztán végezzük a tala jmunkát. Mások is osztják ezt a véleményt, legalább is erre enged következtetni az, amit Kanalovics Dezső, a Mezőtúri Gépállomás igazgatója mondott. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben Katona Kálmán brigádvezető tíz nap óta ígérgeti, hogy a gépeket munkába állítja. De még most sem dolgoznak a G—35-ösök. A Vörös Október Tsz vezetői — köztük Fejes Mihály agro- nómus és Szűcs Lajos brigádvezető — sutbadobják a város párt- és tanács végrehajtó bizottságainak a tarlóhántásra, nyári mélyszántásra vonatkozó határozatát.

Suszter Zsigmond, a Fegy verneki Gépállomás igazgatója a kétpój termelőszövetkezetek vezetőit bírálta, mivel nem biztosítják á talajmunka végzésének feltételeit. Nagy területen szanaszét hevernek a kévék, máshol — arra való hivatkozással, hogy majd trágyáznak — nem végeztetik él a tarlóhántást. Vajon mi a véleménye Gyarmati Sándor tsz-élnok- nek arról, hogy szövetkezetükben, a Dózsa Tsz-ben még egy barázda talajmunkát sem végeztek?

Várszegi Imre, a Törökszentmiklósi Gépállomás igazgatója dicsérte a tiszate- nyői November 7. Tsz vezetőit, akik tizenkét gépnek biztosítanak munkát. Eddig 380 holdon végezték el a tarlóhántást, illetve mélyszántást. Elmarasztalta a törökszentmiklósi Petőfi Tsz elnökét, B. Tóth Miklóst, aki

még arról sem intézkedett, hogy a 4-es számú út mentén lévő repceföldről a szalmát lehúzássá. Az itt lévő négy gépállomási gép közül kettő dolgozik, a másik kettő a cséplés re vár. A város másik

közös gazdaságában, az Alkotmány Tsz-ben a tizennégy erőgépből mindössze négy végez talajmunkát, a többit máshol foglalkoztatják. Ádám Mihály tsz-elnök csak DT-vel akar szántatni.

Miért nincs második műszak

Ács István, a Jászberényi Gépállomás igazgatója is arról számolt be, hogy a múlt hét közepéig a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetekben sok gép állt. Az ellenőrzések során beszélgettek a szövetkezeti vezetőkkel, majd írásban közölte a tsz-elnökökkel, hogy előre bejelenti az akadályközlést, nem vállal felelősséget az ősziek elvetéséért, mivel a nyári munkák — főként a talajmunkák — elhúzódnak. Nem vették valami jónéven a szövetkezetiek ezt a levelet, de a hatása az lett. hogy mindenütt munkába állították a talajművelő gépeket.

Szabados Ferenc, a Szolnoki Gépállomás igazgatója és Zsigmond elvtárs, a párttitkár is, mint legnagyobb gondjukat említette, hogy több termelőszövetkezetben — így a szolnoki Lenin, a zagyvái é- kasi Béke, az újszászi Szabadság, a nagykörűi Tisza- menti Szebb Élet és a be- senyszögi Lenin — nem biztosítanak munkaerőt a má- soidk műszak beállításához. Emiatt mindössze negyvenkét gépük dolgozik két műszakban, holott százhuszonhat gép végezhetné éjjel- nappal a talajmunkát.

Sipos Antal, a Tiszafüredi Gépállomás megbízott igazgatója elmondotta, hogy náluk hetvenöt gép üzemel két műszakban. Kétszázhúsz traktoros van a száznegyvenöt erőgéphez.

— Egyik-másik termelő- szövetkezetben az a hiba, hogy a meglévő erőkkel nem gazdálkodnak okosan. A ti- szaörvényi Dózsa Tsz-ben

az egyház közötti egyezményeket, nem avatkoznak a vallást érintő dolgokba.

Ám ez a templomi nagytakarítás nem érte váratlanul a községet. Előtte egy héttel csodatevő vizet osztogattak a határban a templomosok.

•—■ Hasznosról. hozták búcsúról — s egy-egy kupicányit kínáltak a szent vízből. Néhányan tréfálkoztak aztán megitták. Voltak, akik áhítattal hörpintették le. S voltak a Lehel Kürt kertészetben olyanok., akik kerek-perec megmondták: se nem betegek, se csodákban nem hisznek, lemondanak az isteni eredetű vízről — nem kérnek belőle.

Jászfény szarun a tanácsháza, a pártház és a templom képzeletbeli háromszög csúcsára épült a falu kicsi főterén. A tanácsháza (a Jászság falvainak talán egyetlen emeletes községháza-épülete) körül fák sincsenek, égővörös falszínével messziről kivehető. A pártház ugyancsak. A templom külső színét nehéz megállapítani. Inkább homályos- szürke lehet. A templom a főtér hátulsó udvarában, a körülvevő fák árnyékában húzódik meg, és egy kicsit szimbólum is tán, a véletlen folytán ilyenféle épületelhelyezkedés. Jelkép az is, hogy a tanácsháza mellett a falu felszabadításáért elesett szovjet hősök emlékművén ötágú vöröscsillag ragyog. A templom melletti obeliszk tetején pedig a horthysta államcímer királyi koronája, apostoli kettőskeresztje feszíti

A község életének így adja keresztmetszetét a poros* homokos, cseppet sem szép kicsiny főtér.

*

Az idei a második közös aratása Jászfényszarunak. Az első — a tavalyi — kevesebb örömet hozott, mint amennyit az idei ígér. Az aratás talán szervezettebb volt tavaly, de év végén a zárszámadások gyengére sikerültek. A Lehel Kürt egymillió hétszázezer forint mérleghiánnyal zárt, a Haladás egymillió százharmincezer, az Aranykalász háromszázötvenezer forint mérleghiányát még most is nyögi.

Az aratás döcögősebben inDe erre aztán a szentvizesek átkozódni kezdtek. Rákiabáltak a víznemiszákra.

— Nem fél az isten verésétől?

Ilyen pogányok, meg olyan hitetlenek.

Nem csoda, hogy a vallási türelem kissé indulatokba csapott. A felvilágosodottak tábora a hívők csoportjával hit-vitát folytatott a szántóföldön. Arról nem beszélhetnénk. hogy sikerült eldönteni a vitát a szent víz erejéről, de egy-két megsértődéstől eltekintve se gyógyulást, se istenverést nem hozott az elfogyasztott hasznos víz. Gazdasági kár meg pláne nem esett belőle.

A templom-ügy már korántsem ígérkezett ilyen veszélytelennek. Mert ha télen takarítják a templomot, hát rendben van. De most. amikor így is kevés a munkáskéz a határban? És ezt megértették a hívők is. Hiszen az ő kenyerükről, keresetükről is szó van. Úgy hogy másnap tán tizenöt asszony sem maradt a templomban. Férfi meg egyáltalán egy sem. így aztán a pap öltözött be sváj- . cisapkába. munkaruhába s dirigálta „munkacsapatát”. Az asszonyok, a menyecskék fent mászkáltak a létrákon, állványokon a plafon magasságában. a fiatal pap meg lentről igazgatta a munkát.

Erről aztán el is terjedt a faluban a férfiak között, hogy pantalló nélkül ezután már nem engedhetik az asz- szonyt a templomba.

De végülis az történt, hogy az emberek józan esze felfogta: a templom az templom marad egy hét múlva is, a gabona viszont egy nap alatt is sokat pereg. S oda- álltak. ahol sürgősebb a tennivaló a közösségért, saját boldogulásukért dolgozni kell.

Borzák Lajos • (Folutatiuki

egy kombájn kiszolgálásához tíz férfit osztattak be, holott ehhez hatan is elegendőek. Sípos elvtárs és mások js elmondták, hogy a tsz-ekben még mindig vannak tartalék munkaerők, olyanok, ' akik eddig nem kapcsolódtak be a közös munkába. Hollósi Gyula, a Cibakházi Gépállomás igazgatója is említette, milyen segítséget adnak a traktorosok a szövetkezeti gazdáknak. öt RS—09-es traktorhoz készítettek lógereblyé- hez hasonió, de annál nagyobb szerkezetet, s ezzel gyűjtik össze a kaparékot azokban a tsz-ekben, ahol erre nincs erő.

Sári Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa azt tanácsolta, minden gépállomáson szorgalmazzák a két műszak beállítását, kérjék ehhez a termelőszövetkezetek segítségét. Általános tapasztalatként mondta el, hogy a G—35-ös traktorokkal az esős tavasz után most a talajok többségén jó munkát végezhetnek. A kalászosok alá nem szükséges túl mélyen szántani, ilyen helyeken ezeket a gépeket is jól kihasználhatják. Kérte a gépállomás vezetőit, idejében készüljenek fel a soronkövet- kező munkákra, szorgalmazzák a cséplést, hogy az teljes ütemben haladjon. S már most. gondoljanak a silózásra, az itt használatos szállítóeszközök, felszerelések biztosítására.

24 órán belül Intézkedni kell a gépek munkába* állításáról

A tanácskozás tanulságait, tapasztalatait Sassi István, a gépállomások megyei igazgatója így összegezte:

—• Véleményem szerint a gépállomások igazgatói és párttitkárai a munkájukat nehezítő, ténylegesen meglévő hibákról, mulasztásokról beszéltek. Hozzászólásaik azonban nem voltak eléggé önkritikusak. Igen keveset szóltak arról, ami tőlük függ, amiben saját hatáskörükön belül is intézkedhettek volna.

— Többen kifogásolták,

hogy a termelőszövetkezetekben a tarló felkaparása, a kaparék, vagy szalma össze- szedése akadályozza a talaj- munkát. De a cibakházi traktorosokon kívül mások nemigen tettek semmit az akadályok elhárításáért. Nem voltak következetesek a gépáUomásiak abban sem, hogy a gépek kiszolgálásához a szerződés szerint elegendő munkaerőt biztosítson a termelő- szövetkezet.

— Az aratás üteme kielégítő. Azonban nem mondhatjuk el ugyanezt a talajmunka végzéséről. Ez az állapot tarthatatlan. Ezért már az értekezleten utasítottam a gépállomások igazgatóit — s erre felhívom a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét is —, hogy azokat a traktorokat, amelyek az adott termelőszövetkezetben munkahiány miatt állnak, és munkába állításukra 24 órán belül intézkedés nem történik, haladéktalanul irányítsák olyan termelőszövetkezetbe, ahol számára munkát biztosítanak. A gépek mindaddig ott dolgoznak, amíg az illetékes termelőszövetkezet a két- műszakos üzemeltetéshez elegendő munkát biztosítani nem tud. Ezzel az intézkedéssel is azt kívánjuk biztosítani, hogy augusztus végéig a megyében az összes felszabadult tarlót, az egész fedetlen területet a kívánt mélységnek megfelelően felszántsák.

A fényszarui ^ keresztek tövében

dúlt ezen a nyáron* de a

zárszámadásnak nyugodtab- ban néznek elébe. Azt mondják, ez év nyarának forró júniusvégi napjain a Lehel Kürtben dűlt a földre az első rend. Pár nap alatt beért a gabona a község öt termelőszövetkezeti gazdaságának földjén. Négyezer hold az aratnivalói öt kombájnra nyolcszáz holdat számítottak. Van hét aratógép, meg a kiskaszák. Százezernél több keresztet kell learatni, csomóba rakni a gépeknek, az embereknek. Százezer kereszt gabona rendbetételéhez még nyugodt munkakörülmények között is sok idő, sok ember kelL

De itt mindjárt az első napokban kiderült, hogy szó sincs nyugodt aratásról.

Amikor éppen legjobban szorított a munka, akkor álltak az asszonyok a munkacsapatvezető elé a Lehel Kürtben.

— Holnap nem jövünk.

Annak homlokába szaladt

a szemöldökei

— Holnap? Hiszen látják, mi van itt, Ha négy kezük lenne, akkor se győznék a sok zöldárut és az aratás segítését. Miért ne jönnének?

— Csak. Dolgunk van.

Később megmondták. —

Menni kell templomtakarításra.

Ahány hajuk szála volt a tsz vezetőinek, égnek meredt. Beszélgettek az asszonyokkal. Ne most. Hát milyen kár lenne abból. De néhány asz- szony megkötötte magát.

— Ugyan mikor? A múltkor meg azt mondták, hogy ne kanáláskor.

»

Erre aztán illette egy-két kedves szó a tisztelendő urat. Hogy annak sincs egyéb dolga, mint a kapálás, meg az aratás kellős közepére templomtakarítást szervezni.

Két pap van Jászfénysza- run. Az egyik idősebb, a másik egészen fiatal. A község vezetői betartják az állam és