Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-11 / 161. szám
1961. Július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * HtiUiók UceÍH0ic Színes csehszlovák fűm Csehszlovákia minden részéből érkeznek a fiatalok a II. Országos Spartakiádra. Énekszó, nevetés tölti be Prága utcáit. Az ősi város mintha együtt örülne a gondtalan, vidám fiatalokkal. Franta, az egyik vidéki gazdasági szakiskola zenekarának kürtöse. Agronómus- nak készül, társai szeretik, csak Zika tanár csóválja nényű járni. Janának tetszik Franta, de be akarja bizonyítani, hogy ő nem akármilyen lány és faképnél hagyja a kissé tolakodó fiatalembert. Dehát Frantától nem olyan könnyű megszabadulni, Hamarosan kinyomozza, hol szállt meg Janáék csoportja, és zenekarával együtt mindenhova követi a leányt. A két fiatal hamarosan összebarátkozik, és mivel Franta ha a fejét: Franta tehetséges muzsikus, de többet kellene gyakorolnia, és kevesebbet foglalkoznia a lányokkal. — Most is. alig hogy Prágába érkezett, már megismerkedik egy csinos kislánnyal, Janával, aki szintén vidékről jött, baromfitenyésztő az egyik állami gazdaságban, de minden áron városinak szeretne látszani. Vásárol is azonnal egy pár tűsarkú cipőt, pedig abban nem könylátja, hogy Jana a városiak iránt érdeklődik, prágainak adja ki magát. A lány rájön, hogy a fiú nem mondott igazat, vérig sértve elfordul tőle. De mire a spartakiád befejeződik. már régen meg- bocsájtanak egymásnak, s boldogan simulnak össze Franta szokott helyén, a háztetőn. Köröttük tarka léggömbök szállnak a magasba, egész Prága ünnepel. LEVELEK az aratásról JÖL HALAD A MUNKA RÄKÖCZIFALVÄN A rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben az ősziárpa aratását már elvégezték. Tavaly mégcsak ilyenkor fogtak hozzá az aratáshoz. Most pedig már javában folyik a búza betakarítása. Az aratással egyidő- ben közel 500 hold lucerna második kaszálását, begyűjtését is elvégezték, most rakják kazalba a szénatermést. Sokan a meggyet és a barackot szedik. Ebben segítenek az iskolás gyermekek is, a ■ szövetkezeti gazdák család- j tagjai. Tsz tagok felügyelete j mellett válogatják az export- | ra kerülő barackot. Naponta egy-két teherautó gyümölcsöt szállítanak el a közös gazdaságból. Ivanlcs József Rákóczifalva MAR BÜZAT CSÉPELNEK A GÉPEK búza cséplése van soron. Emellett a növényápolás és a tarlóhántás elvégzésére is gondot fordítanak a szövetkezeti gazdák. Vakhal Mária Jánoshida A jánoshidai Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben^ _ az ősziárpa aratását, cséplését befejezték. Árpából 500. búzából 1300 hold termése várt betakarításra. Egy kombájn, négy aratógép és egy rendre- vágó dolgozik. Most már a TÖBB SÖRT ÉS HŰSÍTŐI TALT AZ ARATOKNAK Termelőszövetkezetünkben a jászszentandrási Haladásban is most van az aratás dandárja. A szövetkezeti gazdák mindent elkövetnek, hogy időben betakarítsák a termést. Az eddig learatott búzából mintegy 5 vagonnal már átadtunk az államnak. A helyi földművesszövetkezet nagy igyekezettel próbálja kielégíteni a földeken dolgozó aratóbrigádok, szövetkezeti gazdák igényeit. Mozgóárus juttatja el a határba a frissítő-italt s egyéb árucikket. A sör ellátással viszont baj van. A földművesszövetkezet a múlt héten még nem kapott sört. Nem tartjuk célszerűnek azt a járási intézkedést sem. ml szerint hordós sört a határba nem szabad kivinni. Üveges sört viAZ ARATÄS JÖL HALAD, A TALAJMUNKA KEVÉSBÉ szont keveset kap a kereskedelem. S ez drágább is. Amiatt is elégedetlenkednek a szövetkezeti gazdák, hogy bár közös gazdaságuk biztosítja a fuvareszközt, mégis III. osztályú áron szolgálják ki a határban dolgozókat. Kérjük az illetékeseket több sört, hűsítőitalt juttassanak az aratóknak, s mind ezt megfelelő áron. Szabó Tibor főagronómus • Barna József törökszentmiklósi levelezőnk is arról írt. hogy az újballai 29. számú vegyesboltban sokszor hiába kérnek sört. vagy málnaszörpöt. Ami kevés érkezik az rövid idő alatt elfogy, s legkevesebb jut belőle a földeken dolgozó aratóknak. Sörgős intézkedést kérnek. Gépállomásunk aratási tervét 61 százalékra teljesítette. Kombájnosaink közül legjobb eredményt Szabó Antal ért el. eddig 250 holdról 40 vagon terményt takarított be. Élenjár az aratásban Kiss P. János és Nagy Mihály is. Az előbbi aratógéppel 150. az utóbbi rendrearatóval 450 holdról vágta le a termést. A nyári talajmunka üteme nem megfelelő. Eddig mindössze 400 hold tarlószántást és 800 hold nyári mélyszántást végeztünk. Gátolja a talajmunkát az. hogy a tarlóról a kaparékot, a kombájnszalmát nem hordják le. a szövetkezeti gazdák erejét a takarmánybetakarítás és a növényápolás köti le. Jelenleg is 18 erőgépünk áll munkahiány miatt. Szigeti Béláné Jászberényi Gépállomás MOZAIK r r A csecsemő emberemlékezet óta bőgéssei jelzi, hogy jó volna, ha anyuka tisztába tenné. Tokióban most „gépesítették” a bébiknek ezt az ősi megnyilvánulását: körülbelül 80 forintnak megfelelő összegért olyan pelenkát hoztak forgalomba, amely rögtön csengetni kezd, mihelyt nedvessé válik. A valóban korszakalkotónak mondható 'ármány lényege egy, a pelenkába beépített miniatűr elem, amely áramot fejleszt, mihelyt az elektródák közötti terület a nedvesség folytán áramvezetővé válik. Az American Medical Association, vagyis az Amerikai Orvosok Egyesülete hivatalosan állástfoglalt a gyermek- bénulás elleni oltás kérdésében. Az egyesület megállapította, hogy az eddig használt Salk-vakcina nem nyújt kielégítő védelmet a betegség ellen és ezért felhívták az amerikai orvosokat, hogy ezentúl inkább a Sabin-féle élővirusos oltást javasolják. Az egyesület jelentésében hivatkozik a Szovjetunió kitűnő tapasztalataira az élővirusos Sabin cseppekkel. MARTFŰI NYÁR C Cir lÁ&Zfo f* Az egyik aszfalt-puhító forró nyári napon a Tisza Cipőgyárba látogattunk. Megálltunk a főporta előtt, kívül a gyárkapun, szétnéztünk a gyár környékén. Megfigyeltük: milyen a martfűi nyár 1961-ben? Más szóval: mit csinálnak a gyár dolgozói — munka után? Rövidnadrágos, félmeztelen fiatalember, s vagy féltucat lány és asszony áll a főkapu előtt Szatyrokat, táskákat szorongatnak hónuk alatt. Néhányan biciklire pattannak, miközben ezt kiáltják: — Várjatok egy kicsit, mindjárt itt vagyunk! — Hová készülődnek a 40/a műhelybeliek? — kérdem Molnár Sándor talpragasztó szakmunkást — Aratni — válaszolja tömören —, ide a tiszaföldvári Aranykalászba. — Először? Kinek mihez van kedve Lipták Istvánnak, a Szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulójának például a tornához. A kisújszállási önkéntes ifjúsági építőtáborban minden fiatal megtalálja a kedvének leginkább megfelelő szórakozást Kiállítás a könyvcímlap történetéből A címlap, amelyről manapság úgy véljük, hogy magátólértetődő tartozéka a könyvnek, jóval fiatalabb, mint maga a könyv. A címlap előőrsei azok a kis „ti- tuli” nevű cédulák voltak, amelyekkel a római korban megjelölték a könyvtekercseket. A középkorban a szerzetesek a bőrkötéses könyvek fedőlapján vagy gerincén már feltüntették a könyv címét, de címlap helyett egyszerűen az „incipit”, vagyis „itt kezdődik” kifejezéssel kezdték a szöveget. Ebben az időben a könyvről és írójáról szóló bővebb felvilágosítást az utószóban közölték. A mai címlap, amely már feltünteti a műnek és rójának nevét, eredetileg a védőborítékból fejlődött ki. A címlap fénykora a XVII. században következett be, amikor a könyv címét és írójának nevét díszes rézmetszet ékítette. A címlapon nem ritkán néhány mondatban ismertették a könyv tartalmát is. A XVIII. században már neves nyomdászok értékes címlapokat alkottak A címlap történetét most a mainzi Gutenberg múzeum átfogó kiállítás keretében mutatja be. fA „Tat”-bál) Új eljárás a hajófenék tisztítására A tengeri kagylók bizonyos fajtái a hajófenékre tapadnak, ahol gyakran valóságos „szakállat” képeznek, amelynek súlya többszáz tonnát is elér. A kagylók hátráltatják a hajók mozgását és a hajófenék rozsdásodását idézik elő. A Constantái hajógyárban régebben kalapáccsal távolították el a hajófenékre tapadt kagylókat. Ez a fáradságos művelet igen szaporát- lan volt: kézi kalapáccsal 3 és fél órára, légkalapáccsal 1 és negyed órára volt szükség egyetlen négyzetméter felület megtisztításához. Újabban a hajógyárban készült berendezést alkalmaznak erre a célra: homokkal kevert vízsugár segítségével távolítják el a hajófenékről a rozsdát, a kagylókat és a régi festéket. A hajótestre irányított nagy nyomású vízsugár 10 perc alatt az eddigi eljárásnál sokkal alaposabban és négyszerié olcsóbban tisztít meg egy négyzetméter felületet — Nem. Tengap négy és fél holdat már learattunk. A maival együtt meg lesz a 10 hold. Ez a műhely vállalása... Asszonyok, lányok beszélgetését szakítom meg, most már együtt van a 40/a műhely aratóbrigádja. Egy kis csoport tagjai: Bemát Júlia, Benyus Klára, Csató Mária, Kocséri Jánosné és Szabó Jó- zsefné vitáznak éppen valamin. Hogy mire költik a 10 hold learatásáért járó 3000 ezer forintot? — erre így válaszolnak: — Vagy bankettet rendezünk, vagy kirándulunk Egerbe, esetleg a Balatonra ... Közben visszaérkeznek, akik az előbb eltávoztak. Marokszedő kukával, kaszával felszerelve. Ballagva a Tisza-parti kosáruszoda felé, homokfürdőző kislegények, kártyázó, olvasó, napozó csoportok tűnnek fel a parti fák tövében, a zöld füvön. Az immár két esztendeje épülő kosáruszodánál örömhírrel fogad Űnódi Zoltán gépészmérnök. — Egy-két nap múlva készen leszünk az építéssel, utána már csak a hivatalos ellenőrzés következik. Jó hír ez, hiszen a 10x4,5 m-es, fél méter mély gyermek- és a 120—180 cm mélységű, 10x16 m nagyságú felnőtt medencékben sokan hű- sö’hetnek még a nyáron. Egyszerre kb. 130 fő. Most Czagány Lajos, Szabó János. Székely János s több gyári lakatos dolgozik a mindössze 180 000 forintba kerülő kosáruszoda utolsó simításain. Az uszoda lebeg a vízen, a 220 bitumenes hordó, 80 mázsa vasszerkezetet és 12 köbméter faanyagot tart a felszínen. A víziklub helyiségében. Berena Béla, az MHS víziklub elnöke, s többen éppen egy Pannónia csónakmotort javítottak. Büszkén mondta Berena Béla: — Amit itt lát: a berendezés, a vízijárművek, a stég rendbehozott környéke stb. mind a mi munkánk. Persze, kaptunk segítséget is. A negyvenkét tagú vízi szakosztály legújabb szenzációi: a vízi sízők. Tizenketten vannak, köztük két leány: Oneth Mária és Várik Erika. Oneth Mária és Hervai József éppen a vízre készülődtek — síelni. — Láthatnánk őket? — Természetesen! És pár perc múlva már ott ültünk Méri Gáborral és Lukács Bélával a motorcsónakban. Hervai József, a gyár szakmunkása és Oneth Mária cipőipari tanuló felhúzták a vízisí papucsot, lá- kukra került a léc. Felberregett a motorcsónak, s már szállt, lebegett a vízen a két fiatat Ügyesen, erős kézzel kormányozták, egyensúlyozták magukat a hosszú kötéllel, s egy-egy hullámverés valósággal felrepítette őket felénk, a motorcsónakban ülők irányába. Szép látvány volt, s még a parton is szájtátva bámulták a nem mindennapi produkciót. Mikor vizesen, fáradtan, de jókedvűen kimászott a stégre a két fiatal, ezt kérdeztük tőlük: — Hogyan tanulták meg ez' a szép sportot? Kovács Györgytől és Móczárt FerenctőL Szintén a cipőgyárban dolgoznak. Ök az egyetlen budapesti vízisí szakosztályban kaptak leckét (Mikor elbúcsúztunk, pár órával később kezembe került az Ország-Világ című heti folyóirat. A lap a budapesti vízisízőkről, mint az ország egyetlen vízisí szakosztály tagjairól közölt riportot. A folyóirat tévedett, mert amint látjuk, megyénkben, a Tisza martfűi szakaszán is ismerik, űzik ezt a szép sportot) HJ A főportánál Kálich Andorral, az üzem kereskedelmi főosztályvezetőjével találkozunk. „Hogy tölti ezt a szép nyári délutánt?5 — kérdeztük tőle. — Munkával! •— Éspedig? — Látják azt a gépkocsit, amelybe most ült be a vezető? Svéd vendégek a kocsi utasai. Akarnak velük beszélni? — Szívesen. Amíg odaértünk, az indulófélben lévő gépkocsihoz,' Kálich Andor megjegyezte: 35 országba exportálják a gyár termékeit A svéd vendégek is üzleti ügyben járnak hazánkban, Martfűn. Közben odaértünk a kocsihoz. A vezető magyarul, szószeri nt így mutatkozott be, a legnagyobb meglepetésünkre: — Simonyi Mihály, a TANNIMPEX stockholmi képviselője. A villáminterjú során kiderült: 25 éve él Svédországban Simonyi Mihály. Felesége finn. Leánya, aki szintén eljött szüleivel édesapja szülőhazájába, archeológusnak készül. Szeretné megtalálni Attila sírját... Simonyi Mihály újabb lábbeli megrendelés ügyében járt Martfűn. És ez sem közömbös egy olyan világhírű üzem esetében, melynek gyártmányait a földkerekség szinte minden zugában ismerik, becsülik. Egy olyan gyárban, ahol az emberek nemcsak a munkaidő után érzik jól magukat, hanem a munkahelyen is ... Bubor Gyula Hivatalos nyereményjegyzék a nyeremény betét könyvek negyvenegyedik sorsolásáról Veszprémben tartották az OTP nyereménybetétkönyvek 1961. második negyedévi sorsolását e hó 6-án. Mindazok a nyereménybetétkönyvek, amelyeket 1961. június 29. napjáig váltottak, s amelyek sorszámának utolsó három számjegye az alább felsorolt számokkal megegyezik, az átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. Számvégzödés Nyeremény% 013 25 032 25 071 25 110 50 ' 111 25 119 25 124 25 134 100 252 25 304 25 313 200 337 25 351 25 386 25 504 25 514 25 525 25 549 25 637 25 660 50 806 25 918 25 942 25 946 25 986 25 A nyereményösszegeket a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók, vagy posta- hivatal 1961. július 18-tól kezdődőleg minden forgalomban lévő nyereménybetétkönyvre kifizeti. A közölt számok hitelességéért felelősséget nem vállalunk!
