Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-11 / 161. szám

1961. Július 11. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SZOMJASAK AZ ARATÓK Szikrázik a nap az aranyló kévéken, javában aratnak a kunszentmártoni határban. Kombájn fordul ki a búza­tábla szélén, s leáll. Verejté­két törölgetve lemászik a kombájnos, árnyékba húzó­dik néhány perc pihenőre. — Hű, de meleg van.s. jól esne most egy jó pohár hideg víz. Hát még egy kor­só sör! — sóhajt fel. Messze ide a legközelebbi kút is, felmelegszik a víz ál­lás közben. Aztán meg: a kombájnos ide-oda vándorol — mindig más kút vizét isz- sza, s bizony ez nem vala­mi egészséges. Most is, még ötven holdnyi van itt, ezen a részen; ha meglesz, megy más üzemegységbe.,. A víz másutt is probléma. No, de mi van a mozgóbol­tokkal? Ügy hallottuk, a földművesszövetkezet küld SÖRT. HŰSÍTŐ ITALOKAT, CIGARETTÁT. CUKORKÁT AZ ARATOKNAK Hát ide nem jut belőle? — Egyszer voltak még csak itt a héten — magya­rázza Molnár István kombáj­nos, — kedden hoztak sört is, málnát is. De jól esett! Elkelne minden nap... A többiek is hasonlókép­pen vélekednek: elkelne minden nap. A földművesszövetkezet irodájában érdeklődünk: mi van — és mi lehetne? — Kétszer egy héten igénylik a termelőszövetke­zetek — így az elnök. — Csak húsos napokra kérték, keddre, csütörtökre, s mi a kért időben ki is küldjük a boltosokat megfelelő kész­lettel, Vajon a tsz-ben csak ked­den és csütörtökön aratnak, vagy más napokon nem szomjasak a dolgozók? — A vezetőség így igényelte, de elég-e ez a tagságnak? Ha a tsz biztosítana a boltosok és az áru kiszállítására naponta fogatot, semmi akadálya sem lenne, hogy az aratók rend­szeresen hűsítőhöz jussanak. A kunszentmártoni Zalka Tsz területén két mozgóbol­tos is tevékenykedik, s mi­lyen nagy sikerrel! Ügy vár­ják a szomjas emberek, mint a mondában zsidók a mes­siást! És az állami gazdaság dol­gozói nem szomjaznak ara­tás közben? Ügy hírlik, itt már évek óta NEM DIVAT A SZOMJÜSAG! Bár ezt ők másként nevezik, kb. így: nem áll módunkban szállítóeszközt biztosítani a boltosok részére. Ezért hát miért igyekeznének könnyeb­bé tenni az aratómunkások körülményeit, amikor sör nélkül még lehet aratni, és aztán: arra az időre sem es­nek ki az emberek a munká­ból, amíg isznak. Lám, az öcsödi, tiszajenői, vezsenyi termelőszövetkeze­tek gazdái nem szomjaznak, azon egyszerű oknál fogva, hogy minden nap, már haj­nalban megjelenik a boltos. — A Palotási Állami Gazdaságból is arról adtak hírt, hogy rendszeresen ki­jár földjeikre a besenyszögi fmsz mozgóboltosa. A mezőtúri földművesszö­vetkezet a külterületi élelmi­szer- és italboltosokat bízta meg mozgó-árusítással. — Évek óta így csinálják, s nagyszerűen bevált. Az áru zömét ilyenkor, aratási sze­zonban ezek a boltok kap­ják — málna, bambi, meggy­lé, Almuska, Hírős, sör és pálinka, rum is jut az ara­tóknak. Éppen indulás előtt érke­zünk Szűcs Imréhez és Kele­men Miklóshoz a Béke Tsz területén lévő 2. sz. italbolt és a 9. sz. élelmiszerbolt ve­zetőjéhez. Csomagolnak, fél­óra múlva jön értük a tsz kocsija és viszi ki a rako­mányt a 2. és 3. üzemegység­be, mert ma ez jön sorra. Két kedélyes, derűs ember. — Hajnalban már három­kor kikarikázunk egy kis pá­linkával, keverttel, rummal. A motor is jobban indul, ha kap egy kis olajat — tréfál­koznak. — A baj csak az, hogy KEVÉS A SÖR pedig ez ér kint a legtöbbet. Hogy nem történt-e baj a sörözésnél? Nem... nem! Vigyázunk mi, egy félóránál tovább nem maradunk. Mondom, hajnalba kimen­nek, hétkor már nyitva a boltjuk a központban, tízkor becsukják, s újból járják a határt délután négyig. Aho­vá egyik nap nem jutnak el, másnap ott kezdik az árusí­tást. — Nem fárasztó? — Megszoktuk;.. — Ajaj! Vasárnapra úgy belejöttünk a korai kelésbe, hogy kettőkor már kint vol­tunk az aratóknál — kivéte­lesen most nem hűsítőt vit­tünk, magunk is beálltunk közéjük — mesélik. — Kijöt­tek még az irodából is a lá­nyok. Negyvennyolcán arat­tunk, ezer keresztet raktunk a Petőfi Tsz-ber Tudják, tapasztalták, mit jelent aratás közben szom­jazni, — gondoskodnak hát arról] hogy minél kevesebben érezzék. — rónai — A FÖLDEKRŐL JELENTIK Vezsenyen befejezték az aratást A vezsenyi Tiszamenti Ter­melőszövetkezet gazdái va­sárnap is dolgoztak. A lel­kes munka eredményeként vasárnap este learatták az utolsó rend gabonát is. Bú­zából a termelőszövetkezetben holdanként átlagosan 20 má­zsa termésre számítanak. — Vezsenyen a cséplés is jól halad, eddig 800 hold termé­se került zsákba. A szövet­kezetiek úgy számítják, hogy július 25-re befejezik a csép- iést. Az aratási munkában a kombájnosok között Urbán Sándor és Tugyi Kálmán segédvezető bizonyult a leg­jobbnak, míg az artógépesek közül Bús István tsz-zetoros és Fekete Imre gépkezelő ért el kimagasló eredményt. A Tiszamenti Tsz gazdái az aratási munkában „egykül- lőre fogtak”, egy akaraton voltak, ennek köszönhető, hogy kevés szemveszteség­gel, időben befejezték az aratás' A gabonabetakarítási mun­kálatok mellett eddig 200 hold tarlóhántással is vé­geztek és a növényápolásban sincs lemaradás — jelenti Varga Árpád párttitkár. Hírek a Jászságból A jászberényi járásból Csapó főagronómus jelenti, hogy a jászboldogházai Aranykalász Tsz hétfőn befe­jezte az aratást. A jászberé­nyi járásban eddig a kalá­szosok 73.5 százalékát arat­ták le, s most a hátralévő mintegy hatezer hold termé­sének betakarításáért mun­kálkodnak. A járásban 1480 holdon végezték el a tarlóhántást, 1160 holdon pedig a mély­szántást. A jászteleki Tolbuchin Termelőszövetkezetben az A népfront kezdeményezése: Három egyetem tanárai kilenc megyében tanulmányozzák a tanácsok és a népfront együttműködésének formáit Ä népfront-mozgalom sokoldalú tevékenysége jú­nius első felében új terület­tel gazdagodott: három egye­tem tanárai kilenc megyében tanulmányozzák a Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködésének formáit, lehetőségeit. Az új akcióról a Hazafias Népfront Országos Kétszáztizenkilencezren jutnak az idén szakszervezeti üdüléshez A nyárnak még a közepén sem tartunk, de máris kibon­takozik az újabb mennyiségi és minőségi fejlődés a szak- szervezeti üdülésben. Már az első félévben majd­nem 85 000-en jutottak el a szakszervezetek üdülőibe, no­ha a főidény csak május ele­jén kezdődött meg a Bala- tonfüreden, Siófokon. Héví­zen és Hajdúszoboszlón egy­idejűleg tartott ünnepségek­kel. Már maga ez a szám is örvendetes tényt takar: a május előtt is működő bala­toni üdülők nyújtotta lehe­tősegeket már az előidényben is csaknem 90 százalékban si­került kihasználni, pedig az elmúlt években áliandó gon­dot okozott, hogyan „töltsék meg” az üdülőket. Május eleje, tehát a fő­idény kezdete óta naponta 15 540 beutaltat tudnak ven­dégül látni a szakszervezetek az ország legszebb részein. Mivel pedig mindössze egy százalékra tehető azoknak a beutaltaknak a száma, akik betegség, vagy egyéb előre nem látható esemény miatt nem vehetik igénybe a szá­mukra már biztosított lehető­séget. ezekben a hónapokban mindennap több mint ti­zenötezren élvezik a szak- szervezeti üdülést. A most kezdődött második félév lehetőségei természete­sen még nagyobbak. Decem­ber 31-ig még több mint száz­ezer beutaló cédulát osztanak ki a szakszervezetek. Körül­belül 82 000-en jutnak hozzá a legáltalánosabb üdülési for­mához. az úgynevezett ked- •anám Üdültetéshez, má­sok szanatóriumi, családos, vagy olyan beutalást kapnak, amellyel az anya és gyerme­ke együtt megy üdülni. Há- romezerhatszáz dolgozó vesz részt bécsi, pozsonyi, vagy Orsováig eljutó külföldi ha­jókiránduláson és több mint kétezren utaznak el a külföl­di csere- vagy túristaüdülé- sek résztvevőiként a Szovjet­unióba. Lengyelországba a Német Demokratikus Köz­társaságba, Csehszlovákiába, Bulgáriába, Romániába, illet­ve Albániába. Az egész évet véve figye­lembe az idén a tavalyinál ötezerrel több. összesen 185 ezer dolgozó jut szakszerve­zeti üdüléshez. A gyermekek üdültetése június 23-án kezdődött meg „teljes üzemmel” és augusz­tus 29-ig körülbelül 16 500 gyermek élvezi majd a nyár örömeit. Az egész évben — beleértve az iskolás és gyógy- üdültetést is — 34 000 gyer­meket üdültetnek a szakszer­vezetek ezerrel többet, mint az elmúlt esztendőben. örvendetes, hogy mind na­gyobb mértékben igénylik az üdülést a fizikai dolgo­zók is. Már tavaly sikerült elérni, hogy országosan a beutaltak 63,5 százaléka közülük került ki. Ez a szám már nagymér­tékben megközelíti a 65 szá­zalékot. a termelői munká­ban való részvételük ará­nyát. Mindent összevéve, ebben az évben összesen 219 000 fel­nőtt és gyermek pihen a szakszervezeti üdülőkben. Tanácsánál elmondották az alábbiakat: — Régóta foglalkoztat ben­nünket, hogy mozgalmunk hogyan látja el egyik legfon­tosabb feladatát, a tanácsok államhatalmi és tömegszer­vezeti tevékenységének tá­mogatását. Az együttműkö­dés már eddig is több ered­ményt hozott. A tennivalók azonban lényegesen sokré­tűbbek. Ezért az Elnöki Ta­nács és a kormány illetékes szerveivel egyetértésben el­határoztuk, hogy az ország néhány megyéjében megvizs­gáljuk a jelenlegi helyzetet, összegyűjtjük a kialakult jó módszereket és tapasztalato­kat. — Elgondolásunkról tájé­koztattuk az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, valamint a pécsi és szegedi Tudo­mányegyetem államjogi és államigazgatási tanszékeinek vezetőit és segítségüket kér­tük. A három egyetem ta­náraiból, tanársegédeiből és Pécsett ötödéves hallgatók­ból, valamint a helyi taná­csok és népfront bizottságok vezetőiből, aktivistáiból há­rom. egyenként 25—30 tagú társadalmi bizottság alakult. Ezek a testületek az ország kilenc megyéjében sokolda­lúan megvizsgálják a nép­front és a tanácsok-együtt­működésének három legfon­tosabb területét. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem akcióbizottsága Pest, Fejér és Heves megyében azt tanul­mányozza, hogyan segíti a népfront a tanácstagok vá­lasztókerületi munkáját. A szegedi Tudományegyetem csoportja Csongrád, Bács- Kiskun és Békés megyében számba veszi a tanácsok ál­landó és ideiglenes bizott­ságainak nyújtott támogatás formáit, módszereit, helyi jellegzetességeit. A pécsiek pedig Tolna, Baranya és So­mogy megyében nézik meg, hogy a népfront milyen mó­don veszi ki részét a tanács­ülések előkészítéséből, vala­mint a tanácsüléseken hozott határozatok ismertetéséből és végrehajtásának ellenőr­zéséből. Azt is megvizsgál­ják, hogy bizottságaink él­nek-e olyan jogaikkal, mint amilyen például a javaslat- tétel a tanácsülések napi­rendjére stbi olasz San Pastore holdanként 27 mázsás átlagtermést adott. Öt vagon gabonára kötöttek pót­szerződést Simonváros Sándor, a jász­apáti községi pártbizottság titkára jelenti, hogy a jász­apáti Velemi Tsz ez évi adó- és szerződöttgabona kötele­zettségét 110 százalékra tel­jesítette. Ezen felül a Velemi Tsz gazdái újabb öt vagon gabonára kötöttek szerző­dést. Az aratási munkában élen­jár Szabó Ferenc, a Jászki- séri Gépállomás kombájno- sa, aki a termelőszövetkezet­ben eddig 70 vagon gobanát aratott le, csépelt el gépével. Jászapátiban azt tervezik, hogy ha az idő engedi csü­törtökre teljes egészében be­fejezik az aratást. Vasárnap is zajos volt az alattyáni határ Az Alattyáni Gépállomás­ról Sós elvtárs közölte a hírt, hogy körzetükben va­sárnap a hétköznapinál is hangosabb volt a határ. Ti­zenegy kombájn 250 hold ga­bonát vágott le, tizennégy aratógép pedig 180 hold ter­mését aratta le. A gépállo­más valamennyi erőgépe dolgozott, 200 holdon végez­ték el a tarlóhántást és mélyszántást. A kombájnosok munkáját serkenti, hogy a termelőszö­vetkezetek kenyérgabona prémiumba részesítik a jól dolgozókat. A jászteleki Al­kotmány Tsz Boros Mihály kombájnosnak 300 kg ke­nyérgabonát ad. Hasonlóan premizálja a kombájnosokat az alattyáni Vörös Csillag és Üj Élet Termelőszövetke­zet is. A gépállomáshoz tartozó termelőszövetkeze­tekben nemes vetélkedés fo­lyik, hogy melyik közös gazdaság fejezi be előbb az aratást. Vasárnap az alattyáni föld­művesszövetkezet és tanács dolgozói is segítettek a tsz gazdáknak. Eleven munkakedv — rozoga aratógépek Karcag szövetkezeti pa­rasztsága vasárnap — annak ellenére, hogy a városban or­szágos vásárt tartottak — di­cséretes lendülettel vette ki részét az aratásból. A kom­bájnosok értékes segítséget adtak. Harminckilenc gép közül mindössze kettő állott kisebb javítás miatt. Sokkal rosszabbul működtek az ara­tógépek, amelyeket a gépállo­más részint nem készített fel kellően az aratásra, egy há­nyaduk pedig már eléggé avult. A rendrearatógépeket legjobban a November 7. Termelőszövetkezetben hasz­nálták ki; eddig 411 kh telje­sítménnyel. A Leninben 301, a Dimitrovban 280 holdat arattak le két menetben. A Béke Tsz-ben érthetetlenül tartózkodás , tapasztalható e korszerű eljárással szemben, ott eddig mindössze 30 holdon járt a rendrearatógép. Vasárnap valamennyi ter­melőszövetkezetben csatasor­ba álltak az aratópárok, a Lenin és a November 7. Ter­melőszövetkezetben szép eredményeket értek el a szalmalehúzásban és talaj­művelésben is. B. Z. Értekezés— dologidőben A megérett búza a Jászapáti Járásban is egyre gyorsabbá diktálja az aratás ütemét. A Járásban a 27 863 kh kalászosból eddig 12 600 kh-t arattak le. Jó eredményt értek el az aratási munkákban a jászapáti Zöld Mező Tsz gazdái, az aratandó 750 kh területből eddig 490 kh-t arattak le. A jászaptál Alkot­mány Tsz ugyancsak Jól halad ezzel a munkával, 1768 kh-ból Rövidesen piacra kerül a zöldpaprika a tiszaföldvári Aranykalász Termelőszövetkezet kertészetéből. Szedés előtt mégegyszer megkapálják Lévai István munkacsapatának tagjai. A 33 hold kertészetből bőven jut majd a városiaknak paprika, káposzta, kar­fiol, karalábé és egyéb zöldségféle. 1060 van learatva. Az aratás len­dületét azonban akadályozza a Jászkisérl Gépállomás értekezé­si kedve. Emiatt több mint 12 órát állt egy szovjet kombájn, amely a jászdőzsai Petőfi Tsz- ben dolgozna, ugyanis a szerelő értekezett. Később a kombájn ékszíját nem az értekezés miatt, hanem elnézés miatt nem tud­ták kijuttatni, ugyanis a hely­színi szemle alapján sem vittek megfelelő ékszíjat a szovjet kombájnra. Az aratás üteme egyre sürge­tőbbé teszi a tarlóhántást, va­lamint a nyári mélyszántást. A szalmalehúzás Jászdózsán, Jász- szentandráson, de a többi köz­ségekben Is jól halad. A tarló­hántást, a mélyszántást a ter­melőszövetkezetek egyre Inkább sürgetik. Ennek ellenére előfor­dul olyan eset is. hogy Tisza- sülyön Kövesdl János gépáUo- mási brigádvezető arra hivat­kozva, hogy a gépek a kötött, száraz talajon nem bírják az ekét, nem hajlandó két G—35-ös traktorral végezni tarlóhántást, vagy mélyszántást. A jó minő­ségű szántáshoz az ekevasak is hozzátartoznak, ennek ellenére a Jászkisérl GépáUomás ezt a kérdést hatodrangúan kezeU. — az élezésről nem gondoskodik időben, különösen fennáll ez Jászdózsán, mert a gépállomás szerint az már a „Világ végén” van és úgy vannak vele, hogy a „Jászdózsaiak majd csak meg­lesznek”. Ezeken a felvetett problémákon a Jászkisérl Gép­állomás Igazgatójának és a többi vezetőknek az értekezés helyett erre la gondolniok kellene. Gólya Elek

Next

/
Thumbnails
Contents