Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-09 / 160. szám
4 SZOLNOK mzcsm NÉPE.AT 1961. július 1 Valamivel mindig jobban A szolnoki Autóközlekedési Vállalatnál több mint két ezer ember dolgozik, létszámát tekintve tehát a nagy' üzemek közé sorolható megyénkben. A munkafeltételek eléggé kedvezőtlenek, mert a megyében mindenhol van munkahelyük. Nincs is még egy vállalat, ahol a jó irá nyitás mellett olyan szükség volna az emberek nevelésére. s nem kevésbé egymás kölcsönös megbecsülésére, mint itt. Csatári József elvtárs. a vállalat párttitkára mondja ezt el. S azt is. hogyan dolgozik a 130 fős pártszervezet azért, hogy segítsen a feladatok megoldásában. S ez a segítség sokszor nem is nagy mindent átfogó tett. hanem apró mindennapi munka. De éppen ebben kell mindig a segítség. Csatári elvtárs nem függetlenített, mégis számtalan kérést elintéz. Nemrég Cs. Nagy Ferenc, az egyik dolgozó elpanaszolta: Évekkel ezelőtt teljesített katonai szolgálata után most 600 Ft pénzbírságot letiltatott a honvédség a fizetéséből jogtalanul. Cs. Nagy Ferenc, bár pártonkívüli, bizalommal ment a pártszervezethez, s a titkárnak eszébe sem jutott kitérni a kérés elől. Hónapokig tartó levelezéssel, utánajárással aztán kiderítették az igazságot: az a Nagy Ferenc, akinek valóban van tartozása a honvédségi alakulatnál nem Fegyveme- ken. hanem Esztergomban lakik. Egy másik eset: A közelmúltban M. M. az egyik kalauznő kerte a vezénylő tisztet; terhes, köny- nyebb munkára osszák be. A vezénylőtiszt azzal külde el, hogyha jó munkájával bebizonyítja, érdemes a megbecsülésre. teljesíti kérését. M. M. úgy érezte nem jogos kérését ilyen feltételhez kötni. Nem nyugodott bele. Felkereste a párttitkárt, s neki is elmondta kérését. Csatári elvtárs közbelépésével most már sikerült új beosztást kapnia. Csatári elvtárs látja azt is: az irányítótiszt véleménye nem egyszerű félreértésen alapszik. A vállalat vezető beosztású dolgozói közül egyesek bizonyos előítélettel viseltetnek a női munkaerőt illetően. Már pedig ennél a vállalatnál elég sok asszony és leány dolgozik. S jórészük. odaadással végzi munkáját. Mégis egy-egy előforduló hibából, egy-egy nő dolgozó fegyelmezetlenségéből hajlamosak az egész nőj kollektíva munkájára következtetni. Az ilyen nézet pedig sosem vezet jóra. Ebből meggondolásból a pártvezetőség tagjai, elsősorban Csatári elvtárs felkeresett néhány vezetőt, akikről tudja hogy hajlamosak az általánosításra. Beszéltek velük,«s ha ez sem lesz elég taggyűlésen is szóba hozzák ezt A kollektíva ereje minden bizonnyal ebben is segít majd. Ezt már nem egy esetben tapasztalták. Á közelmúltban például híre ment a vállalat dolgozói között, hogy sok a gyermek baleset. Egyesek úgy vélekedtek: Ahol gépjármű van. ott a baleseteket sem lehet elkerülni. A párttagok nagyon határozottan felléptek ez el len a^ közömbösség ellen, l taggyűlésen hoztak határozatot arra, minden pótkocsit vontató autóbuszra védőrácsokat szereltetnek. A rácsokat meg is rendelte a vállalat gazdasági vezetősége, s hamarosan felszerelik a kocsikra. A vállalat kommunistái szétszórtan, sokfelé dolgoznak. főleg csak a taggyűléseken találkoznak. Ezért itt a taggyűlések különösen nagy jelentőségűek. Nemrég kérte felvételét az alapszervezet tagjai sorába Orovecz János. A vezetőség tekintve, hogy vannak párttagok, akik őt közelebbről nem ismerik. Földessy és Dévai elvtársakat — még az ajánlók mellett — megkérte: szakítsanak időt éc nézzenek körül a jelentkező otthoni környezetében. Beszélgessenek a tagsággal is. arról mi a véleményük Orovecz János felvételéről. így a tMOfilém a párttagság alapos vita után fogadta el jelentkezését. Határozottan megmondták neki. vezető beosztásban van. jobban kell törődnie a forgalmi személyzet gondjaival. Csak úgy számíthat majd egy év után tagfelvételre, ha addig bebizonyítja a jelenleginél jobban törődik az irányítása alá tartozó dolgozókkal. A vállalatnál különösen fontos az emberek szakmai és általános műveltségének növelése. Ezért a pártszervezet nagyon határozottan támogatta a szakszervezetnek azon kezdeményezését, hogy megszervezzék az általános iskolai oktatást „saját berkeikben”. Ugyanakkor mindig figyelemmel kisérik. eljárnak- e a dolgozók a szokásos szakmai tanfolyamokra. Ha úgy látják, hogy valaki „megfeledkezett” kötelezettségéről, nem hagyják annyiba. Felkeresik. beszélnek vele arról, hogy a vállalat minden dolgozójától megköveteli tanuljon. gyarapítsa szakmai ismereteit. Mindig, mindennap van valami, amit el kell intézni ahhoz, hogy rendben menjen a munka ennél a mozgalmas vállalatnál. Valamivel mindig jobb és jobb legyen, mint az előző napokon. B. E. Az 1921. évi mongol forradalom történelmi jelentősége Gazdag termés a szajoi’ Vörös Csepel Tsz-ben A szajoli Vörös Csepel Tsz- ben 350 hold átlagában 23 q-s őszi árpatermést értek el. 410 kh szárazművelésű kukorica negbízható becslés szerint kh-nként 50—60 q, 200 kh öntözött kukorica pedig 80 q csövestermést hoz. A szövetkezetiek tegnap reggelig 21 vagon gabonát adtak át az államnak; 300 holdon végeztek nyári mélyszántást. 50 kh területen pedig 100 vagon istállótrágyát szórtak ki. A SZOT és a Népművelési Intézet pályázati felhívása A Szakszervezetek Országos Tanácsának kulturális osztálya és a Népművelési Intézet pályázatot hirdet a nyári gyermekfoglalkoztatás módszereinek feldolgozására. A pályázat célja, hogy össze- gyűjtsék azokat a legjobb módszereket, amelyekkel a gyakorlatban valósítják meg a gyermekek sokoldalú, kultúrált, élményszerű szünidei foglalkoztatását Pályázhat minden pedagógus, ifjúsági vezető és minden olyan személy, aki nyári művelődési otthoni foglalkoztatást, napközit, vagy nyári táborozást vezet, illetve ilyen munW már végzett. A pályamunka módszertani tanulmány-jellegű legyen, s a következő kérdéseket dolgozza fel: a foglalkoztatás megszervezésének körülményei, a társadalmi szervek, iskolák, szülők együttműködése, létszám, anyagi feltételek, technikai lebonyolítás, vezetők kiválasztása, állandó, kiadja. alkalmi jellegű foglalkoztatás, a nevelési célok és a gyermekek igényeinek ösz- szehangolása. Részletesen dolgozzák fel a pályázók a nyári gyermekfoglalkoztatás szervezési, módszertani kérdéseit, vonják le következtetéseiket a kitűzött célok helyességéről. Az utóbbiak közül egy-egy kérdést külön is ki lehet dolgozni. Egy szerző több munkával is pályázhat. A pályázat jeligés: november 1-ig kell beküldeni a Népművelési Intézet módszertani osztályára. Budapest I.. Corvin tér 8 szám alá. A pályaműveket szakemberekből álló bizottság bírálja el. Az eredményt 1961. december 20-án hirdetik ki. A pályadíjak a következők: 2000 forintos első díj, két 1500—1500 forintos második díj. három 1000—1000 forintos harmadik díj. A legjobb tanulmányokat a SZOT illetve a Népművelési Intézet A z 1921. évi népi forradalom döntő jelentőségű esemény volt a mongol nép életében. Szétzúzta az imperialista és feudális elnyomást, megteremtette az ország függetlenségét és biztosította az igazi néphatalmat. A XX. század elejéig Mongólia az egyik legelmaradottabb ország volt a világon. A feudalizmus teljes egészében megőrződött. Az aratok — a közvetlen termelők osztálya — jobbágyi függőségben éltek, és az elemi emberi jogokat is nélkülözték. A reakció hosszantartó uralma azonban nem törte meg a moftgol nép szabad- : ságszerető szellemét. Az ara- j tok a történelem folyamán ! nem egyszer hősies fegyveres harcra keltek a nemzeti függetlenségért és a társadalmi igazságosságért. Az arat mozgalom azonban mindig vereséget szenvedett, mert nem támogatta a proletariátus, az egyetlen olyan osztály, amely következetesen meg tudja védelmezni az elnyomottak és kizsákmányoltak érdekeit. 1911-ben Mongólia lerázta a mandzsu igát és függetlenné vált. Ámde az aratok politikai szervezetlensége miatt a nemzeti szabadságharc gyümölcseit a hűbérurak szüretelték le. Mongólia függetlensége csupán látszólagosnak bizonyolt. Ezidőtől fogva erősödött az aratok mozgalma, s egyre közelebb került a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomhoz. A mongol és az orosz nép szoros kapcsolatba került, közvetlen kapcsolat jött létre az arat mozgalom és az orosz proletariátus forradalmi harca között. A Nagy Októberi Forradalom pedig megvilágította a mongol nép előtt az utat a nemzeti függetlenség és a társadalmi felszabadulás felé. A nép harcában az új életért élenjárt a Mongol Néppárt, amelyet Szuhe Bator és Csojbalszán alapított. Az első illegális forradalmi körök, amelyekből a párt létrejött, bonyolult és feszült belső és külpolitikai helyzetben kezdték meg működésüket A párt programjának kialakulásában nagyjelentőségű volt az arat forradalmárok látogatása Szovjet-Oroszor- szágban és történelmi találkozásuk V. I. Leninnel 1920 októberében. 1921 márciusában tartották meg a Mongol Néppárt I. kongresszusát, ahol jóváhagyták a párt programját, amely a marxizmus—leninizmus elvein alapult. 1 921. március 13-án a Néppárt Központi Bizottságának határozatára megalakult az ideiglenes népi kormány, amely a fegyveres felkelés vezérkara ’ett. Ez volt az új néphatalom csírája. Az új hatalom először az ország északi részeit szabadította fel a kínai militaristák uralma alóL 1921 márciusától júniusáig hajtotta végre az ideiglenes népi kormány a felszabadított területeken az első forradalmi és demokratikus intézkedéseket. Megszüntette a föld magán- tulajdonát, megteremtette a reguláris néphadsereget, kikiáltotta az általános egyenjogúságot, megszüntetett minden régi feudális előjogot és megkülönböztetést. 1921 júniusában és júliusában a néphadsereg a szovjet hadsereg alakulataival együtt szétzúzta a fehérgárdista bandákat és júliusban felszabadították a fővárost, Urgut. A feudális kormány megbukott, minden hatalom a népi kormány kezébe került. 1921. július 11-én nagy népünnepélyt tartottak Urguban, kihirdették az ország függetlenségét. Ázsia szivében megszületett a világ első népi demokratikus állama. Nehéz és sajátos feladat volt az új élet építése Mongóliában, ebben az elmaradott országban, ahol érintetlenül megmaradtak a hűbéri viszonyok, ahol nem volt ipar, nem volt vasút és az egyetlen gazdasági ág a külterjes nomád állattenyésztés volt. A forradalmat követő első években fokozatosan felszámolták a hűbéri rend összes intézményeit. Létrehozták a gazdasági élet állami és szövetkezeti szektorát. Államosították a kisüzemeket és a külföldi tőkekoncessziókat. Létrejött az értékesítési szövetkezet, az állami bank, A KÜLÖNÖSEMBER az új eljárás előnyét. Másnap reggel csoportja nevében a hitetlenkedők szeme közé vetette: — Mi vállaljuk. — Megőrültetek? — Ellenkezőleg. — Hát akkor? — Mi jót akarunk nemcsak magunknak, hanem nektek is. — Hogy-hogy? — Hát csak úgy — mondta és elkezdett magyarázni: nekünk bizony elég volt a kétkezi munkából. Üj gépeket kapunk. Csőrlőket a javítás alatt álló kocsik vontatásához. Villamos emelőberendezés is lesz. Meg aztán: itt van ez a badari rész. Nézzetek csak szét. össze-vissza tákolt ablaktalan vityilók. Nyakig ér a dudva, a gaz. Valóságos gyári dzsungel az egész..i MUNKATÁRSAI hallgatták. Volt, aki kétkedve fogadta szavát. Mások viszont „mellé álltak.” Mentek a művezetőkhöz: bevezetik az újfajta eljárást? Csak nem képzelik, hogy mi kimaradunk belőle? Nem is maradtak. Persze, nem ment minden simán, sok munkára, erőfeszítésre volt szükség, mire felépültek az új, világos műhelycsarnokok. Lendvai örömmel újságolja: — Harmadik hónapja dolgozunk az új eljárással. — Eredményesen. A régi két- három kocsi helyett naponta nyolcat javítunk ki: A családról beszélgetünk« feleségéről, aztán az ő gyermekkoráról. — Tudja mire emlékszem? Hogy nagy volt a család, a nincstelenség. Heten voltunk testvérek. Apám kétkezimun- kás. Állandó ricsaj, veszekedés. — Most biztosan nem perlekednek? — mondom. — Dehogynem. Szükséget igazán nem látunk, de azért baj mindig akad. A „közös” be lakunk. Apám volt házába. Régi épület, maholnap összedűléssel fenyeget. Emellett testvéreim is ki akarnak eburdalni. Az asszony állandóan veszekszik: „Miért nem intézkedem, hiszen 5 éve múlt, hogy beadtuk az igénylést. Mások már régen kaptak lakást, csak éppen mi nem.” így van ez, hiába. A családosoké az elsőség. Én meg nem szeretem a hangoskodást. Vígasztalom is az asszonyt: egyszer majd ránk is sok kerül. KÖZBEN elkészült az új kocsi. A munkások átgurít- ják az asztalosokhoz. Helyette újat állítanak a villamos emelőpadhoz. Néhány gombnyomás, s máris emeli a „csodálatos masina” a több tonnás teherkocsit. Kezdődhet a fékvonóberendezés, futóműcsere. — Ne haragudjanak — mondja —, szólít a kötelesség. Nem tudnám elnézni, hogy a többiek dolgoznak, én meg csak beszélgetek. Csóválom a fejem. Igazuk van munkatársainak: igazán különös ember. Azt is másoktól tudom meg. hogy háromszoros kiváló dolgozó. Arnóth József megvetették a közoktatás és az egészségvédelem alapját. Ezek az intézkedések megjavították a néptömegek helyzetét és a népi kormány köré tömörítették őket. A néphatalom gazdaság-politikája a forradalom első szakaszában főként az állat- tenyésztés fellendítésére irányult. Ez volt az a döntő láncszem, amely biztosította az ország termelőerőinek általános fellendülését. Az aratok gazdasági tevékenysége magasabb színvonalra emelkedett. Alig 20 év alatt 2,5- szeresére emelkedett a jószágállomány. A népi demokratikus forradalom első szakaszának sajátossága volt, hogy az anti- feudális és az antiimperia- iista forradalom feladataival (gyidőben a szocialista fórra dalom bizonyos feladatait is megoldotta. 1940 júniusában fogadta el a Nagy Népi Hurál a Mongol Népköztársaság új alkotmányát, amely az időközben végbement társadalmi és gazdasági változásokat tükrözte. Az új alkotmány hangsúlyozta, hogy a Mongol Népköztársaság a dolgozó aratok, a munkások és értelmiségiek állama, amely a szocializmus építésének útján fejlődik. A U- világháború idején a Mongol Népköztársaság hozzájárult a német fasizmus és a japán militariz- mus szétzúzásához. A háború után a fejlődés üteme rendkívül meggyorsult. 1948-ban Mongólia rátért a távlati tervek végrehajtására. Két ötéves tervet és egy hároméves tervet hajtott végre. 1948-tól 1960-ig. Szüntelenül fejlődött a nemzeti ipar. Az országos termelésnek 1940- ben még csak 17 százalékát szolgáltatta az ipar, ma már mintegy 50 százalékát. Mongólia állattenyésztő országból agrár-ipari országgá vált Végbement a mezőgazdaság gyökeres szocialista átalakítása. Az arat gazdaságok 99,6 százaléka szövetkezetbe tömörült Az új forradalmi vívmányokat az 1960-ban elfogadott új alkotmány szögezte le. Az új alkotmány szerint a Mongol Népköztársaság célja a szocializmus felépítésének betetőzése és a kommunista társadalom építése. A dicső mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a Mongol Népköztársaság dolgozói biztosan haladnak e cél megvalósítása felé. Z. I jurij Gagarint meghívták az NDK-ba Berlin (TASZSZ). — A Szabad Német Ifjúság Központi Bizottsága pénteken befejeződött berlini ülésszakának résztvevői levelet intéztek Jurij Gagarin őrnagyhoz, a Szovjetunió Hőséhez. Ebben meghívják, látogasson el az NDK fővárosába ez év őszén és tiszteletbeli vendégként vegyen részt az NDK ifjúságának kongresszusán. «— (MTI) „Űr utas" villamosok Szófiában Szófia (MTI). A Szputnyik elnevezésű gyorsjáratú villamosok után a bolgár főváros közlekedésébe bekapcsolódtak a Koszmonavt, „űrutas" villamosok. A Koszmonavt 22 méter hosszú kocsi, amely kétszáz ember szállítására alkalmas és berendezése lehetővé teszi a kalauz nélküli üzemeltetést. A villamos vezetője mikrofonon keresztül tájékoztatja az utaI sokat a megállókról és az útirányról. — A brigádvezetőt? — Igen. — Na aztán ahhoz mehet! Nagyon különös ember: nem 6zeret magáról beszélni. — A múltkor is — a Kossuth Rádió munkatársai — félnapig nyagatták, míg valamire való riportot összehoztak. A jelzett helyen ráakadtam Lendvai Istvánra. Éppen az egyik javítás alatt álló kocsi alvázát szerelték. A középmagas, erősen őszülő brigádvezető valóban szűkszavú. Életéről, munkájáról faggatom; s ő — szokásához híven — munkatársairól beszél. Dicséri Tóth A. Károly, Tóth Gyula, Boros László, Nász József és Szitás József alvázlakatosokat. Szívből, igazán örül annak, hogy segítségükkel az első félévben teljesítették a szocialista munkabrigádoknak meghatározott szintet. Beszélgetésünk közben sűrű bocsánatkérés közepette elszalad segíteni Boros Lacinak a vonókészülék szerelésében, vagy Nász Józsefnek a fékberendezés összeállításában! Szűkszavú, de erős akaratú, határozott embernek ismerik. AMIKOR a VII. b. osztályban évekkel ezelőtt szóbake- rült a szalagszerű javítás, a munkások tiltakoztak, hogy ők nem vállalják, féltek az újfajta munkától, az új normától, nagy volt a káosz.. ■. Lendvai István füléhez is eljutott a nagy lárma. Odament a művezetőhöz. ■— Magyarázd meg nekem A JÁRMŰJAVÍTÓ szinte minden munkása ismeri „a feleségről” szóló ' történetet. Az epizód színhelye az üzem VII. b. osztálya. Szereplői az ott dolgozó talvázlakato- sok. — A dolog úgy kezdődött — mesélik a munkások —, hogy a Len(dvai-brigádban kisegítésképpen dolgozott egy új munkás. Szegény feje nagyon bánatos volt, mivelhogy otthagyta a felesége. A brigádtagok megszánták az elhagyottat és vigasztalni próbálták: ne félj, megfizetünk annak a csalfa asszonynak. A szóbeszédet tett követte. Azon nyomban szereztek egy vasutastiszti egyenruhát és felöltöztették a főhőst. Közben különböző ürüggyel a hűtlen asszonyt a gyár kapuja elé csalták. Mikor megérkezett, az újdonsült tisztet „szemlére” a kapu elé küldték. Az meg, mint aki legjobban végzi dolgát, nagy komolykodva ellenőrizte a kartonlapokat, s még a kapusra is ráripakodott: miért tűri, hogy idegenek tartózkodjanak a gyár udvarán. Az asszony korán észrevette a változást és sírva, könyörögve kérte férjét: fogadja vissza, többet nem hagyja el. A tréfa a vártnál jobban sikerült. A főszereplők az említett kis hepiend után hűségesen kitartanak egymás mellett;. A történet után kíváncsi voltam a Lendvai-brigádra. Érdeklődtem: — Hol találom meg őket?
