Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

1961. Július T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SÜRGET AZ IDŐ Három év alatt né_»Y búza-nemzedék C " Szokatlan roH a kubikos talicska Gyorsítsuk meg az aratást, tarlóhántást és a nyári mélyszántást Vedrödy Gusztávnak a megyei tanács főagronómus áriak nyilatkozata A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya felülvizsgálta a jászberényi és a jászapáti járásban, valamint Jászbe­rény városban a mezőgazda- sági munkák menetét. Min­denütt azt tapasztaltuk — mondotta Vedrődy elvtárs, hogy a termelőszövetkeze­tekben a nyári betakarítási munkákat rendkívül nagy szorgalommal végzik. Véle­ményem szerint a kalászo­soknak eddig mintegy 50 százalékát learatták. Néhány termelőszövetke­zetben kimagasló eredmé­nyek is születtek. Dicséret illeti azokat a kombájneso- kat és aratógépkezelőket, akik fáradhatatlanul dolgoz­tak s így kimagasló teljesít­ményt értek el. Június 4.-ig a Jászberényi Gépállomás körzetében Szabó Antal kombáinos 250 kát, hold, Kiss P. János aratógépével pedig 282 hold termését ta­karította be. Kertész János a Jászkisérl Gépállomás kör­zetében 190 hold gabonát vá­gott le. Hasonló jó eredmé­nyek születtek a megye más területein is. Ebben az évben igen nehéz az aratás, mert a gabonák tekintélyes része megdőlt. De ha a munkakedvet és a lendületet figyelembe vesz- szük, mely minden szövetke­zetünkben igen csak meg van, az aratást megfelelő időben be tudjuk fejezni. Nem állunk azonban jól a talajmunkákkal. Azt hiszem, hogy sokan már elfelejtették azt a heroikus küzdelmet, melyet a múlt év végén az őszi mélyszántások érdeké­bert folytattunk. Elfelejtet­ték. hogy miiven sok nénzbe kerültek ezek a munkák. Ha ez nem így lenne, nem tör­ténhetne meg. hogy a gépál­lomásainkon és a termelő- szövetezeteinkben oly sok gép heverne kihasználatla­nul. Erről eevéhkánt a hely­színi ellenőrzések során is meewőTfWtiink. Az Alattvá- ni Génálinmáeon 5. a Jász­berényi Oénállomáson 28. a Jászkisérl nénállomáson pe­dig SO erőeán sorakozik fel Szinte érthetetlen, hogy az olyan jó termelőszövetke­zetnél is, mint a jászboldog- házi Aranykalász Tsz, ki­használatlan az erőgép. De sajnálatos azért is. mert ma még az erőgépek igen jó ta­lajmunkát végezhetnének, a föld ugyanis megfelelő ned­vességet tartalmaz. Miben rejlik a hibák oka? Egyes tsz-ek — helytelenül — azzal igyekeznek megma­gyarázni lemaradásukat, — hogy a kaparékokat még nem szedték össze. Persze azt mindenki tudja, hogy az olyan aratógép után, amely­re megfelelő embert ültet­tek, a kaparás teljesen feles­leges. Azzal is mentegetőz­nek, hogy a kombájnszalmát még nem értek rá lehúzni. Ez sem igényel sok munka­erőt. Tegyük fel azonban, hogy a kaparás elkerülhetet­len. A lemaradás akkor sem érthető, mert a kaparékot be lehet húzni a keresztek közé és így a tarlóhántást nagyon jól el lehet végezni. Szeretnék erre példát is felhozni. Az újszászi Szabad­ság Tsz-ben — ahová arány­lag elég rossz aratógépek és kombájnok kerültek — a tarlóhántás és a mélyszántás már megahaladia a 600 kát. holdat. Ez a példa is mutat­ja, hogy a hibát elsősorban a szemléletben kell keresni. Mit kell tennünk az elkö­vetkezendő napokban? Min­den erőgépet azonnal mun­kába kell állítani, mert erre minden lehetőség meg van. A járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályai és a gépállo­mások igazgatói szerezzenek érvényt a megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága határozatának, mely szerint a tarlót nyolc napon belül fel kell hántani, vagy azon nyá­ri mélyszántást kell végezni. A szántásokat éppúgy, mint a felhántott tarlókat hengerezzék meg, mert ha nem ezt teszik a talaj kiszá­rad és a későbbi munkákat kedvezőtlen körülmények között lehet rajta elvégezni. Jónéhány termelőszövet­kezetünkben felismerték a nyári mélyszántásban rejlő lehetőségeket, azonban kapa­citás híjján nem tudják azt elvégezni. Ugyanakkor más termelőszövetkezetek nem engedhetik meg maguknak, hogy a gépek kihasználatla­nul álljanak a brigád-szállá­saikon. A járási tanácsok mező- gazdasági osztályai és a gép­állomások igazgatói gondos­kodjanak arról, hogy a gé­nek ott fl7emeüenek, ahol a nvári munkákat szívesen végzik és ahol a szántási munkák feltétjeit biztosíta­ni tudják — feíezte be nyi­latkozatát Vedrődv Gusztáv. A fertődi Növénynemesíté- si és Növénytermesztési Ku­tató Intézet tény észkertjé­ben befejeződött a búza „aratása”. A sajátos betaka­rítás előtt gondos genetikai vizsgálatnak vetették alá a csaknem 2000 keresztezési származékot, majd kiválogat­ták közülük a néhányszáz legjobbat A nemesítés eddi­gi eredményeiből várhatóan ezek az anyatövek lesznek az új nagytermőképességű in­tenzív hazai búzafajta ősei. A most beérett hibridek magyar és olasz szülőpárok utódai. A magyar törzstől a hazai viszonyokhoz való al­kalmazkodást és erős szal­mát, az olaszoktól — a ná­lunk már nagyüzemi termesz­tésben is bevált Produttoré- tól, San Pastorétól és Fortu- notótól — a nagy termőké­pességet örökölték. De a kor­szerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeit kielégítő új magyar búzának rendelkez­nie kell egyéb fontos tulaj­donságokkal is, ezért már a szülők egy részében is vittek „idegen vért". Közelkeleti, déli fajtákkal korai érést és szárazságtűrést, szovjet bú­zákkal pedig fagyálló6ágot alakítottak ki bennük. A népgazdaság számára sürgős feladat mielőbbi meg­oldására a fertődi kutatóinté­zetben nemzedékcsere-gyorsí­tással nemesítik a búzát — (MTI) í/ Javul a szolnoki hal-ellátás Miért nincs hal Szolnokon? Hová viszik a városból? Ilyen — s ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták az utóbbi hó­napokban a halra éhes szol­noki lékosságot Kissé fur­csának is tűnt: a tiszaparti városban egyáltalán nem, vagy csak néha lehetett ha­lat kapni. A különös helyzet­re felfigyeltek az illetékesek is, s legutóbb a városi tanács végrehajtóbizottsága foglal­kozott a szolnoki Felszabadu­lás Halászati Tsz munkájá­val. A szövetkezet ezév június 27-ig 37 797 kiló halat fogott ki a Tiszából és a Körösből. Ez kétségkívül nagyon je­lentős mennyiség. Az is fi­gyelemreméltó, hogy ennek zömét — 31 072 kg-ot — köz­vetlenül a helyi lakosságnak értékesítettek. Ezt a meny- nyiséget azonban nem csu­pán Szolnokon hozták forga­lomba. A szövetkezetnek ugyanis 250 kilométernyi fo­lyószakasz területe van, s így a környező községek és vá­rosok ellátásáról is gondos­kodnia kell. A szövetkezet vezetőinek jelentése szerint a megye- székhelyen a tavaszi ünne­élnek, itt kint nem kell, csak akkor öltöznek fel, ha be­mennek a faluba. A falu és tanya között a távolság egy­re kisebb. Megépült már a bekötőút, építik a villanyhá­lózatot Tizenöt hold földje volt Palotai Dezsőnek, amikor belépett a termelőszövetke­zetbe. S most, hogy számol­gatjuk az udvaron a láncukat csörgető, csaholó kutyák kö­zelében, hogy mennyi is a család jövedelme, látom az arcokon, hogy a régi életre gondolnak. Arra az időre, amikor még az övéké volt itt a föld a tanya körül, s nem kellett vigyázni, hogy a pulykák, kacsák, csirkék ki ne bújianak a kerítésen. Milyen volt az a másik élet? Nem a munka az érdekes, nem a hajnaltól késő estig tartó robot. Hiszen a paraszt- ember nem takarékoskodott az erejével, nem számolta, hogy mennyit dolgozik a föl­dön, a napon, a szélben, azt sem, hogy mikor kel, mikor tér nyugovóra. Csak azt szá­molta, csak az számított, hogy mennyit keresett. Leülök a folyosó alacsony lépcsőjére és előveszem a füzetemet. Az asszony arcán ismét fellobban a bizalmat­lanság fénye. — Számoljunk — mondom és Palotai rögtön rááll Nem tudja még, hogy mennyi lesz a végeredmény, ö sosem ve­zetett könyvet, nem írta fel a bevételt, kiadást. Most, hogy a szövetkezetben dolgozik a család, természetesen tudják pontosan fillérre, hogy meny­nyit kei esnek. De azelőtt? pekre — husvétra, április 4-re, május 1-re — 770 kiló halat adtak eL Biz nem nagy mennyiség. A lakosság nem a 10—20 kilós, hanem a kisebb súlyú, 0,80—3 kilós halakat j keresi. S épp ezekből volt a : tavaszi idényben a legna- j gyobb hiány. A halászati ti- j lalom leteltével már javult a szolnoki ellátás. Az említett okokhoz hozzá­járult az is, hogy a Felsza­badulás Halászati Tsz-nek Budapesten a Népszínház ut­cában halászcsárdája műkö­dik, melynek hal-ellátásáról szintén ő gondoskodik. A vá­rosi tanács VB a szövetkezet munkájának értékelésénél ezt is figyelembe vette. A pesti halászcsárda működtetése elő­segíti, hogy a szövetkezet magas munkaegységrészese­dést tudjon osztani tagjainak. A VB-határozat azonban megállapítja, hogy a szövet­kezetnek elsősorban a város lakosságának ellátásáról kell gondoskodnia. — máthé — rában még egyszer annyi ba­romfit nevelt, s vitt a piac­ra, eladott ezenkívül a tojás­ból, krumpliból, gyümölcsből s ezért kapott ismét 15 ezer Ft-ot. Tehát az összes jöve­delme tizenöt hold földről nem tett ki többet 40 ezer Ft-nál, amiből azonban le kell számítani még az adót is, ami elég jelentős összeg. Tehát ma mintegy 20 ezerrel keres többet a család. Az asszony nézi a papírt, a számokat. Aztán lassan utánaszámol minden tételnek. Maga se hiszi. Ök nem gon­doltak erre soha. S most se gondol rá, mert azt hajto­gatja: bizony azelőtt tele volt a kamra meg a padlás kuko­ricával, búzával. Most meg nincs semmi. Búzával, kukoricával való­ban nincs tele kamra és paj­ta, de kapnak minden hónap­ban 10 Ft előleget munkaegy­ségenként S mivel a család száz munkaegységet szerez havonta, átlagosan ezer forint készpénzt kapnak kézhez. Azelőtt ez nem volt. — Ez négyüké ám, így ve­gye — néz rám az asszony, de a hangja már csendesebb. Hozzá is teszi kissé később: Igaz. azelőtt is kimentünk néha öten is a földre, ha sür­getett a munka. Én most nem dolgozom a földön. Amikor elteszem a noteszt, kissé felenged a bizalmatlan­sága. Azt mondja: — Csak mindig így ma­radna. Mit gondol? Palotai bólogat, nem szól. A kutyák éktelen csaholá- sától kísérve hagyom el a tanyát A tábort vasárnap nyitották meg. Ezen a napon osztották ki a munkaruhákat és a szerszámokat A diákok azonnal, be is öltöztek és tréfásan ugratták egymást. — »Azt hit­tem hogy szorít majd a csizmám, legalább is ezzel ijeszt gettek a többiek — mondotta Varga László, a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tanulója. — S jót nevettünk, mi­kor kiderült: valójában nagy lett a csizma... Hajnali 4-kor ébred a tábor. A zuhany friss vize kimoss a szemektől az álmot, a lustaságot... Jöhet a „kondiéit nált” reggeli, kezdődhet a munka. Reggel 6-tól déli 1: óráie ássák a csatornát az ifjú építők A munkát napról napra könnyebbnek érzik, s a tenyereken az első napi vízhólyagok nak talán már nyoma is alig akad ...? A kiadós ebéd után gazdag délutáni .progran várja minden nap a tábor lakóit. Persze jut idő azért az egyéni kedvtelésekre is. — Lázár Csaba a Karcagi Gábor Aron Gimnázium tanulóin példán! kedves tangóharm- trikójától még a táborban sem válik meg. Társai Is szív sen hallgatták rögtpnzef buugviasenyeit, (bubor—csíkos) írjuk tehát: tizenöt hold földje volt. Annak legalább 33 százalékán termelt búzát, ez volt az előírás, kötelezővé Is tette a tanács. Ha jó esz­tendő volt, akkor az öt hold búzaföldön megtermett az öt­ven mázsa búza. De ez csak kimondottan jó esztendőben, különben nem termett több nyolc mázsánál holdanként. De vegyük a jó esztendőt. Az ötven mázsa búzából hat má­zsa kellett vetőmagnak. Ha leszámítjuk a cséplőrészt, semmiesetre sem maradt több negyven mázsánál. A búza­termés pénzértéke tehát nem volt több 8 ezer Ft-nál. Menjünk tovább: öt holdon kukoricát is termelt. Erről száz mázsa kukoricát hordott le ősszel. Ennek a felét hiz­lalásra és baromfietetésre, vagy abraknak használta fel. A kukoricánál 15 ezer Ft-nál nem pénzelt többet. Maradt még öt hold földje. Ebből egy hold kellett zöld takarmánynak, silónak, mis- lingnek. A másik holdon lu­cernát, herét, bükkönyt, mu­hart vagy más takarmány­félét termesztett. Maradt még három hold földje. Két holdat megettek a lovak. Ez a leg­kevesebb. A maradék egy holdon krumplit, zöldségfélét termesztett Ha egész opti­mistán számolunk, vegyünk még egy hold répaföldet is, mert zöldborsóra és más zöldségtermesztésre nem kö­tött szerződést a rossz szál­lítási viszonyok miatt. Vegyük hát számításba csu­pán az. egy hold cukorrépát s azt, hogy egyéni gazda ko-

Next

/
Thumbnails
Contents