Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-07 / 158. szám
1961. Július T. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SÜRGET AZ IDŐ Három év alatt né_»Y búza-nemzedék C " Szokatlan roH a kubikos talicska Gyorsítsuk meg az aratást, tarlóhántást és a nyári mélyszántást Vedrödy Gusztávnak a megyei tanács főagronómus áriak nyilatkozata A megyei tanács mezőgazdasági osztálya felülvizsgálta a jászberényi és a jászapáti járásban, valamint Jászberény városban a mezőgazda- sági munkák menetét. Mindenütt azt tapasztaltuk — mondotta Vedrődy elvtárs, hogy a termelőszövetkezetekben a nyári betakarítási munkákat rendkívül nagy szorgalommal végzik. Véleményem szerint a kalászosoknak eddig mintegy 50 százalékát learatták. Néhány termelőszövetkezetben kimagasló eredmények is születtek. Dicséret illeti azokat a kombájneso- kat és aratógépkezelőket, akik fáradhatatlanul dolgoztak s így kimagasló teljesítményt értek el. Június 4.-ig a Jászberényi Gépállomás körzetében Szabó Antal kombáinos 250 kát, hold, Kiss P. János aratógépével pedig 282 hold termését takarította be. Kertész János a Jászkisérl Gépállomás körzetében 190 hold gabonát vágott le. Hasonló jó eredmények születtek a megye más területein is. Ebben az évben igen nehéz az aratás, mert a gabonák tekintélyes része megdőlt. De ha a munkakedvet és a lendületet figyelembe vesz- szük, mely minden szövetkezetünkben igen csak meg van, az aratást megfelelő időben be tudjuk fejezni. Nem állunk azonban jól a talajmunkákkal. Azt hiszem, hogy sokan már elfelejtették azt a heroikus küzdelmet, melyet a múlt év végén az őszi mélyszántások érdekébert folytattunk. Elfelejtették. hogy miiven sok nénzbe kerültek ezek a munkák. Ha ez nem így lenne, nem történhetne meg. hogy a gépállomásainkon és a termelő- szövetezeteinkben oly sok gép heverne kihasználatlanul. Erről eevéhkánt a helyszíni ellenőrzések során is meewőTfWtiink. Az Alattvá- ni Génálinmáeon 5. a Jászberényi Oénállomáson 28. a Jászkisérl nénállomáson pedig SO erőeán sorakozik fel Szinte érthetetlen, hogy az olyan jó termelőszövetkezetnél is, mint a jászboldog- házi Aranykalász Tsz, kihasználatlan az erőgép. De sajnálatos azért is. mert ma még az erőgépek igen jó talajmunkát végezhetnének, a föld ugyanis megfelelő nedvességet tartalmaz. Miben rejlik a hibák oka? Egyes tsz-ek — helytelenül — azzal igyekeznek megmagyarázni lemaradásukat, — hogy a kaparékokat még nem szedték össze. Persze azt mindenki tudja, hogy az olyan aratógép után, amelyre megfelelő embert ültettek, a kaparás teljesen felesleges. Azzal is mentegetőznek, hogy a kombájnszalmát még nem értek rá lehúzni. Ez sem igényel sok munkaerőt. Tegyük fel azonban, hogy a kaparás elkerülhetetlen. A lemaradás akkor sem érthető, mert a kaparékot be lehet húzni a keresztek közé és így a tarlóhántást nagyon jól el lehet végezni. Szeretnék erre példát is felhozni. Az újszászi Szabadság Tsz-ben — ahová aránylag elég rossz aratógépek és kombájnok kerültek — a tarlóhántás és a mélyszántás már megahaladia a 600 kát. holdat. Ez a példa is mutatja, hogy a hibát elsősorban a szemléletben kell keresni. Mit kell tennünk az elkövetkezendő napokban? Minden erőgépet azonnal munkába kell állítani, mert erre minden lehetőség meg van. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai és a gépállomások igazgatói szerezzenek érvényt a megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága határozatának, mely szerint a tarlót nyolc napon belül fel kell hántani, vagy azon nyári mélyszántást kell végezni. A szántásokat éppúgy, mint a felhántott tarlókat hengerezzék meg, mert ha nem ezt teszik a talaj kiszárad és a későbbi munkákat kedvezőtlen körülmények között lehet rajta elvégezni. Jónéhány termelőszövetkezetünkben felismerték a nyári mélyszántásban rejlő lehetőségeket, azonban kapacitás híjján nem tudják azt elvégezni. Ugyanakkor más termelőszövetkezetek nem engedhetik meg maguknak, hogy a gépek kihasználatlanul álljanak a brigád-szállásaikon. A járási tanácsok mező- gazdasági osztályai és a gépállomások igazgatói gondoskodjanak arról, hogy a gének ott fl7emeüenek, ahol a nvári munkákat szívesen végzik és ahol a szántási munkák feltétjeit biztosítani tudják — feíezte be nyilatkozatát Vedrődv Gusztáv. A fertődi Növénynemesíté- si és Növénytermesztési Kutató Intézet tény észkertjében befejeződött a búza „aratása”. A sajátos betakarítás előtt gondos genetikai vizsgálatnak vetették alá a csaknem 2000 keresztezési származékot, majd kiválogatták közülük a néhányszáz legjobbat A nemesítés eddigi eredményeiből várhatóan ezek az anyatövek lesznek az új nagytermőképességű intenzív hazai búzafajta ősei. A most beérett hibridek magyar és olasz szülőpárok utódai. A magyar törzstől a hazai viszonyokhoz való alkalmazkodást és erős szalmát, az olaszoktól — a nálunk már nagyüzemi termesztésben is bevált Produttoré- tól, San Pastorétól és Fortu- notótól — a nagy termőképességet örökölték. De a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeit kielégítő új magyar búzának rendelkeznie kell egyéb fontos tulajdonságokkal is, ezért már a szülők egy részében is vittek „idegen vért". Közelkeleti, déli fajtákkal korai érést és szárazságtűrést, szovjet búzákkal pedig fagyálló6ágot alakítottak ki bennük. A népgazdaság számára sürgős feladat mielőbbi megoldására a fertődi kutatóintézetben nemzedékcsere-gyorsítással nemesítik a búzát — (MTI) í/ Javul a szolnoki hal-ellátás Miért nincs hal Szolnokon? Hová viszik a városból? Ilyen — s ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták az utóbbi hónapokban a halra éhes szolnoki lékosságot Kissé furcsának is tűnt: a tiszaparti városban egyáltalán nem, vagy csak néha lehetett halat kapni. A különös helyzetre felfigyeltek az illetékesek is, s legutóbb a városi tanács végrehajtóbizottsága foglalkozott a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz munkájával. A szövetkezet ezév június 27-ig 37 797 kiló halat fogott ki a Tiszából és a Körösből. Ez kétségkívül nagyon jelentős mennyiség. Az is figyelemreméltó, hogy ennek zömét — 31 072 kg-ot — közvetlenül a helyi lakosságnak értékesítettek. Ezt a meny- nyiséget azonban nem csupán Szolnokon hozták forgalomba. A szövetkezetnek ugyanis 250 kilométernyi folyószakasz területe van, s így a környező községek és városok ellátásáról is gondoskodnia kell. A szövetkezet vezetőinek jelentése szerint a megye- székhelyen a tavaszi ünneélnek, itt kint nem kell, csak akkor öltöznek fel, ha bemennek a faluba. A falu és tanya között a távolság egyre kisebb. Megépült már a bekötőút, építik a villanyhálózatot Tizenöt hold földje volt Palotai Dezsőnek, amikor belépett a termelőszövetkezetbe. S most, hogy számolgatjuk az udvaron a láncukat csörgető, csaholó kutyák közelében, hogy mennyi is a család jövedelme, látom az arcokon, hogy a régi életre gondolnak. Arra az időre, amikor még az övéké volt itt a föld a tanya körül, s nem kellett vigyázni, hogy a pulykák, kacsák, csirkék ki ne bújianak a kerítésen. Milyen volt az a másik élet? Nem a munka az érdekes, nem a hajnaltól késő estig tartó robot. Hiszen a paraszt- ember nem takarékoskodott az erejével, nem számolta, hogy mennyit dolgozik a földön, a napon, a szélben, azt sem, hogy mikor kel, mikor tér nyugovóra. Csak azt számolta, csak az számított, hogy mennyit keresett. Leülök a folyosó alacsony lépcsőjére és előveszem a füzetemet. Az asszony arcán ismét fellobban a bizalmatlanság fénye. — Számoljunk — mondom és Palotai rögtön rááll Nem tudja még, hogy mennyi lesz a végeredmény, ö sosem vezetett könyvet, nem írta fel a bevételt, kiadást. Most, hogy a szövetkezetben dolgozik a család, természetesen tudják pontosan fillérre, hogy menynyit kei esnek. De azelőtt? pekre — husvétra, április 4-re, május 1-re — 770 kiló halat adtak eL Biz nem nagy mennyiség. A lakosság nem a 10—20 kilós, hanem a kisebb súlyú, 0,80—3 kilós halakat j keresi. S épp ezekből volt a : tavaszi idényben a legna- j gyobb hiány. A halászati ti- j lalom leteltével már javult a szolnoki ellátás. Az említett okokhoz hozzájárult az is, hogy a Felszabadulás Halászati Tsz-nek Budapesten a Népszínház utcában halászcsárdája működik, melynek hal-ellátásáról szintén ő gondoskodik. A városi tanács VB a szövetkezet munkájának értékelésénél ezt is figyelembe vette. A pesti halászcsárda működtetése elősegíti, hogy a szövetkezet magas munkaegységrészesedést tudjon osztani tagjainak. A VB-határozat azonban megállapítja, hogy a szövetkezetnek elsősorban a város lakosságának ellátásáról kell gondoskodnia. — máthé — rában még egyszer annyi baromfit nevelt, s vitt a piacra, eladott ezenkívül a tojásból, krumpliból, gyümölcsből s ezért kapott ismét 15 ezer Ft-ot. Tehát az összes jövedelme tizenöt hold földről nem tett ki többet 40 ezer Ft-nál, amiből azonban le kell számítani még az adót is, ami elég jelentős összeg. Tehát ma mintegy 20 ezerrel keres többet a család. Az asszony nézi a papírt, a számokat. Aztán lassan utánaszámol minden tételnek. Maga se hiszi. Ök nem gondoltak erre soha. S most se gondol rá, mert azt hajtogatja: bizony azelőtt tele volt a kamra meg a padlás kukoricával, búzával. Most meg nincs semmi. Búzával, kukoricával valóban nincs tele kamra és pajta, de kapnak minden hónapban 10 Ft előleget munkaegységenként S mivel a család száz munkaegységet szerez havonta, átlagosan ezer forint készpénzt kapnak kézhez. Azelőtt ez nem volt. — Ez négyüké ám, így vegye — néz rám az asszony, de a hangja már csendesebb. Hozzá is teszi kissé később: Igaz. azelőtt is kimentünk néha öten is a földre, ha sürgetett a munka. Én most nem dolgozom a földön. Amikor elteszem a noteszt, kissé felenged a bizalmatlansága. Azt mondja: — Csak mindig így maradna. Mit gondol? Palotai bólogat, nem szól. A kutyák éktelen csaholá- sától kísérve hagyom el a tanyát A tábort vasárnap nyitották meg. Ezen a napon osztották ki a munkaruhákat és a szerszámokat A diákok azonnal, be is öltöztek és tréfásan ugratták egymást. — »Azt hittem hogy szorít majd a csizmám, legalább is ezzel ijeszt gettek a többiek — mondotta Varga László, a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tanulója. — S jót nevettünk, mikor kiderült: valójában nagy lett a csizma... Hajnali 4-kor ébred a tábor. A zuhany friss vize kimoss a szemektől az álmot, a lustaságot... Jöhet a „kondiéit nált” reggeli, kezdődhet a munka. Reggel 6-tól déli 1: óráie ássák a csatornát az ifjú építők A munkát napról napra könnyebbnek érzik, s a tenyereken az első napi vízhólyagok nak talán már nyoma is alig akad ...? A kiadós ebéd után gazdag délutáni .progran várja minden nap a tábor lakóit. Persze jut idő azért az egyéni kedvtelésekre is. — Lázár Csaba a Karcagi Gábor Aron Gimnázium tanulóin példán! kedves tangóharm- trikójától még a táborban sem válik meg. Társai Is szív sen hallgatták rögtpnzef buugviasenyeit, (bubor—csíkos) írjuk tehát: tizenöt hold földje volt. Annak legalább 33 százalékán termelt búzát, ez volt az előírás, kötelezővé Is tette a tanács. Ha jó esztendő volt, akkor az öt hold búzaföldön megtermett az ötven mázsa búza. De ez csak kimondottan jó esztendőben, különben nem termett több nyolc mázsánál holdanként. De vegyük a jó esztendőt. Az ötven mázsa búzából hat mázsa kellett vetőmagnak. Ha leszámítjuk a cséplőrészt, semmiesetre sem maradt több negyven mázsánál. A búzatermés pénzértéke tehát nem volt több 8 ezer Ft-nál. Menjünk tovább: öt holdon kukoricát is termelt. Erről száz mázsa kukoricát hordott le ősszel. Ennek a felét hizlalásra és baromfietetésre, vagy abraknak használta fel. A kukoricánál 15 ezer Ft-nál nem pénzelt többet. Maradt még öt hold földje. Ebből egy hold kellett zöld takarmánynak, silónak, mis- lingnek. A másik holdon lucernát, herét, bükkönyt, muhart vagy más takarmányfélét termesztett. Maradt még három hold földje. Két holdat megettek a lovak. Ez a legkevesebb. A maradék egy holdon krumplit, zöldségfélét termesztett Ha egész optimistán számolunk, vegyünk még egy hold répaföldet is, mert zöldborsóra és más zöldségtermesztésre nem kötött szerződést a rossz szállítási viszonyok miatt. Vegyük hát számításba csupán az. egy hold cukorrépát s azt, hogy egyéni gazda ko-
