Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-29 / 177. szám

1961. Július 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ' Mikor szűnik meg a kettősség a városok kereskedelmi hálózatában? A KERESKEDELMI háló­zat kettőssége, az állam és szövetkezeti kereskedelem egyidejű jelenléte megyénk városaiban néha zavarokat is o1 Szolnokot és Túrkevét ki.jve ugyanis minden vá­rosban párhuzamosan megta­lálhatók az állami- és szövet­kezeti boltegységek mind az iparcikk, mind az élelmiszer szakmában. Karcagon példá­ul mindkét szektornak külön- külön vannak konfekció-, kö­tött- és vasáru üzletei. Bár az állami kereskedelem já- tékszaküzletet tart fenn, az fmsz áruházban is lehet já­tékot kapni. Jászberényben fmsz textilbolt is működik az állami szaküzlet mellett. Ha­sonló a helyzet Mezőtúr, Kisújszállás és Törökszent- miklós városokban is. Talán mondani sem kell, hogy a párhuzamosság jelen­tős árufelhalmozódáshoz ve­zetett. A kelleténél több ru­ha, kötöttáru, háztartási cikk és műszaki áru hever a rak­tárakban. A megye egyes he­ly eift a szükségletnél na­gyobbak az árukészletek, ugyanakkor bizonyos cikkfé­leségekből másutt hiány je­lentkezhet. A megyei tanács kereske­delmi osztálya 1960 végén a megye minden helységében felülvizsgálta az egy lakosra jutó árukészleteket. Ez a fel­mérés szemléltetően igazolja a túlzott felhalmozódást. íme, néhány jellemző adat: Kar­cagon csaknem 800, Török- szentmiklőson 752, Jászbe­rényben 696 forint értékű raktáron lévő iparcikk- és élelmiszeráru jut egy lakos­ra Amíg a 14 000 lakosú Kis­újszálláson 730, addig a 11 000 lakosú Jászárokszálláson csak 356 forint értékű, tehát nem egész felényi áru jut lako­sonként. Mindjárt hozzáte­hetjük, hogy a nagy jászsági község az átlagosnál fejlet­tebb kereskedelmi hálózattal rendelkezik. De az előbbiek­nél kettős kereskedelmi egy­ségek, az utóbbinál csak szö­vetkezeti boltok működnek. Sokkal kevesebb az áru­készlet a kisebb községekben. Jásztelken 286, Zagvvaréka- son 268, Tiszabőn 257 forint értékű áru jut lakosonként Igaz, a falusi boltokban a ke­reslet is kisebb, de a városok javára mégis túlzott az elto- lódáa A fölösleges készletek fel- halmozódását az egészségte­len versenykonkurencia is elősegítette. Mindkét szektor kereskedelmi vezetői az átla­gosnál nagyobb mennyiségű keresett '— úgynevezett ku- rens — cikket küldtek a vá­rosokba. A földművesszövet­kezeti boltok nem akartak le­maradni az államiak mögött, ezért ők is fokozták a kész­letezést. Esetenként talán a falu rovására is. Pedig ren­deltetés szerint elsősorban a falusi lakosság ellátásával kellene foglalkozniuk. Lőkös Miklóstól, a MÉSZÖV kereskedelmi főosztály veze­tőjétől hallottuk: „Ez év első négy hónapjában a megyében átlagosan 7,9, Karcagon 14,9 liter sört adtunk el szemé­lyenként”. Nem hinnénk, hogy a falusi lakosság sör iránti kereslete megcsappant volna. De ^állni akarták a versenyt” az állami vendég­látó egységekkel. Budai Mi­hály, az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója szintén elítélően nyilatkozott a két szektor közötti helyte­len versenyről: „Több lesz az inkurens árunk”. AZ ILLETÉKES szervek javaslatára ez év elején Tö- rökszentmiklőson, a közel­múltban pedig Kisújszálláson rendezték a két szektor pár­huzamos szaküzleteit. Megál­lapodás született, hogy bizo­nyos cikkféleségeket melyik szektor boltjai árusítanak. Kisújszálláson például a KTSKER ruházati-, konfek­ció-, cipő-, műszaki- és villa­mossági cikkeket, az fmsz kö­tött- és divatáru, üveg és porcelánárukat forgalmaz üz­leteiben. A kereskedelmi berkekben már hónapok óta besz°'nek a közel ffő átszervezésről Az elárusítok találgatják: vajon melyik szektor marad meg városukban és hol fognak dolgozni. Emiatt a jelenlegi állapot nem hasznos, mert el­vonja az emberek figyelmét és akadályozza a forgalom zavartalan lebonyolítását. Az átszervezésre a kereske­delem két szektorának veze­tői is számítanak. Óvatosab­bak, s a lehetőség szerint húzzák-halasszák a szüksé­ges beruházásokat. Kirívó példa erre a MÉSZÖV esete. A kisújszállási kötöttáru üz­let részére korszerű berende­zést rendeltek egy kisiparos­nál. A bolt méreteire készült szép, fényezett keményfa be­rendezés hónapok óta vár az elszállításra, A 100 000 forint értékű felszerelés a legszebb üzletek közé emelné az illető boltot De nem került Kisúj­szállásra. Annak ellenére sem, hogy a kisúji földmű­vesszövetkezet szállította a nyersanyagot és fizette ki a Olyan errefelé a hat/lr, mint egy színes kendő. Fod­rozok a sok kis földbevájt ön- tözőcsatoma, s a pontosan téglalapalakú területeken — melyeket körülfolyik az él­tető víz — ott zöldellik a paprika, pirosodik a paradi­csom. S mint a kendő leg­szebb virágai, úgy hajladoz­nak a lányok, asszonyok, akik kora reggeltől késő estig Ut dolgoznak a kertészetben. A paprikaföld szélében lá­nyok tartanak rövid pihenőt, lekuporogva az egyik föld­— Televíziómérnök szeretnék lenni. Ez csak természetes? — mondja Kiss Margit. halomra. Olyan 16—IS év kö­rüliek. — Elfáradtak, lányok? — kérdem az üdvözlés után. — Csak egy kicsit — ne­vetnek. S ez a nevetés olyan friss, olyan gyöngyöző, hogy a mondásnak az ellenkezőjét hihetem. — Korán kezdtek? “ Reggel hatkor. Estig csak megleszünk ezzel a te­rülettel — mutat körbe egy szőke, nyelves kislány. ö a hangadó a brigádban. Egyébként — amint később kiderült — Szabó Erzsébet­nek hívják. Mindig vidám, mindig nevetős. Iványi Zsu­zsa, aki mellette ül, már in­kább elpirul és szerényked­vé hallgat, amikor az udvar- lók után érdeklődöm. — Az én gavallérom ott van, ahol a nap nem süt — szól Erzsiké. Nagy nevetés er­re a kijelentésre a válasz. S amikor látja kérdő, nemértő tekintetemet, megmagyaráz-' zo: — A termelőszövetkezet kétéves állattenyésztési szak­iskolára küldte. Most Szolno­kon dolgozik valamilyen törzsállattenyésztő irodában. Pontosan nem tudom még, hol. Egyébként magas, szőke, göndörhajú. Csinos fiú — te­szi hozzá huncutkodva. — Mindig fogyunk... Az ősszel is mentek férjhez lá­nyok a csoportból, a tavaszon is... Csak még mi nem me­gyünk — teszi hozzá búsan Sass Ilona. — Ez a kijelentés aztán újabb nevetésre ad al­kalmat. Feltűnő, hogy a lá­nyok csoportjában csak egy kislány hallgat. Megszólítom, zavartan néz rám. munkadíj egy részét A MÉSZÖV illetékesei úgy dön­töttek: nem hagyják „államo­sítani”, ezért inkább Jász- árokszállásra viszik. Lőkös Miklós főosztályvezető azzal indokolta: * Jászárokszálláson nagyobb arányban fejlesz­tünk”. Később kénytelen volt elismerni: «.Vannak néha helytelen dolgok is”. A MEGYEI TANÁCS vég- rehajtóbizottsága egy hónap­pal ezelőtt helyes határozatot fogadott el a kettősség meg­szüntetésére, a városi keres­kedelmi hálózat átszervezésé­re. A határozatot, mint javas­latot jóváhagyás, illetve dön­tés végett felterjesztették a Belkereskedelmi Miniszté­riumba és a SZŐ VOSZ-hoz. Jó lenne, ha az illetékesek mielőbb kimondanák a végső szót, s ezzel megszüntetnék a jelenlegi állapotot. Máiké László — Én még csak két hete járok ki dolgozni. Én vagyok a szövetkezet legfiatalabb tagja. Horti Erzsiké most végezte a nyolc általánost a Bercsényi úti iskolában. Pár nappal ez­előtt lépett be a szövetkezet­be, s most jólesően mondja: — Már körülbelül húsz munkaegységem van. A munkaegység szóra az­tán felkerekednek a lányok. Sajnos, vége a beszélgetés­nek. mert sürget a munka. Ve búcsúzóul még hozzáte­szik: menjek el a szövetke­zet fiataljaival együtt Mátra­házára — merthogy odamen­nek a közeljövőben kirándul­ni — és akkor útközben lesz idő bőven beszélgetésre, • Távolról vidám nótát hoz a szél. Rövid séta, s már a má­sik lánybrigádot köszöntőm. •— Mi nem vagyunk a Kos­suth tagjai — mondják, mi­kor a szövetkezetben folyó munkákról érdeklődöm. Ki­derül, hogy a Bercsényi úti iskola, a leánygimnázium és a fiúgimnázium diákjai ők, nyári szünidejüket töltik a szövetkezetben. Jól jön az a kereset, amit munkaegysé­genként kapnak, aztán meg nem is olyan nagyon nehéz a munka itt, a kertészetben. — Mi azért jövünk ide dol­gozni. mert a Kossuth Ter­melőszövetkezet patronálja a mi iskolánkat — mondja Ambrus Ilonka. Kiss Margit, aki most megy negyedik gimnáziumba, arról magyaráz, milyen jól keres­nek a szövetkezetben. Har­minc forintot kapnak egy munkaegységre. Egyébként ő televiziómémök szeretne len­ni, A diáklányoktól párszáz méterrel odébb feketekendős fejek hajlonganak a pirosló paradicsom fölé. Hat asszony dolgozik itt egymás mellett. — Mink már öregebbek vagyunk. Jobb szeretünk kü­lön dolgozni. Nem tudunk mink a fiatalokkal beszélget­ni — mondják. — Sok asszony dolgozik 1 színjátszás statisztikája Ä magyar színházak 1950- ben összesen 6113 előadást tartottak mintegy két és fél­millió néző előtt. 1960-ban 12 089 színházi előadást több mint ötmillió látogató tekin­tett meg. Nagymértékben megnövekedett a falusi elő­adások száma. Falun az el­múlt esztendőben összesen száz különböző darab került a színpadokra. A magyar színpadokon 1960-ban összesen 303 szín­padi alkptás volt műsoron, ebből 175 prózai, 54 zenés és 34 operaelőadást és 40 egyéb előadást tartottak. A Ma­gyarországon először műso­ron lévő darabok száma ta­valy 64 volt. A színházak 1960-ban — többek között — 69 klasszikus és régi, 40 új magyar, 18 szovjet, 13 népi demokratikus színdarabot tűztek műsorukra. A prózai darabok aránya az elmúlt évben emelkedett, kevesebb zenés vígjátékot és operettet játszottak. Az 1961-es évben a buda­pesti és vidéki színházak együttesen 68, Magyarorszá­gon még nem játszott dara­bot mutattak be. (MTI) ebben a szövetkezetben? Alacsonytermetü asszony adja meg a választ: — Kilencvennyolcán. — Szép ez a kertészet. *— Van itt úgy látom, minden. — Van — bólint helyben­hagy ólag, tm de meg is dolgo­zunk vele. Paprikát, paradi­csomot, tököt, uborkát, kara­lábét, dohányt termelünk. «— A néni a munkacsapat­vezető? — Én. — Majd kisvártatva hozzáteszi: — Föld nélkül léptem be a közösbe. Azelőtt — Éppen elég volt kilenc gye­reket özvegyen felnevelnem. napszámba jártam. Ügy tar­tottam el a kilenc gyereke­met, mivel hogy 18 éve öz­vegy vagyok. özvegy Palotai Istvánné — mert róla van szó — aztán szívesen magyarázza, hogy itt, a szövetkezetben megbe­csülik a magafajta időt asz- szonyokat is. — A szombat az mindig szabad. Akkor el tudjuk vé­gezni a ház körül is a tenni­valókat. Kilencven holdas a kerté­szet. S ezt a területet a jász­berényi Kossuth Termelőszö­vetkezet vezetősége teljesen az asszonyokra bízta. S azok meg is állják a helyüket be­csülettel. Nem fogynak ki a munkából, sem a szíves szó­ból. Dolgosak. Vidámak. Ked­vesek. Szöveg: Varga Viktória Fotó: Csíkos Ferenc SZÍNES KENDŐ Ebédel az asszonybrigád. Előrelátóan — a kosos ügyért Tanácskoznak a pártszervezetek A jászberényi Rákóczi Tsz taggyűlésén Torma Imre elv­társ, a párttitkár, rövid be­számolójában az időszerűek közül is a legfőbb feladato­kat foglalta össze. Megdicsér­te azokat, akik szorgalmasak, s erre biztatott, ösztönzött mindenkit. Elmondta többek között, s ezt a hozzászólók is megerősí­tették, hogy a Bakonyi-bri­gád tagjai sohasem a mun­kát igazítják az órához, ha­nem fordítva, az órát a mun­kához. Ha a kapálás, a rako­dás, vagy bármi más is meg­kívánja, egy-két órával min­denkor megnyújtják a „mű­szakot.” így biztosították, hogy tsz-ü-k a járásban az el­sők között fejezhette be az aratást. Kiszámították, hogy a brigád minden tagja ha­vonta átlag 24—25 munkana­pon dolgozik. Ugyanakkor a Pemyész-brigádban átlag csak 16—17 munkanapot dol­gozik egy-egy tag. A taggyű­lés úgy döntött, hogy a Per- nyész-hrigád tagjaival még a napokban beszélgetnek er­ről, A beszámoló elismeréssel, dicsérettel illette a szövetke­zet KISZ-fiatáljait is. akik mindenütt ott vannak, ahol sürgős a munka. A 14 kiszes a 600 órai vállalt társadalmi munkából 510-et már teljesí­tett A szövetkezet tagsága vá­laszt kórt a vezetőktől: ho­gyan lesz az előlegosztás? A taggyűlésen erről is nyíltan beszéltek. Elmondták azt a határozatot, hogy munkaegy­ségenként 3 kg búzát oszta­nak ki azoknak a nőknek, akik legalább 60, s azoknak a férfiaknak, akik legalább 100 munkaegységet teljesítettek ez évben. Javasolták azon­ban, hogy a kiosztott meny­nyiség a család szükségletét ne haladja meg. A jászárokszállásd Vihar­sarok Tsz-ben a párttagság mellett a legjobb pártonkívü- li aktívákat is meghívták a taggyűlésre. A meghívottak mind részt is vettek, de a ta­nácskozás még sem volt elég hasznos. A pártvezetőség ugyanis nem mérte fél elég körülte­kintően a szövetkezet gazda­sági helyzetét. Nem kutat­ták, nem elemezték, mi a legfontosabb feladat most a szövetkezetben. A megemlí­tett problémákra sem keres­ték a megoldást. Eléggé őszintén felvetették például azt, hogy a tervtelje­sítésben az előzetes felméré­sek alapján kiesés van. Ezt mindenki tudomásul vette, de határozati javaslat nem hangzott el arról, hogy mit kell tenni. Sőt, a beszámoló az emberek megnyugtatására törekedett, mentegetődzött mintha a hibát nem is mind- annyiuk dolga volna kijaví­tani. A beszámoló hibája első­sorban, hogy nem követte tartalmas vita; A hozzászólá­sokból hiányoztak a javasla­tok, a résztvevők egészséges vitája arról, hogyan előzzék meg a hibákat. A taggyűlésen nem cáfolták meg kellően az olyan felelőtlen kijelentésekét sem, miszerint a gépállomás gépeivel ezen a nyáron semmire sem mentek Pedig tény, hogy ha nem is ment minden gördülékenyen az 1600 hold kalászosból mindössze 100 holdnyit arat tak le kézi erővel; A tovóbb; betakarítási munka, a nyár talajmunka elvégzése miat’ szükség van a traktorosokká' való összefogásra, egymás megértésére, biztatására. B. E. Jásztelek, Álattyán, teljesítette gabonaértékesítési tervét Megyénkben a jászberényi járás csatlakozott elsőnek az országos betakarítási ver­senyhez. A jászberényiek ko­molyan vették vállalásukat A járás két községe Jásztelek és Álattyán nem várta meg az augusztus 20-i határidőt, máris teljesítette gabona ér­tékesítési tervét Tervszerint Jásztelek községnek 3400 mázsa gabonát kellett adnia az idén a közellátásnak. Ezzel szemben már idáig 16 mázsa híján 4000 mázsát adtak« s így községi tervüket 117 szá­zalékra teljesítettét Az alattyániak terve kerek 2500 mázsa gabona értékesí­tése volt idáig 2790 mázsát szállítottak a terményforgai- mi telepekre. A Móra Ferenc Kiadó nyárvégi könyvújdonságai A Móra Ferenc Könyvki­adónál a nyárvégi és a kora őszi hetekben érdekes könyv- újdonságok látnak napvilá­got A legkisebbek Borbás Mária és Lóránt Lilla mulat­ságos mesekönyvének örven­dezhetnek. A nagyobb gyerekeknek — és bizonyára sok felnőttnek is — kellemes órákat nyújt majd a népek meséi sorozat hatodik kötete, amely a Vi­lágjáró királyfi címmel lát napvilágot és ír, angol, hol­land, belga stb. meséket tar­talmaz. Téglagyári Indiánok cím­mel megjelenik egy érdekes antológia, amelyben 36 író 36 elbeszélése található. — A kötet szerzői között ott talál­ni többek között Dékány András, Ignácz Rózsa, Szabó Magda, Szalai Lenke, Tatay Sándor, Thury Zsuzsa, Vidor Miklós nevét, — számos rep­rezentánsát a mai felnőtt iro­dalomnak. Sok régi, elfogyott, de na­gyon keresett könyv új ki­adásával is találkozhatnak az ifjú olvasók a könyvesbol­tokban; Többek között ismét megjelenik Fekete István: Bogáncs, Mesterházi Lajos: Pár lépés a határ, Sásdi Sán­dor: Boldog órák, Boronkay Iván: Római regék és mon­dák, Verne: Némó kapitány és Rejtelmes sziget című munkája. E hó 22-én délelőtt Ve ■-? György hajdúdorogi saját személyautójával h át Szolnokon. 10 óra 30 pe. j kor a város külterületén, sza­bálytalan előzés következté­ben az útszéli árokba borult. Venter György kisebb sérü lést szenvedett, gépkocsijá bán 3—400f forint körüli kár keletkezett. I Ugyanezen a napon 20 óra ’.0 perckor Jászszentandiás ^’területén Szarka István szolnoki lakos kismotorke­rékpárral felborult. TTtasa csupán könnyebb sérülést szenvedett, őt azonban élet- veszélyes állapotban szállí­tották a jászberényi kórház­ba. Mindkét baleset oka: ittas­ság. Személyautó az árokban, életveszélyes bukás moíüerékpárral A balesetek oka: ittassás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents