Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
19«L Július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6 Ésszel, szívvel, szorgalommal arattak a jászberényi Lenin Tsz-ben így Gyorsan, eredményesen, majdnem teljesen, zökkenő léikül fejeződött be az aratás a jászberényi Lenin Tsz- oen. A tavalyi erőpróbáról, mely annyi aggodalmat okozott a közöst féltő gazdáknak, vezetőknek, semmiképp sem mondhatnánk el ugyanezt Akkoriban volt nap, hogy — noha az időjárás kedvezett — húsz-harminc ember törte magát többször ennyi otthonülő helyett A nagy változás érdekében emmi rendkivülit nem tett senki. Egészen egyszerűen annyi történt, hogy lelkiismeretesen alkalmazták az országszerte bevált jó módszereket. Aratás jövőre is lesz; kár volna e hasznos metódu soknak feledésbe merülni ök ... Gonddal készült az aratási ütemterv. Azt mindössze egykét napnyi — időjárás okozta — eltéréssel hajtották végre. Kendrearatóval 903 holdat aratógéppel 457 holdat vágtak. A kézikaszások 440 holdon végeztek kifogástalan munkát Feljegyzésre méltó igyekezettel vették ki ebből részüket a patronáló üzemek dolgozói. Az Aprítógépgyárból érkezettek 48, a kenyérgyáriak 22, a kórházbeliek 18 holdat vágtak. Aratáskor derült ki, mekkora rokonsággal bírnak a Lenin Tsz gazdái, kik fiúra, sógorra, komára számítva tették meg — és teljesítették — területvállalásukat A csodálkozásra nem hajlamos Máthé János főagronótnut elismeréssel beszél a tőtevényi határban tapasztaltakról: — Száz hold rozsban hetvenöt család száz embere dolgozott Mintha most is látnám Pemyész Lajos, Eszes András, Baranyi István, Mézes Pál s még sokak igyekezetét Kiss József brigádvezető ezidőtájt ismét bebizonyította vezetői rátermettségét Kasza István kaszát fog — Az V. számú brigád vezetője, Kasza István maga is Sokat segített a gép kaszát fogott a kétszáz holdas tavaszi árpában — folytatta Máthé János. — Ott együtt vetettük az árpával a lucemamagot; így körülbelül ötezer forintot takarítottunk meg. A merész és kitűnő takarmányszalmát adó eljárástól sokan húzódoztak tavasezaL Hegedűs Árpád, a tangazdaság agronómusa segített növelni a bizalmat. Az eredmény — mint az életben számtalanszor — ismét a bátor kezdeményezők Igazát bizonyította. Sokat eredményezőnek bizonyult a rendszeres tájékoztatás, melynek folytán a gazdák mindig tudták, hányadán állnak az aratással Még fényképes híradó is serkentette a munkakedvel No, persze, a pénz is. Aratás előtt hét forintjával előlegezték az addig megszerzett munkaegységeket Ezekben a napokban már a kenyérgabonát oeztják — a tényleges szükségletnek megfelelő mennyiségben. Kötelező az elhullott állatok bejelentése Háromszoros kárt szenved a mulasztó Az állatifehérj éből készült takarmány etetése mind a hússertés, mind a baromfinevelésnél nagy jelentőségű. Hazánkban ma már nyolc állatifehérjét feldolgozó üzem működik, közülük egy, megyénk székhelyén. Az üzem feladatai közé tartozik, hogy megvásárolja az elhullott jószágot abból pedig értékes takarmányt állítson elő. Munkájának segítésére több rendelet látott napvilágot Ezek a rendeletek — többek között — arról intézkednek, hogy minden termelő- szövetkezet állami gazdaság köteles a helyi tanácsnál 12 órán belül bejelenteni, ha területén állatelhullás történik. A tanács erről az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalatot tartozik a Szolnok 29—95 telefonszámon értesíteni: akár úgynevezett „B”- beszélgetés formájában. A bejelentési kötelezettség a háztáji gazdaságokra is kiterjed. A vállalat a nyári időszakban 36, a hideg idők beállta után 48 órával — saját költségén — elszállíttatja az állati hullát. Az elhullott jószágot sem feletetni, sem elégetni, sem elásni, sem dögkútba vetni nem szabad. Annak a vállalat feldolgozó üzemében a helye! A szolnoki üzem a különben veszendőre ítélt elhullott jószágért térítést fizet; az alábbi táblázat szerint. A prémium is megtette a magáét A kombájnszérűn a tisztításban, felhordásban munkálkodók a megmozgatott gabona egy százalékát kapták természetben. Az emberi fogyasztásra nem alkalmas II. osztályú búza nagyon jó takarmány. Mihelyt lehetőség nyílt megszerzésére: nem reggel hattól, de hajnali négytől zúgott a gép. Ami a hasnak dukál Abban a percben, mikor az első aratógép elindult, a szakács meggyújtotta fazekai alatt a tüzet... A tíz-tizen- két forintot érő ebédért segítők, gazdák, gépállomásiak csak négy forintot fizettek. Számos birka lényegült át pörköltté az aratás idején, sőt — a gyengébb gyomrúak kedvéért — baromfi is éppen elég. Aki kívánta: reggelire tejet, birkasajtot, szalonnát kaphatott; a vacsorát sem kérte hiába senki. A hordó fenekén tavalyról maradt egy kis pálinka; azt apránként szétkínálgatták az aratók között (Mint hallottuk, a koccintást nem nagyon kellett erőltetni.) Noha az ellátásra nem volt panasz, mégsem mondhatnák, hogy a Lenin Tsz gazdái olyanok, mint némely férfi, akit csak a hasán keresztül lehet megnyerni.,. Az emberek szivének minden előlegnél, eledéinél, sőt pálinkánál kedvesebb volt a gondoskodás, amit vezetőik részéről tapasztaltak. Feléledt bennük a közösségi szellem, mely ott szunnyad minden embercsoportban, csak éppen felébresztésének módját kell megtalálni. Kicsiség, de jellemző... Motorkerékpárt éppúgy nem szívesen ad kölcsön az ember, mint —- mondjuk — fogkefét Simon László főkönyvelő a maga motorját mégis átengedte az aratás tartamára a közvetlenül irányítóknak. Ö maga hetekig gyalog bandukolt, de szinte szárnyon szállt a munka. S ez a fontos! . — b. z. —■ A percek becsülete Különös látványt nyújt jászberényi Rákóczi Tsz határának egy része. Olyast, mintha errefelé még mindig keskeny kisparcellék kínoznák a földet; nem pedig korszerű, nagyüzemi módon gazdálkodnának az emberek. — Egy csík szántás, egy csík kukorica, egy csík szántás, egy esik kukorica... Ezen a részen aratópéppel vágták a gabonát. Szinte még fel sem sorakoztak a keresztek, a felszabadult területeken máris megkezdődött a szántás, a másodvetés. Amint pedig a hordás során újabb, s újabb holdak szabadultak fel, ott is földbe került a mag. A Rákóczi Tsz gazdái jól tudják. mennyire fontos, hogy minél előbb elvégezzék a másodvetést. — Nem titok előttük, hogy a korábban, s későbben vetett kukorica között akár ötvenszázalékos küi- lönbség is mutatkozhat. Ezért igyekeznek, ezért becsülnek meg minden rendelkezésre álló percet. Segíts magadon... Érdekes újítás Mesterszálláson A Mesterszállási Gépállomás nem bővelkedik szalma- lehúzóban; ezért dolgozói ötletes újítással segítettek magukon. Szerfából készítettek lehúzót, mely két terel ő- számyból, s az azokat összetartó keretből álL A keret szélessége 4,3 méter, magassága 2 méter, az oldalsó terel ős zárnyak hossza pedig 3 méter. A megfelelő méretre leszabott gömbfákat 20 milliméter vastag, 100 milliméter széles, «ős vaspánttal kell összekapcsolni. Az oldalszárnyak nagy húzóerőt kibíró, vaspántból készült, úgynevezett „köpü”-ben csatlakoznak a szalmahúzfl középső részéhez. A szalmalehúzó működtetéséhez univerzális traktorokat használnak. Az üzemeléshez mindössze két gépet vezető traktorista munkája szükséges. Az ötletes lehúzó teljesítménye műszakonként 30—40 kát. hold. A mesterszállásiak több napon keresztül próbálták ki újításukat a mezőhéki Táncsics Tsz-ben. — A kedvező tapasztalatok híre hamar szárnyra kelt. Immár a Mezőtúri Gépállomás is hozzálátott, hogy néhány szerfás lehúzót készítsen a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek részére. Nyári talajmunka Mezőtúron A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz évtizedes gyakorlata igazolja, hogy a csapadék megőrzésének legjobb módja a nyári és a koraőszi mélyszántás. Ezért a tsz gabonatarlóinak hatvannál több százalékán még a nyáron, de legkésőbb szeptember közepéig elvégzi a mélyszántást; elsősorban azokon a táblákon, melyeken ebben az évben nem kell trágyázni, s ahol majd csak tavasszal kíván vetni. Két gépállomási lánctalpas nehéztraktor már elkezdte a munkát. Mire a tervezett nyári mélyszántás befejeződik, az őszi betakarítás után felszabaduló földeken — rizs, kukorica, lucerna- tarlókon — folytatják a mélyszántást, A többi gafoonatariót disz- tülerrel forgatják alá. A kétsoros tárcsa ugyanis tapasztalataik szerint nem végez olyan jó munkád mint az egyirányú» JOGI TANÁCSADÓ Megváltoztak egyes borforgalmi adótételek A borforgalmi adóra vonatkozó rendelkezések egyes adótételeit az e hó elsejével életbe lépett 11/1961. P. M. sz. rendelet módosította. A bortermelők által saját háztartásukban elfogyasztott bor után — a változatlan kedvezményes keret erejéig — literenként 80 fillér borforgalmi adót fizetnek. A kedvezményes keretet meghaladó mennyiség után saját fogyasztás esetén literenként négy forint a borforgalmi adó. Nem változott a termelő- szövetkezetekben munkaegység járandóság címén kiosztott bor után fizetendő borforgalmi adó sem. A termelők a háztartási szükségletet meghaladó borkészleteiket nagyban (tehát 25 litert meghaladó tételekben) eladhatják; ilyenkor a borforgalmi adó változatlanul négy forint literenként Ha azonban a termelő borkészletét, vagy annak egy részét engedély nélkül kicsiben — tehát 25 literes, vagy annál kisebb tételben — eladja, akkor literenként nyolc forint borforgalmi adót köteles fizetni Ez esetben pénzügyi szabálysértési eljárás is indul ellene. Változott az adótétel az engedélyezett borkimérésekben, a saját termésű borkimérésekben. Termelői bor kimérési engedéllyel (jogosítvánnyal) rendelkezők 18 forintnál olcsóbb bor kimérése (árusítása) esetén literenként hat forint borforgalmi adót fizetnek. Ha 18 forintnál drágább bort mérnek, vagy ^riigfianfllr literenként nyolc forint borforgalmi adót kell fizetniük. A termelők házi fogyasztását, adókedvezményét, valamint a nagyban történő borértékesítést tehát a rendelet nem érint}. Nyolcvan szövetkezeti gazda évi pihenője A Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet közgyűlésének döntése alapján évente rendes szabadságot kapnak a tsz tagjai. Az alapszabadságot hat napban határozták meg, — ezenfelül minden szövetkezetben eltöltött két esztendő után további egy nap illeti meg a munkában becsületesen helytálló gazdákat. A Az Állami Biztosító ügyfeleinek nem kell attól tarta- niok, hogy a fehérjeüzemtől kapott térítés csökkenti a kifizetésre kerülő biztosítási összeget. Ellenkezőleg; a biztosítási összegből — augusztus elsejétől kezdődően — az Állami Biztosító levonja azt az összeget, melyet az elhullott jószág gazdája kapott volna a fehérjeüzemtől, ha az állati tetemet szabályszerűen bejelenti, értékesíti. Emellett büntetés veszélyét kockáztatja, aki az állatelhullást nem jelenti a tanácsnak. Harmadsorban — közvetve — károsítja a népgazdaságot, tehát saját termelőszövetkezetét, állami gazdaságát. Az elásott, elégetett állati hullából — érthetően ... — sosem lesz fehérjedús takarmány. Megyénk több termelőszövetkezete tett eddig is eleget bejelentési kötelezettségének. Ezek a tsz-ek — mint például a jánoshidai Vörös Hajnal, az alattyáni és kuncsorbai Vörös Október, a jászladányi Üttörő Tsz — elszállítatta területéről az elhullott állatot; az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalattól pedig megkapta érte a térítést ' ' -------Ar aiiyszín kukoricából fekete bízók mmm A csépai Mészáros Mihályné idős kora miatt már csak a ház körül dolgozgat. Fia a csépai Alkotmány Termelőszövetkezet tagja. Háztáji földjük termését sertéshizlalással hasznosítják. Mészáros Mihályné öt süldő és hat hízó átadására szerződött. — A hizlaláshoz az állam is segítséget nyújt, minden sertés után 250 kilogramm takar- ' ~ ~ mányt biztosít ' ' - * szövetkezeti tagság flls a kedvező döntéssel. A régi kisparasztok cselédeit Bummások közül egyre többen jelentkeznek, hogy kiveszik szabadságukat Ebben az évben már mintegy nyolcva- nan töltötték le részben, — vagy egészben évi pihenőjüket Most a nyári mezőgazdasági munkák idején főképp az állattenyésztők mentek szabadságra. A növénytermelésben dolgozókra, majd a nagy munkák befejezése után, télen kerül sor. A pihenő tsz tagok közül tizenöten háromszor ötös turnusban az ország legszebb üdülőiben, a Balaton-partján pihentek. Többen voltak rokoni látogatáson, országjáró kiránduláson, fürdőhelyeken. A megérdemelt pihenőjükről visszatért gazdák megújult erővel kapcsolódtak be a termelőmunkába. Vásárnaptár augusztusra Augusztusban megyénk alább felsorolt városaiban és községeiben tartanak országos állat- és kirakodó vásárt. 1. Jászárokszállás. 3. Szolnok és Jászapáti. 6. Jászberény és Kunszent - marton. 8. Jászszentandrás. 10. Tiszafüred. 13. Tiszaföldvár. 14. Jászalsószentgyörgy, Í7. Öcsöd. 11. Jánoshida. A vásárra szabályszerű járattal, vészmentes helyről nindenfajta állat felhajtható. ,sertés7db 10—30 kg súlyban 40 Ft sertés/db 30—60 kg súlyban 90 Ft csikó, borjú/db 20— 80 kg súlyban 40 Ft ló, növendékmarha/db 80 kg-on felül 180 Ft iuh, kecske/db súlyra tekintet nélkül 40 Ft baromfi/kilogramm 10 fill
