Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-27 / 175. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. július 27. Bizertában a helyzet továbbra is feszüli T UNISZ (MTI). Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Bizertában a helyzet továbbra is rendkívül feszült, bár különösebb változásról nem érkezett hír, A francia és a tunéziai katonai erők továbbra is farkasszemet néznek egymással: a kikötőhöz közel fekvő európai negyed a francia, az arab városrész a tunéziaiak kezén van. Egyébként Bizerta csaknem teljesen elnéptelenedett az elmúlt 24 órában, fraciák és arabok egyaránt nagyszámban menekültek ti a városból. A TAP tunéziai hírügynökség kedden este kommentárt közölt a válságról, s megállapítja: „a francia megszálló erőknek nem kiindulópontjukra kell visszavonuiniok, hanem az egész bizertai támaszpontot ki kell üríteniök. A tunéziai nép és a karmány nem hajlandó a megalkuvásra e tekintetben és visszautasít minden manővert". A TAP leszögezi, hogy elfogadhatatlan a gyarmatosítók érvelése, amely szerint uralmuk alatt tarthatnak idegen területet azzal az ürüggyel, hogy ez szükséges a „szabad világ” védelmére. Közben Hammarskjöld folytatta tanácskozásait. — Szombaton miután másodszor is megbeszélést folytatott Burgiba elnökkel, húsz percig tanácskozott Antony Lambert angol nagykövettel és találkozott a francia konzullal la. KAIRÓ Az Arab Liga különbizottsága kedden kidolgozta a Tunéziába induló arab önkéntesek első egységére vonatkozó terveit jelentette be Kairóban Tajeb El Szabahni tunéziai fődelegátus. Hozzá tfűzte, hogy kormánya hamarosan újra felvesd a többéve megSzabadon sétálnak a halálraítéltek Párisi (MTI). A napokban egy halálraítélt ezredes, La- cheroy, az algíri puccs egyik „hőse" végigsétált a párizsi Champe-Elyséen és a legnagyobb lejki nyugalommal megebédelt egy elegáns étteremben egy szélsőjobboldali újságíró társaságában. Ez utóbbit az ügyészség kihallgatta, de ez már nyilvánvalóan nem volt más, mint eső után köpönyeg. A párizsi sajtó most arról ad hírt, hogy az algíri puccs pártütő ezredesei közül mások is háborítatlanul utazgatnak Franciaországban. Godard ezredes, akit a különleges hadbíróság távollétében ugyancsak halálra Ítélt, az elmúlt hét végén a svájci Lausanneben tűnt fél, majd át is juthatott a határon. Az Humanité közlése szerint Gardes és Argould ezredesek (rájuk is halálos Ítéletet szabott ki a hadbíróság?) szintén meg-megjelennek hol itt, hol ott Franciaországban. A hatóságok kijelentik, hogy tudomásuk van erről, de nem tudják pontosan követni útvonalukat, mert kijátsszák a rendőrség éberségét Három algériai gyermek állítólag „veszélyeztette Franeiaország biztonságát“ Párisi (MTI). Az Humanité hírt ad arról, hogy szerdán az algériai Orleansville bírósága elé állítanak három algériai gyermeket „az állam biztonsága elleni bűncselekmény vádjával. Hármuk életkora együttesen 45 év. Két leányka „bűne” a vád szerint az, hogy algériai zászlókat varrtak. Vádlott társuk, egy 15 éves fiú pedig az FLN röplapjainak terjesztésével „vétett a francia állam biztonsága ellen”. A lap megírja, hogy a három algériai gyermek három héten át a Tenes-ben állomásozó 22. gyalogezred parancsnoki századának kezén volt Hogy ott velük mi történt, annak leírásától a lap tartózkodik, „mivel a francia kormánynak a sajtószabadságról alkotott felfogása ezt nem engedi meg...» szakított diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Arab Köztár sasággal. Az összes arab fővárosokban önkéntes toborzó központokat fognak felállítani és a tunéziai diplomáciai misz- sziók intézkednek majd az újabb önkéntes csoportok út- baindításáról. Kennedy beszéde WASHINGTON (MTI). Kennedy, az Egyesült Államok elnöke szerda hajnalban félórás beszédet mondott, amelyet valamennyi amerikai rádió és televíziós állomás közvetített. Ebben bejelentette azokat az intézkedéseket, amelyeket — szerinte — a jelenlegi nemzet közi helyzetben az Egyesült Államok kormányának meg kell hoznia. Az imperialisták újabb merényletet készítenek elő a Kongói Köztársaság ellen M o t z kv a (TASZSZ). A TASZSZ nyilatkozatban foglalkozik a kongói parlament összeülésének megakadályozására tett nyugati lépésekkel. A nyilatkozat rámutat, hogy a nyugati hatalmak cselszövései következtében a meghiúsulás veszélye fenyegeti a kongói parlament munkájának felújításáról hozott megállapodást. A kongói nép és őszinte barátai nem tudják elfelejteni — mutat rá a TASZSZ nyilatkozata —, hogy tíz hónappal ezelőtt a gyarmattartók mesterkedései és lakájuk, Hammarskjöld közvetlen közreműködése révén zavarták szét a kongói parlamentet, sok képviselőt meghurcoltak, néhányat közülük megöltek. A világnak tudnia kell — mutat rá a TASZSZ nyilatkozata —, hogy súlyos veszély fenyegeti a kongói parlament sok tagját, akik valójában a gyarmattartók bábjainak kezébe kerültek. A nép választottadnak életéért, a kongói parlament munkája folytatásának elhúzódásáért a belga gyarmattartók és azok a felelősek, akik hátuk mögött állnak — Belgium szövetségesei az agresszív NATO- ban. Ezek továbbra is kiszolgálójukra, Hammarskjöldre és kongói képviselőire támaszkodnak, akik lejáratják az Egyesült Nemzetek Uj vezetőnek zászlaját. A TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére — mondja végezetül a nyilatkozat —, hogy a Szovjetunió sürgeti a kongói parlament munkájának folytatását, követén mindazoknak « feltété lekneje a megteremtését, amelyek lehetővé teszik, hogy a parlament munkájára ae gyakorolhassanak külső nyomást és hogy a parlament szabadon fejezhesse ki a kongói nép akaratát. Budapestre érkezett a világhírű moszkvai balett Galina Ulanova nyilatkozata A Moszkvai Nagyszínház százhúsztagú világhírű balettegyüttese és Galina Ulanova, művészeti vezető, valamint N. Alescsenko, a Moszkvai Nagyszínház igazgatóhelyettese, V. Hajkin karmester szerdán Budapestre érkezett A Ferihegyi repülőtéren többszázan gyűltek össze a kedves vendégek üdvözlésére. A vendégeket érkezésükkor Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyette- üdvözölta. Galina Ulanova a repülőtéren nyilatkozott az MTI munkatársának: többi között kijelentette: — A legboldogabb érzésekkel jöttünk szép országukba, Magyarországra. Elutazásunkat hosszas, gondos próbák előzték meg. Tudjuk, hogy a magyar közönség nagyon igényes és éppen ezért jól felkészültünk a kíváncsian várjuk, hogy megfelelünk-« a várakozásnak. (MTI) Kennedy abból a már ismeretes, teljesen hazug beállításból indult ki, hogyha a Szovjetunió aláírja a német békeszerződést, ez Nyugat- Berlin és a nyugati világ „szabadságát” veszélyezteti. Bár közismert tény, hogy Nyugal-Berlin nem tartozik a NATO-hoz, Kennedy mégis kijelentette: „az Egyesült Államok szavát adta, hogy a Berlin ellen intézett tárna dást úgy tekinti, mint a NATO valamennyi tagja ellen irányuló támadást”. — Vagyis Kennedy szerint a békeszerződés aláírása — „támadást” jelent. Kennedy bejelentette, hogy a kongresszustól mintegy 3 és egynegyed milliárd dől lár összegű pótlólagos hitelt kér az Egyesült Államok katonai erejének növelésére Az összeg fele — mintegy 1.8 milliárd dollár — hagyományos fegyverek és felszerelés beszerzésére szolgák Kennedy nem követelt ugyan azonnali adóemelést, de kijelentette, hogy erre szükség lehet, amennyiben „az üzleti élet nem tud gondoskodni megfelelő jövedelemről a költségvetés kiegyensúlyozására”. Ezek után bejelentette, hogy szerdán a következő további katonai intézkedések m'egtételére kér felhatalmazást a kongresszustól: Kéri, hogy a haditengerészet, a légierő és a szárazföldi hadsereg eddig engedélyezett létszámát összesen 217 000 fővel emeljék. Elrendeli, hogy a következő hónapokban növeljék a katonai behívásokat. A stratégiai légierőt azzal növelik, hogy elhalasztják a B—47-es típusú bombázók állományból való kivonását. Sok kiselejtezett vagy kiselejtezésre szánt hajót és repülőgépet továbbra is szolgálatban tartanak. Befejezésül Kennedy azt mondta, hogy az Egyesült Államok a katonai erő fokozásának és a diplomáciának egyesített módszerét kívánja használni. A tárgyalásokra utalva — furcsa ellentétber kardcsörtető kijelentéseivé’ — kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó fontolóra venni a német kérdés rendezését vagy erre vonatkozó szerződés megkötését, „ha az összeegyeztethető a béke és a szabadság fenntartásával”. (MTI). Moszkvai kommentár Kennedy televíziós beszédéről Ä Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítója írja: Kennedy elnök televíziós beszéde egyértelmű ellenzést éa visszautasítást váltott ki a szovjet főváros politikai köreiben. Moszkvában rámutatnak arra, hogy békeidőben hallatlan és szokatlan eset, amikor az Egyesült Államok elnöke mindössze másfél esztendő leforgása alatt harmadszor kési a katonai előirányzatok növelését, holott 1955-től 1960-ig az amerikai katonai költségvetés amúgy- is körülbelül négymilliárd dollárral növekedett Csak a második világháború és a koreai háború idején volt észlelhető a katonai előirányzatok ilyen ütemű növekedése, most pedig békeidő van. A beszéd amerikai visszhangját illetően Moszkvában természetesnek tartják, hogy az új amerikai adminisztráció tervei elsősorban a hadi' ipari körök, a Pentagon és a kongresszus háborús szárnyának tetszését nyerték meg. Jellemző, hogy a hadiipari Amit a német kérdésről tudni kell A nemzetközi politika legfontosabb kérdése ma a német békeszerződés aláírásának, valamint Nyugat-Berlin helyeztének e békeszerződés aláírásából kővetkező rendezése; mindez a második világháború maradványainak felszámolását és a jelenlegi rendellenes helyzet megszüntetését jelentené. Mint ismeretes, a Szovjetunió azt javasolja, hogy békeszerződést kell aláírni a jelenleg Németország területén létező két német állammal, míg a nyugatiak azt állítják, hogy ez megakadályozná Németország egyesítését Igaz-ez? A második világháború végén* a potsdami egyezmény alapján, a volt náci Németország területén angol, amerikai. francia és szovjet megszállási zónát létesítettek, és ugyanakkor az ország határát Keleten az Odera-Neis- se-vonalban jelölték meg. A potsdami egyezmény kimondja, hogy Németországot gazdasági egészként kellett volna kezelni. Ezzel szemben az amerikaiak, angolok és franciák külön gazdasági »•éviéiként kezelték saját tóKérdések £s feleletek nájukat. Míg ma a nyugati hatalmak a német egység akadályozásával vádolják a Szovjetuniót éppen ők voltak azok, akik 1947-ben az angol és az amerikai övezet egyesítésével megteremtették az úgynevezett Bizóniát, majd ehhez hozzácsatolták a francia övezetet is. 1948-ban ebben az úgynevezett Trizóniá- ban külön pénznemet vezettek be, amivel szentesitették Németország gazdasági kettészakítottságát, majd pedig 1949-ben művükre azzal tették fel a koronát, hogy létrehozták a külön nyugatnémet államot. Németország kettéosztását tehát a nyugati hatalmak kezdeményezték. Előbb jött létre a bonni állam, és csak erre válaszul született meg Németország ama részében, ahol a potsdami egyezmény szellemében kiirtották a nácizmust és militarizmust, s ahol megteremtették a népi hatalmat, a Német Demokratikus köztársaság. Az NDK születése pillanatától fogva síkraszállt a német egység megteremtése mellett és erre vonatkozóan több mint száz tervet és Javaslatot dolgozott ki. A népi hatalom jelszava mindig ez volt: — „Németek, egy tárgyalóasztalhoz!” Miért nem kerühetett sor e jelszó megvalósítására? Azért, mert a nyugati hatalmak nemcsak kettészakították Németországot, hanem ezt az állapotot még egy súlyos tényezővel bonyolították: azzal, hogy csak az általuk létrehozott Német Szövetségi Köztársaság létezését ismerik el, a Német Demokratikus Köztársaságot pedig nem. Milyen Irányban fejlődött a két német állam? A Német Demokratikus Köztársaságban, a hajdani Németország legkevésbé iparosított területén megteremtették a szocialista nagyipart, a közös gazdálkodáson alapuló szocialista mezőgazdaságot, megteremtették az igazi demokráciát, kiűzték a közéletből a hitlerizmus maradványait Nyugat-Németországban viszont csak írott malaszt maradt a szövetségesek döntése: a két világháborút kirobbantó nyugatnémet nagytőke, a nagymonopóliumok feloszlatása. Jellemző érre Krupp esete, aki évről-évre haladékot kap arra, hogy a vállalatait eladja, t változatlanul ott áll ismét hatalmas üzemeinek élén az a család, amely fegyvert kovácsolt már n. Vilmosnak és Hitlernek is. De a nyugatnémet finánctőke egészében ia a háború előtti csoportokat öleli fel, amelyekhez természetesen néhány újabb tőkés csoport is csatlakozott Közismertek azok a tények, amelyek bizonyítják, hogy nem történt meg a nácítlaní- tás a Német Szövetségi Köztársaságban: ma is 600 volt náci vérbírő van az Igazságszolgáltatás apparátusában. Globke, a náci faji törvények hírhedt kommentátora ma Adenauer legbensőbb bizalmasa, a kancellári iroda vezetője. A nyugatnémet hadsereg tábornokai, tisztjel, a bonni állam képviselői a NATO-ban szinte kivétel nélkül volt hitlerista tábornokok. Milyen veszélyt Jelent a nyugatnémet mllitarizmns? A nyugatnémet mllitariz- mus már nem is a holnap, hanem a ma veszélye. Mint ismeretes, a potsdami egyezmény előírta egész Németország lefegyverzését. A nyugati hatalmak lényegében ezt a szerződést érvénytelenítették akkor, amikor az 1955-ben mppkötntt párizsi egyezmény- nyel Nyugat-Németországot felvették a NATO-ba és előírták újraíelfegyverzését. A New York Herald Tribune 1960. december 16-i száma megírta, hogy Európában 21 NATO-hadosztály ál lomásozik, ebből 7 nyugatnémet 1961-ben újabb négy csatlakozik ehhez a számhoz, s 1962 végére már 12 nyugatnémet hadosztály áll majd fegyverben. És itt nemcsak puszta létszámról van szó. A nyugatnémet hadsereget káder-hadsereggé építik ki. — 1959-ben a 230 ezer főnyi nyugatnémet hadseregben 20 ezer tiszt és 71 ezer tiszthelyettes szolgált. Mindezt azért teszik, hogy később a legénységi állományt minél gyorsabban fel tudják tölteni, i megfelelő számú tiszt és tiszt- helyettes ehhez rendelkezésre álljon. Ne feledjük el, hogy a bonni szövetségi gyűlés 1958. március 25-én határozott a nyugatnémet hadsereg kötelékeinek atomfegyverekkel való felszereléséről. Bonn e határozat értelmében hol kisebb, hol nagyobb hangsúllyal követel magának atomfegyvereket. Hivatalos adatok szerint Nyugat-Németország 10 év alatt. 1950 és 1960 között, 108 milliárd márkát költött fegyverkezésre és 1961—1964 között újabb 100 milliárdot irányoz elő katona! célokra, immár az atomfegyverkezés1 tervek jpeváhen. (Folytatjuk) vállalatok részvényeinek árfolyamai a beszéd után ugrásszerűen emelkedtek. Amint a moszkvai rádió kommentátora ia rámutatott, senki számára nem titok, hogy a Szovjetuniónak a nyu- gat-berlind kérdésben meghirdetett álláspontja a legcsekélyebb összefüggésben sincs ezzel a fokozott katonai készülődéssel Hiszen a Szovjetunió nem háborút kezdeményez, csupán békeszerződést ajánl, mégpedig 16 évvel a háború befejezése után, amikor a békeszerződést normális körülmények között már régen meg kellett volna kötni. Világos, hogy Nyugat-Berlin kérdése nem ok, hanem csak ürügy, mégpedig mesterségesen előráncigált ürügy a fegyverkezési bajsza fokozására. Angol és nyugat* német állásfoglalás Kennedy beszédéről LONDON Az angol külügyminisztérium szóvivője szerdán ismertette a brit kormány nyilatkozatát. Mint hírügynökségi Jelentésekből kitűnik, a brit kormány teljes mértékben támogatja Kennedy elnöknek a nyugatberlini kérdésben elfoglalt álláspontját és az elnök által bejelentett Intézkedéseket, de a hangsúlyt Inkább a tárgyalásos megoldás keresésére helyezi. A nyilatkozat hangoztatja, hogy Nagy-Brltannia kormánya kész észszerű alapokon tárgyalni a Szovjetunióval az egész német kérdésről, beleértve Berlin problémáját1’. A külügyminisztérium sző- vivője újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy „amennyiben Nagy-Brltannia bármilyen újabb intézkedést lenne kénytelen foganatosítani, azt előzőleg megvitatják a nyugati külügyminiszterek küszöbön állő párizsi találkozóján”. A Reuter mértékadó körökből úgy értesült, hogy Macmillan angol miniszterelnök augusztus 4-én televíziós beszédet mond. Beszédében a gazdasági helyzettel, az európai közös piac és Nyugat- Berlin kérdésével foglalkozik. BONN Adenauer nyugatnémet kancellár szerdán így nyilatkozott: „elégedett” Kennedy elnök kedd esti beszédével. Úgy értelmezte a beszédet, mint „annak bizonyítékát, hogy az Eevesült Államok határozottan átvette • nyugat vezetéséi (MTI)
