Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

1961. július 23. SZOLNOK MEGYEt NÉPLAP '3* Miért maradt el a tiszafüredi iárás a kozségfejlesztéssel? Lapunk pénteki számában cikket közöltünk, melyben a tiszafüredi járás községfej» lesztési munkájának tapasz­talatairól írtunk. Közöltük Tompa Károly községfejlesz­tési csoportvezető vélemé­nyét, mely szerint „az ÉMÁSZ nem vállalt el kivi­telezést, ezt a Szolnok me­gyei Épületszerelő Vállalatra kellett bízni, mely hozzá sem fogott még a 4,3 kilomé­ternyi hálózat bővítéséhez, Füreden, Derzsen, Szöllősön, Őrsön és Nagyivánon. Ez ügyben az épültszerelő vállalat illetékest is hallat­ták szavukat. Elmondották és dokumentumokkal igazol­ták az alábbiakat: Január 25-én kelt levelé­ben a tiszaszöllősi községi tanács vb. a következőket ír­ta: yrA községfejesztési terv lényeges módosításra szo­rult, ezért az 1500 folyóméter villanyhálózat bővítését nem áll módú-tikban kiviteleztél- ni. Kérjük a kapacitási igény lemondásának tudomásulvé­telét.” A tiszaőrsi községi tanács Vb. elnöke írta március 30- én: „300 méter villanyháló­zat bővítést terveztünk. — A szükséges tervdokumentációt megküldeni nem tudom, mi­vel a tervek a járási tanács vb Ipari és műszaki csoportjánál vannak fénymásolás végett. A tervet elkészülés után fo­gom megküldeni.’’ — A terv azóta sem érkezett meg. A tiszafüredi községi ta­nács vb. elnöke írta március 27-én: „A villanyhálózat épí­tésére igényünket, a továb­biakban is fenntartjuk. A terveket, azért -nem tudtuk elküldeni, mivel azok még nem készültek el. Amennyi­ben a tervek elkészülnek, azonnal meg fogjuk küldeni." Terveket azonban a mai na­pig sem küldték el. A cikkben Tiszaderzs és Nagyiván is szerepel. Az épületszerelő vállalat azon­ban felettes szervétől e köz­ségekre nem kapott megbí­zást. Bencsk István, az épület­szerelő vállalat igazgatója közölte velünk: — A fent említett munká­kat két héten belül meg tud­juk kezdeni amennyiben a megfelelő tervdokumentáció­kat rendelkezésünkre bo­csátják. Vajon mit szólnak ehhez a tiszafüredi járási tanács ve­zetői? Mikor gyűl ki a fény az említett községekben, melyeknek tervdokumentá­cióit még el sem juttatták a kivitelőzőkhöz. Mivel magya­rázzák majd a villamosítás elmaradásának okait? Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága szombaton ülést tartott, amelyen a parlamenti küldöttségek cseréjével fog­lalkozott. Kiss Károly* a külügyi bi­zottság elnöke a2 elmúlt egy esztendőben hazánkban járt külföldi parlamenti küldött­ségek látogatásával kapcsola­tos tapasztalatokról tájékoz­tatta a bizottságot és ismer­tette a küldöttségek cseréjé­vel kapcsolatos további el­képzeléseket. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke ve­zetésével a Német Demokra­tikus Köztársaságban járt országgyűlési küldöttség lá­togatásának tapasztalatairól számolt be. Mesterházi Lajos annak a magyar képviselő- csoportnak a tapasztalatait ismertette, amely az Inter- parlamentális Unió olasz— magyar tagozatának meghí­vására látogatott Olaszor­szágba, Mázi JózSef, Mihályfi Er­nő, Nógrádi Sándor és Sza- kasits Árpád felszólalása után a külügyi bizottság a beszámolókat tudomásul vet­te. (MTI) Ütvén nap alatt 2 kilogrammos kacsák n Mesterszálláson szenzáció­ként emlegetik, hogy az Út­törő Tsz-ben Földi Eszter és Romhányi Lukácsné ezer na­poskacsából kilencszázhat- vanhármat felnevelt. Még pedig nem akárhogyan, mert ötven nap alatt két kilo­grammos átiagsúlyt. értek el a jószágok. A lelkiismeretes, korahajnaltól késő estig tar­tó munka eredményeként a keresetük is kiemelkedő: az említett időszakban külön- külön 116 munkaegységet ír­tak javukra. Egymillió ferinl bevétel ( paprikából» paradicsomból A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet cserke- szöllői primórgazdaságából naponta több szállítmány in­dul útnak az ország távoli részeibe s nem egyszer a ha­tárokon túlra. A 150 holdas primőr-gazdaság a termelő­szövetkezeteknek jelentős be­vételt biztosít. Simon Sándor mezőgazdasági mérnök, a te­lep vezetője nem kis büszke­séggel emlegeti, hogy ők ön­elszámoló gazdaság. Ez any­nyit jélent, hogy teljesen a telep bevételéből fedezik a szükséges kiadásokat, — Gazdaságunk 1959-ben 200 000 forintos tervfeladatot kapott. Ezt elég nehéz körül­mények között tudtuk telje­síteni. Ebben az évben vi­szont már egymillió forint a bevételi tervünk; S hogy meglesz-e? Erre már biztosí­ték az a 400 ezer forint, amit eddig teljesítettünk. Bedig Tizenhétezer családiház épül saját erőből, OTP kölcsönnel Ifjabb típusterveket hoz forgalomba a takarékpénztár A családi házépítés kezének helyzetéről a tapasztalatok­ról az OTP Hitelezési Főosz­tálya a következő tájékozta­tást adta: Államunk a családi ház­építkezések támogatására az idén 850 millió forintot ad, kétszázmillióval többet a múlt évinél. Ugyancsak az idén emelték fel öt vidéki városban — Miskolcon, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Győ­rött — 80 000 forintra a család; ház és 120 000 fo­rintra a társasház építési kölcsön felső határát. Más városokban és az ipari- településeken, bár nem ilyen mértékben, ugyancsak több kölcsön adható mint tavaly. A kedvező intézkedés ered­ménye máris jelentkezett. Az év első felében az érintett vidéki városokban 15 száza­lékkal nőtt a kölcsönt kérők száma. Főleg a fizikai dolgo­zók, a nyugdíjba „indulók” kedvelték meg a kényelmes otthon megteremtésének ezt a formáját, mivel a városon kívül, szép, kertes telkén, jó­részt kéfkezük munkájával, aránylag olcsón építhetik fel házukat. Ezt bizonyítja egyéb­ként a kölcsönigénylők ösz- szetételének változása. Az idén fél év alatt 7 százalék­kal, 70 százalékra növekedett a fizikai munkások aránya. Az Országos Takarékpénz­tár a hitelkérelmeket igyek­szik a lehető legrövidebb idő alatt elintézni, A kölcsönö­ket 2—3 hét alatt elbírálják és folyósítják. Az anyagellá­tás, a TÜZÉP szerződéses rendszerének bevezetése óta, ugyancsak kedvező. Akadály­ként jelentkezik viszont, hogy kevés a megfelelő ház­hely. Ennek megoldásához az szükséges, hogy a tanácsok lássanak hozzá a parcellázás­hoz, s így biztosítsák a kö­vetkező években várható na­gyobb igények kielégítését. Örvendetes, hogy egyre szebb, tágasabb lakások épül­nek. Az elmúlt félévben is kétszázaikkal növekedett a 2—3 szobás családi házak száma. Hiányosságként kell meg­említeni azt, hogy arány­lag még mindig kevés á jé típusterv, s ezektől — bár beosztásuk kedvező — kül­ső formájuk miatt idegen­kednek. Az Építésügyi Minisztéri­um ez idén újabb típuster­veket állít össze, amelyek közül a legjobbakat, a leg­tetszetősebbeket az OTP for­galomba is hozza. Általános tapasztalat, hogy a kölcsön­igénylők ma már gondosab­ban készülnek fel, s csak ak­kor látnak hozzá az építke­zésekhez* ha az anyag* a szükséges pénz együtt van. így aztán 8—10 hónap alatt be is költözhetnek az űj la­kásokba. Sok esetben még ennél is rövidebb idő* 4—6 hónap alatt befejeződik az építkezés. Néhány éve még 9000, tavaly 3000, a2 idén pedig már csak 1600 volt az előző évről áthúzódó építke­zések száma. A kölcsön-igényeket az idén eddig ki tudta elégíte­ni az Országos Takarék- pénztár s jelenleg mintegy 17 000 családi ház épül ál­lami támogatással. Kedvelt a társasház építke­zés is. Évente eddig 5 ház ké­szült el, de az idén csak a fő­városban 15 társasház befe­jezése várható. (MTI) c A kommunizmus építői között — RIPORTSOROZAT SZIBÉRIÁRÓL terményeínk javát még csak ezután küldjük piacra. — Hogyan tudták ilyen rentábilissá tenni ezt. C, pri­mőrtelepet? — Elsősorban á munkafe­gyelmet szilárdítottuk: meg. Azután saját erőből 1000 négyzetméteres blcűdsházat építettünk. Bár ez nem fűt­hető, mégis ebben az évben 28 mázsa paradicsomot árul­tunk innen 35 forintos kilo­grammonkénti áron. Ma már összesen 2000 négyzetméter üvegfelület alatt termelünk primőrárut. Ezek szerint a fokultúra a paradicsom? — A paradicsom is — bó­lint.- — Ezzel egyidejűleg a paprika, majd később a ka­ralábé. Ebben az évben 25 ezer karalábot exportálunk a Német Demokratikus Köz­társaságba. Jelenleg három­féle paradicsomfajta van ná­lunk megfigyelés alatt? — A híres kecskeméti Mészöly-te- lep K.—706-os* erős ellen­álló fajtájú paradicsoma, a Kertészeti Főiskola összeha­sonlító kísérleti anyaga* és egy német paradicsomfajta, melyet a Quedlinburgi Nö­vénynemesítő Intézet pro­fesszora* dr. Fabig adott át továbbtermesztésre. Ez a pa­radicsom korábbi* mint a nálunk ismert fajták, de egy­úttal apróbb szemű is. Most szeretnénk még egy külföl­di kapcsolatot kiépíteni. Az erfurti kertészeti kiállításon ismerkedtünk meg a £>ass- dorfi Ernst Thälmann Ter­melőszövetkezét híres ubor­káival. Ugyanakkor az NDK szakemberei a ml paradi- csomtermesztésünk utón ér­deklődtek. Mi ezt az ismeret­séget szeretnénk a szövetke­zet hasznára fordítani. Éppen ezért tervezzük* hogy a jövő évben 150 négyzetméteres üvegfelületű -uborka hajtató házat létesítünk saját erőből. Ez évenként további 30 000 forint tiszta jövedelmet biz­tosít majd szövetkezetünk­nek. — Ha már a pénznél tar- tünk. Hadd kérdezzük meg: sikerül-e nyereségessé tenni ebben az évben a primőrtele­pet? — Az idei kilátások na­gyon kedvezőek. Előrelátha­tólag mintegy 200 000 forin­tos tiszta nyereséggel zá­runk. Ez ad további ösztön­zést ahhoz, hogy a jövő év­ben már kidolgozzuk és meg­valósítsuk az öntözés auto­matizálását is. Tervek — eredmények! — Mindkettő a cibakházi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet cserkeszöllői primőrgaz­daságának jó munkáját di­cséri. V. V. Elutazott a szovjet pedagógus küldöttség Á hazánkban tartózkodott ötven tagú szovjet pedagógus küldöttség szombaton vissza­utazott a Szovjetunióba. A szovjet pedagógusok az. elmúlt két hétben hétszáz orosz nyelvszakos magyar ta­nár továbbképző tanfolya­main tartottak előadást. A tapasztalatokról Sz. G. Bar- hudarov akadémikus, a Lo­monoszov egyetem profes­szora, a küldöttség vezetője a következőket mondotta. — Kellemes meglepetést jelentett számúnkra, hogy a magyar kollégáink nyelvi felkészültsége a vártnál ma­gasabb színvonalú volt. — A tanfolyamok hallgatói őszin­te érdeklődést mutattak nem csupán, az orosz nyelv iránt, hanem a szovjet iskolai élet, az oktatási reformmal kap­csolatos kérdések, az úttörő és Komszomol mozgalom vn_ lamint a szülői munkaközös­ségek tevékenysége iránt. A szovjet pedagógusok sok értékes tapasztalatot gyűjtöt­tek a tanfolyamokon. Érté­kes tanulságokat merítettünk például az általános iskolák részére készült tankönyvek­ből. amelyek igen szemlélte- tőek és ezeket mi otthon, ahol különböző nemzetiségű fiatalok tanulnak. igen iol értékesíthetik maid. Az éttermekben és az üzle­tekben teljes egészében az önkiszolgálás gyakorlata ho­nosodott meg. A villamoso­kon nincs kalauz, és senki­nek sem jut eszébe, hogy a viteldíj megfizetése nélkül utazzon. Ezek olyan új és számunkra érdekes vonások, amelyek a Szovjetunióban egyre nagyobb méretekben terjednek. A száműsöttek útja És még egyet, ami nagyon jellemző az egész szovjet népre. Angarszk városának nincs hagyománya. Nem állt módjukban ódon épületekre történelmi eseményeket fel­elevenítő márványtáblákat helyezni. Nincs műemlékük sem, ha csak nem az, hogy a mai betonutak, villamosok, trollibuszok és a hatalmas paloták helyén évezredeken át a tajga vadonja állt. De valaha, évszázadokig a taj- gán keresztül erre vezetett egy görbe ívű út, hol a vas­ba vert, éhező, szomjúhozó, mekínzott száműzötteket, mint a barmokat hajtották. És bár az új városnak min­den útja és utcája nyílegye­nes, itt, a. valamikori szám- űzöttek útján, az út görbe hajlata mentén építették a házakat. Emlékére és tiszte­letére azoknak, akik az orosz nép előbbi történelmében a száműzetés szomorú sorsára jutottak. Az angarszkiak méltán sze­retik városukat. S nyomban barátjukká fogadják azokat, akik dicsérik városuk szép­ségét. Így hát mi is gyorsan jó barátokká lettünk vala­mennyi angarszki ismerő­sünkkel, hiszen az ifjú város szépsége mindannyiónkat cso­dálkozásra késztetett.. Weither Dániel (Folytatása következik) épült még a felsoroltakon kí­vül. öt, ipari iskola. hat mo­zi, közülük három széles­vásznú. Tizennégy szórako­zást nyújtó klub egy kultúr­palota, 21 étkezde, 70 üzlet, 10 000 főt befogadó Sportsta­dion és két kórházkomple- xum. Ebben az évben még 30 szociális intézmény készül el. Ebben a tízéves városban naponként 30 gyermek szü­letik. És a lakosság átlagélet- 1 kora 39 esztendő. Tehát nem­csak a város ifjú, hanem la- 1 kői is. És ebben az ifjúság- '• ban nagy lendület és energi­kus törekvés van a jövő épí­■ tésére. Az új üzemek egész ■ sora jött létre; az elektro­technika, a cement, a kerá­mia, a gipsz, a gépjavítás, az olajfeldolgozás, a konfekció- ipar és a bútorgyártás lelt otthonra. Élekromos beren­dezéseket olyan nagymennyi­ségben gyártanak, amely 50 város épüléséhez elegendő. Az ember új vonásai Az új várossal az új ember is megszületett. Mióta haza- . jöttem a Szovjetunióból, sok­szor és sokan feltették a kérdést: — mennyiben más a kommunizmust építő em- ' bér, van-e valami, különbö­zőség, ha összehasonlítjuk velük magunkat. A feltett kérdésekre mindig igennel , válaszoltam és bár népünk i szorgalma, tehetsége, alkotó- készsége, moralitása, jó ítélő­képessége. vitathatatlan, még­is azt kell mondanom, hogy mi még csak törekszünk mindarra, amit többek kö- i zött Angarszkban már meg- : valósítottak. Milyen nagyfokú öntudat­tal rendelkezik az a nép, ahol a mozikban meqszüntet- 1 ték a jegyellenőrzést, de sen- > ki sem megy be jegy nélkül. lent, hogy egy lakosra hét és fél négyzetméter lakóterület jut. Az elmúlt évben 111000 ms lakás épült és az idén újabb 120 000 négyzetméter lakást adnak át rendelte­tésének, — Az épületek zöme 62 lakásos, előregyártott elemekből készült úgyneve­zett panelház. Ezek építése rendkívül gyors. Az épület harminc nap alatt, a beren­dezés, szerelés, vakolás to­vábbi két hónap alatt, tehát összesen három hónap alatt készül el. S míg az új háza­kat járva elismerésünket fe­jeztük ki a gyorsan és szor­gosan dolgozó építőknek, sa- já't építőiparunkra gondol­tunk és arra: bár a mi épít­kezéseink gyorsaságán elcso­dálkoznának egyszer már a külföldi újságírók. Az építke­zéseken nagyrészt fiatalok dolgoznak. Az gyik épületen éppen egy lakás tapétázá­sa közben találkoztunk Lyu- bával, a húszéves ipari tanu­lóval, aki elmondotta, hogy a messzi A/tájból jött az ifjú városba és úgy megszerette Angarszkot, hogy hajlandó szülővárosának vallani. Naponta harminc gyermek Nagy küzdelem lehetett fel­építeni 25 iskolát, ahol 14 000 diák tanul. Negyvennyolc óvodát, ahol 5000 gyermek érzi otthon magát és 32 böl­csődét, ahol 3500 piciny kap nevelést. És mennyi minden Angarszkot. Tízéves városok között tényleg nagyon sok ha­sonlóság lehet és mi büszkék voltunk arra, hogy a távoli Szibériában is tudnak a mi Sztálinvárosunkról. A külön­bözőség a méretekben van. Ügy, ahogy a szibériaiak mondják a „legnagyobb mé­retekben”. Angarszk a város lakóinak számát tekintve, négyszerese a mi Sztálinvá- rosunknak, hiszen 162 000 ember lakja. Különbség van még abban is, hogy Angarszk- nak nem volt egy Dunapen- tele elődje, hiszen helyén az áthatolhatatlan tagja ter­peszkedett hosszú évezredek óta. A város villámgyor­san épült Jel. Ukrajnából, Belorussziából, Leningrádból és a hatalmas Szovjetunió mis részeiből ezrével jöttek a fiatalok, hogy új várost ala­pítsanak ezen a szinte kime­ríthetetlen gazdagságú föld­részen. És ez az új város olyan modernül, olyan dísze­sen és olyan nagyvárosiasán szakítja meg a tajgai kör­nyéken összefüggő nagy ta­karóját, hogy az emberek 10 év múltán már szinte elfelejt tették az első évek küzdelmes nehézségeit. Lyuba szülő­városának vallja... Mert nagy küzdelem volt felépíteni a 837 000 négyzet.- ■ méter lakást, ami annyit je­ni. Az ifjú város Amikor beszélgetésbe me­rültünk a szibériai újságírók­kal, szerény szavakkal, de mélyen érzett belső tűzzel azt mondották: „Mi, szibé­riaiak arra vagyunk büszkék, hogy nálunk mindenből a legnagyobb épül”. Ez az ér­dekes és kissé patetikus ki­jelentés egyáltalán nem in­dokolatlan. Szibéria valami­kori tényleges száműzetés­ben senyvedt múltja — ösz- szehasonlítva negyvennégy esztendő r andiózus vívmá­nyaival és napjaink építke­zéseinek méreteivel, minden­kiben állandóan visszatérő refrénként egyazon érzést kelt: minden a legnagyobb méretekben épül. Azonban mi, akik keresztül-kasul jár­tuk úgyszólvány az egész Szovjetuniót, bátran mond­juk, hogy nemcsak Szibériá­ban, hanem az egész ország­ban minden a legnagyobb méretekben épül. De hogy a szibériai kollégáknak meny­nyire igazuk van, azt nagyon jól példázza az Irkutszktól autóval egy óra járásra épült ifjú város, a tízéves Angarszk. Hasonlóság — különbség A helyi lap főszerkesztője, mikor megtudta, hogy ma­gyar újságírók érdeklődnek az új város iránt, nyomban Sztálinvároshoz hasonlította

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents