Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-22 / 171. szám
1961. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉP LA* 8 KITŰNŐ TALAJMUNKÁ Ilyen mélyszántást csak álmában képzel a wantoros. Titka nagyon egyszerű. Aratás után azonnal elvégezték a tarlóhántást disztillerrel s most követi a mélyszántás. A remek munkát Bordás Józset traktoros fogta ki a kenderesi Haladás Tsz-ben. Túlteljesítette féléves tervét állati termékből a kisújszállási Dózsa Tsz A rengeteg rubrikát tartalmazó jelentés, mely a szövetkezet féléves gazdálkodásáról rideg tárgyilagossággal számol be, — rendkívül unalmas olvasmány. Abban a pillanatban azonban, mihelyt tényszámok mellé a tervszámokat is felsorakoztatja Horváth Jánosné főkönyvelő, igpn érdekfeszítővé válik. Azzá, hiszen e számpárok mögött bécsiszelet illatozik, tejszínhab fehérük, sultesirke pirosük, valuta zizeg... A kisújszálási Dózsa Tsz termelési terveinek teljesítését ugyanis most az állati termékek értékesítése tekintetében nézegetjük. A tekintélyes múltú közös gazdaság hízott sertésből a félévre tervezett 388 q helyett 454 q-t értékesített. Belesegítettek ebbe a háztáji gazdaságok is, honnan 145 q sertés került felvásárlásra. A számadások 1280 helyett 1300 hízójelöltről tanúskodnak. A családtagjaival együtt dolgozó Szöllősi István érdeme ez nagyrészt. A hozzáértő sertésgondozó kocánként nem hét, hanem kilenc malacot választott. Ma hetven- három koca mellett 680 malac növekedik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az éves szerződés — ezer sertés! — teljesítéséhez máris megvan az alapanyag, méghozzá saját erőből. Jövőre — mint Kovács István agronómus említi, — már 1300 sertést értékesítenek szerződéssel. Sőt, nagyobb súlyban, mint az idén; egyedenként 150—160 kilogrammal. Akkor már a még értékesebb tenyészsüldők előállításával is foglalkozhatnak. A Dózsa Tsz hízott marhája a legutóbbi félévben mind egy szálig exportra kelt el, olyan gyönyörű volt Egy híján ötven tinóért any- nyi pénzt kaptak a gazdák, hogy csupán a többletbevétel 113 000 forintot tett ki. Bodó János és G. Kovács András kitűnőre vizsgázott hizlalásból — nemcsak & sőrét, de munkaegységeiket is illetően, öt hónap alatt fejenként 600 munkaegységre tettek szert. Méltó versenytársuk Rácz István. Keze alatt a sőrék napi súlygyarapodása a két kilogrammot üti. Az általa nevelt ötven bika után 400 ezer forintra számít a szövetkezet. A féléves értékesítési terv „baromfi” rovatában csupán egy vízszintes vonal szerepel; az eredményekről szóló táblázatban azonban négyjegyű szám: 2300 kilogramm. Ugyan, ki tehet arról, hogy a csirkék a reméltnél gyorsabban, szebben növekedtek; olyannyira, hogy a Baromfi- feldolgozó Vállalathoz kívánkoztak? A csibe-témáról még any- nyit, hogy az egész esztendőre tervezett huszonnégy- ezemek már csak ezer a híja; év végére pedig arról szólhatunk, hogy hétezerrel többet neveltek fel a tervezettnél. Akkorra 4200-ra szaporodik a mai 2700-as törzs- állomány is. Az első félévben 869 métermázsa húst értékesített a Dózsa Tsz. Év végéig ez a mennyiség 2103 q-ra emelkedik. Látható, hogy az első hat hónapban igen kitettek magukért az állattenyésztők, kik — forintban kifejezve — 125 százalékos eredménnyel dicsekedhetnek. A tervezett 930 000 forintos állattenyésztési bevételi tervből így vált 1 162 000 forintos valóság.. B. Z. 6 A kommunizmus építői között — RIPORTSOROZAT SZIBÉRIÁRÓL H. Az ősz Rajkái Már Moszkvában izgalom fogott el, amikor megtudtam, hogy programunkban a Baj- kál-tó megtekintése is szerepel. Irkutszki vendéglátóink még jó hallevest is ígértek. Május utolsó vasárnapján keltünk útra, hogy az emelkedőkkel bőven tarkított 70 kilométert megtegyük. Az autóban ülve reggel 9 órakor arra gondoltunk, hogy otthon még csak éjszaka két óra van, mert a kelet-szibériai óramutató hét órával előbb jár a miénknél A Bajkáthoz vezető, nemrégen elkészült aszfaltúton nagy a gépkocsiforgalom. — Egymást követik a családokkal megpakolt Moszkvicsok, Pobjedák és Volgák. Érdekes volt számunkra. hogy a volán mellett ülő (persze nemcsak a volán mellett) férfiak szinte kivétel nélkül fehér szalmakalapot viselnek. Az út a tajgán keresztül vezet és ha olykor-olykor dombtetőre jutunk, a tajga hatalmas zöld bársonya mögött felkéklik az Angara, a Bajkálból eredő egyetlen folyó. Amióta megépült az irkutszki erőmű és az Angara tengerszerűen felduzzadt, mondják a környékbeliek, hogy így Irkutszk közelebb került a Bajkálhoz, mert menetrendszerűen közlekednek a 70—S0 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó szárnyashajók. Havasok ölében A Bajkál-tó felejthetetlen emlék azok számára, akik ha csak egyszer és egy napra is látták. Szépségének nálunk távolról sincs akkora híre, mint ahogyan a látvány el- csodálkoztatja az embert. Nemcsak tó, tengernek is beillő méretei a lebilincselők, hanem az a páratlan panoráma, amely körülveszi ezt a csodálatos kékséget. Ameddig ellátunk, mindenütt hegyek övezik. És nem is akármilyen hegyek, mert a szemközti oldalon, ami 40—50 kilométerre lehetett tőlünk, 1500 méter magas, hófödte csúcsok fogják ölükbe a tavat. Galazij Grigorij Ivanovics, fi bajkáli Limnológiai Intézet igazgatója rendkívül érdekes adatokat mond el a Bajkál- ról. A területe 31 ezer négyzetkilométer, tehát ötvenszer nagyobb, mint a Balaton. — Legmélyebb pontja 1620 méter, ami a Balaton mélységének 150-szerese. 636 kilométer hosszú és a legnagyobb szélessége 80 kilométer. Kristálytiszta, iható... Nagyságra a világ legnagyobb nyolc tava között van, mélységre és vízmennyiségre a világ legnagyobbja. Bizonyára kevéssé ismert érdekessége az hogy 452 méter magasan van a tenger szintje felett. Ezt a hatalmas medret 336 kisebb és nagyobb folyó táplálja. Akik kiszámították elmondják: olyan hatalmas vízmennyiséggel rendelkezik, hogy ha minden belé torkoló folyót lezárnának, az onnan eredő Angara 400 évig folyhatna a tóból. Egészen különös a víz tisztasága. Mikor a tavat jólis- merők elmondották, hogy a környéken lakók csak megmerítik edényeiket és úgy isznak vizéből, hihetetlennek tűnt. De, miután magam is megpróbáltam, csak dicsérhettem a Bajkál akkor még alig 5—6 fokos , rendkívül kellemes ízű, kristálytiszta vizét. A tisztaság próbája az is, hogy milyen mélységre lehet látni. 10—12 méter mély partrészen két-három kopejkásokat dobtunk a vízbe és a tó fenekén tisztán lehetett látni. Varázslatos tó ez, amely szépségével és gazdagságával bámulatba ejti az embert. A Golomanka és a fóka A Bajkál hatalmas növény- és állatvilággal rendelkezik. Az eddigi kutatások 1800-féle élőlényt találtak Péiec Juliska meglepetést tartogat Kévésén múlott, hogy sikerült találkoznunk. Egy pár kilométert úgy tettünk meg, hogy Juliska és barátnője a csatorna másik partjáról, kísérőm és én az innenső oldalról biztattuk egymást: mindjárt itt lesz a kőhíd. Útközben meg is merültem a lefolyóban, s így megtanultam: a hatalmas Középtiszai Állami Gazdaság lászlómajori központját a kő- útról tanácsos megközelíteni. Másfelől, a szélrózsa minden irányából hűvösen hömpölygő Tisza-víz zárja el az utat A Tisza ugyan távolabb innen, de a csatornák lépten- nyomoia behálózzák a majort Lászlómajor hovatovább azonos fogalommá lesz az öntözéssel. Az öntözésről meg a multévi kukoriatermés jut eszembe. Arról viszont Péter Juüskáék. ök voltak az ország legjobb kukoricatermesztői egy éve. S az idén? — Még eddig bízunk. Mün- nich elvtárs is szépnek találta. Dr. Münnich Ferenc miniszterelnök nemrégiben meglátogatta a Középtiszai Állami Gazdaságot s itt bemutatták neki Péter Julis- káék kukoricáját Azon a kukoricatáblán van is mit nézni. Kérdezem Juliskát: — Kilátszik-e még belőle? — Ha egymásra állnártk, akkor se. A múltkoriban a munkahősökből álló lánycsapat a pajkos lányok kisnyulat kergettek a mezőn. Loholtak, utána, s tán utói is érik, ha be nem menekül a Péter Juliskáéi kukoricásába Ott aztán nyoma veszett Tovább üldözni sziszifuszi munka lett volna. De mi lesz itt majd a töréssel? A kukoricában nem lehet közlekedni. Olyan sűrű, hogy inkább erdő már ez, kukoricaerdő. Az agronómusje- lölt Szabó Rudolf egyetemi hallgató is megkapaszkodott mikor idekerült nyári gyakorlatra, s meghallotta, mennyi tőszómat nevelnek Péter Juüskáék. Negyvennégyezer kukaricatő holdanként Ilyenről még az egyetemen sem hallott Nem is csoda. A Szolnok megyei átlagnak is több mint a kétszerese ez. És mégis — cső kettő-három minden szálon. Ez aztán bátor kísérlet. Kiszámíthatatlan termést hozhat Jó talajelőkészítés kell hozzá, meg rendszeres öntözés. A tábla végén most is két traktor nyomatja egymásnak szembe az öntözővizet. Egy dombra vezetik fel, 9 onnan a rigolírozóeke nyitotta barázdában magától szerteárad. A lányok kapával járnak a csatorna partján, egyik barázdát kinyitják, a ahol már sokat ivott a kukorica, ott bezárják Juliskáék- nak egész nyáron vállukon a kapa. — Hányszor kapálták a kukoricát? — Egyszer sem. Csati egyeltük Ez simazinos. — Akkor miért mindig a kapa? — Öntözni. Most napraforgót árasztunk, öntözünk cukorrépát. A mi kukoricánk.. Számolgat magában. — Száz milliméter csapadék körül kapott — Egyszerre? — Dehogy! Kétszer öntöztük meg, még egyszer kap vizet Erre kell a kapa. A lányok nevetnek Kidé rül, miért Juüska kapája készteti mosolyra őket Juüska szabadkozik, szőkén ó napsütötten: — Még az édesanyámé volt 'Viidg.kertéizet mosott kavicson Árad, ömlik a víz, éled a kukorica Kísérletként a következő hőnapokban többezer, úgynevezett vizkultúrás virágcserepet hoz forgalomba a MEZÖMAG Vállalat. Ezekben teljesen föld nélkül, tápoldattal átitatott kavicson évekig lehet termeszteni, szaporítani a különféle dísznövényeket. A kettős vizkultúrás virágcserép külső része víz át nem eresztő anyagból készül, amelybe tápoldatot öntenek. A tápoldatba, amelyet egy liter vízzel és egy pasztillával szinte pillanatok alatt el lehet készíteni, belehelyezik i az apró folyami kaviccsal töltött ! tulajdonképpeni virágcserepet, — amely lyukacsos, s Így a tápol- I dat akadálytalanul a növény gyö- I kereibez juthat. A tápoldatot há- romhetenkent kell cserélni. Külön jó bír a virágkedvelök- nek, hogy a MEZÖMAG Vállalat hamarosan polietilén csomagolású virágföldet hoz forgalomba. A két és fél, öt liter űrtartalmú | tasakokban a talajt az egyes dísznövény, vlrágfajtáknak megfelelően állítják össze. (MTI). S ő is ezt a kapát használja jópár éve. Jó kapa ez. Egyszerre két kaückát nyitnak meg vela A Péter munkacsapat kukoricája negyven hold, de a többiekét ia öntözik. Versengés van a csapatok között. A múlt évben Ju- liskáéknak állt a verseny Felvették az első díjért járó pénzjutalmat Kilenc újságbenne. Ebből 600 növényi és 1200 állati. Az élőlények háromnegyed része csak a Baj- kálban és sehol másutt a világon nem található meg. Bőségesen tenyészik benne az Omul nevű halféleség, amely különleges ízénél fogva világhírnévre tett szert és azt mondják hogy az angol királyi udvarban is előszeretettel fogyasztják. Egy másik halkülönlegesség: a Golomanka, amely élve szüli az utódait, egyszerre mintegy 1500 darabot. Ezek a picurka halak 30 százalékos zsírtartalommal rendelkeznek, s éppen ezért a fóka kedvelt eledele. Mert fóka is van a Bajkálban, a hozzávetőleges számítások szerint mintegy 25 ezer darab. Télen gyakoriak a fókavadászatok. De a vadász nem lehet akármilyen célzó, mert a fókát fejbe kell találni. Megfagynak a hullámok A tó élőlény-gazdagságát annak köszönheti, hogy a vize oxigénben rendkívül gazdag. Amíg a Fekete-tengernek csak a felső részében van élet, addig a Bajkál-tó- ban fenékig megtalálhatók a különféle élőlények. Az ősz Bajkálnak azonban (így hívják a környékbeliek a 20 millió évesre becsült tavat) nemcsak erényei, de szeszélyei is vannak. Nagyon viharos. A szélsebesség olykor eléri a 40—45 métert másodpercenként. Ilyenkor veszélyes a hajózás és már sokszor előfordult, hogy a vihar elpusztította a parton lévő házakat, a kikötők berendezéseit. Ha télen adódik ilyen vihar és a tó még teljesen nem fagyott be, előfordult, az ott lakók emlékezete szerint az, hogy a hullámok megfagytak. A Bajkál állandóan a meredek partot ostromló hullámai az évmilliók alatt sok-sok barlangot vájtak. A kutatók 20—30 ezer éves ősemberi maradványokra leltek ezekben a barlangokban. A tó körül sok földrengés alakítja a partot. Tavaly is volt földrengés, sőt azóta is észleltek több mint 300 kisebb földlökést. Fa, amely nehezebb a víznél A Bajkálnak vannak kellemes szeszélyei is. A tó körül rendkívül sok gyógyító melegvízforrás van. A környékén lévő fák hosszú életre rendezkedtek be. Vannak közöttük olyanok, amelyek az 500 éves kort is megérik. S még egy különlegesség: a szibériai tölgy fajsúlya nagyobb mint a vízé, és vízre téve épp úgy elsüllyed, mint a vas. Ebből a fafajtából építettek valaha — 300 éve — Bratszkban erődöt, és még ma is kifogástalan állapotban van. Az említett néhány adat és a tó egy és más tulajdonsága csak szerény felsorolása annak, amit láttam, hallottam. — A Bajkál fenséges szépségének rám gyakorolt hatását csak érzékeltetni, vagy éppen elmondani próbálkoztam. Azt sem ajánlhatom ma még, hogy akit érdekel, nézze meg, mert hozzánk közel hétezer kilométerre fekszik, ahová Moszkvából az éjjel-nappal robogó gyorsvonat is csak egy hét alatt ér el. Weither Dániel (Folytatjuk) • számot őrizgetnek, amelyek mind róluk írtak. Ketten férjhez mentek, ketten most menyasszonyok. A munkacsapatvezető, Péter Juliska balkezének egyik ujjára is karikagyűrű került És most nagy a várakozás. Az őszön asszonyok és legjobb kukoricatermesztők akarnak lenni. Mindkét kívánságukat megalapozták. Péter Juüska kukoricása nagy meglepetést tartogat Porzók Lajos Plakát a Tisza Bútorgyárról >,A Tisza Bútorgyár az új technológia útján” címmel új plakát jelent meg Szolnokon, az MSZMP megyei bizottsága ágit prop. osztályának kiadásában. Az ízlésesen szerkesztett plakát a szolnoki Tisza Bútorgyár dolgozóinak eredményét illusztrálja. Bemutatja Nagy Bálint iparművész terve alapján készült konyhabútor-garnitúrát, amely csaknem teljes egészében műanyagból készült és a Budapesti Ipari Vásáron aranyérmet nyert A kiadvány közli a gyár azon dolgozóinak — László Balázs asztalos, Polyik Gyula főtechnológus és Pintér János asztalos — fényképét, akik úttörő munkát végeztek az új gyártmány kivitelezésében.
