Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

SZOKNOK MEGYEI NÉPLAP I9C1. július si­ft Á Kap käs 108 h-kor, nyugszik.: 19.32 h-bor. A Hold kél: 12.42 h-kor, nyugszik; 23.40 h-koc. Idojárágjelentés Várható időjárás: A felhő­zet felszakadozik, kevesebb helyen eső. Mérsékelt, válto­zó irányú szél. A nappali fel- melegedés nyugaton már kis­sé erősödik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 21—25 fok között. — REKORDTERMÉS VAN az idén kajszibarackból a rá- kóczifalvai Rákóczi Ferenc Tsz-ben. Az asszonyok — Szőke József, főkertész se­gítségével — válogatják az NDK-ba és Csehszlovákiába szállítandó export barackot. A finomízű gyümölcsből ezen a nyáron körülbelül 30 vagonra számítanak. — MÉG AZ IDÉN elké­szül és betöltheti rendelteté­sét a szandaszöllősi, a jász­ai sószentgyörgyi, a jászt adá- nyi és a kunmadaras! kor­szerű kultúrház. A négy lé­tesítmény építését már meg­kezdték. = RÉSZT VESZNEK az ifjúságvédelmi bizottságok munkájában a járási és vá­rosi vöröskeresztes titkárok is. — AZ ORSZÁGOS Filhar­mónia hét előadásából az első, szeptember 23-án lesz az Alexandr Gauk által ve­zényelt Moszkvai Szimfoni­kus zenekar közreműködésé­vel. A többi hat zenei esten többek között a Budapesti MÁV Szimfonikus- és a Debreceni MÁV Filharmőni- kus-, valamint külföldi zene­karok, karmesterek és elő­adók szerepelnek. A bérlet- sorozat árusítása már meg­kezdődött. — VIRÁGZANAK a szov­jet törpe napraforgók a Sze­gedi Fajtakisérleti Állomá­son. Az alacsonyszárú növény gazdag olajtartalmú, sok ter­mést hoz és ellenálló a pero- noszpóra és egyéb megbete­gedésekkel szemben. — BEFEJEZŐDÖTT a ka­csa, pulyka és a liba kelte­tése a szolnoki baromfikelte­tő állomáson. E háromfajta baromfiból összesen majd­nem százezret keltetett ki és szállított a tsz-eknek az ál­lomás. SZOLNOK negyei Kép szöveg nélkül ÚJSÁG —papír nélkül Kénül a jubileumi „szám(( — Érdeklődik a Televízió Hűtőszekrény a színpadon Egy bizonyos: nagy baj­ban lennének a sajtótörténé­szek, ha egyszer a jászberé­nyi élőújság történetét kíván­nák feldolgozni Mert nyom­dai korrektúra, lapszám, de még kézirat sem maradt fenn ezekből az „újságpéldányok­ból” — de nem is maradha­tott Ennek magyarázata az, hogy nem papíron, hanem „élőszó val-muzsikával" jele­nik meg a herényiek kedvenc „lapja”, a helyi Fémnyomó­klub nagytermében. Három­száz férőhelyes a klub, de az „olvasók”, bocsánat, hallga­tók száma nem egy esetben négyszáz-négyszázötvenre is felszökött egy-egy megjelenés alkalmával. Augusztus 12-én rendezik az első gépkocsi nyereménybetétkönyv sorsolást 31 gépkocsi jut a 10.000 forintos nyereménybetétkönyvek szerencsés tulajdonosainak Falusi Híradó. — Operett­részletek. — Jászkunsági Krónika — Vidám hangszer­szólók. — Műsorzárás. Az Országos Takarékpénz­tár augusztus 12-én rendezi a gépkocsi nyereménybetét­könyvek első húzását. A sor­solással kapcsolatban a taka­rékpénztár a következő tájé­koztatást adta: A gépkocsi nyereménybe­tétkönyvet márciusban vezet­ték be s igen rövid idő alatt népszerű lett. Az első nyilvános húzást a fővárosban, a Madách Szín­házban tartják, s az érdekes eseményt a televízió is köz­vetíti. Ezen a sorsoláson az április 30-ig váltott és július 31-ig fenntartott tízezer fo­rintos betétkönyvek vesznek részt Az OTP külön sza­bályzatot dolgozott ki a hú­zásra, amelynek alapján a három, illetve hathavi betét­idő után számba veszik a sorsoláson résztvevő köny­veket. — Megállapítják a betétekre jutó kamat össze­gét, s ennek alapján a sor­solásra kerülő gépkocsik szá­mát, gyártmányát A húzásig még két hét van hátra, az elő­zetes tájékoztatás . szerint azonban mintegy 26 000 be­tétkönyv vesz részt a húzá­son, amelyek közül 31 külön­féle típusú gépkocsit sorsol­nak ki. A húzást közjegyző, 9 ta­gú ellenőrző bizottság és ter­mészetesen a nagyközönség jelenlétében bonyolítják le. Külön kerékbe helyezik a betétkönyvek sorozatát és számát, valamint a gépkocsik gyártmányát és típusát is­mertető nyereményleveleket — amelyeket a húzás idő­pontjáig lepecsételve őriznek. A sorsolás eredményét hi­vatalos nyerem ényl Istán az OTP fiókokban és a postahi­vatalokban teszik közzé. A nyertes betétkönyv tu­lajdonosának a húzástól szá­mított 30 napon belül je­lentkeznie kell a könyvet ki­állító OTP fióknál, illetve ha postahivatalnál váltotta a könyvet a területileg illeté­kes takarékpénztári fióknál. A nyertesnek — vagy a nyer­tes által megnevezett sze­mély nevére — az OTP a személygépkocsi kiváltására jogosító utalványt ad. A ko­csi Budapesten, a Csepel Kerékpár- és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Válla­latnál vehető át az utalvány kiállításától számított 30 na­pon belül. Amennyiben a nyertes a jelentkezési, vagy a beváltási 30 napos határ­időt elmulasztja, már csak a gépkocsi árára tarthat igényt. A betétkönyvek sorsolása folyamatos. Akik betétjüket a húzás után sem szüntetik meg, részt vesznek a követ­kező — novemberi — húzá­son. Ugyancsak novemberben sorsolják még az április 30- ig váltott 5000 forintos, vala­mint a július 31-ig váltott 10 000 forintos gépkocsi nye- reménybetétkőnyveket. A jú­lius 31-ig váltott 5000 forin­tos betétkönyvek húzására februárban kerül sor. Ennyit talán az újság nép­szerűségéről, s most néhány szót a történetéről. Szegedi János, a Jászbe­rényi Tanítóképző Főiskola tanárának ötletéből 1959 ta­vaszán indult a „lap”, amely azóta a népfront helyi „orgá­numává” vált. Az első szám — tapasztalat«* hiányában — sok fejtörést, gondot, ide­gességet — s valljuk be utó­lag: drukkot is okozott a szerkesztőbizottságnak. A fő cél ugyan egyszerűen hang­zott: szórakoztatva nevelni, agitálni, tanítani. De a megvalósítás...! És «került az első „pél­dány”, az első bemutatkozás — ami megalapozta a továb­bi sikereket is. Hét-nyolc gombafajtából levespor A nyári gombafajtákból több mint húszfajtát gyűjte­nek be ebben az esztendőben. Most van a vargánya elősze­zonja, amelyből eddig mint­egy negyven mázsát vásárol­tak fel a Érdért gyűjtőhelyei. Az idén először gyűjtik a ri- zikét és a különböző galamb- és tölcsérgombákat. A gyűj­tőhelyek számát háromszázra emelték, s az Alföldön is fel­vásárolják a szegfűgombát és a mezei csiperkét A Kecs­keméti Konzervgyár hét­nyolc gombafajtából készít levesport HulSámerőmű Kiszemelték a Szovjetunió első kísérleti hullámerőmű­vének színhelyét Az erőmű­vet a Kola-félszigeten, a Ba­ren ts-tenger egyik öblében építik meg. A terv szerint a gyárban összeszerelt erőművet ten­geri úton szállítják az öböl­be és a tenger fenekén kü­lön e célból készített ala­pokra erősítik. Az erőmű va­lamennyi gépegységét auto­matikus és távvezérlési be­rendezéssel látják eL Csehszlovák cipők Afrikának A Csehszlovák Szocialista Köztársaság’ nagymennyiségű lábbelit és textíliát exportál a fiatal afrikai országokba Az utóbbi években állan­dóan emelkedik az Afrikába irányuló csehszlovák cipőex­port. Csehszlovákia a múlt évben Nigériába több mint 2 millió, Ghánába több mint 1 millió és Szudánba csak­nem 1,5 millió pár cipőt ex­portált. Távolkeleti nyestkutyát lőttek a vásárosnaményi erdőben A Vásárosnamény közeli erdőben néhány héttel ez­előtt különös állat került puskavégre. Elejtője, Zán József erdész először borz­nak vélte, közelebbről meg­vizsgálva azonban kitűnt, hogy az állat nem hasonlít a hazai erdőkben élő egyet­len vadra sem. Az Erdészeti Tudományos Intézetben meg­állapították, hogy a különös vad: nyestkutya. Ez az érté­kes nemesprémet szolgáltató állat Európában sehol sem honos, hazája Japán és a ki­sebb távolkeleti szigetek. A Szovjetunióban azonban a közelmúltban nyestjcutyákat telepítettek az európai erdő­ségekbe, így valószínű, hogy az állat onnan jött át. A szakemberek igen érdekesnek tartják, hogy a mosómedvére hasonlító, nehézkes, lomha mozgású állat hegységeken és lakott vidékeken át ilyen nagy utat tett meg. A ritka vadász-zsákmány a Termé. szettudományj Múzeumba ke­rült. (MTI) Szeunyví* feldolgozó gyár Érdekes új üzemet, úgyne­vezett szennyvíz feldolgozó gyárat helyeztek üzembe Pe- kingben az egyik külváros területén. A különleges gyár feladata a város szennyvizé­nek „feldolgozása” és to­vábbítása öntözési célokra a Peking környéki népi kom­munák számára. A szennyvizet a forrada­lom győzelme előtt a város falát övező sáncárokba ve­zették, s ezzel nagyban ve­szélyeztették a lakosság egészségét. Az új gyár, ame­lyet szivattyúkkal és más be­rendezésekkel láttak el, tisz­títja a szennyvizet, majd víz­gyűjtőbe továbbítja. Csak in­nen kerülhet azután a meg­tisztított víz a földekre. A gyár óránként annyi szenny­vizet tisztít meg, amennyi elegendő többezer hektár öntözésére. A felszabadulás előtt igen nagy gondot okozott a szennyviz Pekingben, mert nem voltak megfelelő elveze­tő csatornák. Az elmúlt tíz esztendőben ezen a területen is lényeges változás történt. Peking szennyvíz elvezető csatornarendszerét kiépítet­ték és korszerűsítették. Más nagyvárosokban, köz­tük Sanghájban, Senjangban, Fusunban, Harinban és Csi- nanban szintén megkezdték a szennyvíz hasznosítását me­zőgazdasági öntözési célokra. — ANKÉT LESZ az „Em­beri sors” című díjnyertes szovjet filmről július 25-én este 7 órai kezdettel Szolno­kon, a Ságvári Endre 14—16 szám alatti színházteremben. Vitavezetó: Molnár István, a Filmtudományi Intézet mun­katársa. Ma már nyilvánvaló: a si­ker „titka” az összeállítás módszerében, ötletességében, változatosságában rejlik. Jászberény vezetői interju- szerűen, élőszóban beszélnek a város lakáshelyzetéről, a társadalmi munkáról, a köz­ségfejlesztésről. Plenum előtt válaszolnak a lakosságot leg­inkább foglalkoztató, legfon­tosabb kérdésekre. Bányai János városi tanácselnök' és Róna István városi tanács- titkár is megszólalt már itt, akár csak a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem több helyi vezetője. Többek között arról is be­széltek az illetékesek, mi az oka a gyakori válásoknak, vagy egyes fiatalok kifogá­solható viselkedésének. Szak­emberek mondták el elkép­zeléseiket a jászsági borter­melés régi dicsőségének visz- szaszerzéséről, egyízben pe­dig a színpadon mutatták be a hűtőszekrény, Jászberény híres ipari termékének gyár­tási módját. Nem kevésbé érdekes az irodalmi-művészeti rovat A város kultúrtörténeti hagyo­mányait százak számára tette közkinccsé a Dérynéről, a Palotási Jánosról szóló mű­sor, vagy a jászberényi szü­letésű Rácz Aladár, a világ­hírű cimbalomművészről szó­ló interjú, melynek keretében a művész itt élő húga szólalt meg. Természetesen zenei bemutatóval. A zene külön­ben is állandó, kedves szín­foltot képvisel az élőújság­ban, a zenei rovatvezető. Bakki József jóvoltából, aki a helyi zeneiskola művész­tanára és igazgatója. A vá­ros legjobb Rultúrcsoportjaí is rendszeres veridégszerep- lői az élőújságnak, továbbá a különböző szakkörök. Nép­szerű az úttörő-, a sport-, a könnyűzenei rovat is, akár csak a várostörténeti rész amelyet a Jász Múzeumigaz gatőja, Tóth János és Nagy József, a helyi Tanítóképző Főiskola néprajz—irodaion' szakos tanára szerkeszt Az élőújság következő mű­sora jubileumi — a tizedi ; — műsorszám lesz. S bé: szeptember első napjaiban „jelenik” meg, már most ké szülnek rá. A műsor egyelőre még titok, de meglepetés — ezt már el­árulják — akad majd bőven. A televízió is érdeklődik a jászberényi élőújság jubileu­mi műsora iránt s az ed digi tervek szerint körül­belül kétórás műsort vesz át közvetítésre. Szeptemberben tehát nemcsak a herényiek — hanem a TV képernyője által az egész ország — „el olvashatja” Jászberény papír- nélküli újságját. Bízunk benne, hogy a Ju­bileumi „példány” legalább úgy sikerül, mint az eddigi kilenc — vagy talán még jobban— Bubor Gyula imiiiiimiiiiimimiiiiiimiiiHiiiiiiiiiiiilitnii Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok Irodaház, I. emelet Telefon: 20—93, 23—20, 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lankiadó Vállalat Igazgató; Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok, Irodaház, földszint 3. Telefon: 20—94 A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter- iesztik. A lap előfizetési dija egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor kórház kapuján. De nem hagyta el örökre az intéze­tet. Ott dolgozik a bakterio­lógiai osztályon. Közben el­végezte az ápolónőképző is­kolát is. Kitűnően vizsgázott. S ma már el sem tudja kép­zelni, hogy 6 mégegyszer be­teg legyen, ö sem, és az a másik ember sem, akihez nem olyan régen hozzákötöt­te életét. Igen. Marika férj­hez ment. S most már csak az a gondja: hogyan juthat­nának tálcáshoz... Eltűnt a múlt minden ár­nya, minden nyomasztó ke­serűsége, meri Marikának nemcsak a beteg tüdeje, a lelke is meggyógyult. Vissza­tért az életbe való hite, mert segítették, s mert ő is akarta. Amit találkozásunkkor nem mondtam el Marikának a kórházi laboratórium kis szobájában, most hadd pó­toljam: — Csodálom mérhetetlen hitét, akaratát. S igen! Sok boldogságot, jó egészséget, Marikat Varga Viktória közül az egyik — 18 éves ko­rában beiratkozott Szegeden az Ápolónőképző Intézetbe, életútját nagyon simának, egyszerűnek képzelte. Azután hirtelen, váratlanul előtte termett a múlt. 1957. decem­berében egy kötelező orvosi vizsgálaton megállapították, hogy tbc-s. Napokon át zo­kogott, eszében apja tragikus sorsa villant fel. S amikor végre elmúltak a lidérces órák, elhatározta: meg fog gyógyulni. Meg akar gyó­gyulni. Nem mond le köny- nyelmüen az életről. Az orvosok véleménye sze­rint nagyon sokat segített az a vasakarat. Amikor egy ki­csit javult, önként segített az orvosoknak. El akarta felej­teni, hogy beteg. Súlyos be­tegeket ápolt, Le-lejárt — természetesen külön enge­déllyel — a laboratóriumba is segíteni. S aztán eljött az o nap is, amikor az orvosok egyöntetű véleménye szerint — Marika meggyógyult. — Másfél év után egészségesen lépett ki a szolnoki tüdő­történet ták őt, megmenteni már nem tudták. Szinte szétrágta tü­dejét a por, amelyből egész életén keresztül épp eleget szívott. Későn állapították meg a bajt? Hát mikor lett volna ideje orvoshoz menni? Egészségtelen volt a munka­hely? Ki törődött azzal tizen­öt évvel ezelőtt, hogy védő- berendezéseket szereljenek fel abban a poros, fuUasztó helyiségben. Köhécseltek az emberek? A portól minden­ki köhécsel. S hogy halála után az özvegy öt gyerekkel maradt árván? Nagy baj! — Dehát ez isten rendelése! Be­le kell nyugodni. S az a szó, hogy isten, úgy védte a ma- Igmtulajdonosokat, mint egy bevehetetlen bástya. Az öreg -malmi munkást a régi szakik talán már elfelej­tették. Csak a család őrzi ke­gyelettel emlékét és sokszor nagyon fájó ez az emlék. Amikor Marika — az öt "Egyszerű Amikor meghallottam, na­pokig sírtam. Aztán beletö­rődtem .., Aztán változtatni akartam rajta! Meg akartam gyógyulni. Alig múlt pár órája hogy találkoztam vele, hogy eze­ket a szavakat hallottam tő­le. S azóta — mintegy vissza­térő kedves muzsikát, melyet szívesen idéz fel az ember — ismételgetem magamban- „Változtatni akartam rajta, meg akartam gyógyulni.” Történetemben tulajdon­képpen nincs semmi különös, semmi szenzáció. S ha mégis alapjaiban vizsgálják majd a történteket, akkor meg kell hajolniok — épp úgy, mint én tettem— az előtt a valami előtt, amit úgy hív­nak, hogy akarat. Törökszentmiklóson 1948- ban beteg lett egy malmi munkás. Az orvosok megál­lapították. hogy súlyos tbc- ie van. Kórházba szállítót-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents