Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

KL.4G PHGLEIAUJAl EGY ESU Lj El EK, SZOLNOK megyei A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA Viszontlátásra, Kisújszálláson Szeníandrási forró nyár Vasárnapi sportműsor Jásx-Kun Kakas XIL évfolyam, 142. szám. Ara GO fillér 1961. jűnlus 18., vasárnap. Egy találkozó tanulságai Június első hetében a világ érdeklődése Bécs felé fordult, ahol Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsénak elnöke folytatta első megbeszélését Kennedyvel, az Egyesült Ál­lamok új elnökével. A televízió milliók ottho­nába juttatta el a találkozó néhány részletét. A találkozó zárt ajtók mögött folyt. Az értekezletet követő nyilatko­zatok, a szovjet emlékiratok nyilvánosságra hozatala, s különösen Hruscsov elvtárs csütörtöki beszéde azonban teljes képet ad a Bécsben folyt tanácskozásról. A tárgyalások egyik fő kér­dése volt az általános és tel­jes leszerelés, valamint az atomkísérletek beszüntetése. Hruscsov elvtárs elmondotta már ősszel az ENSZ-ben, s most kijelentette Kennedy el­nöknek és megismételte csü­törtöki televíziós beszédében is: „Ha a nyugati hatalmak hozzájárulnak az általános és teljes leszereléshez, akkor a Szovjetunió kész elfogadni bármilyen ellenőrzési rend­szert, amilyenre ők javasla­tot tesznek”. Hruscsov elv­ár* ugyanakkor javasolta azt is, hogy a nukleáris fegyver- kísérletek megszüntetését kapcsolják össze a leszere­léssel, s az ellenőrzést a há­rom államcsoport, a szocia­lista országok, a semleges po­litikát folytató országok és a nyugati katonai tömbökben résztvevő országok egy-egy képviselője, tehát egy há­romtagú bizottság végezze. Ezt a reális, méltányos ja­vaslatot az amerikaiak min­denféle ürügyekkel támadják, ellenzik, s megfeledkeznek arról, hogy az ENSZ születé­sét előkészítő jaltai konferen­cia annakidején hasonló el­vek alapján állapodott mega Biztonsági Tanács összetéte­lére vonatkozóan. A nyugati hatalmak szán­dékos huzavonája okozza a leszerelési- és az atomérte­kezletek meddőségét. A Géni­ben folyó értekezletekről ta­lálóan jegyezte meg Hrus­csov elvtárs, hogy „ha azt a nagy halom papírt, amelyet ctt a leszerelési bizottságok­ban és albizottságokban tele­írtak, a Genfi-tóba dobnák, a tó kicsapna medréből”. Minden leszereléssel kap­csolatos terv, bizottság, érte­kezlet meddőségre van kár­hoztatva addig, amíg a nyu­gati hatalmak csak népeik közvéleményének megnyug­tatására használják ezeket a diplomáciai kulisszákat, s mögöttük ezzel homlokegye­nest ellenkező politikát foly­tatnak. Kennedy elnök május 25-i, tehát a bécsi találkozó előtt alig egy héttel nyilvánosság­ra került kongresszusi üzene­tében a hadiköltségvetés nagyarányú emelését kérte a képviselőktől. „Utasítom a hadügyminisztert, szervezze át és korszerűsítse a hadse­reg hadosztálystrukturáját, növelje annak nem-nukleáris tűzerejét Fokozza a taktikai mozgékonyságot bármiféle környezetben...” „...Felkérem a kongresz- szust további százmillió dol­lár megszavazására, hogy megkezdhessük a hadsereg felszerelését a legmodernebb anyagokkal: új helikopterek­kel, új páncélos személyszál­lító kocsikkal stb. ... Felké­rem a kongresszust hatvan­millió dollár megszavazására, hogy 190 000 főre emelhessük a tengerészgyalogság létszá­mát.” Az idézett részek minden­nél világosabban bizonyítják, h<30. Kennedy, elnök béke­szólamainak nincsen szilárd fedezete. Az Egyesült Álla­mok a hagyományos és nuk­leáris háborúra egyaránt erő­teljesen készülődik. A tenge­részgyalogság létszámának emelése pedig szétoszlatja azt a már úgy is kevesekben élő illúziót, hogy az Egyesült Ál­lamok csupán védekező hábo­rúra gondol. A tengerészgya­logság ugyanis a partraszál­lásoknál, invázióknál elsőnek alkalmazott fegyvernem, te­hát az agresszió legfőbb esz­köze. A tervezett háború tá­madó jellegére utal Kennedy, nek egy másik, rendkívül le­leplező megjegyzése is: „A ka­tonai szolgálatban új hang­súlyt keU helyezni a helyi la­kosságokkal való együttmű­ködéshez szükséges speciális szakértelemre és nyelvtu­dásra”. Az elmondottak kiáltó el­lentétet mutatnak a Szovjet­unió békeszerető, az általános leszerelést konkrét tettekkel előkészítő politikájával. Ha­sonlóan komoly ellentétek mutatkoznak a szovjet és a nyugati álláspont között, a német kérdést illetően is. „Európa népeinek létérde­ke fűződik a német békeszer­ződés megkötéséhez. A béke- szerződés aláírásának megta­gadása, a nyugat-berlini megszállási rendszer fenntar­tása viszont a hidegháború folytatását szolgálja” — mon­dotta Hruscsov elvtárs. Hrus­csov elvtársnak ezeket a sza­vait akaratlanul is fényesen igazolják Kennedynek az előbb említett kongresszusi üzenetből vett megjegyzései. Az elnök kifejtette, hogy két és félmillió dollárral kíván­ja emelni a tájékoztatásra fordított összegeket. Ez gya­korlatilag a kémszervezetek, s nagyrészt a Nyugat-Berlin- ben működő kémközpontok újabb megerősítését jelenti. Kennedy elnök még a követ­kezőket is mondotta: „A had­ügyminiszter könnyítse meg a csapatmozdulatok egybe­hangolását legnagyobb szö­vetségeseinkkel, gondoskod­jék több korszerű, gépesített hadosztályról Európában. Modernizálja felszerelésüket és szervezzen új légi brigá­dokat, mind a Csendes-óceán, mind pedig Európa térségé­ben”. Üresek tehát az amerikai kor­mánynak a német kérdés bé­kés rendezésével kapcsolatos szólamai is, hiszen mögöttük Nyugat-Németországnak, a NATÖ-tömb katonailag leg­jelentősebb országává való fejlesztése húzódik meg. A laoszi kérdést illetően Kennedy elnök Bécsben el­ismerte, hogy az ott kialakult veszélyes helyzetért az Egye­sült Államok előző kormánya felelős. Kennedy ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy tá­mogatja a független és sem­leges Laosz megteremtését A tettek azonban itt is mást mutatnak. A többször említett kongresszusi üzenet­ben John Kennedy utalt rá, hogy a tájékoztatásra szánt összeg egyrészét Latin-Ame- rikába és Délkelet-Ázsiába irányuló rádió- és televízió- adásokra kéri. Mi más lehet­ne ezeknek az adásoknak célja, minthogy ellenforra­dalmi, népbutító propagandát folytasson az öntudatra éb­redő, a gyarmatosítás külön­böző formáit lerázni kívánó ázsiai, illetve latin-amerikai népek között. Az elnök azt is elmondja, hogy 1,6 milliárd dollárról 1,9 milliárd dollárra kívánja emelni a katonai segélyekre fordítandó összeget, s ennek , legnagyobb részét Délkelet­Ázsiára kell majd fordítani. A bécsi találkozó egyik ta­nulsága az idáig elmondot­takból következően az, hogy igen hasznosak a közvetlen őszinte megbeszélések, de nem szabad hamis illúziókat táplálnunk az amerikai im­perializmus természetére vo­natkozólag. A világ népei mégis re­ményteli következtetéseket vonhatnak le ennek a talál­kozónak Kredményéből, hang­jából éppúgy, mint az utób­bi idők nemzetközi értekez­leteiből. Az itt elhangzott ki­jelentések, sajtóvisszhangok mind-mind az erőviszonyok megváltozására utalnak. Ma már nem találkozunk olyan nyugati feltevésekkel, ame­lyek a szocialista országok államrendjének megváltoz­tatását követelik. Ezt a nyu­gati hatalmak már kénytele­nek tudomásul venni, s fő törekvésük a jelenleg kiala­kult helyzet konzerválása. Ma már a vezető tőkés orszá­gok harcolnak a status-quo- ért, ebben tükröződik gyen­gülésüknek tudata, elkerül­hetetlen vereségük előérzete. Azt jelenti-e az erőviszo­nyok megváltozása, hogy a szocialista tábor diktátumok­kal akarja ráerőszakolni aka­ratát más országokra? Ter­mészetesen nem. A bécsi ta­lálkozó azt mutatta és ezt olvashatjuk ki Hruscsov elv- társ beszédéből is, hogy a nyitva álló kérdések megol­dásához nem erőszakon, ha­nem tárgyalásokon keresztül vezet az út. Az elkö­vetkező időszak a további tárgyalások ideje lehet — né­ha derűs, néha borús éggel —, alapvető jelenség azonban a békés egymás mellett élést szorgalmazó erők további ál­landó erősödése marad. Z. J. A IV. negyedévben megkezdik a BIV-en aranyérmet nyert konyha- garnitúra nullszéria gyártását A Budapesti Ipari Vásár bíráló bizottsága aranyérem, mel díjazta a Szolnoki Tisza Bútorgyár hazai alapanyag­ból készített konyhagamitúráját. A műanyagból készült berendezés, szép és modern. Az első pillantásra megnyeri a vásárló tetszését. Az ipari vásáron sokan érdeklődtek: mikor kerül gyártásra az aranyérmet nyert berendezés. Hasonló kérdéssel kerestük fel Kőhidi Róbertét, a Tisza Bútorgyár főmérnökét, s kértük tájékoztasson bennünket a munkák eddigi tapasztalatairól. — A KORÁBBI ÉVEKHEZ hasonlóan mindinkább arra törekszünk — mondotta a főmérnök — hogy csökkent­sük az előállított gyártmá­nyok önköltségét. A méreg­drága import fenyő és bükk fűrészárú helyett kenderpoz- dorjából készített műanyag lemezeket alkalmazunk. Az ipari vásáron kiállított kony­hagarnitúránk teljes egészé­ben hazai alapanyagból ké­szült. Kísérleti darabnak szántuk. Kivitelezése sok idő­vel. tervezéssel és még több vesződséggel járt Megérte a fáradtságot! — Mikor kezdik el a gyár­tását ? — A BUDAPESTI IPARI Vásáron kiállított prototípust rövidesen hazaszállítjuk. A műszaki kollektívának az lesz a feladata, hogy kialakít­sa a megfelelő gyárátstech- nológíát. A fővárosi sikerek­től eltérően nem lesz könnyű feladatunk. A kenderpozdor- ja lemezek felületi kezelése a fűrészelt áruénál nehezebb. Csiszolás után durva felületet kapunk. Ezért színezése sok­kal több festékanyagot igé- 'nyel. A Budapesten bemuta­tott garnitúra fényezésére például 1700 forint értékű festékanyagot használtunk fel. A Bútoripari Főigazgató­A nyugati hatalmak képviselői közösen tanulmányozzák a Berlinre Yonatkozó szovjet emlékiratot Washington (MTI). Mint a Reuter jelenti, Anglia, Fran­ciaország és az Egyesült Ál­lamok külügyi szakértői pén­teken összeültek, hogy meg­vitassák a berlini helyzetet és az ezzel összefüggő leg­utóbbi szovjet emlékiratot. Amerikai kormánytisztvi­selők közlése szerint a három nyugati hatalom képviselői megvizsgálják a kérdés min­den oldalát és feltételezhe­tően fontolóra veszik azt is, mit válaszoljon az Egyesült Államok a szovjet emlék­iratra. A New York Herald Tri­bune jelentése szerint Ken­nedy elnök külön bizottságot jelölt ki, s e bizottságnak feladata, hogy figyelemmel kísérje a berlini helyzet ala­kulásét A bizottság vezetője Dean Acheson volt kü’ügymi- niszter. csökkenthetjük a jelenlegi gyártmányok önköltségét. A gyár műszaki és munkás­kollektívája mindinkább ar­ra törekszik, hogy minél ha­marább gyártásra kerüljön a nagy népszerűségnek örven­dő új konyhabútor. Igazi Szé­ria gyártásra csak akkor ke­rülhet sor. ha megvalósul a gyár tíz éve tervezett rekons­trukciója. — A 34 MILLIÓ FORINT­TAL épülő beruházás új le­hetőségeket jelent Ez egyben a gyár fejlődését is jelenti, mivel a munkáslétszám to­vábbi 150 fővel bővül. Az üzem termelése pedig meg­kétszereződik. — AL­SO 000 forint értékíí társadalmi munka A TITÁSZ dolgozói néhány hónappal ezelőtt elvállalták az úttörőváros kisfeszültség hálózatának megtervezésé' kiépítését társadalmi munká­ban. Vállalásukat június tize dikére teljesítették. A lelkes társadalmi munkások 1250 munkaórát fordítottak arra hogy szebbé, kellemesebbe tegyék a szolnoki úttörők üdülését. Megyei tanácselnökök megbeszélése A megyed tanácsok VB el­nökei szombaton délelőtt megbeszélést tartottak az Or­szágházban. A tanácskozásor résztvett Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, Kálla- Gyula, a Minisztertanács el­ső elnökhelyettese, Loscmcz Pál földművelésügyi minise tér, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője. Kállai Gyula megnyitója után Losoncai Pál ismertette a mezőgazdaság időszerű feladatait. A beszámolót kö­vető vitában a tanácselnökök elmondották, hogyan készül­tek fél megyéjükben az ara­tásra és milyen terveket dol­goztak ki a következő idő­szak feladatainak sikeres megoldására. Az értekezleten felszólalt Németh Károly és Tatár-Kiss Lajos, a SZÖVOSZ elnöke is. ság megrendelésére, különle­ges eljárással készített ken- derpozdorja lemezeket készí­tenek Budapesten, A mű­anyaglemezekre stabil réte­get sütnek, s így sokkal si­mább, egyszeri felöntéssel fé­nyezett lemezeket nyerhe­tünk. Az újfajta lemezekből kísérletezés céljaira egy köb­métert készít a budapesti Bútorgyár. — Egyébként ez évre 70 ezer forintot kaptunk az igazgatóságtól kísérletezésre. Tervünk: a rendelkezésre ál­ló összeget a gyártástechno­lógia és felületi kezelés vala­mint a szerkezeti felépítés kialakítására fordítjuk. A kereskedelem a prototípust ’átva az idén 10 műanyagból készített garnitúrát rendelt. A gyártásra csak a negyedik negyedévben kerülhet sor. Addig elkészítjük a megfele­lő szerszámokat, a gyártáshoz szükséges tervrajzokat, egy­szóval: kialakítjuk a megfe­lelő gyártástechnológiát. —- Milyen akadályok mu­tatkoznak? — ELSŐSORBAN raktár­hiány. A műanyaglemezeket nem lehet szabadég alatt tá­rolni. Kénytelenek voltunk a kisraktárt kiüríteni, hogy a kísérletezésre érkező kender- pozdorjának helyet csinál­junk. Másik probléma: a szerszámhiány. Jelenleg ke- ményfémlapkás késekkel dol­gozunk, Fűrészelt árunál egy- egy köszörülés után a kés al­kalmas 8 órás üzemeltetésre. Műanyaglemezeknél csak 4 óráig dolgozhatunk egyszeri élezéssel. — A jelenleg gyártott kony­hagarnitúráknál alkalmaz­nak-e müanyaglemezejcet? — SAJNOS MÉG NEM. Igaz. a tervek már elkészül­tek. Csupán a Bútorért en­gedélyét várjuk. A kereske­delmi szakemberek korábban szóban már engedélyezték, hogy az íves ajtókat és más bútor alkatrészeket műanyag­lemezből készítsünk. Remélem hamarosan megérkezik a ré­gen várt írásos engedély is. s akkor Jelentős mértékben FELKÉSZÜLT A TÁRHÁZ A Szolnok «negyei Terményforgalmi Vállalat legnagyobb raktára a szolnoki tárház kitisztítva, fertőtlenít­ve várja az új termést. A vállalat dolgozói gondosan kitakarították a raktárhelyiségeket, a gépeket szakszerűen kijavították s így alkalmas bármelyik pillanatban az új gabona fogadására. A tárház látképe a Tisza balpartjáról Nagy Dezső raktárnok mintát ve6Z a gabonából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents