Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-16 / 140. szám
' Í96Í. juníug lő. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s \ Ma a legfontosabb s mégegyszer megvizsgálni az aratásra való felkészülést „Statisztika1* egy statisztikáról Szerdán délelőtt a megyei tanácsnál a járási, városi mezőgazdasági osztályvezetők részére tanácskozást tartottak az aratási munkákra való felkészülésről. A tanácskozáson megjelent Horváth Imre elvtárs a megyei pártbizottság titkára is. Nyíri Béla, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának vezetője a növény- ápolás értékelése után részletesen foglalkozott a nyári munkákra való felkészülés eddigi tapasztalataival. A járási, városi mezőgazdasági osztályvezetők beszámolói, valamint az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy az aratásra való felkészülés általában jobb, mint tavaly volt. Szükséges is ez, mert most nehezebb lesz az aratás, mint máskor. A szövetkezeti gazdaságoknak több, mint 230 000 hold kalászos betakarításáról kell gondoskod- niok. S ma még nem rendelkezünk annyi géppel, hogy az aratást 100 százalékig gépesíthetnénk. Optimális számítások szerint is csak a kalászosok 57 százalékát tudjuk géppel aratni. Azzal is számolni kell, hogy a jelenlegi időjárás miatt a gépek nem tudják teljesítető a 200—300 holdas tervet, melyet egyes helyeken tervezlek. . Ezért nagyon nagy szükség van a kézierő biztosítására, az aratópárok beállítására. Megyénkben közel 24 000 aratópárra lesz szükség a szövetkezeti gazdaságokban. Több helyen még nem biztosították a szükséges munkaerőt, más helyeken pedig mint a tiszafüredi Űttörő, Hámán Kató, a tiszaőrsi Búzakalász, a karcagi Béke, Dimitrov és jászapáti termelő- szövetkezeteiben egy kaszásra több mint öt hold aratni- való jut. Ez arra figyelmeztet, hogy újabb aratópárok beállításáról kell gondoskodni. Mezőtúron — ahol ^ kézikaszásokra átlagosan 8 hold jut — helyesen szervezik a segítséget. Megállapodnak a helybeli üzemek dolgozóival, hogy az üzemben két órával korábban kezdik a munkát és délután a kéve- hordásban segítenek. A téglagyári munkások ebben az időben veszik ki szabadságukat és aratást vállalnak a szövetkezeteknél. Természetesen munkájukért megkapják a megfelelő díjazást. Nagyon fontos, hogy minden termelőszövetkezeti tag már előre ismerje mennyi területet kell learatnia, illetve mi lesz a feladata az aratás idején. Szükséges az is, hogy az aratás első pillanatától kezdve biztosítva legyen komplex betakarítás. Ha aratógéppel vágják a gabonát a kévéket még az nap rakják össze s ezt a munkát kövesse nyomon a tarlóeke. A kombájn aratásnál azonnal húzassák le a szalmát, hogy itt is elvégezhessék a tarlóhántást. Az idén különösen nagy lehetőség adódik — szinte korlátlan mennyiségben — a tarlóvetésekre. A tarlóba elsősorban takarmánynövényeket vessenek. de hasznot jelent a termelőszövetkezeteknek a borsó, uborka és más olyan növény is amely ebben az időben ismét primőr árunak számít. Az aratással párhuzamos munkák megszervezése semmivel sem jelent kisebb gondot, mint maga az aratás. Sok helyen még nem oldották meg a két műszakot. A kunszentmártoni járás három gépállomásán 115. Mezőtúron 82 fő — s így lehetne sorolni a többieket is — hiányzik még a két műszak beállításához. A gépállomások a kombájnokra és aratógépekre rendszerint a szántótraktorokról ültetik át az embereket. Ezek pótlásáról feltétlenül gondoskodni kell még pedig közös erővel. A termelőszövetkezeteknek is érdekük, hogy azok a szövetkezeti gazdák, akik értenek a traktor vezetéséhez most gépre üljenek. Csak így oldható meg, hogy minden szántást végző gép két műszakban dolgozzon. A hordás és cséplés szervezésénél nagy gondot fordítsanak a termelőszövetkezetek vezetői a munkaidő jó kihasználására. A korábbi évek tapasztalatai azt bizonyítják. hogy a termelőszövetkezeti fogatosok. cséplő- csapatok későn kezdik és korán fejezik be a munkát. Ezen változtatni kell. s ezért tanácsos a premizálás bevezetése amellyel jobb munkára, a munkaidő kihasználására serkenthetik a hordásban, cséplésben résztvevő szövetkezeti gazdákat. Több termelőszövetkezet azt jelentette, hogy a gabona szállításánál nincs szükség TEFU kocsira. Mégis tanácsos felülvizsgálni újra a munkaerő mérleget s ha szükséges idejében megrendelni a szállítójárműveket. A tanácskozás résztvevői a továbbiakban foglalkoztak az ellenőrzéssel, a nyári istálló trágyázás feladataival, a műtrágya megrendelésével és a jövő évi intenzív búzafajták termesztésével. Horváth Imre elvtárs hozzászólásában felhívta az osztályvezetők figyelmét: kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a termelő- szövetkezetek teljesítsék bevételi tervüket. kiadási tervüket pedig ne lépjék túl. Részletesen foglalkozott azzal, hogy tavaly melyik termelőszövetkezet hány mázsa húst adott száz holdról. Az derült ki, hogy több jóhírű termelőszövetkezet közel- sem adott annyi húst, mint például a mezőtúri Petőfi Tsz, ahol 100 hold redukált szántóra 102 mázsa hús jut. A járások közül külön megdicsérte a kunhegyesit. ahol átlagban 70 mázsa körüli húst adtak 100 holdanként. Természetesen ahhoz, hogy több hús legyen, több takarmány is szükséges. Horváth elvtárs ezért ismét elmondotta, hogy kukoricából mennyi legyen a holdankénti tőállomány és foglalkozott az állványokon való lucernaszéna szárítással, amellyel szintén nagyban növelhető a takarmány mennyisége. A tanácskozás résztvevői is megállapították, hogy a hibák kijavítására" még van idő. S ha okosan, tervszerűen készülnek fel a közös gazdaságok a nyári betakarításra ezt a hatalmas munkát — még az esős időjárás ellenére is — idejében elvégezhetik. Vágási Kálmán A magyar botanikusok nagyszabású feladat megoldásán munkálkodnak: összeállítják Magyarország első, a legújabb tudományos eredményekre támaszkodó, részletes növényföldrajzi térképét. A munkát a Magyar Tudományos Akadémia irányítja és abban a botanikusokon kívül számos gyakorlati szakember — erdész, mezőgazdász, kertész — is részt vesz. A készülő növényföldrajzi térkép összefüggő átteJúnius közepéig elkészült az egész évre tervezett szövetkezeti szerfás épületek zöme A termelőszövetkezetekben két évvel ezelőtt honosodtak meg, s azóta igen jól beváltak az egyszerű kivitelezésű, olcsó szerfás épületek. Anyagukat — a méretre szabott fát, s tavaly óta már a vasalkatrészeket is — az Országos Erdészeti Főigazgatóság szállítja, s ezzel számottevően segíti a szövetkezeteket közös állatállományainak megfelelő elhelyezését. A szerfás épületekhez szükséges anyag kitermelése és szállítása évről évre nagyobb feladatok elé állítja az ország 32 erdőgazdaságát. 1959- ben még csak háromféle típusban 1200 garnitúrát készítettek, tavaly hatféle típust, több mint négyezer garnitúrát. A 7650 szerfás épület elemeinek elkészítését és szállítását a mezőgazdasági terv egész évi feladatként írta elő az erdőgazdaságok részére. Az erdőgazdaságok azonban már június közepéig csaknem teljes egészében teljesítették ezirányú tervüket, s a szövetkezetek az új szerfás épületek jelentős részét már használatba is vették. (MTI) mmiiHiiiiiiimuiiiiiinimiiiiiiiiimimiuiu > Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásárt tartanak június 18-án Túrkevén, 19-én Besenyszögön. A vásárokra vészmentes helyről, szabályos járlatlevél- lel mindenféle állat felhajtható. kintést ad majd hazánk flóravilágáról, emellett tájegységek szerint részletezi a különböző talaj- és éghajlati viszonyokra jellemző növény- társulások kialakulását. E munkának elméleti jelentősége mellett gyakorlati haszna van: mezőgazdasági nagyüzemeinkben a korszerű tudományos — botanikai, genetikai — eredményekre támaszkodva kell kialakítani a legmegfelelőbb termelési kultúrákat. A botanikus szakemberek munkássága máris számos értékes tudományos megállapítással és sok fontos adat feltárásával szolgálta ezt a célt. A szakemberek témakörönként és tájegységenként sokéves kutatómunkájuk eredményeit tanulmányokban dolgozzák fel, s ezek összessége alkotja majd az új magyar növényföldrajzi térképet. Legelőrehaladottabb a munka a Magyar Tudományos Akadémia botanikai intézetében, amelynek munkatársai máris több publikációban bocsátották közre kutatási eredményeiket. Az itt dolgozó tudományos szakemberek saját tématerületük feldolgozásánál összehasonlító tanulmányokat folytatnak külföldön is. Így meghatározott feladatukon kívül segítséget adnak az illető ország szaktudományának is, mert ottani kutatásaik eredményeit rendelkezésükre bocsátják. Egy statisztika került a kezembe a minap. Holt számok, adatok, mégis, úgy vélem, érdemes szólni róluk, s talán arról is valamit, ami mögöttük húzódik. Arról szólt a statisztika: a megye tsz-ei- ben, állami gazdaságaiban, gépállomásain dolgozó fiatalok milyen munka, termelési felajánlásokat tettek a nagyobb termés, az állattenyésztés eredményesebbé tétele érdekében. E felajánlásoknak -„szülő- anyja” tulajdonképpen a KISZ megyebizottságának határozata, ami érthető is. A fiataloknak egyúttal az Ifjúság a szocializmusért mozgalom munkakövetelményének részét, majdan realizálását is jelentik e vállalások. És most ragadjunk ki néhány adatot a statisztikából. Százhuszonnyolc ifjúsági munkacsapat! E 128 kis munkaközösség az, amely megyénk tsz-eiben a kukoricatermesztés versenyébe kapcsolódott be. Ezerkilencszáz- huszonkét fiatalról van itt szó a szolnoki, a jászapáti, a tiszafüredi, a jászberényi járásból, Törökszentmiklós városából és járásából. És máshonnan is. Az említett helységek tsz-eiben a fiatalok a májusi mór Zsoltban számolt holdankénti 30 mázsa kukoricatermés elérését tűzték ki A különböző szervek és magánszemélyek részéről is többször felmerült a panasz amiatt, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők nem tettek eleget a tagok járandóságaira elrendelt letiltásoknak. A Törökszentmiklósi Járási Tanács VB Igazgatási Osztálya, mint elsőfokú gyámhatóság. emelt panaszt amiatt, hogy a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben dolgozó B. L. járandóságából nem vonta le a szövetkezet a bíróilag letiltott gyermektartás, illetve gondozási díj összegét. Előfordult olyan eset is, hogy mert a termelőszövetkezet vezetősége nem tett eleget a bírói letiltásnak, a bíróság — a tartásdíj összegének megfelelően — kénytelen volt letiltani a termelőszövetkezeti elnök állami támogatás címén kapott illetményét. Ilyen példát említhetünk a szandaszöllősi Aranykalász Tsz-ből, ahol az történt, hogy a Fazekas István tsz-tag terhére elrendelt letiltást a szövetkezet vezetősége nem hajtotta végre. A tagnak azt a járandóságát is kifizették, amit a letiltás alapján vissza kellett volna tartani. Az 1955. évi 21. számú törvényerejű rendelet értelmében a termelőszövetkezeti tag járandóságaiból csak a tartásdíjat és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett A raktár takarítását mindig a padláson, vagy emeleten kezdjük és úgy haladjunk lefelé a porozással és fugózással. Főleg a régi fapa- dozatos magtáraknál kell gondosan a gerendák és padozatok réseibe, fugáiban lévő szemeket dróttal kipiszkálni, kisöpömi. A réseket agyaggal, vagy gipsszel tömí- teni. A fertőtlenítéshez használhatunk 10 százalékos DDT permetezőszert, amelyből 4 százalékos permetlevet készítünk (100 liter vízhez öntjük az előzőleg feloldott 4 kg DDT-t) és ebből az oldatból 100 négyzetméterenként egy liter levet permetezünk szét. céluL Akárcsak a megye állami gazdaságaiból itt szereplő 19 ifjúsági munkacsapat. Persze szerepel a vállalások mellett a statisztikában 5,a hogyan’’ is, a megvalósítás útja-módja. A növényápolási munkák lelkiismeretes, szakszerű elvégzése, a korszerű agrotechnikai, agrobiológiai módszerek alkalmazása. Külön ki kell emelni a 19 állami gazdasági munkacsapat 230 fiatalja közül az Alcsiszigeti Állami Gazdaság nagyotaka- róit. Ezek a fiatalok 49 mázsa kukorica betakarítását vállalták egy holdról májusi morzsoltban számolva. Egyszóval rekordra törnek! Ám vessünk még egy további pillantást a statisztikára. Most a silókukorica termesztés fiatal mestereiről ejtünk néhány szót. Elsősorban a tiszafüredi, a szolnoki és a jászapáti járás tsz-eiben, állami gazdaságaiban születtek „feszített” vállalások. A cukorrépa termelésben pedig a törökszentmiklósi, a szolnoki és szintén a jászapáti járásban, valamint Túrkevén. Néhány adatot említettünk meg a szóbanforgó statisztikából. Szándékosan a legtöbbet ígérőket. De a célig azok is beleszólhatnak a versenybe, akik most nem szerepeltek a mi „statisztikánkban”, ebben az írásban. bűncselekménnyel kapcsolatos kártérítés összegét vonhatták le. Ezt a rendelkezést változtatta meg az 1961. június 1-én hatályba lépett a bírósági végrehajtás szabályainak módosításáról szóló 9. számú törvényerejű rendelet. Eszerint a mezőgazda- sági és halászati termelőiszövetkezeti tag pénzbenl és természetbeni részesedéséből, az őt megillető föld járadékból és a bevitt vagyontárgyakért járó térítésből bírói térítés alapján az ossz járandóság 33 százaléka vonható le. A levonást eszközölni lehet az évközben folyósított pénzbeni és természetbeni előlegekből is. A fent említett járandóságok 50 százalékáig terjedhet a levonás a tartásdíjjal és szüléssel kapcsolatos költségekre. Kiterjed a rendelkezés a tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett társadalmi biztosítási szolgáltatásokra, a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítésére és a természetbeni juttatások térítési díjára is. Az elrendelt letiltás alapján, a kötelezettségek elmulasztása esetén a végrehajtást kérővel szemben a termelőszövetkezet fizető kezesként szerepel. Tehát ha a termelőszövetkezet nem tesz eleget a letiltásban foglaltaknak, úgy a végrehajtást kérő javára a tsz köteles az esedékes fizetést teljesíteni. Ha 50 százalékos DDT-t használunk egy százalékos oldattal permetezünk (100 négyzetméterenként ugyancsak egy liter permetlevet használunk). A permetezés célja, hogy egyenletes méregmezőt létesítsünk a falakon. A padozat porozására tíz százalékos DDT porozószert használjunk. 100 négyzetméter padlóra 2 kg port egyenletesen kiszórva. A por felesleget a padlórésekbe söpörjük. A terményt vegyszerrel kezelni tilos. Csörgő Albin zárszó'gálati felügyelő Kenderes Varróné asszony délutánja Oly borús, esővel fenyegető ez a júniusi délelőtt, mintha Medárd erőnek erejével bizonyítani akarná: ő bizony nem lépett be egyik tsz-be sem. Gondolható, hogy ezért ok- vetetlenkedik ennyi, rosszkor hulló csapadékkal. A berek! határban már-már szikkad a talaj. Varró János- né, a Béke Tsz tehenészének asszonya, sűrűn kipillantgat a konyhából. Azt latolgatja, hogy a fakanál után kapa-, vagy meszelőnyél ke- rül-8 a kezébe. Ügy véli, ilyen cudar időjárás mellett szó sem lehet arról, hogy az asszonyok csupán a ház körül serénykedjenek. Hogyisne. A máskor áldásként köszöntött esőzés már-már a munkaegység értékét veszélyezteti, feltéve, hogy ésszel-szorga- lommal ki nem parírozzák. A Varró-portán különben nem újság, hogy az asszony is, de Esztike, Erzsiké szintén kijár a közös táblába. Eddig két hold kukorica, négy hold szénagyűjtés gondját tudták le, sőt háromszor jártak szerszámmal félhold takarmányrépában. Ilus is szívesen menne, de őt általános iskolás pajtásaival a Méhecske Tsz-be szólítja a kötelesség. Oszladoznak a fellegek. Varróné asz- szony megszegi a magasütötte, pékművészetnek beillő kenyeret. Nagyot ka- nyarít belőle szöszke unokájának s a kóstoló illatára betoppant urának. Kiszalad, előkészíti a kapát. Hamaros kézzel pergeti kifele héjából a zöldborsót, abból készül ma a leves. Varró János jól tudia. mi az asszony! sietség oka: igyekvés ki a földre. Ha pedig mégis esni találna, az új istállóhoz meszelésre. Kár tehát vesztegetni az időt; négy kéz hamarább boldogul, mint kettő. Odatelepszik a konyhaasztal mellé s nem restell az asszonymunkából részt venni. — Nem haragudnál, úgy-e, ha segíte- 1 nék... ? — tréfál szelíden. Finom az ebéd. S utána jóleső, hasznos a tsz-ben végzett munka, a jószág körül éppúgy, mint a növényápolásban. <>,a *-|_rn_r_rui Készül Magyarország első részletes növény földrajzi térképe A termelőszövetkezetek jogvédelme A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok járandóságaiból történhető levonás A magtárak fertőtlenítéséről
