Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-13 / 137. szám

1961. június 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SEGÍT a tanacs Kunmadaras. Ä tanács­székház emeleti szobáinak ablakaiból messzi vidéket lát az ember. A nagy síkság sza­badjára engedi a távolt néző tekintetet, s meddig a szem ellát, egybefüggő, hatalmas táblákban ringó gabonaten­ger zöldell. Hatalmába kerít valami­féle költői hangulat, oly any- nyira elmélázok, hogy várat­lanul ér Kulcsár Antal köz­ségi mezőgazdasági felügyelő szava. Sőt még tán — első pillanatra — bánt is a köz­napi mondanivaló; — A tsz-ek az esős időjá­rás miatt lemaradtak a ku­korica kapálásában. A terv- készítésnél még jó, hogy gondoltak a premizálásra, így lehetőség nyílik arra, hogy a családtagokat mind szélesebb körben bevonják... — Lesz tehát elegendő em­ber? — Ezzel nincs baj, — És szakember? — Mezőgazdász bizony csak híjával van a község öt termelőszövetkezetében. Amit tudunk, segítünk, mi* taná­csiak : .. — Például? — A községi tanács kéz­ben tartja a tsz-ek irányítá­sát. Értem ez alatt azt, hogy a tanácsüléseken, vb. ülése­ken minden alkalommal ér­tékeli a szövetkezetek mun­káját, eredményeit. Ahol hiá­nyosságokat lát, javaslatokat tesz. — Konkrétan? — Hirtelenjében nem tu­dok mást, egy tavasszal tör­tént esetet mondok el. Ha­társzemlén jártunk, s tapasz­taltuk, az istállótrágyát nem szórták ki, hanem kazlakban hagyták. De azok is ren­detlenek, szakszerűtlenül ke­zeltek.- A tanács mezőgazda- sági állandó bizottsága ja­vaslatára hozta a tanács a határozatot, amely kötelezte a tsz-eket a trágya kiszórá­sára. Sőt, alkalmat találtak arra is, hogy a szakszerű ke­zelésre megtanítsák a tsz ta­gokat. “ Gyakran van határszem­le? Kulcsár Antal nyomban bólint: — Lovas Sándor tanácsel­nök és Gyűjtő Imre községi párttitkárral szoktunk hár­masban menni. Hetenként járjuk be a határt. — És milyen időközönként foglalkozik a mezőgazdaság­gal a tanács? — Nincs olyan -janács vagy vb. ülés, amelyen ne tárgyal­nák. Egyszer a tsz-ek számol­nak be munkájukról, másszor az állandó bizottság vagy a tanács elnöke mondja el, mit tapasztalt. A vb. ülés leg­utóbb például azt vizsgálta, hogy negyedév alatt milyen pénzügyi eredményekre ju­tottak a tsz-ek, s hogyan áll­nak a szerződéskötésekben a hús, tej, tojás termelésében. — Ha pedig rendellenessé­get találnak... — Akkor felhívjuk a tsz figyelmét. S azok kijavítják a hibát. — Felkészültek az aratásra? *— A legközelebbi vb; ülé­sen éppen erről számolok be. Megvizsgáltam és azt ta­pasztaltam, hogy a szükséges munkaeszközöket kijavították. Kialakították már az arató­felké­párokat. Egyszóval: szültek... Még miben segít a tanács? — Az őszi esőzések idején ugyancsak elmaradtak a cu­korrépa szedésben; Saját hi­bájukon kívül történt, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy segítség kellett, kü­lönben a termés kárbavész. Társadalmi munkát szerve­zett a tanács. Mindenki ment a földekre. — Gyakran van ilyenre szükség? — Oh, dehogy. Ritkán. fe— így tehát... — A tanácsnak nem is ez elsősorban a feladata. Hanem az elvi irányítás. Ezt igénylik a szövetkezetek; És a tanács nyújtja is. Igen, segít a ta­nács. Sz. L Jásziványon kisütött a nap Komótos állásra könnyű jelentkezőt találni; nehe­zebb, felelősségteljesebb po­zíciónak— ez emberi dolog.- — kevesebb az önkéntese. Mégis kerül —, ez viszont abból adódik, hogy új korok új embereket szülnek — A miénk: kommunistákat. Ha egyszer valaki feljegyzi azok nevét, akik a termelőszövet­kezetek megszilárdításában helytálltak; Kalmár Andrá­sét ki nem felejtheti a hosz- szú-hosszú listából. Kalmár elvtárs járási VB-elnökhe- lyettesnek sem volt semmit­érő, hogy tsz-elnöknek mi­lyen — arról az eredmé­nyeknek kell beszélniük Esztendeje csak egy gyen­ge tsz volt Jásziványon. Ma Ipari vállalatokat is patronálnak megyénkben A megyei pártbizottság ipari osztályának kezdemé­nyezésére a patronázs-mozga- lom új válfaja van kibonta­kozóban a megyében. Eddig ugyanis ipari üzemeink csak termelőszövetkezeteket segí­tettek s a rosszabbul gazdál­kodó vállalatok nem kaptak megfelelő támogatást. A helyiiparba tartozó üze­mek egyrészénél pedig ugyan­csak elkelt volna a segítség. Erre vall többek között az is, hogy megyénk helyiiparának termelékenységi szintje 3 év alatt mindössze 1,3 százalék­kal emelkedett Néhány vál­lalat huzamosabb idő óta vesztességgei dolgozik Ugyanakkor a hasonló jelle­gű minisztériumi iparba tar­tozó üzemek igen jó eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek Nagyon életrevaló és sokat ígérő tehát a javaslat: a jól­termelő üzemek patronálják a lemaradókat. Az érdekelt üzemek vezetői hétfőn ta­nácskoztak erről, s meg is született a megállapodás: a Tisza Bútorgyár a kisújszállá­si Faipari Vállalatot a Tég­lagyári Egyesülés a Tégla­gyári Vállalatot, az Állami Építőipari Vállalat az Épület- szerelő Vállalatot segíti. Nem teljesen újkeletű ez a kezdeményezés, inkább a ré­gen meglévő kapcsolatok szo­rosabbra fűzése, a segítség rendszeressé tétele, mond­hatnám: hivatalos formába öntése ez a megállapodás. A nagyüzemek segítik a kisebbeket az átfutási idő, a selejt, a ter­melési költségek csökkentésé­ben, a' gyártástechnológia korszerűsítésében, a tároló­helyek gazdaságos kihaszná­lásában a legjobb bérezési és premizálási formák kidolgo­zásában, az anyagtervezésben és még jónéhány fontos fel­adat valóraváltásában. Természetesen nem kell ar­ra gondolni, hogy egyedül a patronázs-mozgalomtól vár­ják a korábban rosszabbul dolgozó vállalatok munkájá­nak javulását. Az utóbbi időkben szinte valamennyi vállalatnál sokirányú erőfe­szítés bontakozott ki, hogy az átlagon aluli szintről a jó eredménnyel büszkélkedők közé kerüljenek. Jótékonyan érezteti tehát hatását a ká­der-átcsoportosítás, az irá­nyító szervek javuló munká­ja, s nem utolsó sorban az üzemi pártszervezetek terme­léssel való fokozott törődése. A Téglagyári Vállalatnál pél­dául az idén 12 millió téglát gyártottak eddig — tavaly ugyanennyi idő alatt csak 10 milliót, s eggyel több gyár­ral, mint most. műszerekkel vetítik a csilla­gos égboltot. Amikor az igaz­gató elvtársnő megtudta, hogy magyarok vagyunk, nem en­gedett el bennünket, amíg a vetítést hangszalagra rögzí­tett magyar szöveg kíséreté­ben be nem mutatta. A sziléziai iparvidéken több üzemben jártunk. A déli részen már nagyon fejlett a textilipar is. Nagyon szép, minőségileg kiváló szövetek és más textilanyagok készül­nek ezen a vidéken és ezeket a cikkeket a világ legkülön­bözőbb tájain ismerik, kere­sik. Bielskó-Bialában — ahol 14 ezer textilmunkás dolgo­zik — megtekintettünk egy kiállítást, amely bemutatta a sziléziai textilipar történetét, régi és jelenlegi gyártmá­nyait. AZ ÜZEMEK ÉLETÉRŐL Mi nagyon fontosnak tar­tottuk, hogy megsimerjük a lengyel munkások életét — hacsak néhány üzemben ta­pasztaltak alapján is —, hogy összehasonlíthassuk a ma­gyar munkások életével. Sok mindent sikerült e téren lát­ni, hallani megismerni. Az üzemekben a Lengyel Egyesült Munkáspártnak lét­számban és felkészültségben is erős szervezetei vannak. A pártszervezetek nagyon sok­oldalú szervező és ellenőrző munkát végeznek a termelés érdekében. Az üzemi párt- munka eredményét általában két dolgon mérik. Egyik: Az üzem, vagy üzemrész dolgo­zóinak politikai.hangulata, po­litikai fejlődése. Másik: Az üzem Vagy üzemrész termelési eredményei. Általában az a ielszó: „Mindent a dolgozó­kért. de semmit sem nélkü­6 ezek a konferencia előter­jesztésében helyet kapnak. A Munkás önkormányzati Konferencia azt végzi, amire nálunk az üzemi tanácsok hi­vatottak, csak megállapítá­sunk szerint következeteseb­ben, célravezetőbben. Az volt az érzésünk, hogy a mi üzemi tanácsaink is sokkal több tar­talékot tudnának felhozni és a termelés szolgálatába állí­tani, ha több életet, elevensé­get, kezdeményezést vinné­nek munkájukba. A varsói telefonközpont- gyár, a skawinai aluminium- kohó, a Bielskó-Biala-i, a ka- towiczi üzemekben szerzett tapasztalatok alapján — nem lebecsülve saját eredmé­nyeinket — az volt a benyo­másunk, hogy az üzemi de­mokrácia, a munkások akti­vitásának, kezdeményezőkész­ségének kiváltásában, fokozá­sában itt a Szolnok megyei üzemekben hátrább vagyunk, sok tartalékunk van. A szer­vezeti formák ezek kihaszná­lásához tökéletesen megfelel­nek, csak a tartalmi munkát kell megjavítani. A most folyó — ez évben megkezdett — ötéves terv so­rán a lengyel ipar tovább fej­lődik. Az előzetes számok sze­rint (a Lengyel Élet című lap­ban közölt adatok) öt év alatt az egész ipar termelése 52 százalékkal, ezen belül a ter­melőeszközök gyártása 57,2, a fogyasztási cikkek gyártása pedig mintegy 44,3 százalék­kal fog növekedni. Ez a Len­gyel Népköztársaság, s ezzel együtt a szocialista tábor to­vábbi erősödését szolgálja. (Folytatása köv.) Ennek ellenére szükség van a patronázs munkára, hiszen a nagyüzemek kedvezőbb helyzetben vannak több műszaki dolgozik ott, s a berendezések is korszerűb­bek, jobbak a tapaszthatok. Mindez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a patroná- lók is tanulhatnak az általuk segített üzemekben. Ha az üzemek vezetői kö­zött baráti légkör, s bizalom alakul ki, kölcsönös előnyök származhatnak ebből a moz- galombóL Más vállalatoknál is követni kellene ezt a jó példát — sb — Aratás előtti gépszemlék A kunhegyes! járás két gép­állomásán, valamint a hozzá­juk tartozó termelőszövetke­zetekben népes szemlebizott­ság vizsgálta meg a. nyári mezőgazdasági munkákban résztvevő gépek állapotát a munkákra való felkészülést A Kunhegyesi Gépállomáson június 6-án kezdődött a két­napos szemle, amelynek ta­pasztalatait a bizottság érté­kelte. Megállapította, hogy a 16 kombájn, 22 aratógép, 32 cséplőgép javítása megtör­tént Kisebb mulasztásokat pótolnivalót talált a szemle­bizottság, ezért Június 15-re pótszemlét rendelt el. A gép­állomás vezetői a bírálatot jogosnak tartották és biztosít­ják, hogy a pótszemlére a még szükséges kisebb javítá­sokat, felszereléspótlást elvé­gezik. A gépállomásiak most javítják azokat az erőgépe­ket is, amelyekkel májusban másodvetést végeztek. Jú­nius 15-ig ezeket is rendbe­hozzák. Jól tudják, hogy a nyári munkák sikere jórészt a gondosan kijavított, hibát­lanul üzemelő gépeken múlik. A termelőszövetkezetekben ellenőrizte á bizottság az in­tézkedési tervek elkészítését, valamint azt, hogy minden talpalatnyi aratni valónak le­gyen gazdája. egy sokatigérő szövetkezetét ismerhet meg az érdeklődő: a Szabadság Tsz-t Vezető­sége az elmondandó sikerek ellenére sem irigylésre mél­tó még. Ügy kell irányítania a gazdálkodást, hogy a ta­valyról maradt — idestova .százezer forintos — restan­ciát is letudja. Az abból adó­dott, hogy a múlt gazdasági évben sok munkaegység, sok földjáradék egyáltalán nem került elszámolásra Rossz vissza gondolni, mi volt a Szabadság Tsz-ben év elején... A sertések negy­ventől hetven kilogrammos súlyban — egy falkában. A magtár épphogy nem üres. Teli bajosan lehetett volna; tavaly egy balkezes határo­zat folytán munkaegységen­ként és hízónként 2.5 kg ku­koricát osztottak. Huszon­hét vagon (9 kukorica ke­rült így ki a szövetkezetből... Az új elnök ajánlotta ál­lattenyésztési agronómus, Pásztor Pál első dolga volt, hogy mérlegelés és összbe­nyomás alapján falkásította a sertéseket Ezután — mint suttogják —, félig elrágta ceruzáját, tűnődvén, hogyan ossza be legjobban a rendel­sen elválasztott malac fele a gondozóé, — azzal a méltá­nyos kikötéssel, hogy a tsz készpénzben megveheti a jó­szágot Csintalan József és Ádám Miklós minap oszto­zott gymással a prémiumként kapott harminchét többlet­malacon. A kétkeziek mögött az ad­minisztratív dolgozók sem akarnak lemaradni, A hat­vanöt éves főkönyvelő, Ur- bán Gábor hófehér fővel ké­szül kettős könyvelői vizsgá­jára. Tavaly még ötszáz szár­nyasa sem volt a Szabadság Tsz-nek; ebben az évben 852 libát, ötezer naposcsibét “evei a gazdák szemefénye: a liliom-brigád. Neve csak úgy, kedveskedésből szüle­tett; valószínűleg azért, mert a brigádtagok javarésze fia­tal leány. A kis csapat gond­dal nevelte fel a meleg­ágyakban, majd időben ül­tette ki húsz holdra a do­hánypalántát; Párját ritkító minőségű munkát végzett 400 öl paradicsomban, 300 öl kalarábéban, 6 hold dinnyé­ben, 10 hold burgonyában. Jutalmul — a KlSZ-szerve- zet és a szociális-kulturális alap számlájára.;— autóbusz­Megtermelték, megbecsülik AJbudapest; XIV. kerületi Mérleg javító Ktsz önkéntesei társadalmi munkában re par ál jók a tsz mázsáit kirándulásra ment a liliom- brigád. Meglátogatta Aggte­leket, Lillafüredet, Miskol­cot, Egert, Kalmár András nem bán­ná, ha az idősebbek is utaz­hatnának, segítené is őket. Megteszi — ígérte —, mihelyt olyan eredményt érnek el a munkában, mint a fiatalok. A tsz-ifikről — kik Táj ti István brigádvezetőhelyettes- ben tehetséges színjátszót fe­deztek fel — még ennyit: Si­kerrel adták elő a 3 felvo­nás os (s különben sem köny- nyű) Gárdonyi-darabot, *A bor”-t. Ügy tervezik, ősszel megismétlik az előadást. Csak a háládatlanság hall­gathatná el, mennyit köszön­hetnek az iványi gazdák a vö­rös Zugló őket patronáló üze­mének, a Központi Szerszám­gyárnak. A gyári munkások társadalmi munkában gene- ráloztak számukra egy Rába- Super teherautót, végeztek rengeteg hegesztést Ajándé­koztak emelőt, fúrógépet, sa­tut — nemsokára hegesztő- apparátust küldenek; — Ok nyerték meg — mivel maguk a mázsához nem értenek — húszezer forintos társadalmi munkára a budapesti XIV. kerületi Mérlegjavító Ktsz hat tagját: Gubek Pált, Mer- czel Lajost, Golovodesz Györgyöt, Szabó Dezsőt, Ba­logh Lászlót, Szabó Pétert.,. kezésre állő kevéske takar­mányt. Mintegy máról hol­napra vezette be az érdem szerinti takarmányozást; így a régi eleséggel kihúzták újig. Sőt, ami a hitetlenséggel határos, eoben a nehéz időszakban kétszeresére sikerült növel- niök a tehenek tejhozamát, Az erőfeszítések java ezekben a hetekben a hizla- lási terv teljesítésére irá­nyul. Javában bontják azt az épületet, mely a tsz-beru­házási iroda óhajára annak idején — lapos, vizenyős te­rületre épült Abban pár hó­nappal ezelőtt 780 sertés kö­zül 110 hullott el megfázá­sos eredetű tüdőgyulladásban — amint ezt a Budapesti Ál­lategészségügyi Intézet ta­nácsadásra felkért szakembe­rei megállapították. Jobb kedvet ébresztendő a kanászokban, az elnök javas­latára — mint a gazdálkodás minden ágában — bevezették a prémiumrendszert Min­den terven felül egészsége­A ben kisújszállási Dózsa Tsz- első kaszáláskor 268 holdról 3216 métermázsa szé­nát takarítottak be. A koráb­bi évek tapasztalatait hasz­nosítva idén korábban láttak a kaszáláshoz. Jól tették; hi­szen régebben a második ka- szálású szénát a lucemabo- gár, a harmadik kaszálását a forróság károsította. Immár el is vonultak földjeikről a porozógépek... Szilágyi Károly és Stum­mer Ferenc kazal mester szak­értelemmel gondoskodott az értékes takarmány tárolásá­ról. Előbb félméter vastag­ságban búzaszalmát terített, arra 30 centiméteres rétegben szénát, majd tíz centiméteres­ben takarmányszalmát ra­kott. Arra persze ismét széna következett. A két tapasztalt gazda arról sem feledkezett meg. ötméterenként szellőzőt építsen a kazlakba a befúlla- dás elkerülésére. A dózsások szénáját ebben az évben sem karotinveszteség, sem rotha­dás. sem fehérpenész nem silányítja; A szénabetakarításnál ha­sonló gonddal jártak el a Ki­nizsi Tsz parasztjai is. A má­sik két kisúji tsz-ben azon­ban — helytelenül — keve­sebb gondot fordítottak a kazlazásra. — A szénabetakarítók, — mondotta Monoki István, a Dózsa Tsz párttitkára, — a takarmány minőségét Is fi­gyelembe véve kazlaztak a borjak tehenek, növendék­marhák és lovak részére. Ez­zel elősegítették a takar­mány pontos beosztását, Biztató eldrepillantani a jásziványi Szabadság Táz jövőjében. A magukra talált parasztok, saját erőből építe­nek kilenc kilométer hossz­ban keskenyvasutat. • Noha a szemmel látható fejlődés sem lebecsülhető; még többet ígér az embe­rek szívében lakozó bizalom. Bizalom a jövő, a termelő- szövetkezet jövője Iránt. Az elmondottak mellett hadd példázza ezt még egy mon­dat: Három gazda saját zse­béből kínált fel a tsz-nek nyolcvanezer forintos köl­csönt jószágvásárlásra;.. A jásziványi Szabadság Tsz fölül elvonultak a komor felhők. Kisütött a nap. borváró f lük!” Ez érvényesül is a párt munkájábar. Lengyelországban is folyik a műszaki normák kidolgozá­sa és bevezetése. A kidolgo­zás a munkással együtt tör­ténik, ami sokszor technoló­giai folyamatok, technológiai eljárások megváltozt- fásával is jár. Amikorra egy gépen az új műszaki norma érvény­be lép, a munkás már szinte minden szempontból felké­szült rá. A termelés növeke­dése a lengyel iparban — ami pl. az év első negyedé­ben ll,6\százalékot tett ki a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva — majdnem kizárólag a termelékenység emelkedéséből származik. Ezért most lengyel elvtár­saink igen jónak tartják a helyzetet az iparban. A munkások, az üzemi dol­gozók véleményére való tá­maszkodásnak egyik jelentős megnyilvánulása az üzemi demokrácia állandó szélese­dése. Az üzemekben lévő po­litikai és társadalmi szervek vezetőségéből — párt, szak- szervezet, ifjúsági szervezet — valamint a műszaki gaz­dasági vezetőkből tevődik össze a Munkás önkormány­zati Konferencia, amely arra hivatott, hogy a párt politi­kája alapján negyedévenként megvitassa az üzemi terme­lési, gazdasági, munkásellátá­si kérdések egyes területeit, egybehangolja az erőfeszítése­ket a megvalósítás érdeké­ben. Az ülés előkészítése az egyik ülés befejezésétől a má­sikig — tehát negyedévig tart. Ez idő alatt mindenki­nek módja és alkalma van a kérdésben kifejteni vélemé­nyét, javaslatát, észrevételét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents