Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-11 / 136. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. június 11. ifflMWianmmrinv Könyvbál, Huszárvágás, Lillafüred... Amiről a mezőtúri művelődési ház hirdetményei mesélnek Melegebben süt a nap, sár­gulnak a kalászok, közeleg az aratás. Június közepe felé Jár s ez az idő általában holtsze­zont jelent a kultúrmunká- ban. A mezőtúri művelődési ház azonban már belépéskor sem ezt a képet mutatja. A kapun hatalmas színes plakát hívo­gatja a járó-kelőt a könyv­bálra, az előcsarnokban rep­rodukciók függnek, az igazga­tói szoba falán pedig ott a próbarend. De talán beszél­jen mindegyik hirdetmény' magáról: A könyvhetet ünnepélyesen lezáró könyvbál sokéves ha­gyománya a művelődési ház­nak. A szokásos 3 és 5 forin­tos jegyek helyett ilyenkor 4 és 6 forintokat szednek, az 1 forint többletért pedig min­den vendég egy-egy tombola­jegyet kap. Tombola-jegy ezenfelül iá kapható, s az így összegyűlt összegből, (általá­ban 300-*-400 forintból) a vezetőség könyveket vásárol s ezt kisorsolja a megjelentek között. Az idei bál mintegy háromszáz résztvevője kitű­nően szórakozott, s a szeren­csések nemcsak szép emlék­kel, hanem egy-egy szép könyvvel is gazdagabban tér­tek haza a bál után. A próba-rend a szereplések és felolvasó, valamint emlék­próbák időpontját tartalmaz­za. Ha ezt a géppel írt pa­pírlapot átolvassa az ember úgy érzi, mintha valamelyik színházban a színészbejáró­nál kifüggesztett próba-táb­lát tanulmányozná A próbák időpontját Is gondosan hangolják össze, hogy egy szereplő se töltse idejét hiába való várakozás­sal. Nyolc rövid-jelenetből álló műsoruk négy darabját az egyik, másik négy darab­ját a rákövetkező délutánon próbálják. Ezzel a műsorral a mezőtúri Petőfi Tsz tanya- központjába készültek. Egy másik plakát arról tanúskodik, hogy nemrég zá­rult a Magyar festők remekei című kiállítás. Egy hónap alatt kétezer látogató nézte meg a képeket: szinte vala­mennyi általános és középis­kola tanulói eljöttek, a Kos­suth téri iskola egyik osztá­lya pedig a helyszínen tartott rajzórát. Kiállítás- és bálrendezés, szereptanulás és bemutatók közben beköszöntött a nyár. Mezőtúron azonban ez nem A szovjet televízió első helyszíni közvetítése Londonból Moszkva (MTI). Szombaton délben került sor a moszk­vai televízió első helyszíni közvetítésére Londonból. A szovjet és az angol televíziós társaságok közötti megálla­podások alapján az elmúlt napokban az angol televízió többször adott moszkvai hely­színi közvetítést — így Gaga­rin megérkezéséről a szovjet fővárosba, valamint a moszk­vai angol ipari és kereske­delmi kiállítás megnyitásáról. A moszkvai televízió első londoni közvetítése érdekes eseményt mutatott be a szov­jet nézőknek: az angol ki­rálynő születésnapjának ün­nepsége alkalmából rendezett őrségváltást, a hagyományos katonai szemlét. A közvetítés során több angol parlamenti képviselő nyilatkozott a moszkvai televíziónak, amely­ben üdvözölte a két ország állandóan fejlődő, bővülő kapcsolatait. Peag a citriiir A képen lát­ható ügyes kis citerázó legény­ke Ördögh Ist­ván, a jász- árokszállási ál­talános iskola III. osztályos tanulója. Szülei­től, nagyszülei­től sajátította ei ezt a népi zenélés! módot, s napjainkban az úttörőszer­vezeten belül tovább fejlesz tudását. •*?*** «*4 c*writv& Nyárra nélkülözhetetlen! Gyermek napozó karton, sifon, piké anyagból 28.— Ft-tói 5L— Ft-ig Habselyem női nadrág 28.50 Fí-tól 48.— Ft-ig Habselyem női kombiné 61.— Ft-tól 95.— Ft-ig Habselyem női hálóing 120.— Ft-tól 180.— Ft-ig Műseiyem férfi ing 65.— Ft-tól 81.— Ft-ig Női halásznadrág, vászon, piké, ballon anyagokból 77.— Ft-tól 200.— Ft-ig Női goidsol hálóing, többféle fazonban, választékos kivitelben 130.— Ft-tól 170.— Ft-lg Parisiana keresztcsíkos férfi ing 112.— Ft-tól 125.— Ft-ig Pamut áttört rövidujjú fiú ing 15.— Ft-tól 25.— Ft-ig Pamut áttört rövidujjú férfi ing 38.— Ft-tól 40.— Ft-ig Kapható a szakboltokban és az Állami Áruházakban ciMiiWii>iiaiiaitiiiiiaiiBuaBiiiBut<iHH»[iaiHWMHiiiaiiMHiawHBiwnMtaH>ttuu«iinH«iiMiiiWMsii>iniiMiHniiiiiii a munka lelohadását jelenti, csupán újabb terveket A színjátszók már a napokban elkezdik Debreczeni László— Somlai Pál: Huszárvágás című darabjának próbáit, és mivel szeretik az alaposságot, három hónapos betanulási időnél nem adják alább. S a tervek nem csupán az új bemutatóra vonatkoznak, hanem a jól megérdemelt pihenőre is. A művelődési ház színjátszói augusztusban Budapest — Visegrád — Esz­tergomba, az énekkar Lillafü­redre, az irodalmi színpad tagjai és a képzőművészeti kör pedig Gallyatetőre és a Kékesre tesznek többnapos kirándulást Szerencsés utat, sok gyü­mölcsöző élményt és az eddi­giekhez hasonló, gazdag új évadot kívánunk! Z. S. A TELEVÍZIÓ rontja AZ IFJÚSÁG erkölcseit Az angol Nőtársaságok Or­szágos Szövetségének évi kon­ferenciája határozatot hozott, amelyben elítéli az ifjúság erkölcseit rontó televíziós programokat. A konferen­cián az egyik szónok kijelen­tette: „Gyermekeinket silány és erkölcstelen műsorokkal árasztják el, ezeket a televí­zió társaságok saját üzleti előnyük érdekében sugároz­zák. A legutóbbi hetek egyi­kében például a televízió gyermekadásaiban 18 gyil kosság fordult elő. A követ­kező héten az ifjú nézők 20 gyilkosságnak és sebesülés­nek, négy nagyszabású bűn­ténynek, 24 leütésnek, 26 rab­lásnak és száz fegyverhasz­nálatnak voltak szemtanúi. A konferencia küldöttei fel­hívták a közvéleményt, har­coljon a televíziós adások zül- lesztő hatása ellen. , (TASZSZ) TELEVÍZIÓS ellenőrző BERENDEZÉS BAKUBAN Baku kikötőjében rövide­sen olyan televíziós ellenőrző berendezést helyeznek üzem­be, melynek segítségével egy központi helyről a kikötő ösz- szes daruját és szállító be­rendezését ellenőrizni, illetve irányítani lehet. (A „Berliner Zeitungéból) — Az Vicán elfogott egy asszony: — Tessék mondani, tetszik-e még jövőre taníta­ni? Hát... szeretnék — mon­dom, mire ő: A kislányom ősszel kerül iskolába és kije­lentette, hogy a Mici-macis tanítónénihez akar járni... A „Mici-macis” tanító né­ni, Lukács Pálné, igen nép­szerű a besenyszögi gyerekek között. S kinek köszönheti nagy népszerűségét: Murmulának, Bimbulának, Inculának, a három jós mac- kókölyöknek, meg a bábszín­pad többi kedves szereplőjé­nek. Ugyanis Adélka néni — így hívják gyermekei — az iskolai bábszakkör vezetője. Míg nem ismertem őt, az iskolában beszélgettünk róla. Mindene a bábozás — így mondták. Meg azt is, hogy ha a TV-ben bábdarabot mutat­nak be, feltétlenül itt ül, végignézi, s utána meg is va­lósítja amit látott. — Legalább tízszer annyit foglalkozik a gyerekekkel, mint amennyit fizetnek neki — mondta az igazgató, s még hozzátette, hogy Lukácsné több mint harminc esztende­je tanít, de tizenötéves lány fürgeségével tevékenykedik ma is. Hamubasült pogácsa helyett orosz-szakos felsőtagozatú ta­nár leszek. EGY „KARRIER” TÖRTÉNETE A Berettyó mentén fekvő város harmadik szülöttével, dr. Márkus András hadnagy- gyal a Duna-parti Lánchíd eszpresszóban, Budapesten, pontosabban Budán találko zunk. A Fő utcában, néhány percnyire innen van a mun­kahelye, a Hadbíróság. Márkus András jogász lett, hadbíró-jelölt. A gimnázium­ban jó rendű volt, de törté­nelemből, magyarból mindig jelesre vizsgázott. Érettségi után pedig felvették a szege­di egyetem jogi karára, ahol már az első évfolyamon a büntetőjogra specializálta magát. Hallgatta az idevo­natkozó külön előadásokat, az úgynevezett speciálkollé­giumokat. a diákkörben is ez­Régi, kedves szokás, hogy a ballagó diákoknak az alsóbb évfolyambeliek főzőkanálra akasztott kicsiny batyut ad­nak ajándékba, benne útra- valóul 2 fillérest, meg egy­két hamubasült pogácsát. Elmúltak a ballagás virág- özönös napjai, s itt a szóbeli érettségi. Az érettségizőknek szeretnénk mi is egy kis út- ravalót adni néhány, öt év­vel ezelőtt végzett fiatal élet­útjának képét, — bepillan­tást saját jövőjükbe. Lapozzuk fel a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium 1956-ban érettségizett osztá­lyának anyakönyvét, — bök­jünk rá egy-egy névre, s lás­suk: merre sodorta őket a sors az elmúlt öt esztendő alatt. BOLDOG KISMAMA Ä tablón még Holló Julian­na áll a fényképe alatt, s így is keressük a túrkevei pos­tán. Munkatársai azonban Horváth Imréné- nek mutatják be. és ismeretlen ok­ból Gizinek szólít­ják a mosolygós, pirosarcú, szőke kis asszonykát. — Egy ablak mögött ül, tüneményes gyorsasággal szá­molja át a pénz- kötegeket, s köz­ben alig tud felel­ni kérdéseimre. — Mégis, a röpke vá­laszokból kibon­takozik a sorsa: Érettségi idején két bátyja már nős volt, kettes­ben éltek özvegy édesanyjával. — Nem tanulhatott tovább, pedig na­gyon szeretett vol­na tanárnő lenni. Mégsem keseredett el. 1956 őszén felvették a postára, az­óta több tanfolyamon vett részt és sok-sokféle munka­körben dolgozott már. A te­lefonközpontban például so­kat kellett éjszakáznia. De mikor terhes lett, felmentet­ték a nehéz munkától. Azóta pénztáros. Naponta 160 000 forint fordul meg a kezén, s életében a legnagyobb hiány 100 forint volt. Később az is megkerült. Férje kőműves. Ősszel be­iratkozik a dolgozók gimná­ziumába, s már előre örül­nek annak, milyen sokat fog tudni segíteni neki az érett­ségizett feleség. A fiú nagyon szépen keres. Az ő fizetése és Gizi 1070 forintja már alap, amire lehet tervezgetni. Rendbehozzák a lakást, be­húzzák a villanyt, televíziót vásárolnak. És mindenekelőtt könyvespolcot, mert renge­teg otthon a könyv. Gizi így zel a témával foglalkozott, majd szakdolgozatát a köny- nyű testi sértés alapeseteiről írta. Az elmúlt éveknek majd­nem minden nyara felejthe­tetlen élményeket hozott szá­mára. 1956-ban Mohács újjá­építésénél, 1957 nyarán a Hanságban dolgozott, 1959-ben Csongrád megye küldöttségé­nek tagja volt a bécsi Világ- ifjúsági Találkozón. Az egye­tem elvégzése után nagy meg­tiszteltetés érte; sok-sok vég­zett jogász hallgató közül az egész országból kettőjüket vették fel a Hadbírósághoz bíró-jelöltnek. Büszkén és szeretettel beszél felelősség- teljes munkájáról és arról hogy a közhittel ellentétben nem száraz a jogászi pálya. Zilahi Judit cA „ JHici-maei” tanitá nini Most is fürgén, frissen top­pant elénk, órára indult a Vll.-be. (A felső tagozatnak rajzot tanít, s amellett az első osztályt vezeti.) Mikor meg­tudja, hogy a bábcsoport miatt keresem, felderül az arca. — Tudja, milyen hasznos dolog? Különösen az én osz­tályomban nagy segítség. Az elsősök szeptemberben sírva jönnek — s egyszer csak a bábszínpadon megjelenik a pityergő kisfiú... Egyszeri­ben felszáradnak a könnyek, kacagnak — önmagukon. És mesél. Valamikor tanyán tanított. Homorszögpusztán egy, Ten- kepusztán tizennégy évig élt, ott tanulta meg, hogyan kell mosolyt varázsolni az ijedt kis gyermekarcokra. 1944 óta tarát a faluban, azóta is min­dig azon fáradozik, hogyan járhatna a gyerekek kedvé­ben. Bábcsoportja tíz éve ala­kult. Nevetve emlékezik rá: — Pokrócot feszítettünk az ajtó elé, s úgy rögtönöztönk mesedélutánokat a gyerekek­nek. Akkor még csa]c a pedagó­gusok játszottak — lassan az­tán a gyerekeket is bevonták. Most a felsősök játszanak, a kicsik meg élvezik. — Annyi a jelentkező, nem vehetjük fel mindet. Így is huszonöttagú a szakkör. És milyen jó hatással van a já­tékosokra is! A tavalyi cso­portban csupa nagyhangú kislány volt. Eleinte sokat marakodtak — s megszelídült valamennyi... Most a „Mac- kómukik kirándulnak’’ c. báb­játékot tanultuk meg — a Budapesti Állami Bábszínház igazgatója írta. A darab egyik szereplője Murmula, a kis mackófiú — Kis Ica beszéd­hibás volt, de egész szépen kinőtte. Domány Klári és Fejes Kati a kis mackólányok is olyan játékosak, aranyo­sak, édes kis qyerekhangjuk van... Nagy élvezettel ta­nulták szerepüket, s közben eljátszogattak a bábokkal. Napozni, sétái»» vitték ókét. A bábok? Bizony, tanító néni maga varrogatja őket. A színpad, meg a díszletek a férje kézi­munkáját dicsérik, mert őt is bevonta szakkörébe. S a repertoár? A másik, most futó dara­bot, „A copfos kisegér’-t Pálffy Éva írta, az Egészség- ügyi Minisztérium kiadvá­nyában jelent meg. Nagy si­kere volt az újszászi általá­nos iskolai bábszakkörök be­mutatóján, s a szolnoki út­törő seregszemlén is. — Sok ilyen tárgyú bábjá­ték kellene ... Jó lenne, ha erre is gondolna valaki — jegyzi meg a tanító néni. — A Vöröskereszt családi lap­jában jelennek meg időnként jó egészségügyi, nevelőcé1zc- tú mesék, ezeket kedene dra­matizálni .., Becsengetnek. Sietve nyújt kezet, s eltű­nik a tanterem ajtaja, mögött. Nemsoká szöszke, barna fe­jek hajolnak a rajzpapír fölé. Dolgoznak. Délelőtt nincs Murmula, Kisbéka, Micimaci — most csak szorgalmas isko­lásokat látunk itt. Majd dél­után ,., es rónai es zett meg rólam, nemsokára értesített, hogy felvétel van a jászberényi tanítónőképző­ben. Kétéves tanulás és a gyakorló év után 1960 júniu­sában már meg is volt az ok­levelem. Azóta itt tanítok Túrkevén, — azokkal együtt, akiknél valaha én is diákos- kodtam. Első osztályom van, s egy beteg kartársam helyett dél­után viszem a másodikat. — Hatvanhét gyerek jár hoz­zám, s percnyi megállásom sincsen, de megéri. Egy-két hónappal ezelőtt nagyon ki­merült voltam, két hétre le­adtam az egyik osztályt. Ott­hon viszont pihenés helyett telesírtam anyám fülét, hogy mi lehet a gyerekeimmel, amíg más tanítja őket... Nagyon, nagyon szeretem a munkám, de azért nem akarok megrekedni. Szako­sodni fogok, — valószínűleg íme: az 1956-ban érett osztály tablója... kárpótolja magát azért, hogy i nem lehet magyar tanárnő. A gyerekek iránti szeretetét pedig mind-mind a kilenc- hónapos kisfiára összponto­sítja: neki akar szép, kényel­mes életet teremteni, lelkiis­meretes napi munkájával, s az otthona gazdagításával. „.TUDÁS NÉLKÜL SIVÁR LENNE AZ ÉLETEM” A postáról már „megy a drót” a nyugat-újvárosi isko­lába, a volt osztálytársnak, Rundik Ilonának: „Icukám, hozzád is mennek az újság­írók!” A fiatal tanítónő ezért meglepetés nélkül fogad, s természetes, mélyről fakadó vidámsággal beszél az életé­ről. — Nem vettek fel Debre­cenbe az egyetem történelem­földrajz szakára, s akkor rö­vid ideig a tanácsnál dolgoz­tam. A gimnázium igazgató­nője azonban nem feledke-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents