Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-09 / 134. szám
1961. Június 9. SZOLNOK MEGSJEl NÉPLAP ft» Növényvédelem A kukorica újabb jelentős kártevőiről Május második felében több helyről érkezett panasz a növényvédő állomásra, hogy a kukoricavetéseken újabb kártevő pusztít. A négy-öt levélben lévő fiatal növények levelei összesodródnak, a te- nyészcsúcsok elszáradnak. A helyszíni, szabadszemmel végzett vizsgálatoknál nem sikerült megtalálni a kártevőt. A laboratóriumi vizsgálatok alkalmával azonban minden esetben egy igen kicsiny lárvát, a Fritlégy (Os cinella frit L.) nyűvét találtuk meg. A légy maga ismert a gabonakártevők sorában, de mint kukoricakártevő csak az utóbbi években jelentkezett. A kukoricában károsító nyű a légynek az első nem- zedékű lárvája, ami mellett évenként még két nemzedéke van. Közvetlen kárt okoz azzal, hogy a tenyészcsúcsok'at pusztítja, emellett elősegíti a különböző üszög fertőzéseket. A Fritlégy elleni védekezésre hatásos kémiai módszert nem alkalmazhatunk, hiszen igen rejtett életet éh kivéve a rajzás idejét Ha ezt meg tudjuk figyelni akkor a HCH-s védekezés eredményes lehet. A másik módszer agrotechnikai, aminek lényege az, hogy korábbi vetéssel* fejtrágyázással biztosítjuk a növény gyorsabb növekedését, így a rajzás idején már nem tehet annyi kárt a Fritlégy. Kukoricavetéseinkben egy másik, eddig alig előforduló kártevő is jelentkezett: a kukoricabarkó. (Tanymecus di- laticollis Gill.) Ez szintén a fiatal vetéseket károsítja. Megyénkben Ujszász, Szolnok és a Tiszazug-községeiben lépett fel. A fertőzés mértéke négyzetméterenként 4—5 rovar. Ez még a veszélyességi szám alatt van (veszélyességi értéke 15 db négyzetméterenként), de a kártevő fellépését figyelemmel kell kísérni, mert a védekezés elmulasztása a következő évben éreztetné hatását. A kártétel könnyen felismerhető a karéjosan rágott levelekről, melyeket a kártevő főleg éjjel okoz. Nappal a talajfelszín alatt közvetlen a növény gyökémyakánál található. Június első napjaiban még van lehetőség a kártevő elleni védekezésre. Az esti órákban holdanként 15 kilogramm HCH, vagy DDT porozást alkalmazhatunk. A megelőző védekezés itt is a kukorica minél egyenletesebb és gyorsabb fejlődésének biztosítása. Demeter János Növényvédő Állomás Vitrigannal védekezzünk a szőlő- peronoszpóra ellen A Növényvédelmi Kutató Intézet megállapítása szerint a peronoszpóra hazánkban 1950-től 1955-ig évente átlagosan 20 százalék kárt okozott a szőlőtermésben. Kártétele különösen meleg, csapadékos időjáráskor jelentős. Az időben és szakszerűen alkalmazott vegyszeres védekezéssel* permetezéssel és porozással azonban még a peronoszpórának kedvező időjárás esetén is megakadályozhatjuk a súlyosabb kártételt. A peronoszpóra elleni permetezéshez nálunk általában a rézgálicból készült bordói- levet használták. Az utóbbi években azonban egyre jobban tért hódítanak az egyéb réztartalmú új növényvédőszerek. E szerek alkalmazása során szerzett tapasztalat azt bizonyítja, hogy hatásosságuk a peronoszpóra ellen legalább olyan jó, mint a rézgálicból készült bordóiléé* ugyanakkor használatuk gazdaságosabb és egyszerűbb. Az egyik ilyen növényvédőszer a rézoxiklorid tartalmú Vitrigan. Ez halványzöld színű, szagtalan, poralakú növényvédőszer. Egy kilogramm Vitrigan kettő kilogramm rézgálicot pótol. Az első permetezéskor 0,25 százalékos (100 liter vízhez 25 dekagramm Vitrigan) permetle- vet használunk. A későbbi permetezések során ugyanolyan arányban emeljük a permetlé töménységét, mint ahogy a bordódé töménységét növeltük. Ha tehát 1 százalékos bordóilével permeteznénk, akkor 0,5 százalékos vitriganos permetlevet használunk* az 1,5 százalékos helyett pedig 0,75 százalékos vitriganos permetlevet. E szerből készült permedével ugyanakkor és annyiszor permetezünk, mintha bordóiié- vet használnánk. A permetlé elkészítése rendkívül egyszerű és gyors. Az előírt mennyiségű szert először kevés vízben, csomómentesen elkeverjük, majd fokozatosan hozzáadjuk a szükséges vízmennyiséget. A vitriganos permetlé elkészítéséhez meszet nem kell használni. A Vitrigant lehet keverni a szőlőnél használatos rovarölő szerekkel, a eredményesen lehet használni gyümölcs gombabetegségek — varasodás, monilia —, továbbá zöldségfélék peronosz- pórája ellen is. Ha bordódé helyett vitriganos permetezést alkalmazunk, egy hold szőlő egyszeri permetezésénél mintegy 30—35 forint a megtakarítás. A szőlőperonoszpóra ellen védekezhetünk DNRB pasztából készült permedével is. Egy kilogramm paszta két és fél kilogramm rézgálicot pótol. Tehát egy százalékos bordódé helyett 0,4 százalékos DNRB-s permetlevet használunk, Vagyis 100 liter vízhez 40 dekagramm DNRB pasztát adunk. E szerrel történő permetezések időpontja és mennyisége megegyezik a bordóileves vagy vitriganos permetezésekkel. A DNRB paszta nincs megfelelően színezve, ezért a permedé nem hagy nyomot a levélzeten és nem látható jól a már lepermetezett levélzet. Ezért ezt a munkát nagyon gondosan kell végezni. Ehhez a szerhez sem használunk a permedé elkészítésénél meszet. A peronoszpóra elleni eredményes védekezés megkívánja, hogy porozzuk is a sző1 őt. A porozást elsősorban a fürtökre irányítjuk, ezután az egész szőlőnövény felületét bevonjuk porozószerrel. A porozás nemcsak azért fontos, mert a veszedelmes fürtpe- ronoszpóra ellen csak így védekezhetünk, hanem előnyös azért is, mert olyankor végezhetjük — harmatos, nedves tőkéken —, amikor permetezni nem lehet. A porozószer a nedves felületen jobban tapad, ezért közvetlenül eső után vagy harmatos növényeken végezzük a porozást. Az erre használatos növényvédőszer a rézmészpor, amiből egy hold szőlő egyszeri porozásához 4—8 kilogramm szükséges. MÜNÖSZER szolnoki kirendeltsége A rizs állati kártevőiről Rizsvetés után, amikor a rizs csíranövények megjelennek, tapasztalhatjuk, hogy a víz megzavarosodik, s a víz felszínén a csíranövénykék darabkái láthatók. A nyári pajzsos rák pusztításának nyomai ezek. Víztelenítéssel, s 6—8 kilogramm,/kh rézgá- liccal védekezhetünk a kártevő ellen. A közönsége^ tollas árvaszúnyog is főleg csíra-állapotban veszélyes a rizsre, 6C—80 százalékos csíra kártételt is okozhat. Egy év folyamán három nemzedéke is kifejlődhet. A megfigyelések szerint lárva-alakban telel át. A kártevő ellen szintén vízlecsapolással, s emellett 5 kilogramm/kh porozószer kiszórásával védekezhetünk. A tasakos moly a levelek rágásával okoz kárt a rizsállományban. A tasakok készítésére is a növényzetet használja fel* ezzel szintén kárt okoz. A víz leeresztésével lehet ellene védekezni. Az itt felsoroltakon kívül még számtalan kártevő károsíthatja a rizsnövényt, például a rizs árvaszúnyog, a levéllábú rákok* a tapadó lencserák, a vadkacsa, a mezei veréb. Az állaű kártevőknél sokkal nagyobb jelentőségűek azonban a rizs betegségei, mert azok az egész termést elpusztíthatják. D. X Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó vásárt tartanak június 8-án Jánoshidán* június 10-én Üjszászon. A vásárokra vésztnentes helyről, szabályos járlatlevél- tel mindenféle állat felhajtható. Aratási készülődés Túrkeyén A város közös gazdaságaiban közel 11 000 hold kalászos termését kell betakarítani. Az előzetes felmérések alapján a rendelkezésünkre álló gépek maximális kihasználása mellett a Vörös Csillag Tsz-ben 200, a Búzakalászban 120, a Táncsicsban pedig 100 kézi kaszásra lesz szükség* A gyakori záporok, zivatarok erősen ösz- szekuszálták, megdöntötték a gabonát, így arra is számítani kell, hogy a tervezettnél kisebb területen tudják használni a gépeket, s több marad kéziaratásra. Az aratási felkészülés élenjárói a pártszervezetek, a kommunisták. A közgyűléseket mindhárom tsz-ben párttaggyűlések előzték meg, amelyre meghívták a brigád- vezetőket, a pártonkívüli aktívákat és jól dolgozó gazdákat. A kommunisták gondos mérlegelés után tették meg javaslataikat az aratás elvégzésére, s ezt megbeszélték a pártonkívüliekkel is. Vállalták, amennyiben szükséges, mintegy 1800 erríbert vonnak be a betakarításba. — A Búzakalász és Táncsics Tsz taggyűlésén a párttag traktorosok és kombájnvezetők elhatározták* hogy két műszakban dolgoznak: A Mező- gazdasági Gépjavító Állomáson arra tettek ígéretet az ott dolgozó kommunisták, hogy a gépekhez biztosítják az alkatrészeket, s akár éjjel is elvégzik a javításokat Többen, így Ratkai Sándor, Simon István, Lévai Károly és ifj. Illefalvi Pál, a kombájnvezetéshez is értenek* s így nyáron a műhely helyett a földeken dolgoznak. A termelőszövetkezetek pártszervezeteinek javaslatára a közös gazdaságokban már most megkezdték a felkészülést az aratás utáni tarlóhántásra és mélyszántásra. A tervek szerint az aratást követő napokban csaknem ötezer holdon végzik el a tarlóhántást* A termelőszövetkezetek jogvédelme Segítségükre akarunk lenni termelőszövetkezeteinknek és azok tagságának ügyes-bajos dolgaikban. *— Ezért a jövőben a Termelőszövetkezeti Élet rovatunk minden héten közöl a tsz-ek jogi problémáival és azok elintézési módjával foglalkozó írásokat. A megjelent cikkek alapjául mindig megtörtént esetek szolgálnak. A tsz-ek a Termelőszövetkezeti Tanács Szolnok megyei irodájához fordulnak, ha valamilyen követelésük van egy-egy vállalattal vagy más szervvel szemben. Gyakran maga a tanács — vagy ha nagyon összetorlódik a tennivaló, az általa kijelölt járási tsz-jogvédő — adja be az üggyel kapcsolatos keresetlevelet a bírósághoz. A bíróság kitűzi a tárgyalást s ezen — különösen ha bonyolult dologról van szó — ismét az említett tanács vagy a jogvédő képviseli a bajbajutott tsz érdekeit. Ugyancsak ők látják el a tsz jogvédelmét akkor is, ha az nem felperesként, hanem mint alperes szerepel. Halmozódnak az akták, gyűljek az elintézett perek iratai.:. Ragadjunk ki egyet az ez évben hozott Ítéletek közül és lássuk, milyen okból utasította el a járásbíró a Szolnok megyei Terményforgalmi Vállalat keresetét, melyet a jászalsószentgyörgyi Alkotmány Tsz ellen adott be. A terményforgalmi vállalat szerződést kötött az Alkotmány Tsz-el 63 400 kilogramm kukorica szállítására, 1960 december 1-ig. Az átadás a jelzett időig nem történt meg s 1961. január 27-én a vállalat kötbérigény bejelentést tett. A tsz a kedvezőtlen időjárásra hivatkozott, mely miatt annyira kevés kukorica termett, hogy az a megállapított munkaegység kiosztására és saját állataik takarmányozására sem lett elég. Igaz. hogy ezt a körülményt a vállalattal idejében tudatnia kellett volna. Ennek elmulasztására mentségül gyakorlatlanságát hozta fel. A felülvizsgálaton megállapították, hogy a tsz adottságai nem kielégítőek, a kukoricaföld egyrésze szikfoltos, úgy hogy a tavaszi és őszi bőséges esőzés itt nagyobb kárt okozott mint másutt. A tsz igazának bizonyítására szolgál még; hogy ezévi takarmányának biztosítására 700 mázsa májusi morzsolt kukorica kiutalást kapott. A felsoroltak alapján a tsz nem tartozott átadni a terményforgalmi vállalatnak kukorica-termését; mert ezt csak állatállományának csökkentése árán tehette volna, ezzel pedig népgazdaságunkat rövidíti meg. Szerződésszegés tehát nem történt, s a tsz kötbér fizetésére nem kötelezhető. Kártérítést sem kell fizetni a rossz termés bejelentésének elmaradása miatt, mert mint a tárgyalás során kiderült a vállalatnak ebből semmilyen kára sem származott* A gépállomásiak és a termelő- szövetkezeti gazdák szocialista szerződése Gépállomásunk és a hozzánk tartozó termelőszövetkezetek kapcsolata jó. Ezt bizonyítja az is, hogy a gépállomása dolgozók a tsz vezetőivel, gazdáival együttműködve szocialista szerződést kötöttek a termésátlagok emelése, a munkák jó minőségű elvégzése érdekében. A szerződés tartalmazza, hogy a tsz-ben az összes gépi- munkát az agrotechnikai követelmények betartásával elvégezzük. A kihelyezett traktoros Mudri Mihály metódusa Gyorshizlalás a jászapáti Alkotmány Tsz-ben Gyorsan és jól — nem könnyű ez semmiféle munkában. Megoldása azonban a sertéstenyésztés, különösen a hizlalás tekintetében napjaink egyik nagyfontosságú feladata. A nagymúltú jászapáti Alkotmány Tsz gazdái hosszabb ideje foglalkoznak expresszhizlalással úgy, — amint arra őket Mudri Mihály, a tsz főállattenyésztője tanította. Ha különösen is hangzik, Apátiban szinte közvetlenül elles után kezdik az expressz- hizlalást. Az újszülött malacnak, mihelyt arra mód van, máris abrakban juttatnak fehérjét. Ellenkező esetben az állat idő előtt elzsírosodik s izom- zata sem fejlődik megfelelően. Több kísérletsorozat után állapították meg az apá—* AZ IDEI TAVASZON 61413 csomó zöldhagymát. 66 610 csomó retket. 799 260 fej salátát, 60 560 kiló karalá- bot, 6 689 mázsa zöldborsót, 45 mázsa kelt, 550 mázsa fehérkáposztát. 280 mázsa egrest és 1070 mázsa cseresznyét gyűjtött be tsz-einkből a szolnoki MÉK. tiak, hogy a szeparált tej és a növényi eredetű fehérje olcsó; etetése ugyanakkor eredményes. A tiszta hússertés megköveteli a szükséglete szerint történő fehérje adagolást. — Azokban a gazdaságokban tehát, ahol megfelelő fehérje nem áll rendelkezésre, a gyorshizlalásra legcélszerűbb F—1 keresztezésű malacokat befogni. Az F—1 keresztezésű állat is eléri nyolchetes korig a IS kilogrammos súlyt; s a gyorshizlalás során jobban birja a keményítő-túl- etetést. Mudri elvtárs metódusa szerint az expresszhizlalás- ban hét időszakot különböztetünk meg. Az első négy, a második, harmadik, negyedik két, az ötödik és hatodik négy, a hetedik nyolc hétig tart. Az alábbi táblázat mind fehérhús, mind F-l keresztezésű gyorshízók előállításához felhasználható. Az adatok nyolchetes korban beállított jószágokra vonatkoznak. Kell tudni, hogy a lucernalisztet. illetve annak egy részét a nyári hónapokban megfelelő arányban adott zöldlucerna helyettesíti. Azokban a tsz-ekben, ahol még csak most indítják meg a gyorshizlalást, a Baconhizlalást nem ajánlja Mudri elvtárs. Az ugyanis nagy követelményeket támaszt a tenyésztővel szemben. brigádok á munkacsúcsok idején a gépeket két műszakban üzemeltetik, amit nagyban elősegít a 16 forint mű- szaknörmánkénti premizálás. A traktoros brigád fegyelmezett magatartásával példát mutat, s a tsz-ben is elősegíti a munkafegyelem megszilárdítását. Közreműködik a munkaszervezet kialakításában és széleskörű politikai munkát folytat a tagság, a családtagok munká- bavonása és a munkaidő jobb kihasználása érdekében. Vállalták a brigádok; hogy aratógépenként és kombájnonként átlagban 300 holdról aratják le a gabonát. A cséplést augusztus 20-ig befejezik. Tartalmazza a szerződés továbbá, hogy a a kombájnszalmát 48 óra alatt a tábla szélére lehúzzuk, hogy a tarlóhántást, majd az azt követő mélyszántást szeptember 10-ig az összes kalászos területen elvégezhessük. A szocialista szerződés megszabja a szövetkezetiek feladatát Is, miszerint biztosítják a második műszakhoz szükséges munkaerőt, a ve- íő- és betakarító gépekre állandó jelleggel osztják be a dolgozókat. Gondoskodnak a munka folyamatos végzéséről, a terület letakar!tásáről stb. Gépállomásunk dolgozói munkájuk arányában a tsz- től háztáji földet és munkaegységet kapnak. Van olyan közös gazdaság is, amelyik kenyérgabonát biztosít felvásárlási áron a traktorosoknak. A cibakházi Vörös Csillag Tsz minden learatott hold gabona után 1 kilogramm búzát ad a kombáj- nosoknak, az aratógép kezelőjének, ami 300 kilogrammtól 500—600 kilogrammot jelent. Ügy érezzük, nagy jelentőségű az ilyen baráti összefogás, mert minden esetben a termelékenység fokozását, a termények gyors betakarítását szolgálja. Gépállomásunk dolgozói és a szövetkezeti gazdák között létrejött szocialista szerződés nagyban elősegíti a tervek teljesítését és meghozza a várt eredményt. Varga István főagronőmus Cibakházi Gépállomás Hizlalást időszak i. n. in. ív. v. vi. vn. Kezdősúly — — — m 15.00 23.00 28.00 33.50 48.50 62.00 78.00 Kezdő napi adagkg •— 0.80 1.20 1.40 1.6J 2.00 2.60 3.00 Befejező napi adagiig — 1.20 1.40 1.60 2.00 2.60 3.00 4.00 Szeparált tej, vagy iró/kg 0.40 0.60 0.80 0.80 1.00 1.00 1.00 Abrakkeverék/százalék: Árpa vagy zabdara — “ 60 50 50 60 50 40 30 Búzakorpa — — 10 10 — “ — — — Kukoricadara *= — ■» — 10 10 20 20 30 40 70 Lucernaliszt — — “ — 20 30 30 20 20 20 — Konyhasó/gramm — — — 5 5 5 5 Nyalőső Takarmánymész — — — 2 2 2 1.50 1.00 0.50 — Takarmányértékesítés/% — 28 27 27 26 25 22 20 Napi gyarapodás kg — — 0.28 0.35 0.40 0.46 0.56 0.60 0.70
