Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

\ 1961. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 55 Jászapáti maturálok, 1961. MÚLT ÉS JELEN... Az idősebb korosztályból még emlékeznek rá, a fiata­lok nem is ismerték Mezőtúr politikai, társadalmi, gazda­sági hetilapját, az EGY ETÉRT ÉS-t, a harmincas évek tükrét. Annál ismerősebb mindannyiuk előtt a MEZŐ­TÚRI HÍRADÓ, mely megváltozott életükről adott ké­pet az elmúlt években. Összeválogattunk néhány cikket az EGYETÉRTÉS 1938-as és a HÍRADÓ 1980-as évfolyamának anyagából, mintegy dokumentálásul: mekkorát változott a világ. Néz­zük csak! Ékesebben mi sem szólhatna az 1938-as állapotokról, mint az alábbi cikk: DRÁGÁBB LETT A KENYÉR Jászapátin is érettségiznek a diákok. Idén 120-an ültek le — a lányok hóf-hér mat­rózblúzban, sötétkék szoknyá­ban, a fiúk fekete, vagy sö- tétkék gálában — a vizsgabi­zottság elé, hogy számot ad­janak négy éves munkájuk­ról. Az érettségi izgalmai Ét is olyanok, mint bárhol, a diá­kok ugyanúgy drukkolnak, lelekesednek, örülnek — vagy sírnak. Ki így, ki úgy... A Mészáros Lőrinc Gimná­zium elsőemeleti dísztermé­ből alig szűrődik ki a hang, a folyosón is csend honol. A IV. b) osztály hat tanulója „ér” éppen a díszteremben, miközben Borsányi Béni igazgatóval a díszterem felé tartunk. _^ Megálltunk még egy kis be­szélgetésre a folyosón, mielőtt benyitottunk volna a díszte­rembe. Az igazgató elmon­dotta: igen jól mennek a vizs­gák, épp‘ ezért kielégítőek az eredmények. Ezt akkor értékelhetjük iga­zán, ha figyelembe vesszük a Ozv. Kovács Gézáné, Jász- dézsa. Panaszát megvizsgál­tuk. Javasoljuk, hogy az üre­sen álló melléképületeit adja bérbe az alakuló ktsz-nek és így az üzlethelyiség és mel­léképületek bérleményéből rendesen meg tud élni. Szőke Tisza Tsz tagjai, Besenyszög, Kérdésükre tu­datjuk, hogy a legközelebbi közgyűlésen a vezetőség is­mertetni fogja az 1957. évi 7 sz. törvényerejű rendeletet, amely intézkedik a tsz-be vitt vagyontárgyak értékének kifizetéséről. Özv. Patai Istvánná, Szol­nok. Ügyét az Országos Nyugdíjintézet elintézte, öregségi járulékát 1961 áp­rilistól kapja. A IV. és V. ha­vit egybe és VI. hő 1-től rendszeresen havonként. Törökszentmiklósi Gépál­lomás dolgozóinak kérésére az 51-es AKÖV megállóhe­lyet létesített május 28-tól a gépállomásnál. Mivel ez a megállóhely feltételes, így az autóbuszra várok kézfeltar­tással jelezzék utazási szán­dékukat. Menyhárt Mátyás, Egyek. Családipótlék igénybejelen­tése beérkezett az SZTK megyei Alközpontjába. Az gimnázium problémáit, ne­hézségeit is. — Ez az iskola ugyanis nem .,elit-gimnázium”. Köze­pes, sőt elégséges tanulókat is felveszünk. Ez nálunk ha­gyomány. Nem félünk az ilyen tanulóktól sem. Az idén például öt elsőosztályunk lesz, annyi a jelentkező. Azután ismét az érettségi­ről jött fel a szó. — Hogyan vált be az idén bevezetett tétel-húzásos rend­szer az érettségin? — Nagyon jól! Hamarább is alkalmazni kellett volna. Különben az iskola fennállá­sa óta (1962-ben ünnepeljük a gimnázium fennállásának 50 éves jubileumát) ez az el­ső „tételhúzásos érettségi”... * Asztalok húzódnak ti dísz­terem vörös-függönyös szín­padja előtt. Az elnök: Csanád Vilmos, a szolnoki Verseghy Gimnázium tanára mellett, ott ülnek Imre Lajos osztály­főnök, magyartanár, Bedő András történelem, Rusvai Erzsébet matematika-szakos, igény jogosultságának elbírá­lása végett a debreceni al­központhoz fordultak igazo­lásért, amit még a mai napig sem kaptak meg. Ha az meg­érkezik, akkor az alközpont folyósítja a családipótlékot. Pál Józsefné, Jászjákóhal- ma. Panasza jogos. Az orvo­si rendelő váróhelyisége azért nem volt a rendelés előtt kinyitva, mert az orvosi lakás távol volt és maga a rendelő orvos csak érkezése­kor nyitotta ki. Intézkedés történt, hogy a rendelés előtt fél órával a váróhelyiséget kinyissák. Beérkezett kérdésekre vá­laszolva közöljük, hogy az egészségügyi dolgozóknak a veszélyességi pótlékra való jogosultságát a 3100—5/1954. EÜ. M. (EÜ; K. 1954; 4. sz.) utasítás szabályozza. — Az utasítás 2. §. (1) bekezdé­se szerint a munkáltató kö­teles a dolgozók egészségé­nek megvédése érdekében a munkahelyen a fertőzés ve­szélyének, az egészségi árta­Győri István fizika-szakos ta­nárok. „Vizsgáznak” ők is, hiszen tantárgyaikból „érnek?’ most éppen a IV. d) osztályo­sok■ Ezúttal Bistey András, Gaál Zsuzsa, Fekete Gizella, Gojsza Magdolna, Bobák Pi­roska és Drobnyi Erzsébet. A magyarral kezdték, utána a matematika és a történe­lem következett, végül a fi­zika. Szépen feleltek magyarból. Gaál Zsuzsa Shakespeare-röl beszélt, majd a Hamletet ele­mezte. Gojsza Magdi Vörös­marty lírájából. Fekete Gizi József Attiláról felelt. Közben Bistey András a vizsgázók hátamögött lévő táblák egyikére már fel is ír­ta matematika-tételének leve­zetését, akárcsak a lányok. Logikusan, szépen válaszol­tak a maturálók Rusvai Er­zsébet matematika tanárnő kérdéseire — bizonyságul ar­ra, hogy akármilyen örök „diák-mumus” is ez a mate­matika — nem legyőzhetet­len. Bizonyítják ezt az osz­tályzatok is, amelyek... no, de ez egyelőre még titok. “ bubor — * 2 — SZALAI LENKE, a közkedvelt „Mogyoró” és a „Ketten hiányoznak”■ című ifjúsági regény szerzője Szol­nokra látogat június 9-én, pénteken. A könyveit olvasó és szerető gyerekek délután 3 órakor beszélgethetnek az írónővel az Űttörőházban. — MA DÉLUTÁN 6 ÓRA­KOR a megyében tanító pe­dagógusok műveiből képző- művészeti kiállítás nyílik a Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsának székházá­ban. ■ lomnak lehető kiküszöbölé­séről gondoskodni. Ha ez nem lehetséges, úgy a 2. §. (2) bekezdése szerint azokat a dolgozókat, akik munkakö­rük vagy munkahelyük és munkakörük jellegénél fog­va az átlagosnál fokozottabb fertőzés veszélyének, egész­ségi ártalomnak, vagy testi épségük a^ átlagosnál foko­zottabb veszélyeztetésnek van kitéve, a 3. §-ban megje­lölt feltételek fennforgása esetében veszélyességi pót­lékban kell részesíteni; Az utasítás 3. §. (1) bekez­dése úgy rendelkezik, hogy a 2. §-ban említett dolgozó a veszélyességi pótlékra abban az esetben jogosult, ha az ál­tala ellátott munkakörre egyébként megállapított tör­vényes munkaidő nagyobb részét, több mint 50 százalé­kát olyan munkahelyen vagy munkakörben tölti, ahol a fent ismertetett veszélyezte­tés fennáll. Ezeket a munka­helyeket és munkaköröket az utasítás melléklete részle­tesen felsorolja. Annalj a bizonyos drágulá­si folyamatnak, ami néhány éve megindult, nehéz útját állni. Most újból számolnunk kell a kenyér árának drágu­lásával. Előre hangsúlyozzuk, hogy a pékiparosok nem ön­szántukból^ nagyobb profit érdekében drágítanak, hanem a viszonyok kényszerítik őkét erre. Nevezetesen a sütőiparban is életbe lépett a minimális munkabár rendszer. És pedig Mezőtúr, talán a katonaságra való tekintettel II. bérosz­tályba van sorozva, holott az összes szomszédos városok és községek: Karcag, Kisújszál­lás, Túrkeve, Szarvas, mind a III. bérosztályban vannak. Mezőtúron ezután egy első­osztályú péksegédnek heti 28 pengő munkabért kell fizetni, valószínű életbe lép a 8 órai munkaidő ia Ilyenformán a sütőiparosok kénytelenek a többlet munkabér kiadást a fogyasztó közönségre áthárí­tani. (Egyetértés, 1938. ápri­lis 3.) S milyen mások a mi prob­lémáink! IDÉN 5 MILLIÓ FORINTNÁL TÖBBET KÖLTHETÜNK VAROSUNK KORSZERŰSÍTÉSÉRE, SZÉPÍTÉSÉRE Á városi tanácsnál már el­készültek — s a tanácsülésre várnak — azok a tervek, me­lyeket a lakosság s a tanács­tagok meghallgatása után ál­lítottak ossza Népgazdasá­gunk növekvő ereje lehetővé teszi, hogy ebben az évben 5 millió 100 ezer forintot for­díthassunk városunk fejlesz­tésére. A tavalyi községfej­lesztési alap 3 millió 200 ezer forint volt. Idei legnagyobb létesítmé­nyünknek a strand és tiszta­sági fürdő építése ígérkezik. Erre a célra kereken három millió forintot irányoztunk elő. Később’ kerül eldöntésre, merre építünk további 1200 méter vízvezetéket. Költsé­geire a tervezők 200 ezer fo­rintot szántak. Sok panasz hangzott el az utóbbi évek­ben a járdák állapotára. A városi tanács ebben az évben meg akarja oldani a járda­kérdést. Mintegy félmillió fo­rint felhasználását tervezik erre. (Mezőtúri Híradó, 1960. január 15.) Akkor nagy szenzáció volt, hogy: A FŐMÉLTÖSÁGÜ ASSZONY mintegy négyezerötszáz pengő értékű ruhaanyagot küldött a Szolnok megyei Stefániának. Négyezerötszáz pengő! Ha­talmas összeg és még hatal­masabb az az eredmény, amelyet ettől a gyermekeket védő, gyermeki egészséget óvó ajándéktól várhat a me­gye. A magyarok Nagyasszo­nyának (t. i. a kormányzó fe­lesége. Szerk.) egyetlen hívó szavára ezrek és ezrek siet­nek az áldozat, a segítés oltá­rához. (Egyetértés, 1938. áp­rilis 24.) S mi sem természetesebb ma, mint hogy: 12 EZER KÖBMÉTER FÖLD A fürdőépítés során ennyit kell megmozdítanunk társa­dalmi munkában. Az eddigi tapasztalatok alapján bizo­nyosra vehető, hogy városunk lakosságának a társadalmi munkában tanúsított lendü­lete a jövőben sem csökken. Eddig ötszáznál többen tet­tek eleget vállalt kötelezettsé­güknek. A Szolnok megyei Útépítő Vállalat megkezdte a második, harminchárom mé­ter hosszú, versenyuszodának is használható nagymedence építését. Az üzemek és termelőszö­vetkezetek társadalmi mun­kásai e hónap végén fognak ásót, lapátot. (Mezőtúri Hír­adó, 1960. máj. 13.) Akkor a felnőttek nehéz sorsa mellett a gyermekeké teljesen kétségbeejtő volt. A KUTYA ÖSSZEMART EGY KISBÉREST Kis Sándor 15. éves kisbé­rest munkahelyén, egyik Egyenes-dűlői tanyán munka­adójának kutyája megkötés alkalmával az arcán össze­marta. Szeme alatt és halán­tékán súlyos sérülést szenve­dett. Sajnos, munkaadója nem engedte haza orvoshoz, csak mikor a sebek erősen gennyezni kezdtek, akkor jött orvoshoz a fiú, a gazda tud­tán kívül. Most így sokkal több költséget okozott magá­nak, mert a már gennyes seb nehezebben gyógyul. S ez idő szerint még azt sem tudják, hogy esetleg nem fertőzött-e a kutya. (Egyetértés, 1938. jú­lius 17.) A mi gyermekeink nem is­merik a cselédsorsot. Játszva tanulnak az iskolában, s já­ték közben megszeretik a munkát. AZ ÚJVÁROSON NÉPSZE­RŰ A POLITECHNIKAI OKTATÁS Mezőtúr termelőszövetke­zeti város, így érthető és he­lyes, hogy a politechnikai ok­tatás főiránya: a mezőgazda­ság. Ennek megfelelően az or­szág minden részéből össze­gyűjtött kukorica-mintákat láthatunk itt — összesen negyven fajtát. A politechnikai oktatás nemcsak elméleti és gyakor­lati ismeretekkel gazdagí­totta az újvárosi iskola nö­vendékeit, hanem anyagiak­kal is. A megtanultakat a Sallai és Béke Tsz-ben hasz­nosították. Fáradozásuk el­lenértékeként jelentős sum­mát kaptak, — abból vásá­rolták új Munkácsy” TV készüléküket, (Mezőtúri Hír­adó, 1960. jún. 24.), Nézzük csak meg AZ EGYETÉRTÉS HÍREIT — üdül a képviselő úr Ömél­tósága; 6700 analfabéta él Mezőtúron; megállapították a vagyonváltság búza árát; drágább lesz a tanoncszerző- dés — egy-egy vonás, hogy teljesebb legyen a Jcép, amit a 23 év előtti Mezőtúr életé­ről kapunk. — BÁRÖ URBÁN GÁS­PÁR országgyűlési képvise­lőnk a húsvéti ünnepek után külföldre utazik, ahol három hetet tölt. Minthogy Öméltó­sága külföldi tartózkodásá­nak ideje alatt legjobb aka­rata ellenére sem lesz abban a helyzetben, hogy választói kérelmeit elintézhesse, he­lyesebb, ha csupán visszaér­kezése után fordulnak kép­viselőnkhöz mindazok, akik tanácsát, vagy támogatását igénybe venni óhajtják. — HIVATALOS STATISZ­TIKÁK 6700 analfabétát mutatnak ki Mezőtúron. Egy, alkalommal a vármegye al­ispánja leiratot Intézett dr. Spett Ernő polgármesterhez, hogy az írni-olvasni nem tudók érdekében tegyen lé­péseket. Dr? Spett Ernő pol­gármester összehívta az is­kolabizottságot, amely meg­állapította, hogy Mezőtúrnak magának, alig van egyné­hány 6. éven felüli analfabé­tája, A statisztikában szerep­lő írástudatlanok a környező községekből beszivárgott cse­léd- és munkásemberek és azok hozzátartozói. — A VAGYONVÁLTSÁG búza ára. A pénzügyminisz­ter a mezőgazdasági ingat­lanok vagyonváltsága fejé­ben fizetendő, búza árát 1938. december havára métermá­zsánként 20 pengőben álla­pította meg. — DRÁGÁBB LESZ a ta- noncszerződtetés. Az ipar­ügyi miniszter rendeletet adott ki, melynek értelmé­ben tanoncszerződtetés köté­sénél az eddig fizetett díja­kon felül 1 pengőt, segédle­vél kiállításánál 2 pengőt, mestervizsgánál pedig 2 pen­gőt kell fizetni. , — MINIMÁLIS MUNKA­DÍJAT állapítottak meg a cigánymuzsikusoknak. Az Or­szágos Magyar Zeneszövetség megállapítja a cigányzené­szek legkisebb munkadíját. A tarifa szerint például köz­napokon este 7-től éjjel 11-ig minden zenésznek legkeve­sebb 2 pengő fizetés és va­csora jár, külterületeken és ünnep estéken 2,50, illetve 3 pengő, — A PINCÉREK MUNKA­IDEJÉT heti 60 munkaórá­ban állapítják meg: A Ke­reskedelemügyi Miniszté­riumban elkészült az a ren­delettervezet, mely heti 12 pengő kötelező fizetést álla­pít meg a pincéreknek és ar­ról Intézkedik, hogy az ösz- szes vendéglátó üzemekben, tehát szállodákban, vendég­lőkben és kávéházakban a munkaidő a munkaközi szü­netek beszámítása nélkül, naponta 10 óránál, hetenként pedig 60 óránál hosszabb nem lehet. Nem árt párhuzamot von­ni. Néhány pillantás a MEZŐTÚRI híradó • „MOZAIK”« jára — külföldi tanulmány­úton a tsz mezőgazdásza; tár­sadalmi ösztöndíjas gépész- mémök-jelölt; milliók a ta­karékban; új munkalehető­ség asszonyoknak; gyarap­szik a tsz vagyona — s a je­len lüktető, gazdag életét érezzük magunk körül. — HAT NAPOS CSEH­SZLOVÁKIAI tanulmányút­ra ment Csatári Ferenc, a Bercsényi Termelőszövetke­zet mezőgazdásza. Vasárnapi hazatérése után a szövetke­zetiek részére élménybeszá­molót tart. — TÁRSADALMI ÖSZ­TÖNDÍJAT, 20 ezer forintot szavazott meg a Vörös Októ­ber Tsz Balatoni Ferenc szá­mára, hogy gépészmérnökké képezhesse magát. A tanulni- vágyó fiatal édesapja a közös gazdaság tagja, a lakatos- műhelyben dolgozik. — TÍZMILLIÓ FORINT betétkönyvben. Takarékosak a mezőtúri emberek, íme a bizonyság: 4071 betétkönyv­ben 10 millió 440 ezer forint fekszik a takarékpénztárban. Állami kölcsönt lakóház építésére ez évben eddig har­minckilencen kaptak, csak­nem másfél millió forintot. Áruvásárlási kölcsönt két- száztizenhatan vettek igény­be, ez mintegy 340 ezer fo­rint r- HARMINCNÁL TÖBB asszony és lány részére biz­tosított állandó kereseti le­hetőséget a városi tanács és a Nőtanács összefogása. Kez­deményezésükre a Szőnyeg­szövőnél bedolgozó varró- részleg alakult. Jelenleg kombinék varrása, hímzése folyik. — évről Évre gya­rapszik termelőszövetke­zeteink vagyona. így a Pe­tőfi Tsz gazdái tavaly 3 mil­lió 680 ezer, a Béke Tsz 2 millió 407 ezer forintos va­gyont mondhattak maguké­nak. A legutóbbi mérlegek ezekben a gazdaságokban 4 millió 435 ezer, illetve 3 mil­lió 311 .ezer forintos közös vagyonról tanúskodnak. Baracktermelő tsz-ek és egyéni termelők, figyelem! A barackfák termésének túltömöttsége a gyümölcs ritkítását teszi szükségessé. Ritkítás nélkül minő­ségi termést nem kaphatnak, mert a barack apró marad és úgy exportra, mint belföldi fogyasztásra csak alacsonyabb áron lehet értékesíteni, ami a jö­vedelmezőséget csökkenti. TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉS EGYÉNI TERME­LŐK! A NAGYOBB JÖVEDELEM ELÉRÉSE ÉR­DEKÉBEN SÜRGŐSEN LÁSSUNK HOZZÁ A BA- RAGKFÁK GYÜMÖLCSEINEK RITKÍTÁSÁHOZ! MEK KÖZPONT Nem sok amit bemutattunk: néhány adat csupán, híranyagok, apróbb cikkek összehasonlítása. De ennyi elég áhhoz, hogy összemérhessük a múltat a jelennél. Jó az, ha nem feledjük: mi volt régen, emlékezve még érté­kesebb számunkra a Jelen,---- ——-— - m rónai p— KÉ RDEZZ-FE IC LÜNK Egészségügyi dolgozók veszélyességi pótléka Négyen az érettségire készülő jászapáti gimnazista lányok közül. Balról jobbra: Bar* si Teréz, Gaál Zsuzsa, Kiss Margit és Szerencsés Margit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents