Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

1961. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Számítsunk as üzemi tanácsokra Vállalatainknál egyre job­ban kell érvényesülnie az üzemi demokráciának, mindinkább be kell vonni a dolgozókat a tervek való- raváltásával felmerülő gondok megszüntetésébe. Sok útja, módja van ennek, s közülük az egyik leghaté­konyabb: az üzemi taná­csok munkájának élénkí­tése, tagjainak aktivizálása. A SZOT IX. ülésének ha­tározata azt mondja erről: „Az üzemi tanácsokhoz va­ló viszony is azt fejezi ki, mennyire építünk a töme­gekre, a munkások hozzáér tésére, segíteni akarására, s hogy mennyire vesszük komolyan a dolgozók be­vonását a vezetés, a gazdál­kodás gondjainak megoldá­sába”. Az üzemi tanácsok több­évi munkája megyénkben is arról tanúskodik, hogy — kisebb kivételektől elte­kintve — hatékonyan segí­tik a termelést, eredménye­sen működnek közre a gaz­dálkodás színvonalának nö­velésében, a társadalmi tu­lajdon védelmében, a szo­cialista munkaerkölcs ki­alakításában. Tagjaik olyan emberek, akikben bíznak a munkások, s akik felelőssé­get éreznek a gyár sorsa iránt is. Mindez arra kell, hogy buzdítsa üzemi vezetőin­ket, hogy ne felesleges te­hernek, hanem hasznos se­gítőszervnek érezzék az üzemi tanácsokat, s kellő jelentőséget tulajdonítsa­nak azoknak. A Szolnoki Papírgyárban például a ve­zetők figyelembe veszik az üzemi, tanács javaslatait. Sajnos, nem mindenhol van ez így. Gyakori még az a szemlélet is, hogy „nincs szükség üzemi tanácsra, hi­szen a pártszervezet és a szákszervezet* minden fel­adatot megold.” Valójában nem így van. Az üzemi demokrácia fejlesztésében minden szervnek megvan a maga sajátos szerepe. A második ötéves terv nagyszerű célkitűzései a dolgozók vezetésbe, ellenőr­zésbe való fokozottabb be­vonását teszik szükségessé. Ebben nagy szerepük van az üzemi tanácsoknak. Mondhatnánk azt úgy is, hogy működésűk segítése vagy lebecsülése a dolgozók jogainak tiszteletbentartá- sát is tükrözi. A tervek valóraváltását is befolyásolja az üzemi tanácsok munkája. A Szol­noki Cukorgyár üzemi ta­nácsának márciusi ülésén például megtárgyalták a termelékenység fokozásá­nak, a munkafegyelem megszilárdításának, a társa­dalmi tulajdon védelmé­nek módszereit. A napiren­di pontokhoz többen hozzá­szóltak, hasznos javaslato­kat tettek. A különböző ta­nácskozások tapasztalatai viszont arról is árulkod­nak, hogy az üzemi taná­csok tagjainak szakmai képzettségét is fokozni kel­lene, hiszen szakkérdések­ben nem foglalnak mindig olyan határozott állást, mint könnyebb feladatok — például a nyereségrészese­dés szétosztása — megoldá­sában. Az üzemi# vezetők néhol éppen erre hivatkozva nem trálajdonAtanák kellő je­lentőséget az üzemi tartás csóknak — pedig számta­lan tény (például a több- millió forint megtakarítást eredményező újítómozga­lom tapasztalatai) arról ta­núskodik, hogy az egyszerű dolgozók is tehetnek na­gyon figyelemreméltó ja­vaslatokat. Erre gondolva, jó lenne, ha üzemi taná­csaink olyan feladatokat is megtárgyalnának, melyek­ben döntési jog nem illeti meg őket, de állást foglal­nának. Sokat segíthetnek például- a műszaki fejlesz­tésben# a veszteségidők csökkentésében, a gyártás- technológia korszerűsítésé­ben, a gyártmányfejlesztés­ben. Cselekvő részvételük e feladatok megoldásában nagyon fontos. S nemcsak ilyen felada­tok megoldásában jár ered­ménnyel) közreműködésük. A Szolnoki Papírgyár üze­mi tanácsa például most, pénteken tárgyalja a mun­ka- és védőruha juttatást. Példája nyomán máshol is felülvizsgálhatnák azt, s vele együtt az egészségügyi, munkabiztonsági helyzet javítására is tehetnek hasz­nos intézkedéseket. E vázlatos felsorolásból is kitűnik: bőven van tárgyaU nivalója, s munkája az üze­mi tanácsnak mindenhol, Ezért kellene rendszeressé tenni üléseiket, javítani munkájukat. Ez viszont a helyi pártszervezetek segít­sége nélkül nehezen megy. Jó volna, ha a pártszerve­zetek is több figyelmet szentelnének az üzemi ta­nácsok munkájára, s erre buzdítanák a műszaki-, gazdasági vezetőket is. Ne feledjék: az üzemi tanácsok munkája javulásának elő­feltétele az irántuk táplált bizalom és segítségük ké­rése. Angol exportra készül Kerekedik, formálódik a sok-sok játék Reszenka Imre ke­ze nyomán, a kisújszállási Faipari Vállalat eszterga mű­helyében. Képünkön bordázott, húzható kutyának a ke­rekeit készíti, amely nagytömegben angol exportra ke­rül. Az üzemben neki a legmagasabb a teljesítménye s » legtöbb anyagot takarítja meg. í. jászberényi Rákóczi Tsz nemrég alakult a Lehel Kürt és a Haladás Tsz egyesülé­séből, Az összefogás máris szép eredményeket Ígér; azok teljesüléséért dolgozik váll­vetve a tagság és a vezető­ség. A közős gazdaság fellen­dítéséért szívesei} alkalmaz­zák az új módszereket — elsősorban (idén először) a premizálást. Mint Bodrogi Ferenc, a tsz főagronómusa elmondta, a vezetőség a progresszív pre­mizálást részesítette előnybe a hagyományossal szemben. Ez több dologgal jár ugyan, de serkentő hatása is nagyobb. A tsz holdanként 27 méter­mázsa csöveskukorica ter­mést tervezett Annak vala­mennyi növényápolási mun­kája, törése, góréba rakása 20 munkaegység jóváírását eredményezi. Az a gazda, aki 28 és 40 métermázsa között termel, a többlettermés 40 százalékát is megkapja A negyvenegyedik métermázsát különösen érdemes előállíta­ni, mert attól kezdve a pré­mium már 60 százalék. Hasonló progresszív pré­mium rendszert dolgoztak ki a burgonyatermesztők szá­mára is. A cukorrépával fog- lalatoskodók premizálása fe­lől így döntöttek. Holdanként 150 métermá­zsát terveztek. 151-től 160 mázsáig tobbletmázsánként egy kilogramm cukor; 161-től 180 mázsáig két kilogramm; 181 mázsán felül pedig négy kilogramm cukor dukál ter­mészetben. Piroska Erika anyagköny- j velőre s Nagy Jolán bérszám­fejtőre az elszámolás során • jelentős többletfe'adat hárul; ők azonban szívesen vállalták annak túlteljesíté­sét, A gazdák, a maguk jól felfogott érdeke diktálja így. Szarka Imre, a szövetkezet elnöke arról emlékezett meg, hogy a szövetkezetiek már az egyesülés előtt megkezd­ték a szarvasmarhák kiválo­gatását. Helyesen tűzték ki célul magas tejhozamú tehe­nészet és minőségi marhate­nyészet kialakítását. A Rákóczi Tsz gazdáinak szép állatai közül szívesen válogat a TEGI megbízottja. Ebben az évben hatvan vem­hes üsző kerül átadásra, ami kereken 450 000 forint bevé­telt jelent a. tsz-nek. Máris sok értékes tehénnel dicsekedhet a szövetkezet. Szegfű 9 — például — remél­hetőleg a Mezőgazdasági Ki­állítás egyik sztárja lesz. Szegfű-9 y tizenkét leszármazottja is itt van a tsz-ben. Állandóan emelkedik a te­henek tej hozama. Február­Megyénk állami gazdasá­gaiban hasznos kísérletekkel kutatják a termésátlagok nö­velésének legjobb nagyüzemi módszereit. A Szolnoki, Nagykunsági, Tiszasülyi Ál­lami Gazdaságokban az idén elsőízben levéltrágyázták az őszi kalászosokat. A szak­emberek határszemlén meg­vizsgálták, melyek a gyen­gébb termést ígérő táblák. Ezeket megjelölték és a vi­rágzás, előtt repülőgépről a levélen keresztül gyorsan fel­szívódó híg trágyaoldattal megpermetezték. A kétezer kát. hold levéltrágyázott ka­lászos szemmelláthatóan ban 103 tehén alig adott töb­bet 14 000 liter tejnél; má­jusban 96 tehén majdnem 18 000 literrel hálálta meg a j óltartást. A tehenészek min­den liter tej után 8 fillért; minden terven felüli liter tej után 20 fillér prémiumot kapnak. Ä növénytermesztők — látva a növekvő állatállo­mány igényeit — javították a vetésszerkezetet. gyorsabb fejlődésnek indult. A szakemberek úgy Vélik, hogy a permetezett búza és őszi árpák terméshozama ál­talában megközelíti majd a bő termést ígérő táblák át­lagát. A Középtiszai, Szol­noki és a Mezőhéki Állami Gazdaságban mintegy há­romszázötven hold cukorré­pán is végeztek levélen ke­resztüli trágyázást. Ä Kö­zéptiszai Állami Gazdaság cukorrépaföldjének százötven holdján például a napokban fejezték be a repülőgépes permetezést. A szolnoki gazdaság mező­BUDAPESTEN TARTOTTA TIZEDIK ÜLÉSSZAKÁT A MAGYAR — NÉMET MŰ­SZAKI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG A Magyar—Német Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság 1961. június 2 és 5 között tartotta tizedik ülés­szakát Budapesten. A bizott­ság megvizsgálta a már ko­rábban hozott határozatok végrehajtását és további ha­tározatokat fogadott el a köl­csönös műszaki tudományos, a népgazdaság valamennyi ágát felölelő segítségnyújtás- ra vonatkozóan. Az együtt­működés legnagyobb részt a gépgyártást és a vegyipart érinti (MTI). gazdászai külön kísérleti par­cellát jelöltek ki a cukor­répa vegyszeres gyomirtásá­ra A kukorica után most a cukorrépánál is kedvező ta­pasztalatokat szereztek. — A Simazinnal és az Atrazinnal művelt másfél holdas kísér­leti parcellán nyoma sincs a gyomnövényeknek, annak el­lenére. hogy az esőzés a gyo­mokat is gyors növekedésre serkentette. A kísérletek nagyüzemi tapasztalatait köz­kinccsé teszik majd a társ­gazdaságokban és termelőszö­vetkezetekben is. i A Héki Állami Gazdaság lucernatábláin a boglyákat teherautóra rakják s így szál­lítják tárolási helyére, a gazdaság szérűskertjeibe. Farkas György és Jónás Imre, a gazdaság dolgozói rakják teherautóra az értékes takarmányt. Repülőgépről 2000 holdat levéltrágyáztak Tiszaörvényen sem állhal meg a világ... ii. A baj az, hogy a fiatal párt- szervezetnek nincs még meg­felelő ereje, hatása a falu életében, s a szövetkezet irá­nyításában. Még a kommu­nisták nem uralják teljesen az ideológiai frontot. S az is az igazsághoz tartozik, hogy a hagyományszerűen vallásos kis községben nem egyszer a párttagok is klerikális be­folyás alá kerülnek. — Sok példa bizonyítja, hogy a kö­zösségi élet megszerettetésé­vel még baj van. De talán egyet, a legjellemzőbbet: Egymás portájáról nem lop­nak az emberek, mert az bűnnek számít, azt a temp­lomban is magyarázzák. Szö­vetkezetéből, a közös va­gyonból már előfordulnak lopások, vagy lelkiismeret­len herdálás — talán azért, mert annál kevesebb szó esik, hogy az ugyanolyan, vagy súlyosabb bűn, mintha egymásét lopkodnák. Tamási Andor, a szö­vetkezet elnöke, meg a többi vezető nem mindenki előtt népszerű olyankor, mikor le­leplez egy-egy szarkát. Mert egyesek még mindig nem íté­lik el a szarkákat, nem érzik azt, hogy ha valaki a szövet­kezetét eltulajdonítja, mind­egyikéhez nyúl. Sokatmondó adat az is. hogy az iskolásgyermekek 60 százaléka jár hittan oktatás­ra. Ügy véljük, ez az arány a pedagógusok és más illeté­kesek okos felvilágosító mun­kájával csökkenthető lenne. Rendszeres ifjúsági nevelő munka csak az iskolában fo­lyik, a kisdobosok, az úttö­rők között. Viszont az a nyol­cadikos, aki kikerült az is­kolapadból, s elmegy dolgoz­ni, kiesik a kollektív neve­lés hatása alól. A KISZ-mun- ka ugyanis a faluban nagyon gyenge. A KISZ-titkár Ti­szafüredre jár dolgozni, s otthon kevés ideje marad társadalmi munkára. Meg­felelő helyiség sincs, a tár­sadalmi, közösségi élethez — a mozit kivéve. Viszont itt a székek ki-bepakolása egy előadás vagy bál megrende­zése alkalmával igen körül­ményes. Mit csinál a tiszaörvé- nyi fiatal munkaidő után, szabadidejében? — . Legjobb esetben odahaza a rádiót hallgatja — amely minden háznál van a faluban —, vagy újságot olvas. S hová mehet vasárnap? Misére, kocsmába, moziba, vagy sé­tálni a Tisza-gátra. Esetleg begyalogol vasárnap Tisza­füredre táncolni, mert busz­járat csak hétköznap van. Miért nem segítenek a pe­dagógusok többet? — vető­dik fel a /kérdés. Többségük idősebb, beteges ember, akik a napi oktató, nevelő mun­kára hivatkozva jórészt indo­koltan tartják távol magukat a munkától. A fiatalabbak pedig egyszerűen nem bírják lélegzettel, erővel még ezt a munkát is mások helyett megcsinálni, hiszen az isko­lában az úttörő munkától kezdve a szakkörökig úgyis mindent ők végeznek. Ezúttal a község életét il-r letően elsősorban a gondok­ról írtunk. Azért tettük ezt, mert hangsúlyozni szeret­nénk egy nagy tanulságot: kevés, ha csak addig jó a szocializmus, amíg villanyt ad, járdát. Iskolát, kutat, gé­peket, nemsokára itt orvosi rendelőt és így tovább: De amikor a szocializmusért, ezenbelül saját jövőjükért tenni is kellene valamit, többet, mint eddig, nemtörő­dömség. passzivitás és a szellemi sötétség akadályoz meg egyeseket ebben Tisza­örvényen. Igaz, ezt meg is kell magyarázni az emberek­nek: Mindenkinek. — Mert előbbre 'jutni csak együtt, az egész falu népével összefog­va lehet. Ehhez sok okos és jó sző kell, s ahol szükséges, az erélyessé^ is. De kell! mert enélkül Tiszaörvényen nem lesz meg a 19 forint be­tervezett munkaegység sem, nem fognak előre lépni a kö­zös boldogulás útján. A lehetőségek meg­vannak. S van segítség is. A pártközpont két elvtársat küldött a helybeli Dózsa Tsz pártszervezetének megerősí­tésére, akik 6 hónapot tölte­nek a faluban. Rájuk lehet számítani. Mikor örvényen jártunk, azon a napon látoga­tott el a Budapest, XIV; ke­rületi Építőipari Szövetkezet elnöke és párttitkára a tsz- be. Érdeklődtek, mint pat- ronálók, miben adhatnak se­gítséget. Ezekre az elvtársak­ra is számíthatnak a tiszaör- vényi Dózsában; Azután a járás, a község vezetőire ugyanúgy, mint eddig. Ám, hogy örvényen is na­gyot lépjenek előre, elsősor­ban a tsz tagokon, a tiszaör- vényieken múlik. Az ő jó munkájuk alapján teremthe­tő meg az a gazdaságilag, politikailag szilárd kollek­tív gazdaság, amely biztosít­hatja szellemi és anyagi fel- emelkedésüket. Ehhez meg­kapják a társadalom segítsé­gét is, s reméljük, élnek is ezzel a lehetőséggel. Mert Tiszaörvényen sem állhat meg a világ fejlődése, halad­ni kell előre, mint ahogy a Tisza is előre folyik évezre­dek óta a falu határában, megállás nélkül. Feltartóztathatatlanul.. i Bubor Gyula Két yarázsige a siker kulcsa Premizálás, szelektálás a jászberényi Rákóczi Tsz-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents