Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-07 / 132. szám
1961. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A nyári mezőgazdasági munkákról tanácskoznak a párttaggyűlések A KARCAGI GÉPÁLLOMÁS dolgozói a megyei mezőgazdasági nagyaktíva felhívása után fokozott ütemben folytatták a gépjavítást. A június 8-án tartandó gépszemlén — amelyen résztvesznek a termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei is — már a kijavított gépeket sorakoztatják fel: többek között 39 kombájnt, 16 aratógépet, 39 cséplőgépet. A gépállomás pártszervezete. s ezt követően a KISZ szervezet is taggyűlésen foglalkozott a nyári mezőgazda- sági munkákkal. A taggyűlés résztvevői hangsúlyozták, hogy az idén még fokozottabban kell törekedniük a jő minőségi munkára. Arról is szó esett, hogyan biztosíthatják minden gépre a kellő szaktudással rendelkező kezelőket. Határozatot hoztak, miszerint az aratásban résztvevő gépállomási dolgozókat még a munka megkezdése előtt összehívják. Tanácskoznak velük arról, miként lehet minimálisra csökkenteni a szemveszteséget. Az aratással egyidőben hozzáfognak a gépállomásiak a szalma leta- karításához, valamint a tarlóhántás. illetve a nyári mélyszántás elvégzéséhez. Mezőtúron a város mindegyik közös gazdaságában megtartották azokat a párttaggyűléseket, amelyeken napirendként a nyári mező- gazdasági munka szerepelt A BERCSÉNYI TSZ-BEN igen aktív volt a párttagság. Ezt bizonyítja a megjelenés mellett az is. hogy 14 hozzászóló fejtette ki véleményét Többen javasolták, hogy a gabona gyors és minél kisebb veszteséggel történő betakarítása érdekében a termelő- szövetkezet vásároljon aratógépeket. A gépállomási, valamint saját gépparkjuk jó kihasználása mellett is szükség lesz a kézi aratásra. A tsz kommunistái állást foglaltak ebben, s arra serkentik a szövetkezeti gazdákat minél többen vállaljanak aratást Kisebb vagyon gyöngyösből9 pulykából Ezekben a napokban 3500 gyöngyöst és 2300 pulykát nevelnek a kisújszállási Ady Tsz-ben. A közeli hetekben további hétezer gyöngyösnaposcsibét fogadnak a keltető állomásról; így valóban bőséges választék • kínálkozik majd arra, hogy őszre a 400 egyedes pulyka és ötszázas gyöngyös törzsállományt kialakítsák. Baromfiértékesítésből ebben az évben kisebb vagyonnal felérő összeg: 350 000 forint kerül a tsz kasszájába. A szövetkezetiek a népgazdaság és saját érdekeiknek megfelelően a felnevelt szárnyasok hetven százalékát szerződésesen értékesítik. Fejlődik a politechnikai oktatás A Bercsényi Tsz-ben jól haladnak ez időszerű munkákkal, az első kaszálású lucernát már kazalba rakták, e kukoricát másodjára kapálják. Mégis szükséges a családtagok segítsége, hogy a növényápolást és majd az aratást is idegen munkaerő bevonása nélkül, időben elvégezhessék. A város másik közös gazdaságában, A PETŐFI TSZ-BEN KISZ tagokat; pártömkívüli szövetkezeti gazdákat is meghívtak a párttaggyűlésre; Itt ismertették az intézkedési terv alapján a nyári munkára való felkészülést. A gépek mellett száznál több kaszásra lesz szükségük a gabona betakarításánál A párttaggyűlés résztvevői jóváhagyták az intézkedési tervet, s annak végrehajtására serkentenek. A jAszfényszarui HALADAS TERMELŐSZÖVETKEZET legutóbbi párttaggyűlésén Botnik István párttitkár ismertette a nyári munkák intézkedési tervét Fodor Sándor agronómus pedig az időszerű mezőgazdasági munkákról adott számot Az intézkedési terv leszögezi: a nyári munkák sikere megköveteli a munkaidő hosszabbítását jó kihasználását, a családtagok bevonását s azt, hogy a háztáji földeken csak szombaton, illetve vasárnap dolgozzanak a gazdák. Szó esett arról is, hogy a gépállomás hány géppel segítheti a gabona betakarítását, s mit kell tenniük a szövetkezeti gazdáknak az aratás sikeréért ! A jászlványi Szabadság Tsz gazdái már korábban kiültették a dohányt. Most Nagy M. Mihányné, Nagy P. József, Kiss János, Tajthi Gábor és Molnár László az elpusztult palánták helyére a melegágyból újabbat visznek, hogy egy-egy holdon meglegyen a '«»íNMíaá! szükséges tőszám Művész és szakember Kis műhelye miniatűr múzeumnak is beillik. Rusói István karcagi népművész megvalósult elképzelései, munkái sorakoznak a falon rajzokban, a polcokon mintadarabokban. Mindegyikről szeretettel szól. Pontosan tudja: mikor és miért alkotta. Egy- egy kedves emlék, sokszor éjszakába nyúló munka — köti hozzájuk. Szinte azt gondolná az ember, hogy nem is lát tovább műhelyének falánál a munkáin* temetkezett mester. Pedig Rusói István messzire előre tekint. Fiatalos lendülettel, lelkesedéssel és nagy hozzáértéssel beszél, cselekszik a népművészet előrelépéséért. Mint mondja, az egyszerű emberek lakásába is mindinkább modern, újstílű bútorok kerülnek. — Ezt. a modem vonalat nékfynk úgy kell követnünk, hogy népművészeti munkánk összhangba kerüljön az új lakások berendezésével. Persze, ez nem jelenti azt, hogy sajátot motívumaink eltűnnek csempéinkről. Az első lépés, hogy kályháink formáját alakítjuk a modem vonalakhoz. Rusói István nemcsak öncélú művész, hanem jó szakember is. •— Olyan kályhákat kell készíteni — mondja *■*, amelyek nem sikkasztják el a hőenergiát, hanem hasznosítják a szoba melegítésére. — Kidolgozott egy légvezetékes kályhaépítési módszert, amelyet — többek között — Karcagon és megyénk több váro^ sában is alkalmaztak. Igen, ő a mi világwnkban él. Szereti társadalmunkat, melyben szabadon alkothat. Szereti, mert megbecsülik munkáját. Most boldog, hogy augusztus 20-ra a népi iparművészeti kiállításhoz hét új, modern vonalú kályhát küldhet a budapesti Műcsarnokba. Elismerik: a Művelődés- ügyi Minisztérium népművészeti osztálya kandallót rendeli szövetkezetétől — ezt a kandallót Rusói István készíti. Most épp a kandalló homlokzatán dolgozik. Aprólékosan, szívvel-lélekkel munkálja minden négyzetcentiméterét. Kunsági, tájjellegű motívumok, a bíbic, a tálas harmóniája bontakozik ki keze alatt. Búcsúzunk Rusói István népművésztől, s kívánjuk neki, hogy formázókésével, fiatalos lendületével és akarásával még sokáig szolgálja a népi kultúra ügyét — andrási — Halászok, horgászok örömére megszűnt a halászati tilalom. A Földművelésügyi Minisztérium 4/1961. számú rendeletében meghatározott fajlagos halászati tilalmat június 5-évei feloldotta. Iskoláinkban egyre több a politechnikai oktatásban résztvevő tanulók száma. Fokozatosan, — ahogy a lehetőségek engedik — növekszik a bemutató, szemléltető és gyakorló gépek, szerszámok mennyisége is. A többek között a szolnoki vasipari vállalat öntő műhelyében készítik a szalagfűrészek, papír vágó-gépek, kis esztergapadok alkatrészeit. S az iskolai felszereléseket értékesítő vállalaton keresztül eljutnak az ország iskoláiba. Képünkön Fehér Ferenc öntödei munkás a szalagfűrész keret nyerg öntvényét tisztogatja közvetlenül az öntés után. Gondoskodnak a vegyipar szakmunkásutánpótlásáról A vegyipar fejlesztéséről szóló párthatározat többi között arra is felhívja az illetékeseket, gondoskodjanak a fejlesztéshez szükséges elegendő szakember kiképzéséről. Mérnökökön kívül elsősorban a technikusok számának gyarapítására van szükség, de új szakmunkás is sok kall* • - ~ ^ ' - , Az 1961—62-es tanévre 600-ra emelték a Vegyipari Technikumba felvettek számát és az előirányzottnál többet jelöltek ki esti, illetve levelező tagozatra is. A két utóbbi tagozat négy évfolyamán összesen 900-an tanulnak majd 1961—62-ben. A második ötéves terv időszakában 9000 új szakmunkást várnak a vegyi üzemek. Tiszaönrónyen sem állhat meg a világ... Tiszafüredtől három kilométernyire húzódik Tisza- örvény. „Kis falu a világ végón’! — ahogy egy regény címe hangzik, amely oly találóan illik e kis fészekre is. A történelem tudósai szerint már laktak itt István király idejében is. Évszázadokon keresztül tipikus tisza-melléki halászfalu volt örvény. Ám, ahogy .haladt előre az idő, kialakult a hírneves ti- szaörvényi kertészkedés, gyümölcs- és szőlőtermelés. Megvolt ehhez a szükséges adottság is. A homokos tele- vény mézízű szilvát, vérpiros Jonathánt, szőlőt, korai paprikát, paradicsomot és finom borocskát ad. S jól terem itt a gabona, a kapásnövény is. A tiszaörvényi kertészek, gyümölcstermelők szaktudását, hírét messzeföldön becsülték, becsülik. Köztudott dolog, hogy a mezőgazdaságban talán legjövedelmezőbb ágazat éppen a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés. De az is bizonyos, hogy nemcsak sokat, hanem jól, nagy szakértelemmel is kell munkálkodni az abban dolgozóknak, örvényen az emberek hozzáértésével nincs semmi baj. Mégis mindeme nagyszerű adottság, lehetőség ellenére is tavaly mindössze 13 forintot ért egy munkaegység a helybeli Dózsa Tsz-ben, s tavaly közel egymillió forintos mérleghiánnyal zártak. Mert szövetkezeti falu örvény, határában jó ideje díszük a ^Termelőszövetkezeti község” feliratú tábla. A családok 90 százaléka a szövetkezetnek tagja. Mik voltak az okai a 13 forintos munkaegységnek, s a közel egymillió forintos mérleghiánynak? Először is erre a kérdésre kerestük a választ Tiszaörvényen. A választ az egész falu társadalmának, politikai, gazdasági helyzetéből kiindulva lehet meghatározni és megérteni. Tavaly is. jelenleg is a nehézségek egyik forrása volt a munkaerő helyzet; Jelenleg — amint mondtam — a falu lakosságának 90 százaléka szövetkezeti tag. De csak papíron, a tagok névsorának felfektetése alapján van elég munkaerő a Dózsában; Ez csak a látszat. S itt elsősorban nem is azokról kell beszélnünk; akik a falu 913 l3kosából Tiszafüredre, vagy máshová járnak dolgozni. Hiszen azok, akik például a Tisza szabályozásánál dolgoznak, nem léptek be a szövetkezetbe. Azokról viszont beszélnünk kell, akik beléptek, de mindezidáig a munkát nem vették fel. ötven ilyen fenegyerekünk van — mondta Tamási Andor, a szövetkezet elnöke —, ami azt jelenti, hogy a ránkváró munkának egyharmadát hirtelenjében nincs is, aki elvégezze. A munkaerőhiány súlyos teherként nehezedik a Dózsa Tsz-re, s ez a fejlődés, egyszóval a jövő szempontjából nem kedvező. Az olyan szükség-megoldások nem adhatnak megnyugtató és végleges kiutat, mint például az, hogy a cukorrépa, a kukorica, a napraforgó jelentős részét a tsz tagok családjai és más jelentkezők között harmados művelésre adták ki. Igaz, ez jobb, mintha nem teremne semmit a föld, vagy kinn maradna a termés, ebből haszna lesz a közös gazdaságnak, — de hangsúlyozzuk, nem végső megoldás. Kik azok s mit csinálnak, miből élnek, akik egyelőre nem dolgoznak, s ezzel ilyen nehéz helyzetbe hozták nemcsak a szövetkezet vezetőit, hanem a szövetkezet becsületesen dolgozó tagságát is? A szóbanforgó tagok vagy sehol nem dolgoznak, vagy napszámba járnak, esetleg fuvaroznak, s egyéb alkalmi munkát végeznek; A nem dolgozók jelentős százaléka a falu egykor legtehetősebb gazdái közül kerül .ki. Ezeknek a „jól szituált” parasztembereknek az elmúlt esztendőkben sikerült több éves ■„ kitartást” biztosítani. Egyelőre nincsenek ráutalva a keresetre, nincs anyagi gondjuk. „Egy óra alatt legalább fél millió forintot ösz- sze lehelbe gyűjteni ezektől; fogadni merek rá”, — mondotta a község egyik vezetője. Egy szerény megjegyzést ehhez: vajon azok az emberek, akik nem dolgoznak, megérdemlik-e a háztáji földet, amely ugyan területileg itt sem nagyobb mint máshol, de értékében, jövedelmezőségében nagyobb az átlagosnál, lévén általában szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő földről szó. Mintegy ötven tiszaörvényi dolgozik a Vízügyi Igazgatóság kebelében az itteni Tisza-szakasz folyamszabályozási munkáin, ök szíves-örömest jönnek majd a Dózsába, ha nagyobb lesz a jövedelem, többet ér egy munkaegység. Mivel egyelőre nem látnak erre biztosítékot — még várnak. Pedig a fiatalokra márcsak azért is nagy szükség lenne a tsz-ben, mert a tagság átlagéletkora ötven eV körül van. Ilyen a munkaerő helyzet, de igazságtalanság leime csak erre hivatkozni, s a többi tényezőt elhallgatni. Négy elnöke is volt a múlt évben a szövetkezetnek, a főagronómust pedig notórius részegeskedés miatt le kellett váltani; A vezetők és a tagok nemtörődömsége leginkább a rossz gazdasági eredményekben bosszulta meg magát. Az akkori „munkaszeretetre” csak egy példát: a szilvaszedést munkaegységben végezték, viszont amit nem tudtak így sem leszüretelni, kiadták részes szedésre. Mi történt? Akik szedték a szilvát, a saját részükre szánt gyümölcsöt kézzel, szakszerűen szedték le a fáról, míg a tsz-t megillető szilvát egyszerűen lerázták, valóságos „cefrét” csinálva belőle a földön. A tiszaörvényi állapotok a járás és a falu vezetőinek sok álmatlan éjszakát okoztak. Mégis, nem egyszer tehetetlennek bizonyultak, mert a helyzetnek mélyebben húzódó gyökerei, lassabban megszüntethető okai is vannak. Köztudott dolog, és nemcsak Tiszaörvényre érvényes, hogy a közösség ügye iránti passzivitásnak nemcsak gazdasági, hanem gondolkodásbeli okai is vannak. Az az igazság, hogy a fel- szabadulást követő másfél évtizedben a tiszaörvényiek gondolkodásmódja fejlődött ugyan, de talán nem eleget. Jelenleg a községi pártszervezetnek, amely a fejlődésben a motor szerepét lenne hivatott betölteni — harminc tagja van. A pártszervezet számbelileg nem is kicsiny. Bubor Gyula (Folytatjuk.)
