Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-03 / 129. szám

1961. június 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Heti ÉTREND Vasárnap: Borsóleves reszelt- tésztával, csirkepörkölt no- kedlival, salátával. Túrós és diósrétes. Eper. Hétfő: Húsleves, kelkáposzta­főzelék főtthússal. Kedd: Karalábleves, velő to­jássá^ salátával. Cseresz­nye. Szerda: Gombás borsóleves, káposztástészta. Csütörtök: Zöldségleves, rán­tott sertéshús (félkész), sa­láta, gyümölcs. Péntek: Gulyásleves, lángos. Szombat: Csontleves májga­luskával, paprikás újbur­gonya virslivel. Újítás — FÉRFIAKNAK A patentkapcsos nadrág- csíptető alkalmazása rendkí­vül egyszerű és praktikus. Fölöslegessé teszi a nadrág­szorító lényegesen körülmé­nyesebb használatát; Egy kézzel bekapcsolható, s egy mozdulattal kikapcsolható, anélkül, hogy le kelljen ha­jolni, csak a nadrág szárát kell egy kissé felrántani. Nem feltűnő és nem rongálja a nadrágszövetet, Ha minden nadrágra felvarrják, mindig kéznél van, nem foglal he­lyet a zsebben és nem vesz­het el. Kényelmes! Ha a megfelelő nagyságú kapcso­kat a megfelelő helyre varr­ják fel, a kapcsok egyáltalán nincsenek kitéve feszítésnek, s huzamos időn keresztül bírják az igénybevételt Hová varrjuk a kapcsokat? Fogjuk össze a rajtunk lé­vő nadrág szárát a külső ol­dalán. kb. olyan magasra felhúzva, amilyen magasra tapasztalatunk szerint kerék­pározás közben a nadrág szá­nyárrá A Két csinos nyári ruha. Az egyik derék­ban egybeszabott, a finom vonalú nyakkivágásban sa­ját anyagból ké­szült masnival dí­szített, ujjatlan dél­előtti öltözék. A másik francia­szabású, háromne­gyedes ujjú, ele­gáns délutáni ruha. Ha nincs jégszekrényünk másként is tartósíthatunk ételeket. Megfelelő nagyságú mosófazék legalkalmasabb erre a célra. Nem baj, ha kissé lukas; A jeget tégla­nagyságú darabokra vágjuk és külön-külön újságpapiros­ba csomagoljuk. Telerakjuk a fazék alját, arra rakjuk a tartósítandó vajat, ruhába csomagolt húst, befedett le­vest. vagy más kényes ételt, tejet stb. Mindezt befedjük papirossal és telerakjuk jég­kockákkal, amelyet szintén újságpapirosba csomagolunk. Az egészet régi pokróccal, jó szorosan befedjük. A fazekat természetesen hűvös helyen tartjuk Ha nincs jegünk, szerez­zünk egy vödör homokot és azt hideg vízzel jól nedvesít­sük át. Közepébe állítsuk be az üvegbe öntött, lefedett te­jet vagy más ételt és takar­juk be Húsfélét úgy tartósítha­tunk, ha forró ?.sírban körül- sütjük és a zsírban lefedjük. ra felcsúszik (hogy a nadrág­nak egy kis játéka legyen). A nadrágot úgy fogjuk össze, hogy a vasalás a nadrág kö­zepére essen. A nadrágon elől és hátul jelöljük meg a kívánt helyet, majd a kifor­dított nadrágszár belső felé­re, a hajtóka alatt lévő nad- rágkoptatóra erős szálú cér­nával jó erősen varrjuk fel a patentkapcsokat. A vásárlás és az eladás Bármilyen üzletbe lépünk be. előbb győződjünk meg arról, hogy van-e nálunk elég pénz, mert rendkívül kínos, ha fizetéskor vesszük észre a hiányt. Az árut ne fogdos- suk, különösen ne az élelmi­szereket Ha nem tetszik az áru. ne ócsároljuk, ne te­gyünk szemrehányást az el­adóknak, hiszen ő csak áru­sít. Elégedetlenségünket írjuk a panaszkönyvbe,' vagy rek­lamáljunk az illetékeseknél. A vásárlás előtt alaposan gondoljuk meg, mit akarunk venni. Ha a vevőktől elvárjuk, hogy illedelmesen, udvaria­san viselkedjenek, az foko­zottan elvárható az üzleti személyzettől. Sajnos, sok­szor tapasztaljuk, hogy az üzletekben az elárusítók ud­variatlanok, türelmetlenek. Illetlenség kiszolgálás köz­ben cigarettázni, vagy enni. Fegyelmezetlenség és udva­riatlanság, ha az elárusítók egymással beszélgetnek, a ve­vőt pedig várakoztatják. — Mindannyian tapasztalhattuk, hogy az alkalmazottak és a vevők kölcsönös udvariassá­ga figyelmessége kellemessé teszi a vásárlást; JÓTANÁCSOK Kifényesedett szövetruha fényét ismét elveszti, ha lan­gyos vízbe töltünk két evő­kanál szalmiákszeszt, ugyan­ennyi alkoholt és a már elő­zőleg alaposan kikefélt ruhát a vasalódeszkán ezzel az ol­dattal teljesen tiszta kefével alaposan átkeféljük, majd két réteg fehér, puha ruhán keresztül, félnedvesen a szí­nén vasaljuk. Vállfára tesz- szük és több órán át a leve­gőn szárítjuk, nehogy a szek­rénybe téve gyúródjék. • Partvist (nyeles kefeseprűt) mindig a keferészével felfelé kell félretenni, mert külön­ben elferdül és elkopik. — Ugyanez áll a rövidnyelű partvisokra és toliporolókra is. Kis seprűt, keféket fogas­ra akasztva tartsunk.­A befőzés kulisszatitkai MIELŐTT a befőzési évad elkezdődne, hozzuk rendbe az éléskamrát, töröljük le a pol­cokat. tiszta papírokat te­gyünk fel, csoportosítsuk az egyforma üvegeket. Miután a házi konzerválás nem is olyan egyszerű, a megfelelő előkészítéssel könnyíthetjük. Ezért fogadjuk el a követ­kező tanácsokat: A legelső követelmény, hogy a konzerválandó gyü­mölcs vagy főzelék hibátlan és minél frissebb legyen. Minden edényt, amelybe az eltennivaló kerül, alaposén tisztítsuk meg, a befőző lá­bos zománca legyen kifogás­talan, az eltevéshez használt üvegek pihementesek, szára­za k. Lekvárfélét ne töltsünk ad­dig az üvegbe, amig próbát nem vettünk belőle egy kis­tányérra, megnézve, bőrösö- dik-e már, - ' * ­Ne sajnáljuk a fáradtságot és időt. hogy miriden eltett .gyümölcsöt, főzeléket, sava­nyúságot száraz, vagy nedves gőzben tartósítsunk; Mielőtt a befőzési munká­hoz kezdenénk, nézzük meg, elég kristálycukor, celofán, gumikarika, konzerválószer áll-e rendelkezésünkre. És természetesen üveg. Jó min­denről időben gondoskodni, mert előfordulhat, hogy a be­főzés előtti napon nem ka­punk megfelelő méretű üve­get. A cukrot is előre besze­rezhetjük, sőt több részletben is. így anyagilag is előnyös. Készítsük elő a száraz, vagy nedves gőznek való helyet is. Sok puha párna és pokróc, illetve újságpapír kell hozzá. Hasznos, ha a befőzés nap­ja előtt elkészítjük a követ­kező napi vacsorát, mert így munkánk kevésbé lesz kap­kodó és fárasztó. Különleges cseresznye befőtt A megmosott, szárától megfosztott cseresznyét üve­gekbe tesszük és vizet eresz­tünk rá, amit azonnal a be­főző lábosba öntünk róla. így megtudjuk mennyi folya­dékra lesz majd szükségünk. Fél literes üvegenként 10 dkg cukrot számítva szirupot fő­zünk. és ha forr, beletesszük a cseresznyét. Ha ezzel együtt ismét felforr, kimerjük belő­le a gyümölcsöt és megtöltjük vele az üvegeket. Ezután a szirupot még egyszer felfor­raljuk s rátöltjük a cseresz­nyére, Azonnal kössük le és rakjuk 24 órára száraz gőz­be. így ránctalan befőttet ka­punk. amely soha nem rom­lik. Ugyanezzel a módszerrel eltehetünk meggyet, hámo­zott sárga és őszibarackot is, GYERMEKÜKNEK ....................... I ■■ IIU.I II —— Sz éfen A z este sokáig ™ olvastam, s reggel anyukám alig tudott feléb­reszteni. Gyorsan összekaptam ma­gam s rohantam az iskolába, öt perc volt még a csengetésig, ami­kor fáradtan el­foglaltam helyem a padban. Előszed­tem az első órára az orosz könyvet, füzetet, szótárt. — Kész a felada­tod? — hallottam a ■ hátam mögött Kati, a leckenéző kérdését. — Oroszból? Én nem tudtam, hogy van írni. — Mi volt? — kérdez­tem ijedten. — Fordítás. Nem voltál itt a múlt órán? — csodál­kozott Kati. — De... de én elfelejtettem — néztem rá tehetet­lenül. ‘— írd le gyor­san, nem nehéz! — biztatott. — Hány perc van? — Három. Ez bi­zony kevés <— mondta. — Most mit csináljak? Be­jelentselek? — s szánakozva nézett rám. — Egy elégtelen — sóhajtottam. — Próbálj egy pár mondatot ír­ni! Azt mondod, a többit nem tud­tad — segített Kati, s tovább ment. rM' étován ültem •* a padomban. Soha nem szok­tam másolni, úgy sem sikerülne jól, csak összevágnám. Mit csináljak? Két perc. S pont orosz óra! A tanár úr úgyis pikkel rám! Biztosan beírja az egyest! — Na, írtál már valamit? — jött vissza Kati. — Nem, nem is írok... mondd azt, hogy nincs itt a füzetem! — ía- láltam ki hirtelen. A csengő elnyom­ta Kati válaszát. Eldugtam a füze­tem, s szorongva vártam, mit ka­pok. Igaz, a fele- dékenység is elég­telenbe kerül, de az magatartásból. S ha egyszer oroszból bezúgok, fuccs az évvégi négyesnek. Sápad­tan álltam fel, amikor a tanár úr bejött. Beírta a naplót, aztán meg­hallgatta a jelen­tést. a- Magának hol a füzete? — kér­dezte tőlem. — Otthon felej­tettem. Véletlenül — mondtam na­gyon halkan, lesü­tött szemmel. — De a feladata készen van? — kérdezte a tanár úr. — Igen... csak... kifelejtettem a táskámból — ha­zudtam, s arcom egyre jobban égett a szégyentől. Most jön az egyes .., — Na, jó, Klári, maga szorgalmas lány, magának el­hiszem. Máskor ne legyen feledékeny — s intett, hogy üljek le. ,Vf egsemmisülve ültem. Pad­társam rám mo­solygott: micsoda szerencséd van! De én mérhetet­lenül szégyelltem magam. Sodrai Dóra Tiszaföldvár 11. o. gimn. A megfigyelésről Mit jelent ez a szó: „megfi­gyelni?...^ Azt jelenti: ész­revenni mindazt — követ, porszemet, lábnyomot, moz­dulatot, szemvillanást, min­dent —, amit általában nem vesznek észre az emberek. Mit jelent még? Azt is: Gon­dolkozz! Miért áll az a kő éppen ott? Honnan került az a porszem ide? Amit most mondok, azon gondolkozz eh Kedvenc töl­tőtolladnak minden titkát is­mered, mert az ember alapo­san megnézi, kiismeri azt, amit szeret. S vajon nem sze­reted ezt a téged körülvevő pompás, izgalmas világot? A megfigyelés törvényei; 1. Ne kapkodj 1 2. Következtess, gondol­kodj! 3. Egyszerre csak egy do­logra összpontosítsd a fi­gyelmedet! 4. Tudd: minden nyom előtt van egy másik nyom! 5. Ne használd értelmet­len dolgok felderítésére meg­figyelői tudományodat! Kérdezz — felelek Van-e olyan lény, mely egyszer állat, máskor nö­vény? Igen. Ilyenek az ostoros egysejtűek. Ezek. ha környe­zetükben szerves anyagok nincsenek, színtestecskéik és a napfény segítségével ás­ványi anyagokból állítják elő a táplálékul szolgáló szerves anyagokat; — szerves anya­got tartalmazó környezetben viszont csak a szerves anyag­szemcséket veszik fel, tehát állati módon táplálkoznak. Melyek a ma élő legöre­gebb fák? Az Etna mellett, Cataniá- ban egy szelídgesztenye 2000 éves; Elő-Indiában Nerbud- dastrom szigetéül a szent fü­gefa kb. 2500 éves (az árnyé­kában 7000 ember elférne!); az angliai Braburnben élő tiszafa 3000 éves; egy kali­forniai mammutfenyő 4—5000 éves; Tanganyikában egy 22 méter magas kenyérfa 5000 éves, — Vagyis a legöregebb fák még a fáraók idejéből származnak, éltek Babilon, Ninive ókori városok virág­zásának idején. KERESZTREJTVENY Vízszintes: 2. Zenei hangnem, 4. A mai forint előtti magyar pénz, 6. Vissza: lánynév, 8. Tisz­títószer, 11. Kedve, 12. Felhan­gol, 13. Réteg mássalhangzói, 14. Türelmesen elvisel. 17. üj- donság. Függőleges: 1. Az utolsó taní­tási nap dátuma, 2. Kötőszó, 3. Rimóczi Géza, 4. Hónap végén legtöbb embernek kevés van, 5. Szabó igéje harmadik személy­ben, 6, Indulatszól t, Régen so­kak kenyerére nem Jutott, Helyhatároző, 10. Ebből lesz növény, 15. Léha mássalhangzó 16. Lég. Megfejtésül a függőleges l-< és a vízszintes 11-et küldjéte be. Beküldési határidő: júnir 8. Legutóbbi keresztrejtvényün helyes megfejtése: Galyatet« Mátraháza. Könyvjutalmat kai tak: Cs. Guba József, Jászkisí és Varga Etelka, Tiezabura,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents