Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

6

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1961. június 28.

A Nap kél: 3.49 h-kor, nyugszik:

19.45 h-kor. A Hold kél: 19.33 h-kor, nyugszik 3.51 h-kor.

Idő járás jelentés

Várható időjárás: növekvő felhőzet, sokhelyen, elsősorban az ország nyugati felében eső, zivatar. Élénkülő déli, délnyugati, később nyugati, északnyugati szél. A nappali hőmérséklet főként a Dunántúlon csökken. Várha tó legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 24—28, keleten 29—33 fok között.

— TANÁCSTAGI beszámolóját Szolnokon június 30-án 18 órakor Rák József, a 9. körzet tanácstagja az I. kerületi orvosi rendelőben, Szigeti László, az 58. körzet tanácstagja az MTH-iskolá- ban, Kapás Rezső, a 10. körzet és Hunka Jánosné, a 2. körzet tanácstagja a Halászati Szövetkezetben tartja.

— L1BATÖMO társulás clakult a tavasszal a jászapáti fmsz kezdeményezésére a községben. A társulás tagjai 6120 libára kötöttek szerződést. Az egyik asszony: Szikszói Jánosné családja segítségével 600 szárnyas hizlalását vállalta és ezenfelül 33 kiló toll leadására kötelezte magát.

— FIATAL telepítésű nyár- facsemetéket gondoznak a cukorgyár; célgazdaságban a Kassai és Abonyi úti általános iskola VI., VII. és VIII-os diákjai közül hatvanan. A fiúkat az egy hónapig tartó munka ideje alatt a szolnoki Erdészet autóbuszon szállítja reggelenként munkahelyére és este vissza a városba.

— SOKAT SZÉPÜLNEK ebben az évben megyénk

helységeinek terei és utcái. Eddig 57 714 négyzetméter területen végzett parkosítást Szolnok megye lakossága társadalmi munkában.

—i NAGY IVÁN BAN a „Tiszta, rendes osztály”- címet az oktatási év tíz hónapja alatt mindig az általános iskola V. b) és VL b) osztálya nyerte el.

— JÁSZFÉNYSZARU környékéről naponta 2—3 vagon főzőtököt szállítanak be a szolnoki MÉK-hez, ahonnan a főzelékféle zömét az értékesítő központ az NDK-nak továbbítja.

— KÖNYVISMERTETŐ

előadás lesz Szolnokon a Járműjavító vöröstermében június 29-én délután 4 órai kezdetteL

— SZÁZ VAGON paradi- csompehely, 20 millió adag levespor készítését és hatezer hold paprika termésének feldolgozását tervezi ebben az évben a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat. Ezenkívül, nagyrészt exportra, szárított szilvát, karalábét zellert, sárgarépát és petrezselymet is előkészít a vállalat.

— KÖZLEKEDÉSI szabálytalanság miatt hosszabb-rö- videbb időre bevonta a rendőrség Kunmadarason Fehér Gergely, Rákóczifalván Horváth Béla. Kunszentmárton- ban Hegedűs József és Csé- pán Harmatos József egyes számú ellenőrzőlapját.

Szolnok megyei

NÉPLAP

A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanáé* lapja Felelős szerkesztőt Varga JOzset Szerkesztőség!

Szolnok, troőaftáz. L emelet Teleton: 20—9S 23—20. 2u—«0 Kiadja a Szolnok megyei Néplap fcapkladő Vállalat Igazgató: Fülemen Lajoe Kiadóin vatal:

Szolnok, Irodanáz földszint a Telefon! 20-04.

AKINEK A VIZ AD KENYERET

Tovább szedi áldozatait a Tisza

A lapot előfizetésben és árusításban a Szolnok megyei postahivatalok és fiókpostáit terjesztik. A lap előfizetési dl'8 egy hóra ti.— Ft. Előfizetheti bármely postahivatalnál és kézbesítőnél.

Szolnoki Nyomó» v állatai Felelős vezetőt Mészáros Sándor

A révészek magas és erős emberek. Már gondolkodtam rajta: a munka teszi őket ilyenné, vagy pedig csak azok vállalkoznak rá, akik magasak és erősek?

Nem tudom.

Talán mind a kettő igaz.

Nézem a tiszapüspöki gyalogrév kezelőjét, Tóvizi Istvánt. Bőre barna. Cserzett. Haja napszítta, arca csontos. Egy szál nadrág van rajta és öreg cipő.

— Azelőtt bányász voltam — mondja.

— Ez jobb?

— Jobb.

A partra húzott ócska ladik vastag ■ oldaldeszkáján ülünk. Kivénhedt lélekvesztő.

— Sajátja?

— A tanácsé.

— Bírja még?

— Kell neki, mert nem adják ide a jót.

— Miért?

— Csak — felvonja a vállát és hallgat. Van ebben a mozdulatban valami a régi bölcselkedésből: ne szólj

szám, nem fáj fejem.

— A bányát miért hagyta ott?

— Az orvos mondta, Beteg lettem. Jönnöm kellett és ez jó, a szabad levegő használ az asztmának.

Azután újra szól:

— És szeretem a Tiszát, így kétszeresen jó.

A folyón motoroscsónak .megy. A hús levegő fülünkbe hozza harsogó berregését a Tiszáról. A parthoz érő hullám megringatja a ladikot.

Nézem a sárga vizet* a csillogó víztükröt. Hulláma is milyen más, mint a Balatoné. Én is szeretem a Tiszát

— Sok munkát ad —

mondja.

— Hányszor megy át?

— Naponta?

— Nem tudja?

— Nem számoltam mindig, de száz, százhúsz forduló biztosan vám De néha még több is.

lllMIIIIHflIHIIIIIIIIIIIIMIIIIIllllllllllllllHIIIIII

— VERÉSSEL, fenyegette a békésen szórakozó vendégeket az újszászi vasutas körben Kocsis Gábor, Űj- szász, Erkel Ferenc u. 23. szám alatti lakos.

— A TISZAROFFI Kossuth Tsz-ben 102 hold területet műveltek meg az asszonyok, amelyből 10 holdon paradicsomot 15 holdon egyéb konyhakerti növényt, 10 holdon retket, a többi 67 holdon kukoricát termesztenek.

— Sok.

— Bizony — mondja.

— Fizetés?

— Kilencszázkilencven

— Kevés.

Bólint:

— Bizony.

— És semmi más?

— Semmi. Pedig tudja, már sokszor a nyelve lóg az embernek. Feleségem is segít. Napkeltétől napnyugtáig kell járni. Kanyargós az út, messzire nem látni. Jön egy ember, kér, vigyem át, ne várjon sokáig. Átviszem. De már akkor kerékpárral ott a másik és még csak a közepén vagyok. Hát elég.

— A másik csónak hol van?

— A nagyrévnél.

— Ahol a komp?

— Meg két csónak.

— Azok hányán vannak?

— Hárman,

— őket fogták el orvhalászat miatt?

— Igen.

Erről már hallottam. Alig van forgalom, üres idejükkel nem tudnak mihez kezdeni. Horgászgattak. És ott vannak a jó csónakok, meg a komp is. Itt pedig egyedül a révész a vén ladikkal.

— Magánál mennyi jön össze a nyolcvan fillérekből?

— Havonta kétezer.

— Abból nem jár magának?

— A tanácsé mind.

—- A nagyrévnél?

— Négyszáz alatt.

Pedig ők szekeret is visznek és azért többet kell fizetni. Itt csak gyalogosok, esetleg kerékpárosok kelnek ót

— Vasárnap is dolgozik?

— Akkor is.

— Mikor van szabadnapja?

—- Soha.

— Miért?

— Mert nincs.

— Ki mondta?

— A tanácson.

— Becsapták.

— Be?

— Melyik tanácshoz tartozik?

— Ide, a tiszapüspökihez.

Hallgat.

— Miért nem megy a szakszervezethez?

— Érdemes?

«— Akkor a járási tanácshoz forduljon.

— Félek panaszkodni.

— Sohase féljen.

— Még elküldenek. Tudom én. Mert látja, a révész- ház a parton áll és ez a rész a Vízügyi Igazgatósághoz tartozik. Ok megengedték,

hogy lábasjószágot tartsak, a tanács nem.

— Tehene van?

— Borjúm.

— És?

— Ha panaszkodok, akkor megtiltják, hogy tartsam. Mondták.

— Semmi közük hozzá. Kilométerekre nincs épület errefelé. Meg ha különben is a vízügyé a terület...

— Nem megyek én sehová panaszra. Csinálom, amíg bírom,

— Ennyire szereti a Tiszát?

— Nagyon. Az élet ez: révésznek lenni a Tiszán.

Hallgatunk.

A Nap már nyugovóra készül. Oldalról tűz a vízre és víznek tükre szemünkbe vetíti a vörösbehajló sugarakat. Olyan most a Tisza, mintha égne.

Szép a Tisza. És jő. Kenyeret ad az embernek.

Szántó István

Ismét hárman fulladtak a Tiszába. Két nap alatt újra három fiatalember vesztette életét: könnyelműek voltak és nem hallgattak az intő szóra.

A nyár, a fürdési idény még csak most kezdődött és máris hosszú listát lehet összeállítani azok nevéből, akik saját vagy szüleik felelőtlensége miatt a folyóba haltak.

Az idén, már eddig kétszer annyian fulladtak a Tiszába, mint a megelőző két évben együttvéve. És történik mindez annak ellenére, hogy közhírré tették, csak a kijelölt helyeken szabad fürdeni.

A községi és városi tanácsok általában betartják a rendelkezéseket: bólyák jelzik a szabadfürdők határát és a strandhelyeken mentősök vigyáznak az emberéletre. Mentőcsónakokat szereltek fel és ellenőrzik is a strandokat. A nagykörűi tanács például a közeli napokban intézkedik, hogy még a szabadfürdőkre is csak szülői felügyelettel mehetnek a gyerekek. S ez nagyon

helyes rendelkezés lesz.

A szolnoki révkapitányság rendőrei éjjelnappal járják a Tiszát motorcsónakjaikkal, s vigyázzák a vizet. Megtesznek mindent: figyelmeztetnek, felvilágosítanak, s ha kell feljelentik a szabálysértőt, de mindez még kévést Mit ér néhány ember önfeláldozása ezrek fegyelmezetlenségével, könnyelműségével szemben?

A tiszapüspöki strandon például Gazdag Ferenc nevű odavalósi fiatalember megfenyegette a strand őrét, amikor az rászólt, hogy csak a kijelölt helyen fürödjön. Szolnokon, a szabadstrandnál szinte többen fürdenek a bólyákon kívül, a mélyvízben, mint a kijelölt helyen.

Az emberek értetlenek. Minden nap új bizonyítékot produkál: életveszélyes játék tiltott helyen fürdeni. És hiába minden. Még ezeket a szörnyű figyelmeztetéseket is félvállról fogadják. És a halál arat. Napról napra szedi áldozatát, egyre- másra vesznek a fiatal életek.

Ha a gép még öt centit megy«*•

Egy bírósági tárgyalás margójára

Ha a gép még 5t centit megy, akkor tőből levágja Veréb Jenő mindkét lábát, így „csak” az egyik combja tört el, s a bal lába alaposan összeroncsolódott. Hogy is volt, s ki a hibás benne? — Ezt kutatja a szolnoki járás- bíróság dr. Hajnal Mihály- tanácsa.

Bíró Antal, a Szolnoki Cukorgyár kazánházi művezetője azt mondja erről: Tavaly kapott, import-gép a gömblapátos rakodó. A kampány idején többezer vagon szenet mozgattunk meg vele, s most, a karbantartás ideje alatt hoztuk rendbe. Utasítottam a gépkezelőt, hogy a szállító- szalag motorját kapcsolja be, nézzük meg, hogyan működik.

IffT működött...

A kapcsoláskor azonban a kotrófej motorja is megindult, s így kapta el a- gép Veréb Jenő lábát.

— Nem látta, hogy emberek vannak a kotrófejnél’ — kérdi a bíró.

— Nem, s különben is csak részleges próbára adtam utasítást. A gép minden részét más motor működteti.

— Hogyan indulhatott meg a másik motor is?

— Biztosan nem volt kikapcsolva, 9 mikor a kapcsolótábla áram alá került, megindult

— Hogyan lehetséges ez?

— A gép eredeti kapcsoló- táblája elromlott, s az ideiglenes kapcsolótábla nem volt olyan biztonságos.

— Miért nem győződött meg a motorok kikapcsolásáról a gépvezető?

Tóth Pál, a gép akkori kezelője (most traktoros Tószegen) határozottan állítja: „Ki volt kapcsolva minden motor”. Szimpatikus, egyszerű ember, s jó szakmunkás. Ügyeskedése, szorgalma miatt bízták rá annakidején a rakodógép kezelését.

— Hogyan indulhatott akkor meg a kotrófej motorja?

— Máskor is előfordult, hogy a szállítószalag motorjának bekapcsolásakor megindult a kotrófej motorja is.

— Miért nem tette szóvá?

— Többször is szóltam.

Nem tréfa a baleseti oktatás

Nos, ha ez így van, a Cukorgyárban nem valami gyors a balesetveszélyes helyek megszüntetése. Csontos Béla munkavédelmi főfelügyelő is ezt bizonygatja:

— Nem egyedi jelenség ez, hanem általános szokás a

Hová lettél9 Marika?

Az alábbi levelet kaptuk Kislaki Gyuláné iskola- igazgatótól. Heveiében a felelősséget érző pedagógus szólal meg. Helyet adtunk írásának, men szeretnénk ezzel segíteni azt a nemes szándékát, hogy megtalálja Kiss G. Mária, 1952. július 10-én Budapesten született kislányt, iskolájának volt tanulóját.

koztál be a pajtásokkal a második osztályba. Sokáig kerestünk, de hiába. A levelek visszajöttek, vagy válasz nélkül maradtak, bizonyítványodat és a nyilvántartó lapocskádat nem kérte senki.

Nagymamád azt mondta, hogy már biztosan nem is élsz. De mi ezt nem hisszük el. A hivatalos bácsik azt írták, ha nem találunk, töröljünk a nyilvántartásból. Így is tettünk. De sokat gondoltunk rád, és mindig vártuk, hogy majd m-gkerülsz.

Most vége a tanévnek. A sok kis pajtás boldogan szaladt édesanyjához az értesítőjével, az anyukák csókkal üdvözölték új kis harmadik- osztályosaikat. De te nem voltál köztük.

A többivel együtt kezembe akadt a bizonyítványod. Az idén nem került bele semmi. Vajon mit csináltál, merre jártál egy évig? Talán mégis eljutottál valamelyik iskolába?

Vagy szüléidét kísérgetted Pesten kocsmáról kocsmára, s esténként éhesen és félve

Vézna, csendes kislány voltál. Sápadt kis arcod elnéztem néha, és szemeidben kutattam, hogy vajon mire gondolsz. Tudtam, hogy boldog nem lehetsz. Este az ágyadnál talán soha nem állt meseszóval, lágy símo- gatással senki. Megkeseredett, öreg nagyszüleid mit tudtak neked adni a szerető szülői gondoskodás helyett? Mit álmodtál azokon a2 éjszakákon, mikor anyád pálinkásra gúan tért haza, és részeg rikácsolás verte fel a házat?

Mert nehéz volt a te életed.

De mégis köztünk éltél, és a tanító néni napsugaras mosolya sokszor feledtette

vártad őket valamelyik utcasarkon — mint Jancsi testvéred, mikor velük élt?

Mióta az üres bizonyítványod láttam, nem tudok megnyugodni.

Tudod, Marika, nekem is van kislányom, ő is most volt második osztályos. Ha mosolygó szemébe nézek, valami azt súgja: keresselek! Nem veszhetsz te el a mi országunkban. Neked is jár a kacagás, a derű, a félelem nélküli élet, a második osztályos bizonyítvány. Ha

— akivel valahol bolyongsz

— méltatlanná vált az édesanya legszentebb nevére — kell, hogy édes otthont adjon helyette a mi rendünk. Neked is, a testvérednek is, aki már egy éve nem tudja, hogy ti hova lettetek.

Mert ez a haza a tied is, Marika. És ez a rend minden gyermekéért egyformán felelős!

Keresünk, Marika, és hiszem, hogy meg is találunk.

Kislak! Gyuláné

ált. iskolai igazgató, Tiszaföldvár.

Cukorgyárban. Ez csak egyik megnyilatkozása az ottani állapotoknak. Az üzem új vezetőinek sürgősen rendet kell tenniök a baleseti veszélyek megszüntetése érdekében. Törvény írja elő például, hogy csoportvezetőtől felfelé vizsgát kell tenni munkavédelemből. Bíró Antaltól ezt sem követelték. Tóth Pált szakképzettség nélkül bízták meg a nagy, számára teljes egészében ismeretlen gép kezelésével, s munka közben sem követelték tőle a szakmai jártasság megszerzését.

Az árat ne nyeld le keresztbe

Szóba kerül a tárgyaláson a balesetvédelmi oktatás. Eszembe jut, egyik ismerősöm mesélte, hogy régebben a nyomdában annyiból állott a munkavédelmi oktatás: s,az ólmot ne szopogasd, mert az nem cukor. Az árat keresztbe ne nyeld le. Ki vagy oktatva, írd alá az ívet”. S mi van a Cukorgyárban? Pélyi István, az egyik tanú azt mondja:

— Rendszeresen tartottak balesetvédelmi oktatást

Veréb Jenő (sérülését már kezdi kiheverni, de combja még mindig kosárra emlékeztet) megcáfolja:

— Ezerkilencszázötvenhat óta nem vettem részt balese+; oktatáson.

— Valami figyelmeztető tábla nem volt a gépnél? — kérdi tőle i bíró.

Egy tábla volt, de az se magyar szöveggel. Nem tudtam elolvasni.

*

ítélethozatalról nem számolhatunk be olvasóinknak

— a tárgyalást elnapolták a hónap Végére. Abban azért

— azt hiszem — valameny- nyien egyetértünk, hogy Veréb Jenőnek se nem oszt, se nem szoroz, kit marasztal majd el a bíróság. Szenvedéséért nemigen kárpótolják. Az eset azonban nagyon tanulságos, hiszen — utaltunk is már rá — nem egyedi ügy ez. Az idén már hét halálos baleset volt a megyében. A sérülések száma növekedett jénéhány üzemben.

Az egymás iránti figyelmességre, mások testi épségének óvására, a munkavédelmi előírások betartására tehát jobban kell ügyelni.

S ha nem elég a szép szó, törvényes szankciókat ir, foganatosítani kell.

Simon Béla

veled, hogy a te életed nem olyan, mint a többié. Elvégezted az első osztályt. Csak úgy közepesen, hiszen mit tudtál te tanulni otthon? Ki vezette ügyetlen kis kezeidet az első betűnél? Ki mondta neked szerető szóval: „Olvass kislányom!”? Senki. Olyan voltál, mint a kis árva madárfióka. Kapirgáltál a betűk és számok világában, s felszedegetted, ami elébed került. Te csak az iskolában voltál a mi szép országunk egyenrangú, édes gyermeke.

S aztán — tavaly júliusban — eltűntél a szemünk elől. Anyád érted jött, és elvitt magával. Hová? Nem tudja senki. Már nem írat-