Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

VIIAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK SZOLNOK megyei /véftlMfl A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Felnőtt feijel nehezebb AZ ÉLET FORMÁLÓJA SZOLNOKI VÍKEND A vasárnap sportja Xll. évfolyam, 149. szám. Ara 50 fiilép 1961. június 27., kedd. Kedves vendég Kunszentmártonban Koreai vendéget fogadott vasárnap Kunszentmárton. Ez nem túlzás, valóban az egész község várta ezen a napon Ban Jon Gab elvtár­sat, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövetségének kulturális és sajtóattaséját Ban Jon Gab a Hazafias Népfront me­gyei elnökségének meghívá­sára látogatott megyénkbe. Látogatás a Zalka Máté Tsz-ben A kedves vendéget Karsai Mihály elvtárssal, a járási pártbizottság első titkárával az élen fogadták a járás, a község és a tsz vezetői. Ott volt többek között Vincze Mihály, a kunszentmártoni községi pártbizottság titkára, Táborosi Péter, a járási ta­nács elnöke, Rimovszki Pál- né járási népfront titkár, Ka- kuk Károly, a Zalka Máté Tsz elnöke, a Zalka Tsz bri­gádvezetői és még sokan má­sok. Kakuk elvtárs először a fe­hér asztal mellett tájékoztat­ta a vendéget a 13 évvel ez­előtt megalakult Zalka Tsz fejlődéséről, attól az időtől fogva, amikor 79 hold föld­del 9 kunszentmártoni agrár- proletár lépett a közös útjá­ra. Elmondotta, hogy ma már 9300 holdon 800 tag gaz­dálkodik. Ban Jon Gab elvtársat el­sősorban a tények érdekel­ték. Felkerekedtek hát a ven­dégek és a szövetkezet vezetői, hogy a rendelkezésre álló rö­vid idő minden percét ki­használva, minél részleteseb­ben ismerkedjenek a Zalka Tsz-szel. A körút első állomása a csibefarm volt, ahöl a há­rom gondozó az idén eddig 27 000 csibét és 1500 pulykát nevelt. Eredményeiket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mindössze 36 csibe hullt el. Halász Ferenc főál­lattenyésztő részletesen is­mertette a korszerű csibene­velés módszereit, s pár perc múlva már a sertésólaknál voltak a koreai vendég és vendéglátói. Volt itt is látni való! De inkább egy számot említsünk, amely önmagáért beszél: az idén 3000 hízott sertést adnak a népgazdaság­nak ebből a gazdaságból. De nemcsak a csibe- és sertéstenyésztés, hanem a Jaksor-tanyai hízómarhák, a korszerű takarmányozási módszerek is megnyerték a vendég tetszését. Dús termést igérő gabona­táblák mellett haladt ezután el a látogatók serege, akik láthatták a szorgalmas arató­kat, s az árpatáblákat, ame­lyek 16—18 mázsát adnak holdanként, a régi 3—5 má­zsával szemben. A koreai vendég ezután a szépen fejlődő malac- és bor- iúállományt tekintette meg. Végül két jószággondozó, Kiss András és Kerti József családját, házatáját látogatta meg. Ünnepi nagygyűlés a községi kultúrházban Este fél nyolckor már zsú­folásig megtelt a községi kul- túrház nagyterme. Sokan kí- vülrekedtek, mert Kunszent­márton apraja-nagyja meg akarta hallgatni Ban Jon Gab elvtárs beszédét. Annál is inkább, mert előtte futó­tűzként terjedt el a hír: Ban Jon Gab Magyarországon vé­gezte az egyetemet, s magya­rul fog beszélni! Vincze Mihály elvtárs köz­ségi párttitkár üdvözölte a vendéget s a megjelenteket. Majd két szavalat után emel­kedett szólásra Ban Jon Gab. Mint a koreai hadsereg egy­kori katonája beszélt a ko­reai nép szabadságharcáról, melyet 11 évvel ezelőtt vívott az agresszorök ellen. Szólt az amerikai imperialisták ke­gyetlenkedéséről és a szocia­lista tábor harcos szolidaritá­sáról, amikor a már felsza­badult országok népei segí­tették Korea harcát Részle­tesen elemezte az intervenció- sok szétverése után kialakult koreai helyzetet Észak- és Dél-Korea viszonyát A magyar nyelven elmon­dott nagy tetszést arató be­széd után Varga Emőné pe­dagógus olvasta fel azt a táv­iratot amelyet a kunszent­mártoni dolgozók küldtek el az USA budapesti nagykövet­ségének, a dél-koreai terror elleni tiltakozásul. A gyűlés után Ban Jon Gab kellemes hangulatban hossza­san elbeszélgetett még a já­rás, a község, a tsz vezetőivel s a Zalka Máté Tsz tagjai­val. Irak igényt jelentett be Kuwaitre Bagdad (MTI). Kasszem iraki miniszterelnök vasár­nap sajtóértekezletet tartott, s ezen az újonnan függetlené vált Kuwait kérdésével fog­lalkozott. Mint nyugati hír- ügynökségek jelentik. Kasz- szem hangoztatta, Kuwait az Irakhoz tartozó Basra tarto­mány részét képezte akkor, amikor az ország a török bi­rodalom tagja volt. Nagy- Britannia 1899-ben 15 000 rú­piával megvásárolta e terület vezetőit és Kuwait így került angol védnökség alá. Kasszem kijelentette, Irak eltökélt szándéka, hogy kiter­jessze határait Kuwaitre. A kormánynak minden lehető­A Szovjetunió műszaki fűiskolát épít Pnom Penhben Pnom Penh (TASZSZ). Jú­nius 24-én Pnom Penh-ben megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a Szov­jetunió ajándékképpen fel­épít itt egy műszaki főisko­lát A főiskola ezer hallgató képzésére szolgál majd. «— (MTI) tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiimiiiimi Kétszáz hold kalászos levágását vállalták kézi kaszával a szolnoki Er dészet dolgozói a Lenin Tsz- ben. A fizikai munkások kö­zül 30-an, a műszaki és admi­nisztratív dolgozók közül hú­szán segítenek az általuk pat­ronált szolnoki tsz-nek a be­takarításban. Műszaki csoportok tapasztalatcseréje A Hazafias Népfront Szol­nok megyei bizottsága mellett működő műszaki aktíva cso­port tegnap június 26-án klubdélutánra hívta össze tagjait, a Ságvári Endre Mű­velődési Házban. A klubdél­utánon külpolitikai tájékozta­tó hangzott el. majd tudomá­nyos előadás az űrkutatásról. Ezt követően baráti beszélge­tést folytattak a szolnoki és a Budapest XIV. kerületi népfront bizottság műszaki aktívái. A találkozáson hasz­nos tapasztalatokkal gazda­godtak, mind a szolnokiak, mind a budapesti vendégek. sége meg van. hogy jogait ér­vényesíteni tudja. Irak azon­ban ragaszkodik a békéhez és a vitás kérdéseket békés úton próbálja megoldani. A miniszterelnök azt is be­jelentette. hogy a kormány Kuwait sejkjét kormányzóvá nevezi ki. Figyelmeztette a sejket, ha nem tartja be az iraki kormány utasításait, ak­kor lázadónak tekinti őt A miniszterelnök kijelen­tette. törvénytelen az a ba­rátsági szerződés, amelyet Nagy-Britannia írt alá a na­pokban függetlenné vált Ku- waittaL • Kuwait 1899 óta volt angol védnökség alatt. A kétszáz­ezer lakost számláló sejkség a nyugati országok legfonto­sabb olajforrása. Megnyílt a KISZ vezetőképző tábora Tiszakürtön hétfőn ünne­pélyes keretek között nyitot­ta meg kapuit a nyári KISZ vezetőképző tábor. Száz kö­zépiskolás KISZ titkár egy hétig hallgat előadásokat az ISZM további feladatainak elméleti és gyakorlati vonat­kozásairól. A következő hé­ten száz KISZ propagandista ismerkedik meg a jövő évi politikai oktatás elméleti és módszertani tudnivalóival. Végül a KISZ propagandisták után újabb száz KISZ titkár látogat Tiszakürtre, ezúttal az üzemekből, abból a célból, hogy megismerkedjenek az Ifjúság a szocializmusért mozgalom további feladatai­val Vasárnap 250 aratógép dolgozott a szövetkezeti földeken A nyár első vasárnapja igazi kánikulát hozott. A hő­mérő higanyszála napközben 30—35 fok között ingadozott. Az „igazi aratási időt” ki­használva, a szövetkezeti gaz­daságok földjein mintegy 250 aratógép és csaknem 50 kom­bájn vágta a rendet. A kar­cagi határban a legtöbb gép a Lenin Tsz földjein mozgott. Egész nap kilenc kombájn és kilenc aratógép segítette a betakarítást. Az aratás mel­lett hat géppel megkezdték a lucerna második kaszálását. A szajoli Vörös Csepel Tsz- ben a gépek mellett 20 kézi­kaszás is munkába állt. A kombájnnal aratott területe­ken a szalma lehúzása után három DT traktorral a nyári mélyszántást végezték. Vasárnap estig ezt a fontos munkát 120 holdon fejezték be. A kombájnszérűben is nagy szorgalommal dolgoztak a szövetkezetiek. Tisztították a kombájnnal learatott őszi árpát, hogy szerdán megkezd­hessék a szállítást a Ter­ményforgalmi Vállalatnak. A Cibakházi Gépállomás gépei sem pihentek. Tiszaföldvár Tiszakürt és Tiszainoka ha­tárában mintegy 30 géppel vágták az őszi árpát +**a&^^a0**ß**AA^ß0*0*AA*^**** Új napközi Kuncsorbán Nyugodtan dolgozhatnak a jövőben a kuncsorbai terme­lőszövetkezetek asszonyai. A napokban nyitotta meg ka­puját a községi napközi ott­hon, melyben máris 13 gye­reket gondoznak. Az új léte­sítmény a községi tanács és a tsz-ek vezetőinek, valamint dolgozóinak és a Hazafias Népfront bizottságnak kö­szönhető. II kunszentmártoni Zalka Máté Tsz szállította az első gabonát az államnak Szombaton Szolnok megyé­ben a termelőszövetkezetek megkezdték az őszi árpa szál­lítását a Terményforgalmi Vállalatnak. Az első leszerző­dött gobanát a kunszentmár­toni Zalka Máté Tsz tagjai adták át, mintegy 15 vagon árpát értékesítettek és ebből szombaton estig hat vagonnal már átadtak a felvásárló szerveknek. A vállalat helyi telepén az első gabona magtárba érkezé­sekor megállapították, hogy a kombájnnal csépelt árpa tisz­tasága 96 százalékos, a fajsú­lya pedig a szabvány 65 hek­tóliterrel szemben eléri a 67 hektolitert. A Zalka Máté Tsz tagjai előreláthatólag a tervezettnél több árpát értékesítenek, mert voltak olyan tábláik ahol 20 mázsás holdankénti átlagtermést értek el. A kun­szentmártoniakon kívül több közös gazdaság is felkészült az első termés szállítására. Az abádszalóki Ezüstkalász tagjai hétfőn viszik az első mennyiséget a magtárba. Ve- zsenyen előreláthatólag ked­den már a leszerződött ke­nyérgabona, egyrészének szál­lítására is sor kerül. Aiiila koporsóját is megkeresnék Állok a kőtörmelékkel bo­rított Tisza-parton, s a közel­ben horgonyzó kotróhajó fe­délzetére kiáltok: — Szakikám, hogy lehet magukhoz jutni? Vidosits Jenő gépész kés- séggel adja a választ: — Csak ha kimegyünk ma­gáért. Károlyi Mihály fedélzet­mester már ugrik is a csó­nakba. Segítségével pillanatok alatt ott vagyok az „Előre” fedélzetén, örbódé féle áll középen, annak árnyékába húzódunk a tűző nap elől. A hajó tatján csendesen füstölög a kémény. Nemso­kára kezdődik a munka, fel­szedik az új hídpillér mellől a törmeléket. Uszályba rak­ják, s elszállítják innen, hogy ne akadályozza a hajózást, ne változtassa a víz irányát. — Mindig ezt csinálják? — Sokszor — felel a gé­pész —, de nem mindig. Űj hidak pillérjeihez is mi ás­suk az alapot. — Milyen mélyre? — Attól függ, milyen a ta­lajszerkezet. Újpesten, az Északi-összekötő vasúti híd­nál 14 méterre kellett lemen­ni a Duna fenekétől számítva. — Néha különleges fel­adatokat is kapunk — szó! közbe a fedélzetmester. — A Rábcán készült egy új híd. Annak pillérjeit süllyesztet­tük. Ügy képzelje el: a pillér betonkoszorúját előre elkészí­tették, s mi annak közepéből — mint kútásók a kútgyűrü alól — szedtük ki a földet Munkában az „Előre’ hat ötszáz kilós bombát emel­tünk ki. A hidakat gyakran tá­madták a háború alatt és sok bomba nem robbant. De nem mind háborús maradvány. Komáromban kiszedtünk ki­lenc ötven kilós bombát. Azok a jégtorlaszok robban­tásakor maradtak ott. — Bomba-kiemeléskor kap­nak külön jutalmat? — Harminc százalék veszé­lyességi pótlékot. Azért sze­retném, ha itt, a szolnoki híd­nál is találnáírik néhányat — Honnan jöttek, s hová mennek innen? — A tokaji hídépítésről jövünk. Ha itt végzünk, Sze­gedre megyünk. Ügy hallot­tuk, többmillió tégla van ott a felrobbantott hídnál. Akkor került oda, mikor a háború­ban ideiglenesen helyreálli- tották. Mindig máshol va­gyunk mi, mint a cirkuszo­sok. — Érdekesebb munka ígérkezik? — De igen. Lehetséges hogy Ausztriába megyünk. Van ott vagy negyven elsül­lyedt hajó, azokat emel1''’ majd ki. Búcsúzás után, már a csó­nakban ülök, mikor utána ^ kiált a főgépész: — Az lenne a jó, ha meg­találnám Attila koporsóját — Még van remény. — Csak azt tudnám, ho, ' jlyt akkor a Tisza — nevet a gépész — biztosan megke­resném. Simon Béla — Mindenki saját magá­nak. Ne is menjen hajósnak, aki nem tud főzni. Nincs sza­kácsnő, de jobb is így, mert ahol nő van, ott csak baj van. Ha a legénységnek kedvez, a tisztek haragszanak. Ha azok pártjára áll, a legénység mo­rog. — Hányán vannak? — öten. Letelepszünk a barátságos kis konyhában. Itt már jó hűvös van. A nyitott ablak alatt néhány centire csobog a Tisza. — S mit rejt a mélység? — Mikor, mit. Én legjob­ban azt szeretem, ha bombát. — Miiit? — bámulok a gé­pészre. — Sokat szedtünk már ki. Újpesten volt olyan nap, hogy így süllyedt a pillér, aztán töltötték ki a közepét. — Ugyanígy készítettünk a szőnyi olajfinomítónak egy 36x12 méteres kirakodót — mondja a gépész^ majd is­mét a fedélzetmester veszi át a szót: — Megyeren meg a Duna fenekén „húztunk” egy négy méter mély, ötven méter hosszú árkot. Csövet fektet­tünk bele — onnan szivaty- tyúzták az ivóvizet. Szegeden a Szalámigyárnak készítünk most majd ilyen árkot a Ti­szába. Közben invitálnak, nézzük meg a hajó belsejét. Ragyogó tisztaság, barátságos kis ka­binok vannak odalent. Külön mosdó, konyha, étkezde — Ki szokott főzni?

Next

/
Thumbnails
Contents