Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-19 / 116. szám
1961. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megművelt háztáji föld jár a szorgalmasan dolgozó családtagoknak Egyelés után kapálják a cukorrépát A jászapáti Alkotmány Tsz gazdái szorgalmukról ismertek. Most is szinte kivétel nélkül dolgoznak. A 246 hold cukorrépát megsarabolták, A Népszabadság hasábjain tapasztalatcsere indult arról, hogy milyen formában tudják bevonni a családtagokat a termelőszövetkezetek a közös munkába, melyek azok a jó módszerek, amelyek alkalmazásával az egész falu erejét igénybevehetik a soronlévő feladatok megoldásában. Megyénk termelőszövetkezeti vezetői is hozzászólnak e fontos témához. Elsőnek Détár Mihály, a ve- zsenyi Tiszamenti Tsz elnökei A Tisza által mintegy 18 kilométer hosszúságban határolt nagyüzemi földjeink jók, termékenyek. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy növeljük a termésátlagokat, több gabonát, kukoricát, húst, tejet, vajat adjunk a népgazdaságnak. A többtermelés lehetősége természetesen már évekkel ezelőtt is megvolt. A kövér földek mégis keveset adtak, a szövetkezet termésátlaga ' alig haladta meg az egyéni gazdaságok eredményeit. Mi volt a hiba forrása? Többek között az, hogy rossz volt a munkaszervezés, baj volt a munkafegyelemmel, a tagok egyrészének szorgalmával. A régi vezetés nem fordított kellő gondot a tartalékok kihasználására, nem vonta be a növényápolásba a .családtagokat, annak ellenére, hogy községünk mindig híres volt szorgalmas parasztságáról. Jellemző erre, hogy tavaly ilyenkor még a vetést sem fejezték be, jelenleg pedig a növényápolás nagyrészét is elvégeztük. Mi hozott szövetkezetünkben döntő változást? Elsősorban az, hogy gondosan elkészítettük a munkaerőmérleget és számítottunk a családtagok segítségére is. Tudott dolog, hogy minden ember szorgalmasabban dolgozik, ha bizonyos formában anyagilag is ösztönzik. Mi úgy határoztunk, hogy a közös munkában részt vevő családtagoknak á teljesített munkaegységen túl, minden száz munkaegység után 250 négyszögöl bevetett, elmunkált kukoricaföldet adunk. Ennek termését természetesen maguknak takarítják be. A családtagokkal kapcsolatban egy másik jelenségre is felfigyeltünk. A háztájiban lévő jószágállomány gondozása sok munkaerőt, főleg asszonykezet köt le. Hogyan segítünk ezen? Termelőszövetkezetünk egyik 90 holdas legelőjét átengedtük a háztáji tehénállomány részére. A jószágokat itt közösen legeltetik és a termelőszövetkezeti gazdák csak csekély összegű pásztorbért fizetnek. Az asszonyok, gyerekek sok időt elpazaroltak arra is, hogy friss füvet szedtek a iószágoknak. Ezt úgy oldottuk meg, hogy minden olyan tagnak, aki részt vesz a közös munkában, 50 négyszögöl lucernaföldet juttattunk. Erről a tábláról aztán mindig friss, nedvdús zöldet biztosíthatnak a háztáji állatoknak. Eddigi tapasztalataink szerint — úgy véljük — megháláltuk az ösztönzés helyes formáját. Anélkül, hogy különösebb agitációt fejtettünk volna ki, 260 családtag dolgozik a határban. Az asszonyok mellett munkát vállaltak az öregek, a nyugdíjasok is. Mintegy harmincra tehető azoknak az öregeknek a száma, akik részt vesznek a növényápolásban. A brigád- és munkacsapatrend- ™rben dolgozó tagjaink még -oha nem tevékenykedtek olyan szorgalommal, mint most. Jellemzően mutatják ezt az eredmények: a 100 hold mákot háromszor megkapáltuk; a kukorica első kapálását 300 holdon csaknem tel- ies egészében, második kapálását már 40 holdon elvégeztük; 162 hold lucernánkat lekaszáltuk és megkezdtük a termés behordását Megállapíthatjuk, hogy a tagok helyes ösztönzése, a helyi módszerek kidolgozása, érvényesítése nagy lendítőerő. Szövetkezetünk, amely tavaly még igen alacsony termésátlagokat ért el, kevés jövedelmet osztott, most a legjobb úton halad. A gondosan megmunkált határ minden eddiginél jobb termést igér. Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy több terméket adhatunk a népgazdaságnak, hanem azt is, hogy megduplázódik a szövetkezeti gazdák tavalyi jövedelme. Még mindig érkeznek a válaszok Bizonyára emlékeznek olvasóink Marosi Józsefné munkásasszony, a budafoki Goldberger Textilművek dolgozójának levelére, amelyben a falusi asszonyokhoz szólt, serkentve őket a közös munkában való részvételre, a többtermelésre. Megyénk termelőszövetkezeteiből azóta több asszony válaszolt s vetette papírra vállalását. Mészáros Mihályné, a jász- fényszarui Szabadság Tsz egyik női brigádjának vezetője többek között ezeket írja: », Összehívtam brigádomat és ismertettem a levél tartalmát. Az abban foglaltakat megértették és magukévá tették az asszonyok. Elhatároztuk, szorgalmas, odaadó munkával biztosítjuk a magasabb terméshozamot, hogy már az idén több és olcsóbb mezőgazdasági termék jusson az ipari dolgozóknak is.” Ifj. Gombás András és Fü- löp Flóriánná Jásztelekről küldte el válaszlevelét. így írnak: „A falut járva beszélgettünk az asszonyokkal, serkentjük őket a szerződések megkötésére, hogy minél több tojás, baromfi, hízottsertés jusson a városi dolgozóknak. Mi ketten 150 libára, 5 sertésre kötöttünk szerződést. Példánkat sok asszony követte, s ki mire »tudott, leszerződött a földművesszövetkezetnél.” A jászfényszarui Rusvai Mihályné leveléből idézünk: „A mi életünkben a termelő- szövetkezet megalakításával nagy változás történt. Igaz, egy-két évvel ezelőtt még voltak olyan asszonyok, akik húzódoztak a közös munkától, de az idén már nagyon sok asszony dolgozik. Nemcsak a termelőszövetkezetbe iparkodnak, hanem a háztájiban is igyekeznek minél több jószágot nevelni. Minden asszony tart baromfit és hizlalunk disznót eladásra is. Ezáltal növekszik a jövedelmünk, s a városok ellátása is jobb, bőségesebb lesz, több áru kerül a piacokra. Bízom benne, hogy most a tavalyinál több zöldárut, tojást, baromfit ad a mi községünk is a népgazdaságnak.” As úttörők is segíthetnek Az amerikai fehér szövőlepke és burgonyabogár irtásában évek óta résztvesznek az úttörők is. Segítségükre az idén is számítunk. Mit tehetnek az úttörőcsapatok a növényvédelem sikeréért? Szervezzék meg a figyelő szolgálatot a fertőző gócok felfedezése érdekében; jelentsék a helyi tanácsnak ha burgonyabogarat vagy amerikai fehér szövőlepkét találnak. Segíthetnek a burgonyabogár összeszedésében, a hernyófészkek leszedésében, megsemmisítésében. A burgonyabogár és a szövőlepke kártevése ellen legeredményesebb a kezdő fertőzés felszámolása. Ezért kérjük az úttörő pajtásokat, az őrsök, rajok, csapatok parecs- nokait. hogy most is vállaljanak részt a növényvédelemből. A legjobbak munkáját jutalmazzák, e célra 5000 forint áll rendelkezésre a megyei növényvédő állomásnak. Nagyobb tószám, bő termés Megyénkben a cukorrépa egyelése befejezés előtt áll. Alig vanjnár olyan termelő- szövetkezet. ahol egy-két napi munka szükséges az egyelés elvégzéséhez. Általában holdanként 50 ezer körüli tőszámot hagytak, de vannak olyan közös gazdaságok, mint például a tiszaföld- vári Lenin Tsz, ahol 63—70 ezer tőszám is van egy hol- i dón. Sok közös gazdaságban már hozzáfogtak az egyelés utáni első kapáláshoz. A szakemberek* brigádvezetők ügyeljenek arra. hogy a kapálás folyamán nehogy kivágják, ritkítsák a növényt. Ugyanis a nagyobb tőszám gazdagabb termést biztosít. Ez áll a kukoricára is. Régebben több paraszt ember úgy vélekedett, hogy akkor megfelelő a kukorica sűrűsége, ha a ló meg tud hemperegni abban. Ez a nézet már elavult. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek évek óta azért folytattak kísérleteket. hogy egy-egy,hold területen minél több termést- hozó növény fejlődjön. A tapasztalatok, a kísérletek azt mutatják, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb kukoricatermést csak az eddig szokásos növényszámnál nagyobb növényállománnyal lehet elérni. Ezért tanácsos ha a termelőszövetkezetek a talaj szerkezetétől, tápanyagától függően holdanként 16— 17—18 ezer tőszámot hagynak meg a kukoricából. Azokon a helyeken, ahol mód van e fontos takarmánynövény öntözésére 20—30 ezer lehet a holdankénti tőszám. kiegyelték, s most végzik az első mélykapálását. Száz holdon már ezt a munkát is letudták. A széna betaakrításá- val közel 200 tag foglalatoskodik. A 300 hold lucerna termését május 17-ig 200 holdról gyűjtötték fel. Ma már a zetorok és a fogatok is a lucerna betakarítását végzik. A 400 hold közös kukoricában kultivátorokkal irtják a gyomot, s naponta 10—12 fogat is növeli a gyomtala- nított területet. Már másodvetése is van az Alkotmány Termelőszövetkezetnek. A 45 hold takarmánykeverék helyére silókukoricát vetettek. A dolgos szövetkezetiek mind a 13 holdra kipalántál- ták a dinnyét, ezentúl a paradicsomot, uborkát és a dohány nagyrészét is. A szőlőben és a gyümölcsösben sincs elmaradás, már befejezték„a szőlő első kapálását, permetezését. A 45 holdas gyümölcsösben pedig a levéltetű és a lisztharmat ellen permeteznek. Két Rapitox permetezőporozó gépükkel pusztítják a lucerna kártevőit is. A széna betakarításával egyidőben halad a porozás. A fegyver* neki Búzakalász Termelőszövetkezet központi tanyáján 76 szépen fejlett szarvasmarhát gondoznak. A kukorica kártevőiről A barkó a kelő kukorica kártevője. Hat—nyolc milliméter hosszúságú szürkésbarna keménytestű ormányos bogár. Repülni nem tud. Lárvája kb 1 centiméter hosszú, megnyúlt, ráncostestű, lábatlan sárgás-fehér színű. A feje barna, testét színtelen serték fedik. A kukoricabarkó többnyire a kukoricatáblák talajában telel át, április hónapban jön elő. s a kelő kukorica levelét lerágja. Ez évben Üjszász környékén nagy számban található. Tojásai kát a gyökerek közelében a Megérkezett az önetető A túrkevei Búzakalász Termelőszövetkezet gazdái tíz ön etetőt vásároltak, amellyel ezer sertést tudnak takarmányozni. Ezzel az új módszerrel egy sertésgondozó 300 sertést gondozhat. Korábban csak százat gondozott. A sertések rövid idő alatt megszokták, hogy állandóan előttük van az ennivaló, s abból akkor fogyasztanak, amikor éppen kedvük tartja. Az önetetők alkalmazásának haszna rövidesen a súlygyarapodásban jelentkezik. zésével, húszasával tetőcse- répszerűen a levelek fonákjára rakják, s felületüket gyorsan száradó váladékkal vonják be. A tojásokból 1—2 hét múlva bújnak elő az apró, alig észrevehető lárvák. A fiatal lárvák rövidesen berágják magukat a növénybe, főleg a virágzatba (címer) levélnyelekbe és ott táplálkoznak. A megfúrt címerek könnyen letörnek. A fiatal lárváknak nagy a nedvességigénye és a fénnyel szemben is érzékenyek. A csapadékos időjárás kedvez a moly elszaporodásának. —■ Évente többmillió forintos kárt okoz a népgazdaságnak. A kukoricamoly elleni védekezést rendelet teszi kötelezővé. — A kukoricaszárat közvetlenül a föld felszínén a gyökérnyak alatt kell levágni, s legjobb besilózni mert így a lárvák elpusztulnak. A be nem silózott kukoricaszárat a már említet! rendelet értelmében május 15-ig el kell égetni vagy elvermelni. Tetőnek, kerítésnek felhasználni nem szabad. Csizmadia Lás-’ő megyei növényvédő állomás Vásárnaptár Országos állat és kirakodó- vásárt tartanak május 21-én Fegyverneken, 27-én Nagykörűben, 28-án Tiszaföldvá- ron és Karcagon. A vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatlevéllel mindenféle állat felhajtható. talajba rakjak, ez az időszak májustól június végéig elhúzódhat. A kikelő lárvák a növények gyökerét rágják. A lárvák a talajban telelnek át és csak a következő év júniusában alakulnak' bábbá, majd júliusban bogárrá. Kártevésének megelőzésében első helyen az agrotechnika áll. Kukoricát ne vessünk az előző évi táblák közelébe, biztosítsuk a kukorica gyors, erőteljes növekedését, rendszeresen irtsuk a gyomot. A vándorló bogarak ellen a táblákat vegyük körül bogárfogó árkokkal. — Idegméreggel a reggeli vagy délutáni órákban végezzünk porozást, amikor a barkók a növényen tartózkodnak. A kukoricamoly elsősorban a kukoricát, ezenkívül a kendert, cirkot, napraforgót, kölest és a dudvásszárú gyomnövényeket károsítja. Kifejlett lárva alakban telel át, többnyire a növény szárának alsó. részében. Tayasz- szal a lárva nem táplálkozik, csak felkészül a bábozódás- ra, ami általában május végén kezdődik, amikor a hőmérséklet a 16 Celsius fok fölé emelkedik és a páratartalom is magas. A kukoricamoly lepkéi szürkületkor repülnek, — a nappalt eleinte sűrű növényzettel borított helyeken (lucernás) töltik és csak később vonulnak a kukoricásba, ahol a kukoricalevelek fonákján húzódnak meg. A lepkék kirepülésük után 4—5 nap múlva megkezdik a tojásrakást, ami 2—3 hétig tart, többnyire a kukoricacímer hányásával esik egybe. A tolásokat lapos csomókban ti-
