Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-14 / 112. szám
1961. május li SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP % SZŰCS SÁNDOR: Régi juhászok, meg a bicikli Ezt a történetet egy mostani juhász mesélte el nekem, akivel kinn a határban taláUíoztam, Kisújszállás és Túrke- ve közt. Vadonatúj kerékpáron feszített, pitykés dolmányban, túzoktollas fekete, juhászkalappal a fején. A kampó a vázra volt szí- j azva, kígyó fej^s reze szinte szikrázott a napfényben. A )ds fekete puli meg kopár- colt utána. Messziről megismertem. Ezzel dergésükből felriadtak a fiúk, alckorra a pusztára merészkedő biciklistát ők már lehúzták o masinájáról. Ez is elég lett volna szegény fejének! .,. De akkor rémült meg igazán, amikor megpillantotta a feléje nyargaló két nagy in- ges-gatyás legényt, kezükben egy-egy ónosfát nyújtogatta. A vénszámadó meg biztatta őket, pusztavégre érő kiáltással: „A sárga földig verjétek le, te!" Biciklijét (mer akkoriban rr.'g csak így hívták a kerékpárt) martalékul hagyva, kaputja sarkát, nadrágja szárát pedig a két mérges puli foga közt, irányt vett a Babai-csárda felé. Ügy gondolta, ott talán akad szószólóra. az emberrel találkoztam már valahol, ö is emlékezett rám. Így hát ismerősként üdvözöltük egymást. Mondom neki: A kunsági nagy hadáron, Megy a juhász, nem szamáron, Hanem nyalka kerékpáron... — Erről jut eszembe az öreg Pittyegős Piros András számadó — kezdi el a szót. — Nagyon nevezetes volt a régebbi világban. E hol ni, éppenséggel ezen a tájékon juhászkodott, itt a göröngyősi pusztán. Szép nagy nádkará- mot ültetett, enyhébe fért, az egész nyáj. A karám végében jókora kankarék; abba rakták az elemózsiát, gúnyát, hogy eső ne érje. Tartott két fecskehasú szamarat, egyiket hátasnak, másikat tergenyés- 7lek. Ez cipelte a gúnyát, cso- bánt, bográcsot, főzőfát, ha odébb álltak a karámtól. Bojtárt is mindig kettőt sze- gődtetett. Így nyugodtan időzhetett a Babai-csárdában, voltak, ' akik helytálljanak. Ezt onnan tudom ilyen pontosan, mert az egyik bojtár- legénye az én nagyapám volt, fütyörésző suttyókor'ában. — Na csak oszt.án mi történt egy forró nyári délen!?-. A két legény a kunyhó árnyékában szendergett, a vén Pittyegős pediglen gusztálgat- ta a pusztai messzeséget. Egyszeresük összerántja perriete szemöldökét: „Mifene porfelhő kavarog ott az úton?" — így magában. „Forgószélnek nem forgószél..." Csakugyan nem az volt. Amint közeledett, látja őkelme, hogy a porkavarodás tetején egy simléderes sipka csillámlik, elől egy kerék görög, utána egy másik, a két kerék közt meg két emberi láb rugda- lódzik. Az öreg Pittyegős megfelhődzött erre a látványra. „A mindenségit neki! Valamiféle boszorkánymesterkedés lehet ez!" De az volt ám a legtöbb, hogy ez a boszorkánymesterkedés ugyancsak közelített Kisújszállás irányából. Erre nagyot kurjantott őleelme: ,JHé, ónos- fára, fattyúk, itt a veszede- lem!” Ám leggyorsabb mégis a fekete puli volt. Mire szen— Na ószláv, p két knjon legény, a másfél kilós ólmos- bottal pozdorjává verte a biciklit. Erre a vénségesvén Pittyegős Piros András számadó megnyugodott. Azt mondja: „Hát, kedves fiaim, kotorjátok csomóba a maradékát, osztán, nehogy kárt tegyen valakiben, vessétek a Dög- lesztőbe’’. Ez a Döglesztő széles hajtás volt, Ecseg-pusztá- ról kanyarodó ér, amelyben még akkor a Berettyó vize folydogált. Az szépen elnyelte a girbe-görbe roncsot. — Dolguk végeztével vették észre, hogy az „ördöngős illető” amoda ni, jómessziről lesi a műveletet. Azt mondja erre a vén Pittyegős: „Kedves szép fiaim, nyújtsátok ki csak utána az öles száratokat!” Igenám, de az illetőnek sok előnye volt! Fenekébe csavta a két sarkát, a pusztai hajtásokban, a pusztai po- rongok, halmok mögött elnyargalt az irhájával. Így lett belőle szerencsés fickó! Mulatságos história ez. Emlékezés régmúlt világra. Az benne az örvendetes, hogy juhász mesélte el, akinek szép, csillogó kerékpárja van. Úttörő kultúrverseny Tiszafüreden MÁK A HAJNALI vonattal megérkeztek a tiszaszent- imrei úttörők Tiszafüredre, az úttörök kultúrversenyére. Követték őket a járás többi községeinek úttörői is, akik busszal, kerékpárral, vagy gyalog jöttek el a járási székhelyre. Az ünnepélyes megnyitón több mint 150-en hallgatták meg Prohászka József munkásőr parancsnok üdvözlő szavait, majd Csukás György úttörő járási titkár tájékoztatóját. A kultúrverseny számait egyidőben három helyen bonyolították le. Ezt megelőzően mindanyian végignézték a tiszaszentimrei és ti- szaőrsi csoportok táncszámait. A pajtások lelkesen tapsoltak Vízkeleti Júlia ,.Legénycsalogatójának”. — Megérdemelten, mert tűz áradt ennek a kislánynak a mozdulataiból és tomboló sikert aratott. A tiszaőrsi táncosok jó eredménye Szalai Józsefné pedagógus munkáját dicséri. Kórussal csak a tiszaszentimrei iskolák jelentkeztek. Ez arra figyelmeztet, hogy a járás községeiben elhanyagolják az énekkultúrát és nem látják eléggé sokoldalú nevelőhatását. ZENESZÓLÓVAL tizenhat versenyző állt a bizottság elé (tavaly csak hat volt). Mégis azt kell mondani, hogy a lelkesedés mellett hiányzott a szorgalmas gyakorlás. Néhány pajtás, talán azért sem nyújthatott kiemelkedő teljesítményt, mert több számban is indult. — Együttesen tí2 hegedűs, három zongorista, két harmo- nikás és egy citerás szerepelt. A tiszaszöllősi Nagy !«• népihangszerest megyei bemutatóra is ajánlottuk. Az énekesek közül Végh Erzsébet kedves és kellemes hangja fogta meg a hallgatókat. Nem hiába küldték őt a tiszaszentimreiek, mert első lett a dalosok közül. A SZAVALOK és mesemondók a járási könyvtár ifjúsági termében mérték ösz- sze tudásukat. A pajtások szomjasan szívták magukba a versadta szépségeket és A Szovjetunió kormányának ajándékaként számos ázsiai és afrikai országban készítenek új kórházakat, rendelőintézeteket. — Az Egyesült Arab Köztársaság szíriai tartományában, Da- maszkuszban például néhány napja adták át rendeltetésének az új szemklinikát, amelynek épületét és felszerelését a ózovjtunió adományozta. Guinea fővárosában, Conakryban megkezdték egy 500 ágyas kórház berendezését. A berendezést ugyancsak a Szovjetunió ajándékozta Guinea népének. A szerelő munkát szovjet szakemberk végzik. Burmában néhány nappal ezelőtt ünnepélyesen avatták fel az ország új kórházat. Nu burmai miniszterelnök nyilatkozatában megállapította: ez az ország legkorszerűbb, legjobban felszerelt gyógyító intézménye, s ehhez hasonló nincs Burmában. A Szovjetunió nemcsak a kórházak építéséhez nyújt segítséget: támogatja az ázsiai és afrikai országokat a betegségek, járványok megegyütt élték át a 26 pajtás versmondásának örömeit. Az elsőséget itt is a tiszaőrsiek szerezték meg. Tóth Edit első, Vrebovszki Rozália a második helyen végzett. A harmadik Mester Jolán tiszafüredi pajtás lett. A járási verseny nagy tanulság volt, megmutatta .a kulturális munka hiányosságait is. . Nagy János Tiszafüred fékezésében, a közegészség- ügy megszervezésében. Afganisztánban például több mint hárommillió embert részesítenek kolera elleni védőoltásban. Indiában szovjet vakcina segítségével sokezer gyermeket immunizálnak gyermekbénulás ellen. Az első 100 000 adag vakcinát nemrég ünnepélyesen adták át az indiai kormánynak. Az immunizálást Delhiben és más városokban kezdik meg. Igen sok szovjet orvos dolgozik ázsiai és afrikai országokban. Jemen fővárosának kórházában például több szovjet orvos tevékenykedik. Az ország kikötővárosában, Hodeideában 10 szovjet orvos nyújt segtíséget a betegek gyógyításához. Szovjet egészségügyi szakemberek dolgoznak más jemeni településeken is. Irakban a Szulejmá- mia helységben lévő kórházban szovjet sebészek, belgyógyászok. gyermekgyógyászok, gégészek dolgoznak. Ugyancsak szovjet orvosok segítik Bagdadban a betegek gyógyítását Kórházakat épít a Szovjetunió az afrikai és ázsiai országokban A Szolnoki Művésztelep kiállítása a Műcsarnokban Mielőtt érdemében méltatnék e kiállítás eredményeit, szabadjon néhány gondolatot előre bocsátanunk a kiállításhoz, mint vállalkozáshoz, mint országos képzőművészeti életünk egyik fontos eseményéhez. Már hónapokkal ezelőtt örömmel töltött el bennünket a készülő kiállítás híre: bár gyakrabban adnának hírt magukról a magyar tájak, vidékek művészkutatói. bár minél gyakrabban szippanthatna a főváros munkájábamerült dolgozója abból a termékeny, gabonaillatú légből, amely a vidék felől árad, s érezhetné onnan a gyáraknak, üzemeknek ugyanazt az ütemét; a munka és pihenés élményét a képek és szobrok televízióján. Már több mint egy évtizede megindult a kölcsönös vendéglátás főváros és vidék között, ami felér — képzőművészeti vonalon — azzal a nagyjelentőségű eseménnyel, melyet egykor a vasútvonalak kiépítése jelentett. Ilyesféle örömteljes gondolatokkal vártuk a szolnoki „vonat” érkezését, — melynek utasai alatt a Szolnoki Művésztelepen jelenleg működő művészek értendők. A Szolnoki Művésztelep sorsa olyan, mint a szülőké, kiket előbb-utóbb elhagynak gyermekei. Pedig érdemes volna azon gondolkodni, hogy a Szolnok ihlető légkörét megízlelt művészeket — akik itt érlelték ki művészi mondanivalójukat, és stílusukat, akik eltávozásuk óta is vissza-visszajárnak Szolnokra, — valamiképpen a nagybányaiakhoz hasonlóan — együttes kiállításon lehetne szerepeltetni. A Műcsarnok kiállításán Chiovini Ferenc képviseli az idősebb nemzedéket. És itt szabadjon a hagyomány fontos szerepéről is eltűnődnünk. Egy százada Pettenko- fent megejtette e vidéknek és népének varázsa, s hogy mennyire ejtette meg azt tulajdonképpen a bécsi múzeum osztrák népélet- és tájképei között érzi meg az ember a teljes, zamatos valóságában. Muszáj volt ide visz- sza-vissza térnie, mert a saját hangját, azt a mélyen egyszerű, igaz, realisztikus és ízes hangot kereste, — amelyre itt talált rá. Nyelvünket nem értette, — de szemével /elitta az emberek mozgását, arc- és kéz játékát, állataink várakozását a tűző napon, megszerette vásáraink illatát, úgyannyira, — hogy már szinte Ausztriában is magyarul látott Nos, Chiovini Ferencet az a nagy érdem jellemzi, hogy volt benne hűség, hogy kitartson az egyszerű témáK- nak, az élet mindennapi jelenségeinek folytonos felfedezése mellett. Hiteles krónikás ő. akinek képeiből megérezzük a poétikai hajlandóságot is. Kukoricahordás című képe oldott, derűs színeivel, lendületes festői traktálásával tűnik Ki. míg a ..Varjak a Zagyva jegén” a télies. borongós tűnődést végtelen egyszerűséggel szólaltatja meg. Gácsi Mihály, fiatal kollégáját ábrázoló portréja azt a kérdést veti fel bennünk: miért nem áldoz e művész több időt találóan eleven arcmásfestészetének is? Chiovini Ferencet az önmagához és Szolnok-ha- gyományokhoz való hűség nem teszi egyhelyben topogóvá. ismétlődő témáiban is mindig újraéledő festői kedvét érezzük. • Baranyó Sándor hozzászoktatta már festészetének kedvelőit vakmerő forma- és színlátásához. — ezúttal az „Ebédelők" című festményén dúskál egyéniségének ezen vonásaiban, és szinte arra figyelmeztet, hogy képeinek Iá tó—, illetve nézőtávolsága olyan, amit a monumentális művek igényelnek. Vagyis hátrataszítla a nézőt, s ezen távolságból nyílik meg számunkra mindaz, amit a művész vastagon, s látszólag sebesen felkent, szinte ha- barcsszerűen adagolt fonnák mögé rejtett: a munkában megéhezett ember örömét és odaadását az evés eseményének, s ezen felül a festőnek a fények, a színek, s az anyag dús volta felett érzett olthatatlan örömét. E kép a festői szenvedéllyel megvalósítandó realizmus további eredményeit is ígéri Baranyó pályafutásában. A „Napozás" a művész kedélyének másfajta éghajlatát mutatja meg, a látvány színessége, s a látószög-adta szín- és formaritmus foglalkoztatja: a kövezet szürke kockái kiemelik az égővörös kardvirágok, az ultramarinok és sárgák harsány viadalát. „Belépés a tszcs-bé‘ című képén a művész mellőzi a részletesen elbeszélő jelenetszerűséget: a két alak magatartásával mégis eseményszerűvé teszi a képet. Baranyó festményei mindenkor azt a benyomást hagyják bennünk, hogy egy folytonosan gondolkodó, önmagát fejlődésre unszoló, határozott egyéniséggel van dolgunk. Bokros László fejlődésének legújabb szakaszát a derűs, tiszta színek, hangsúlyozott formák, a sokféle, gonddal mívelt keresés jellemzi. — „Takarmányos”-a megnyerő egyszerűséggel összegezi a látvány legfontosabb kom- pozíciós lehetőségeit, színeinek artisztikuma egyben a valóságot, annak idilli szépségét is tükrözi. A „Tisza- híd" és „Tokaj" című képei — ellentétben a „Kőbánya” cíművel — a modem forma- stilizálásnak azon határain belül mozognak, amelyekben a valóságélmény uralkodni tud a modorosságon, tehát tartalmi és esztétikai hitelük képes a közönséget a „modernség” létjogáról meggyőzni. Témabeli érdeklődése sokirányú, s ötletességével szerencsésen párosul — mint például a „Gyermekeknélc” című képén — melyen stílusának további alakítására következtethetünk. Medgyes László a fényen keresztül eredményesen közeledik — éspedig gondos grafikáinak útjáról — festői célkitűzései felé. „Gabona- rostálás“ című festménye mintha a fényeken keresztül a nyári hőélményekről is szólana: a napnak déli izzásáról. Alvó nőjének arca ólom- és fényittas, mélységes nyug- vású, s talán legjobban kimutatja e művész érdemét, mely abban rejlik, hogy mondanivalójának legegyszerűbb. legigazibb' kifejezési formáját keresi. Palitz József bőség« és eredményes grafikusi munkássága után most nagy kedvet mutat kolorisztikus képességeinek kifejtésére. — A „Csapolás" témája nemcsak erre ad alkalmat néki. hanem arra is, hogy hitet tegyen a gyári, üzemi munka- folyamatok irányában táplált valódi érdeklődése mellett, hiszen e képe nem áll egyedül ilyen vonatkozású munkái között „Hegyoldal" című festménye friss szín- és erőteljes formaérzékelésről tanúskodik. Ugyancsak a „Csapolás” témája foglalkoztatja — s éppen legízesebb festményén — Mészáros Lajost, akinek A Kassel-i feltalálók egyesülete új autómodellt mutatott be, amelyen a kerekekkel ellátott első tengely helyett egy rotor-golyó működik. Ennek állítólagos előnye, hogy a jármű aus bo„Gépjavítás”-t ábrázoló képe konstruktív formáiban mozgalmas, színhangjában kellemes. Bánk bán illusztrációi a régi fametsző művészet erényeit dicsérik, s a mű opera változatának heroikus, drámai hangját tolmácsolják. Fazekas Magda női, illetve leányportréi lefékezett színhangon. elmélyült emberábrázolást mutatnak, s néhol átcsillan bennük a régi olasz festészet nemes verete. * Antal Ilona „Pihenő"- és ,,Kecskefejű” című színes- litográfiái a gobelinek leegyszerűsítő, dekorativen stilizáló jellegére emlékeztetnek, anélkül, hogy ez a műfajbeli rokonság valamit is elvonna rajzi biztonságukból, finomságukból. Az „Estefelé* megmutatja, hogy ritka költői vénával nyúl témáihoz, különös érzékkel az iránt, hogy a faktúrával mit és hogyan lehet érzékeltetni. Ez a mesterségbeli fortélyosság előnyösen érvényesül arcmásain is, melyek közül az „Anyám” alkotójának gondolat- és érzelemteljességét' kifejezően tükrözi. Gácsi Mihályhaa úgy tűnik. egyre inkább a szatirikus kerekedik a humorista fölé, „Bomba-sorozat’’-a keserű és mély humánummal veti fel az antihumánúm rémképét Dózsa-sorozatának darabjai — mesterségbeli remeklésén felül — hiteles és elhitető kor- és társadalom- képet varázsolnak elénk a parasztfelkelések drámájáról. Különös varázsával kiemelkedő „Fiúarcmás”-& grafikusi képességével felérő erőteljes festői vénára vall. Simon Ferenc — már művészetének egyensúlyhelyzetében — új és új gondolatokkal foglalkozik, nemcsak stílust érlel, hanem témáiból termeli egyre az új kifejezési eszközöket amire jó például szolgálnak vörösréz- lemez domborításai. Az „Ikarus", a „F ürdőzők" és a „Győz a béke" emelkedik ki munkái közül az ötletességen felüli tartalmi igényességével. Felesége portréja beszédes, mely a hideg anyagot élettel járja, fűti át Szabó László „E. L.” portréja a gondolatteljes karakterábrázolások legjavából való. Az életnagyságról joggal, okkal felnagyított „Ró- fc4”-ja mesekedvelő korunk ezen, állatbohócát hozza elénk, de tulajdonképpen a nemes vadat megillető rangosságban és órzékletesség- ben. Nagy István kis szobrai közöttük leányka alakjai megkapó gyengédségűek. Kő- befaragott „Álló nő" alakja harmóniájával, egyszeri szépségével ragad meg biz» nv/tván e szobrász mesterségbeli biztonságát a monumentálisabb arányokban is. A kiállításról összegezve elmondhatjuk, hogy a mű- vésztelep-iskolák egységesítő ízlés- és gondolatköre helyett igen különböző művészegyéniségeket mutat, s ez a különbözés, lévén amúgy is a szolnoki művészet fémjegye: ezúttal is javára szolul képzőművészetünk egészének hiszen a tét ez: a szociálista ország életének mennél gazdagabb tükrözése, az egyéniségek mondanivalójának sokféleségében. rulhat fel, mert a gumival bevont golyó a gépkocsit minden akadálytól eltéríti az országút közepe felé. A rotor-golyó feleslegessé teszi a kupplungot is. (Az „Arbeiter Zeitung”-ből) Bényi László Rotor-golyón guruló autó \
