Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-14 / 112. szám
I 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. május fi. Vihar és reménység — az angolai helyzet nHa Afrika 'nem lenne gazdag, nem lenne afrikai kérdés” — mondotta egy afrikai politikus. A gazdagság vonzotta már századokkal ezelőtt a gyarmatosítók őseit Afrikába és a fekete földrész, gazdagságától tudnak oly nehezen megválni ma az egykori kincsrabló kalandorok unokái. Mikor századokkal ezelőtt a portugál János király és fia, Tengerész Henrik, mesz- szi vizekre küldte hajósait, hogy ráleljenek a kincses indiákhoz vezető útra, Bart- holomeu Diaz eljutott Afrika legdélibb- csücskéig, ahol rettenetes viharba került. — A ..Vihar fokának” nevezte el ezért a sziklás fokot. János király megparancsolta, nevezzék inkább ..Jóreménység fokának”, mivel hogy a vihar szó megrettenti a hajósokat, a jóreménység elnevezés pedig lelkesíti őket. A jóreménység szele duzzasztotta Vasco da Gamma hajóinak vitorláit a távoli indiák felé.. Ugyanez a jóreménység hajtotta azokat a portugál hajókat is —, akik horgonyt vetettek az afrikai szárazföld öbleiben. Hamarosan felismerték, hogy ott is kincsesek a partok, — így vált aranypart a mai Ghánái Köztársaság sok más parti területe és sziget a portugál király birtokává, később Portugália gyarmatává. A portugál hódítók az angolai terület népét, éppen úgy mint. más portugál gyarmatokét, a legnagyobb nyomorúságban tartották. Kezdődött ez a fehér elefánt csontnál is értékesebb „fekete elefántcsont”, a rabszolga elhurcolásával — munkaerőinek a kiirtott indiánok helyett az új világrészbe, — Amerikába, valamint az indiai ültetvényekre. Folytatódott a föld méhe kincseinek, az őslakók rabszolgamunkájánál a bányáiban az -aranynak, gyémántnak elrablásával, majd az őslakosság előzésével elrablóit termékeny földjeikről. Angola népének ma a legterméketlenebb földeket kell megművelnie és olyan tömérdek adót fizetnie, hogy földjein megélni már nem tud. így fogják be a portugál ültetvényekre. Az ültetvényeken a portugál telepes féktelen önkénye szerint jár el velük... Egy angolai politikus ezért mondta: ,,jóllehet, megszüntették a rabszolgaságot már egy fél évszázada, ma több a rabszolga Angolában, mint valaha”. Angola a boldogság és a béke földje — hangoztatják a gyarmatosítók századok óta. Az igazságnak nehéz a hallgatás sűrű hálóján áttörnie. Talán sehol a világon nem olyan szigorú a hírzárlat, mint Angolában. Újságíró csak igen ritka esetben kap engedélyt rá, hogy Angola területére tegye lábát. Az amerikai John Gunther egyike volt azoknak - a keveseknek, aki afrikai utazása során Angolába is ellátogatott. ,,A középkor féktelen törvénye uralkodik itt, ez valósággal pokol!” — írta Inside Africa című könyvében. Mint ahogy annakidején János király és Tengerész Henrik — „Jóreménységgel” kecsegtetve űzte hajósait Angola felé, úgy küldi most Salazar a portugálokat, kiszolgált tiszteket és hivatalnokokat, valamint munka- nélkülieket — évente ötezer kivándorlót — Angolába, hogy gyarapítsák a telepesek számát. Az őslakosságtól rabolt földekre telepítik őket, rászabadítják őket az angolai részre, szinte parancsba adiák, váljék Angola földiének megtartása gyarmati sorban, a gyarmati rendszer megvédése. Még csak néhány hónapja annak, hogy híre kelt a világban: az angolai népi erők összefogása komoly gondot okoz a gyarmatosítóknak — ezen a pompás trópusi tájon vér folyik, az ország népe harcban áll a betolakodókkal. „Angola a boldogság földje” — ismételgette elkeseredetten a portugál rádió és ennek az ámításnak szívesen adtak hangot az imperializmus lapjai az Egyesült Államokban, Angliában, — Franciaországban és másutt. Lehetett beszélni békéről, de katonákat kellett küldeni, ha nem akarták, hogy e terület kicsússzék lábuk alól. És nem akarták. Mert görcsösen ragaszkodnak a kincshez. Ismételgetik a régi mondást: az afrikaiaknak szükségük van reánk. Ugyanakkor minden cselekedetükkel azt igazolják, hogy á portugál kormánynak van szükségük Afrikára —, a portugál gazdaság csődbe jutna Afrika kincsei nélkül, belepusztulna Angola elvesztésébe. így lett Portugália Afrika leggorombább csendőre, kinek éktelen káromkodására a NATO legutóbbi ülésén még a többi gyarmattartónak is „mérséklőén” kellett reagálnia. Az angol külügyminiszter azt tanácsolta portugál kollégájának, hogy „térjen vissza a XX. század ba”. A XX. században i gyarmatosítók újszerű módszerekhez nyúltak. A nyílt erőszak korábbi századai után, ma szemforgatóan „meg akarják nyerni” az afrikaiakat. Ezt a mindennél álnokabb módszert nem lehet zavartalanul érvényesíteni akkor, ha Portugália külügyminisztere emlékeztet a régi módszerekre és óba tatlanul rádöbbent mindenkit a két módszer mögött az azonos célokra. Az angolai hazafiak több mint hetvenezer négyeztfné- ter-földnyi területet szabadítottak fel. A portugál kormány újabb csapatokat küld Elkeseredésében már a „felperzselt föld” taktikájához folyamodik — ezrével irtja az angolaiakat, bombákkal söpri el a falvakat a föld színéről. Nem lehet tovább hallgatni a viharban. Ennek a vi barnak szele eljutott még New Yorkba is, az ENSZ közgyűlésére. Foglalkozni kellett az angolai helyzettel az ENSZ közgyűlésében. A világ felháborodása arra szorította a közgyűlést, hogy határozatot hozzon a portugál gyarmati hatóságokkal szemben, mivelhogy ezek tevékenysége veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Megszületett a határozat, eddigelé azonban nem volt sok foganatja. A Szovjetunió ENSZ-képviselője most felhívta a közgyűlés elnökét, hogy albizottság lásson hozzá sürgősen a közgyűlés által kitűzött feladatok végrehajtásához, hogy az angolai véres föld valóban békés területté válhassék. Addig, amíg Angola népe nem lesz szabad, Afrikának ez az országa a vihar országa marad. Salazar hiába kísérli meg azt állítani, hogy Angola számukra nem a vi har, hanem a jóreménység országa. 1961-ben, a múlt esztendőhöz, 1960-hoz hasonlóan Afrika esztendeje van, egymás után válnak afrikai országok szabaddá. — Jóreménység az angolai népé, nemcsak reménység, a bizonyosság is. Szabaddá válik, mint ahogy véglegesen lerázza magáról a gyarmatosítás jármát a fekete földrész valamennyi népe. .4 Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága ünnepi ülésen emlékezett meg a párt megalakulásának 40. évfordulójáról Prága (MTI). Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szombaton, május 13-án ' ünnepi ülést tartott a prágai vár spanyol-termében, a párt megalakulásának 40. évfordulója alkaJmábóL Az ünnepségen részt vettek a kommunista és munkáspártok küldöttségei, élükön az SZKP delegációjával, amelyet L. I. Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke vezet. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, és Prieszol József, a Központi Bizottság tagja képviseltek. Az ünnepi ülést Wiliam Siroky, a Politikai Bizottság tagja, a csehszlovák kormány elnöke nyitotta meg és üdvözölte a testvérpártok küldötteit. Ezután Antonin Novotny. a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Antonin Novotny beszéde után a Csehszlovák Nemzeti Front pártjainak képviselői köszöntötték a 40 éves Csehszlovák Kommunista Pártot. Utána a külföldi küldöttségek vezetői tolmácsolták a testvérpártok üdvözletét. Újabb jelentések Genfböl G e n f (MTI). Pénteken a kora délutáni órákban újabb megbeszélést tartott Genfben a három nyugati külügyminiszter —, közölte az AFP. Mint a TASZSZ jelenti, Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken délután több küldöttség vezetőjével tanácskozott. A szovjet külügyminiszter megbeszélést folytatott Lord Home angol külügyminiszterrel. Találkozott továbbá Csen Ji kínai, Ung Van Khien vietnami, és Rapacki lengyel külügyminiszterrel, valamint a törvényes laoszi kormány Az ünnepi könyvhétre jelenik meg Bálint György: A toronyőr visszanéz 1-2 kötet A kétkötetes könyv ez- eddigi legteljesebb válogatás Bálint György írásaiból. Az első kötet publicisztikáját tartalmazza szinte teljes egészében. A szocializmushoz közelálló író ezekben a cikkekben a két háború közötti világhelyzet megbízható kordokumentumát adja; megismerhetjük belőlük az akkori idők alapvető politikai problémáit, legfontosabb eszméit, a háborút előkészítő történelmi eseményeket. A második kötet Bálint György művészeti írásait, kritikáit és nagyobb tanulmányait tartalmazza. Kritikai szemlélete is a leglényegesebb ponton különbözik a polgári esszéistáktól: az irodalmi művet sohasem önmagában, hanem politikai hatásában, társadalmi szerepében vizsgálja. és a Patet Lao Genfben tartózkodó küldöttségeinek veze- tőiveL A Szovjetunió küldöttségének az ez álláspontja, hogy amennyiben maguk a laosziak nem tudnak egységes kül döttségben megállapodni úgy mind a három laoszi küldöttség teljesjogú félként vegyen részt az értekezleten. A Reuter péntek esti jelen tése szerint az amerikai küldöttség álláspontja ebben a kérdésben a következő: 1. Laoszt lehetőleg a Boun Oum klikk küldöttsége képviselje az értekezleten.2. Amennyiben a többiek ehhez nem járulnak hozzá, úgy az amerikai küldöttségnek „nincs kifogása az ellen, hogy a Boun Oum” kormány küldöttségével együtt Sou- vanna Phourm küldöttei is részt vegyenek az értekezleten. 3. Az amerikai küldöttség „semilyen körülmények között sem járul hozzá ahozz, hogy a Fatet Lao küldöttei egyenlő félként, teljes joggal vegyenek részt az értekezlet munkájában, nincs kifogása azonban az ellen, hogy a Patet Lao képviselői Souvan- na Phouma küldöttségének tanácsadói legyenek. „Barátság amerikai módra” New York (TASZSZ). A Rio de Janeiróban megjelenő Novos Rumos című hetilap közölte azt az országszerte elterjedt plakátot, amelynek címe „B^átság amerikai módra". A plakát konkrét adatokat közöl az Egyesült Állkmok Latin-Amerikában végrehajtott katonai intervencióiról: , Mexikó — 1806-bar), 1846- ban, 1859-ben, 1868-ban, 1913- ban és 1914-ben. Kolumbia — 1855-ben, 1865- ' ben, 1873-ban, 1885-ben, 1901- ben és 1902-ben. Paraquay — 1859-ben. Haiti — 1888-ban, 1914-ben; 1915—1934-ig, amikor is elfoglalták az országot. Chile — 1891-ben. Honduras — 1903-ban, 1907-ben, 1910-ben, és 1919ben. A Dominikai Köztársaság — 1904-ben, 1914-ben; 1916— 1924-ig, amikor is megszáll ták az országot Panama — 1904-ben, 1919 ben és 1925-ben. Kuba — 1822-ben, 1824 ben, 1825-ben, 1898-ban, 1906 ban, 1912-ban. (MTI) Nyolcas névadó-ünnepség Turkevén Tegnap délután 3 órakor "a túrkevei tanácsházán nyolcas névadó-ünnepség volt.. — Az újszölettek szüleit, hozzátartozóit Herceg Józsefné, a városi nőtanáca elnöke köszöntötte. Az ünnepélyességet emelte az úttörő énekkar, s a zenekgr is, melyeket a rendezőbizottság hívott meg. A szülőket a Vörös Csillag Tsz fogatai vitték el a tanácsházára. A rendezőbizottság virággal, süteménnyel ajándékozta meg az ünnepeiteket. A Vörös Csillag Tsz igazgatósága a névadó ünnepségek céljaira megfelelő összegű jutalmazási keretet hagyott jóvá. Túrkevén ebben az évben 71 gyermek született. Közülük 39 névadó-ünnepségen kapott nevet. A Vörös Csillag Tsz gazdái közül tizenhatan közös ünnepségen adtak nevet gyermeküknek. Nagy Sándor tudósító Fantasztikus regény — i. — A TIXON — Tixon BX—999 hívást sugároz! Endroton 8500 figyeljen! Tixon BX—999 hívást sugároz! — Itt Endroton 8500. Itt Endroton 8500! Dox Ten jelentkezik. — Dox Ten, kedves barátom, Xindon Tor üdvözöl a Tixon BX—999 állomásról. — Örülök neked, Xindon Tor! Mi történt odalenn? A kötelező hívás csak 22 óra 10 perckor esedékes. — A BKÖ üzenetét továbbítom. Az Endroton- CCS— 23-as rakétájával azonnal »indulj, és 3 óra múlva jelentkezz állomásunkon. Különleges kísérlet irányítását bízták rád, Dox 'fen. — Itt Endroton 8500! Értem. Tizenöt perc múlva indulok. Néhány percnyi szünet következett. — Dox Ten! Tudod miről van szó? — Sejtem, Xindon Tor. — A Bolygótestvéreket Kutató összefogás, a BKÖ tudósai az apró. sárga napról, a Tel'"* * ’■ól most már I véglegesen megállapították, hogy majdnem azonos korú és összetételű, mint az Omen és az Imen! Tudod, mit jelent ez? — Pontosan! Ha bolygói vannak, hasonló élet alakulhatott ki rajtuk, mint a Tixo- non. Mi a terve a BKÖ-nek? — A részleteket nem ismerem. Három óra múlva mindent megtudhatsz. Várunk, Dox Ten! A szokásos lezáró jelek után megszűnt a kapcsolat a Tixon BX—999 és az űrben száguldó Endroton 8500 között. A bolygó, felett sötét, szinte áthatolhatatlan éjszaka volt. Néhány perc múlva piciny fény lobbant a magasságban: Dox Ten rakétája indult el odafenn és gyorsan hagyta maga mögött a 10 ezer kodén 1 magasságban lebegő Éndrotont, a Tixon legnagyobb űrállomását... Miféle rádiókapcsolat volt ez? Kik beszélgettek egymással olvan szíves, baráti hangon? Ki az a Dox Ten és ki az a Xindon Tor? Omen és Irrten: ú1. csillagok? És a Tellus—4? Vaion kik alakították a Bolvpóteri véreket Kotr í'ó f\c;Q7É>-pr»<TÓ^-t? bril? tf.Q . . . rnílrnr 791'aH ez a különös beszélgetés? Mielőtt az olvasó találgatásokba kezdene, ismernie kell e rádiókapcsolat előzményeit, sőt: egy egészen új világot kell megismernie, mely F öldünktől 42 fényévnyire az Auriga csillagkép legfényesebb kettős csillaga, a Capella életet sarjasztó melegében alakult ki sok milliárd földi évvel ezelőtt... Nem, nem a jövőbe látó fantázia vetíti elénk Dox Ten és Xindon Tor rejtélyes beszélgetését! A Tixon BX— 699 és az Endroton 8500 között kereken 4 ezer földi esztendővel ezelőtt jött létre az a rádiókapcsolat, mely számunkra most még annyi megfejthetetlen, érthetetlen momentumot tartalmaz. A Földön rabszolgák milliói építették a fáraók piramisait, amikor a Capella ötödik bolygóján, a Tixonon a gondolat fejlődése már kitört a világűrbe, és egyre óriásibb térségeket hódított meg. — Négyezer esztendő ... Szinte beláthatatlan sötétségbe vesző időtávolság. És akkor, négyezer földi évvel ezelőtt, 42 fényévnyire bolygónktól elektromos rádióhullámok suhantak két állomás között, melyeket értelmes lények alkottak. 42 fényévről üzen a múlt: — Tixon BX—999 keresi Endroton 8500-at!... És Dox Ten, az Endroton űrállomás parancsnoka beszállt a CCS—23-as jelű rakétába, hogy leereszkedjen a Tixon BX—999-os kutatóállomás Ír ö^elébo^ Jr í ' tv.H rekétale- S7f" ” ~’"pn . . A feketeszínű égbolton szúrós fénnyel ragyogtak a csillagok. Dox Ten a CCS— 23-as rakéta vezetőfülkéjében bekapcsolta az automata robotgépet, mely a már több százszor is megtett leereszkedő pályán hajszálpontosan kormányozza a kis rakétát a Tixon felszíne felé. Ennek a kis, egyszemélyes közlekedőrakétának a hajtóművét a több évszázada felfedezett metodon táplálta, hagyományos rakéta- üzemanyag volt már ez a Tixonon, nem is használták, csak egészen rövidtávú repülésekre. Dox Ten megnyugodva hallgatta a rakétamotor süvöltő zúgását, mely egyre erősödött, ahogy csökkent a távolság a Tixon és a CCS— 23-as között. A leereszkedő pálya spirál-alakban fonta körül a Tixont, és a hajtómű ilyenkor ellenhatást fejtett ki: fékezte a rakéta sebességét, hogy így ellensúlyozza a Tixon tömegvonzását, mely egyre gyorsabb körforgásra igyekezett bírni a piciny közlekedő-rakétát. Dox Ten elektromos órájára tekintett: még másfél óra az út a Tixon BX—999-es kutatóállomás leszállóhelyéig. Bekapcsolta a normál rádióvevőt és kényelmesen forgatva a kézelőgombokat, a BX— 999-es kutatóállomás közvetlen szomszédságában elterülő metropolis, a Roxona műsorszóró rádióállomását kereste. Néhány pillanat múlva tisztán, érthetően esendőit fr>t láeran m,l'7<uká- lő, kellemes női hang: Roxona adóállomásának bemondója beszélt. — Kedves barátaink! Kozmikus híreinket hallják. Dox Ten felerősítette a hasigot. Elgondolkozva figyelt. — A Bolygótestvéreket Kutató összefogás Nagy Tanácsa jelenti: Tudósaink bonyolult kísérletekkel és mérésekkel minden kétsége* kizáróan megállapították, — hogy a Plet Rox csillagképben fénylő apró, sárga csillag, a Tellus—4 közelítően azonos korú életünk táplálójával és fenntartójával, bolygórendszerünk két központi égitestével, az Ómennel és Imennel. Tudósaink feltételezik, hogy a roppant távolságban fénylő apró sárga napnak bolygói is lehetnek és ezeken a bolygókon hasonló élet alakulhatott ki mint a Tixonon. Feltételezésük valószínűségét a központi égitestek azonos korára és összetételére alapozzák. Itt pillanatnyi szünetet tartott a kellemes hangú bemondónő. majd érezhetően megremeeett a hangja, amikor folytatta. — A Nagy Tanács őrömmel fogadta' a tudósok jelentését. Ül korszak nyílik a vi- láeegyetem történetében, kedves barátaink! Megkeressük és megtaláljuk kozmikus testvéreinket, hogv összefogva megismerhessük a végtelen Térség minden titkát... (Folytatjuk.)
