Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-13 / 111. szám
1 . 1961'. május 13. SZOLNOK MEG ¥ El NÉPLAP 3 i Az adósság törlesztésére törekednek a Mezőgépgyár öntödéjében A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár öntödéjében jó eredményeket értek el az új módszerek meghonosításával. Héjformázással például naponta hat-hétszáz kompresszor-dugattyút készítettek, — két nap alatt any- nyit, mint a hagyományos módszerekkel régebben egész hónapon át. A selejt is csökkent, ennél a gyártmánynál a régebbi 60 százalékról mintegy 10 százalékra. A héjüzemben mostanában csupán nyomásálló öntvényeket , gyártanak. A fő fékhengernek például 200 atmoszféra nyomást kell kibírnia. öntvényeink megfelelnek a követelményeknek. A nagyöntödében például elvállalták a fékdobok gyártását. A jóminőségű munkáért dicséretet is kaptak. Az elismerés annál inkább figyelemre méltó, mert ezt a munkát más öntödék nem vállalták el. Ök viszont lehetőleg megragadnak minden alkalmat, — még India részére is készítettek vízióráket. Ennél a munkánál jól bevált a héjmag- homokforma kombinációs eljárás. Egyre jobban beválik a kokiíla-öntés is. Ékszíjtárcsákat, fogaskerekeket, lendkerekeket; -Stb. öntöttek az üzemben —, igen jó eredménnyel. Az üzem vezetői gondot fordítanak az öntöde fejlesztésére is. Most szerelik fel például a többszázezer forintba kerülő acélszemcsés tisztítógépet. Eddig: koptató-dobokkal, nagy. porban tisztították az öntvényeket. Az új gép por nélkül, s termelékenyebben dolgozik. Mindezek ellenére koránt- sincs minden rendben az öntödében. Selejtszázalékuk a megengedetten felül van, s termelési tervüket sem teljesítették az idén. Mi ennek a magyarázat? Az öntödebeliek arra hivatkoznak, hogy a megengedett selejtszázalékot a mezőgazdasági öntvényekhez méretezték. Ezek azonban az öntöde kapacitását nem töltik ki és így kénytelenek más, selejt- veszélyesebb öntvényekkel is foglalkozni. A termelési tervvel kap- csoltos adósságukra azonban már ilyen mentség sincsen. Igaz ugyan, hogy a terv 20 százalékkal „feszítettebb” a tavalyinál, de tavaly átlagosan 10 százalékkal túlteljesítették előirányzatukat. Így könnyebben valóravált- ható volna az öntöde vezetőjének az az ígérete, hogy a negyedév végére a havi tervek teljesítése mellett — adósságuk törlesztéseként — pluszként 40—43 tonna öntvényt gyártanak. fliiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiiu Új, nagyüzemi módszerek a rántani való csirke és a pecsenyekacsa nevelésében Foglalkozása: légi mezőgazdász A Bánhalmától négy kilométerre fekvő térség nem hasonlít éppen a Moszkva melletti Vnukovói repülőtérre, a London Air Portra, de még Ferihegyre sem. Mégis repülőtér ez a javából. A többszáz méter széles füves sávon zászlócskák jelzik a leszállás helyét, irányát, az egésznek középpontjában egy hatalmas kupac csíráztatott rizs a felszállások célját. A Földművelésügyi Minisztérium Repülőgépes Növényvédelmi Állomásának öttagú brigádja, két repülőgépe mellett. Egyszerre feltűnik a gép a magasban, majd alá- ereszkédik, négy-öt méterre a vízszint fölé. A pilóta gombnyomására kis ajtó nyílik, s a magvak az áramlás erejétől először üstökös farkként úsznak a gép után, majd Iészállnak, s egyenletes apró hullámokkal borzolják a víz tükrét. A 60 óra áztatás után kicsírázott rizs fajsúlya nehezebb a víznél, ezért biztosan leül az iszapban. Három héttel korábban kel ki így, mint kézivetés és utólagos elárasztás esetén — A terv. növekedése tehát nem indok arra, hogy tervüket — mint áprilisban is tették — csak 19 százalékra teljesítsék. Ezért következetesen valóra kellene váltani az öntöde vezetőjének >azt az elképzelését, hogy a havi tervet napokra bontják és munkásonként meghatározzák a napi feladatokat: Az egyéni felelősség és teljesítmény így jobban fokozható és ellenőrizhető. A leghelyesebb természetesen az volna, ha az öntödében is mielőbb bevezetnék a darabbért. L gát sebének orvoslói Jászol gát a kétéltű csatornában Tizenhét évvel ezelőtt kévésén múlt, hogy az utolsó előtti esztendejében járó háború sok-sokmilliós, újabb kárral nem sújtotta megyénket. Ha akkor sikerült volna tönkretenni a Millér-ti- szai zsiliprendszert — tán sok százezer holdat öntött volna el a legközelebbi ár... A bombatámadás akkori kártételét kijavították; ám bármilyen jó volt is az akkor végzett munka, napjainkra újabb, évtizedekre szóló felújítás vált szükségessé. A fontos munkára a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság kapott megbízást. Múlt hét ’ derekán éjnek éjszakáján ugrottak ki ágyukból az Árvízvédelmi Készenléti Szolgálat emberei. Tizenöt tehergépkocsival robogtak a zsiliphez, hol brigádjaik a reflektorok fényében azonnal munkához láttak. Hajnaltájt már cölöpverő gépek- püfölték a csa- tomafenékbe az araszos átmérőjű oszlopokat... Az Árvízvédelmi Készenléti Szolgálat évente legalább két gyakorlatot tart, hogy fokozza éberségét, ütő- erejét, — szólott Szurmai Károly, a VÍZIG műszaki tisztje. — E gyakorlatok egyikének keretén belül építjük újjá a Millér-tiszai zsiliprendszert. Mi vizesek úgy mondjuk: a zsilip szükséges rossz, mintegy seb a gát testén. Nagyon-nagyon fontos, hogy ez a seb a lehető legkevésbé legyen érzékeny ... Az ÁKSZ-osztag úgynevezett jászolgátat épít a csatornába. Ennek oszlopaihoz Pátria-lemezeket erősít, azok közét földdel tölti ki. A gát s a zsilip közé eső mederszakasz vizét kiengedik, azután kezdődik a szó szorosabb értelmében vett zsilipjavító munka. A VÍZIG dolgozói 700 000 forintos munkájuk során gondoskodtak arról, hogy a nagyüzemek vízellátásában ne legyen fennakadás: ideiglenes tápcsatornán biztosítják az öntözővizet. Árvízvédelmi és mezőgazdasági szempontból egyaránt jelentőségteljes munkájukat július első napjaira fejezik be. — b. z. — Az 1957-ben létesített Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat eredményeiről és az idei feladatokról Hornits Károly igazgató adott tájékoztatást az MTI munkatársának. Elmondotta többek között, hogy a vállalat az elmúlt négy év alatt kiépítette te- nyésztelepeit és keltetőállomásait, azonkívül öt, addig kihasználatlan sertéstelepen korszerű baromfinevelő telepet létesített. A beraházások- ra több mint 14,5 millió forintot költöttek. A vállalat 1960-ban kereken nyolcszor annyi pecsenyekacsát és négyszer annyi rántani-, sütni való csirkét adott a feldolgozó iparnak, mint 1957-ben. Különösen jelentős eredményekre jutottak a pecsenyekacsa nagyüzemi nevelési módszerének kialakításában. A minőségi mutatók is kedvezőén alakultak. Míg például 1959-ben 2,12 kiló volt az értékesített pecsenyekacsák átlagsúlya, 1960-ban elérték átlagosan a 2,22 kilót. Ugyanakkor az egy kiló pecsenyekacsahús előállítására felhasznált abraktakarmány mindössze 3,71 kiló volt. A törzsbaromfi-telepeken a tojótyúkok évi átlagos tojáshozama 21 százalékkal, a kacsatojók hozama pedig 54,7 százalékkal növekedett. A tojások kelési aránya tyúkoknál csaknem 4 százalékot, a kacsáknál pedig több rAintl8 százalékot javult. A vállalat szakemberei a jól bevált nagyüzemi módszereket, az egyes fogásokat, a hasznos tapasztalatokat átadják az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek túlnyomó részt még kisüzemi módszerekkel dolgozó baromfitenyésztő telepeinek. — (MTI) Munkában a navigátor mondja Kiss Sándor, a pilóta. így nem lesz nehéz száz holdat elvetni naponta ugyanis a rizsvetést és alaptrágyázást végzi a Középtiszai Állami Gazdaságbán. Az 50X50 méteres, vízzel elárasztott kutricák a sakktábla kockáinak szabályosságával sorakoznak egymás A Kilián Repülőtiszti Iskola egykori főhadnagya ez év januárjában került az FM kötelékébe. A repülés régi szenvedélye, s ehhez az utóbbi időben alapos mezőgazdasági ismereteket is sZerA szélsebesség megfelelő, lehet tölteni a gépet zett Szakszerűen és büszkén beszél munkájáról. — Egy-egy öt-hat percig tartó felszállással három- négy holdat tudok bevetni, öt mázsát visz a gépem, 140 kilogramm jut egy holdra. A tavalyi tapasztalatok szerint eredményes módszer a repülőgépes vetés. A holdan- kénti átlagtermés az egyik gazdaságban három mázsával több volt így a szokásosnál, s a minőség annyival jobb, hogy a felárból ki tudták fizetni a brigádot. — Komoly idegmunka lehet egész nap repülni. — Az. De vigyáznak az egészségünkre — mondja Kiss Sándor pilóta. — A napi felszállások száma ötvennél több nem lehet, s 10—15 felszállás után kötelező a másfél órás pihenő. Ma, hajnali öt óta kint vagyok, harmincnégyszer szálltam fel. A Középtiszai Állami Gazdaságban nemsokára végzünk, s indulunk tovább Gyula környékére. Én magam szolnoki vagyok, gyakran elvetődöm errefelé. Nagyon jó érzés lehet egy-két hét múlva látni, hogy a munkám eredményes volt, a vetés kikelt ..» Z. J. Túlteljesítettük negyedéves tervünket! — mondja az elnök, a főkönyvelő Surányi Pál ÁKSZ-osztaga jászolgátat épít A mezőtúri Bercsényi Tsz- ben számot vetettek a gazdák azzal, hogy mire jutottak az esztendő első negyedében. Az eredményről Varga Zsigmond elnök tájékoztatja olvasóinkat: — Az első negyedév során a növénytermesztés visz a háztól, az állattenyésztés azonban hoz, — mondotta. — Áruértékesítési tervünket 110 százalékra teljesítettük. — Szarvasmarhából négy, tejből tíz százalékkal adtunk el többet a tervezettnél. Eredeti tervünktől eltérően 236 fehér hússertést csak ebben a negyedévben adunk át. Takács Zoltán, D. Tóth Mihály. Török István keze alatt oly szépen fejlődött a jószág, hogy nem volt szívünk 110 kilogrammos súlyban vágóra küldeni. Hadd érjék el az állatok a 140—150 kilogrammot. így több hús, zsír jut a népgazdaságnak; nekünk pedig kilogrammonként nyolcvan fillér prémium ... — Baromfit nem értékesítettünk az első negyedben; de a tervezett tízezer helyett 11400 naposcsibét állítottunk nevelésbe. — Ellenőrző bizottságunk tagjai különös örömmel számoltak be gazdatársaiknak arról, hogy a munkaegység felhasználásban másfélszázalékos megtakarítást értünk el. — Hadd említem meg még, hogy építőink a nálunk megszokott igyekezettel dolgoznak. Lóistállót alakítanak át baromfióllá; elfekvő anyagból — és saját erőből! — 10x30 méteres brigádszállást. továbbá negyven férős. szabadtartásos borjúnevelőt építenek. — Jó a munkamorál, állandó a munkakedv. — Ha mindannyian úgy dolgozunk, mint eddig: ’esz mit osztanunk zárszámadáskor. Czikkely Jánosnak, a Petőfi Tsz főkönyvelőjének sincs oka szégyenkezésre a szövetkezet első negyedéves eredményei miatt. — Félmillió forint értékű árut adtunk a népgazdaságnak. Tehenészetünk az előállított tej magas zsírszázaléka folytán többlettermelést ért el. A tervezettnél többet értékesítettünk hízómarhából is; akárcsak tejszínből Sajnos. négy métermázsával kevesebbet adtunk át sertésből; ennek az volt az oka, hogy néhány jószág fertőző bélgyulladásban elpusztult. —Uvegházunk — mint minden évben — sok és szép primőrárut termelt, amiből exportra is jutott. Tojásból hatezer forinttal többet érőt állítottunk elő a tervezettnél. — Mint növénytermesztőinktől hallom: nagyon szépen ígérnek kalászosaink. A legutóbbi határszemle a tavalyinál 30 vagonnal több búzával kecsegtet. A repülőgépes vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás csakúgy megtette a magáét, mint a jókor s jól végzett talajmunka s vetés. A Vízgépészéti Vállalat kunhegyesi telepe tíkegysé- ges, CSK—800-as szivattyúkkal felszerelt új úszóművet állított fel Tiszábőn. Az egész felszerelést (beleértve a szivattyúkat is) a Vízgépészeti Vállalat munkásai készítették A vállalat dolgozói a vízkiemelés mellett égyeb munkákat is végeznek. Tiszapará- don például elektromos belvízszivattyútelepet szerelnek fel. Ennél a telepnél szintén saját gyártmányú szivattyúkat alkalmaznak. Részt vesznek a káposztáimegyeri szivattyútelep építésében is. \ Még egy utolsó szívás felszállás előtt Úi úszómű Tissnbőn
