Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-12 / 110. szám
196L május IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Növényvédelmi tennivalók — Készüljünk fel a fagykár elhárítására — A Meteorológiai Intézet napok óta hajnali talaj7 menti fagyokat jelez. A fagykár elhárítására ad tanácsot Havasi Mihály. Alig van olyan év, amikor ne lenne kisebb-nagyobb májusi fagy. A fagyveszély elhárítása érdekében jó, ha tudjuk, miként jön létre az ilyen késői fagy. Egyik fajtája az úgynevezett szállított hideg, amikoris az enyhe levegőtömeg helyébe kisebb- nagyobb légáramlás, szél következtében hűvösebb, hidegebb légtömeg kerüL Ez legtöbbször olyan általános és nagytömegű fagyos légréteg, ami ellen eredményesen nem igen védekezhetünk. Szerencsére ez van ritkábban. A másik fajta — s ez a gyakoribb — az úgynevezett kisugárzási fagy. Azaz, a helyi lehűlés, amikor a melegveszteség az erős talajhőkisugárzás- ból származik. Ez ellen a talaj mentén jelentkező fagy ellen van védekezési lehetőség. Megfigyelhetjük például azt, hegy egy bizonyos fekvésű talajon mindig nagyobb fagykárt észlelünk, mint máshol. Ebből következik, hogy fagy iránt érzékeny kultúrákat ilyen helyedre nem telepítünk. S már a növénytermesztési tervünk elkészítésénél ügyelünk arra, hogy a talajdomborzati viszonyokból, talajszerkezeti adottságokból adódó fagykárt elkerüljük. Azt is megállapították, hogy a sötétszínű talaj több hőt sugároz ki, mint a világos és a nedves talaj lassabban hül le, mint a száraz. *Az sem vitás, hogy a humuszban gazdagabb talaj az alsó rétegből meleget kapva, gyengébben hül le, mint a laza, világos homoktalaj. ,A fagykár elhárításának legismertebb fórmája a füstölés, amikor vastag rétegű füstöt adó nedves anyagot (nedves szalmát, trágyát, venyigét, fűrészport, tengeriszárat, stb.) égetünk. Persze, ez —- ha- a szél feltámad — eloszalhat. Használatos a sűrűn elhelyezett fagykályha, amelyben például kátrányos kokszot égetve melegítjük az alsó légréteget. Kisebb területen a veszélyben lévő, érzékeny ültetvényt — például palántákat — papírral, vagy szalmatakarással is megvédhetjük. Leglényegesebb az éberség, az, hogy a védekezésre idejében felkészüljenek, s az esetleges fagy ne érjen váratlanul bennünket Röviden a dohány- peronoszpóráról A nyugati államokban a dohányperonoszpóra (kékpenészes megbetegedése) 1960- ban nagy kárt okozott. Ta valy hazánkban is sok helyen felütötte fejét ez a betegség. Legnagyobb kár érte Jászberény város, Jászapáti és Jászszentandrás dohány- termesztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteit. Szórványos, csekély károsítást a megye több pontján tapasztaltunk. Hogyan ismerhetjük fel a betegséget? A palántaágyban, a palánták levelén, gyakran ezek csúcsán kicsi, sárgászöld színű kerek, vagy néha szabálytalan alakú foltosodé« jelentkezik. A foltok helyének megfelelően, a levelek fonákán párás levegőben szürke, vagy kékes-szürke laza penészbevonat keletkezik A meleg időjárásban ez elmarad és később a foltok elhalnak. iellezzetesen kiszakadoznak. Az utóbbi borús, párás napok kedvezőek e veszélyes betegség fellépéséhez. Hogyan védekezzünk? Figyeljük ne csak a dohányt, hanem a dohánypalánta mellett lévő paprika- és paradicsompalántákat is, mivel azok szintén fertőződhetnek és terjeszthetik a betegséget. Ha a palántaágyban jelentkezik a peronoszpóra bármelyik említett növényen, a helyi tanácsnak és a dohánybeváltónak jelenteni kelL A fertőzött palántaágy zárlat alá kerül. Abból palánta kiültetése tilos. Védekezőszerek: Fuklasin F., Fermate, Fuklasin, Ultra Fuklasin, Pedzate zineb, amelyeket a használati utasításnak megfelelően 0,2—0,4 százalékos permetlé töménységben használunk hetenként egy vagy két alkalommal. A palántaágyban a permetezést folyamatosan végezzük. Eredményes lehet a porozás is. A vegyszeres védekezés céljából a palánta kiültetésénél 2—2,5 méter széles utat hagyunk, s minél korábban a széliránnyal párhuzamosan ültessük ki a palántát. Vigyázzunk, mert a palánta pótlásakor is széthurcolhatjuk a betegséget, ha a palántaágy közben fertőződött. Ezért a megmaradt palántát égessük, vagy földéljük eL Az említett szerek a kiültetés után az állomány záródásáig eredménnyel használhatók. Felhasználásuk addig terjedhet, míg feltehető, hogy a levelek első törése előtt az eső lemossa a permetlé maradványt. A réztartalmú szerek — bár a fertőzés mértékét csökkentik — erősebb fertőzés esetén nem biztos hatásúak. A dohány éghető- ségére vonatkozóan káros voltuk igazoltnak látszik. Fontos az is, hogy mélyfekvésű, vízállásos, vagy erdővel határolt táblát ne használjunk dohánytermesztésre, ide ne is palán tázzunk. Csörgő Albin Kenderes Növényvédő Állomás ÉVENTE HÁROMSZOR ARATNAK — TAK ARM AMOS KERTET alakítottak ki A HÉKI ÁLLAMI * GAZDASÁGBAN A Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti tehenészetében az idén először etetnek az állatokkal kora tavasztól késő őszig zöldtakarmányt. Az állandó. nedvdús zöldtakarmányt a tehenészet közelében kialakított tizenhét holdas takarmányos kert biztosítja. Az őszi keverék már márciusban kasza alá kerül. Ahőgy learatták, csalamádét vetették, ez június közepén kerül etetésre. A csalamádé után pedig takarmánykáposztát vetnek, amely késő őszig biztosítja ez állatok zöldta- karmányozását Az eddigi megállapítások szerint az egyéb takarmányok mellett a korai zöldtakarmány etetése a háromszázas tehénállománynál napj kétszáz liter tejemelkedést jelentett. Ugyanakkor ez pénzben is jelentős megtakarítást eredményezett. A száraztakarmány mázsánként! kilencvenkét forintjával szemben, a zöldtakarmány egy-egy mázsája mindössze hatvankét forintba került. Dús vetésről, sikeres kísérletről beszél a hűtlen agronómus , - - , Kg' ~ Horváth Ferenc mezőgazdász a szovjet Bezosztája táblájában Csudaszép a határ. Vándora egyaránt dicséri a földeken szerte hajladozó paraszKútfúrók a fényszarui határban Cingár szúnyoglábakon áll a kezdetlegesnek látszó alkotmány. Tövében három parasztkalapos, meg egy mi- cisapkás ember tevékenykedik. Hárman nekiveselkedve nyomják körbe a rudat, nem is hederítenek az arra járóra. A negyedik félszemmel rá- jukpisldnt, amúgy egyujjasán szalutál is. aztán tovább babrál valamit a drótkötél csör- lőjén. Szemmel láthatóan fontosnak tartott munkán fáradoznak a négyek, kik csak akkor törlik le arcukról a verejtéket, midőn az araszos átmérőjű csőből csak valamicske látszik. Kútfúrók. A jászfényszarui Zöld Mező Tsz csőkút fúrói. Mesterük a sportsapkás, tarkakockás ingben feszítő Rajna József. Tíznél több esztendeje fúrja hol itt, hol ott a vizetadó jászsági talajt. — Bárki volt, okos volt, aki a csőkutat kitalálta, — villantja széles szájában ezüstszínű wiplafogait, meg a természetadtákat is. — Tudták ezt a fényszaruiak már a „maszekvilágban.n — Tóth Sándor, Melegh Ernán a megmondhatója, bogy akárha pár száz kvadráton is kifizető a megfúrása. S a nagyüzemben?... Kérdje meg a zöldmezősöket, két év alatt hány csőkúttal fejlesztették a közöst Majdnem negyvennel ~ Egy-egy kút elkészítése T még kétezer forintba sem kerül; a berendezésre tán ti- ; zenötezret költöttek. Mi az j a pénz? ... Nem gúnnyal, de i komolyan szólván: csekély- j ség. A Zöld Mező Tsz-ben csak úgy," csőkútbóF nyerik az’ ita- táshoz kellő vizet mint a melegágyakra, a zöldségestáblákat locsoltak A jobb 450 litert is megád percenként, így semmi elámulni való sincs azon. hogy a kertészetből kiállításra illő szépségű palánták kerülnek Madrik István brigádjának kezelésébe. Szombat ide. szombat oda Munkában Rajna József brigádja Fekete József a csőkútból nyert vízzel locsolja a paprikapalántákat I — Madrikék úgy dolgoznak, ; mintha senki sem készülne közülük estére moziba, mulatságba. A hét utolsó napjának délutánjára sem cáök- kent munkájuk lendülete. — Csak perceket pihennek — annyit, amennyit feltétlenül várakozniok kell a domboldalra felkaptató, palántákkal megpakolt stráfkocsira. S alig hőkölnek meg a zablarántott lovak, alig döccen utolsót a kocsi — megrohamozzák. Az utolsó pár még le sem emelte az utolsó palántás- deszkát; az első már földbehelyezett jónéhány uborka- palántát. Felnőttes / komolysággal dolgoznak a Balogh-gyere- kek: Ida és János. Édesapjuk beteg — érette is fáradoznak. Nem rest a koros Budai István sem. A Lenin telepen j lakó Budai bácsi régi zöldségtermesztő. A Madrik-brigád tagjai ültetéshez szállítják az uborkapa- lántákat- — Azt is mondhatnám, hogy a mi falunk zöldségből épült — hunyorít —, de mondom pontosabban: zöldség, paprika. paradicsom árából. A mi l terményünknek már évtizedekkel ezelőtt megvolt a becsülete a pesti Haller-piacon. Akkor kicsiben termeltük, í most nagyon nagyban ... ! A brigád egyetlen napon ! harmincezemél több uborkapalántát ültetett el. Kell is ott az igyekezet, hol egyedül uborkát termesztenek hatvan holdon; hol van még a többi ... így szép. • így jő ez. Raj- náék megfúrják a kutat, a kertészek felnevelik a palántákat, Madrikék kiültetik, gondozzák, mi magunk pedig örömmel fogadjuk az ízes, friss jászsági zöldárut. Szolnojt megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottság? és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztőt Varga József Szerkesztőség! Szolnok, Irodaház, L emelet Telefon! 20—93, 23—20, 20—«1 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen bajos Kiadóhivatal: Szolnok. Irodaház, földszint 3. Telefon: 20—94 A lapot előfizetésben és árusításban a Szolnok megyei postahivatalok és fiókposták terjesztik. A lap előfizetési dija egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Aándo# tokát s az idei barátságos időjárást... S amint egy különösen szép, sötétzöld búzatáblához ér — a tudományt, a kísérletező kedvű szövetkezetieket is. A jászberényi Kossuth Tsz — e nagymúltú közös gazdaság — táblája szélén Horváth Ferenc agronómus magyaráz. Ö a hűtlen mezőgazdász. Azért hűtlen, mert tavaly még a növénytermesztésben dolgozott, ebben az évben pedig már az állattenyésztésben kamatoztatja tudását. — Valahányszor a búza mellett visz el . az utam,.. — úgymond —, szemügyre veszem a vetést. Emlékszem, cudar időben vetettünk az ősszel. Olyan nedves volt a talaj, hogy szinte bele kellett tapodnunk a magot; mely így a kívánatos hat-hét centi- méteres mélység helyett csak három-négy centire került a földbe. Az intenzív búzafaj-; tákról azonban annyi jót hallottunk előzőleg, hogy még így is bíztunk a sikerben. A Kossuth Tsz gazdái a szovjet Bezosztájából 160, az olasz Autonómiából 40 holdat vetettek. Most a szovjet búzában állunk. Szép, dús a növényállomány, egyenletes fejlődésű. Kevésbé bokrosodé. mint a hazai fajtákból sarjadt; a kevesebb száron azonban több szem terem majd. — Mindkét új búzánk elég jól viselte a telet —, említi Horváth Ferenc. — Felmérésünk szerint a Bezosztájából mintegy húsz. a kevésbé hidegtűrő Autonómiából pedig körülbelül huszonöt-harminc százalék fagyott ki csupán. Ezeknél a fajtáknál ekkora fagykár nem jelentős... Úgy számítjuk, hogy a nálunk tavaly első ízben vetett Intenzív fajták — kétszáz holdunk átlagában holdanként hat métermázsával fizetnek majd többel, mint a hagyományos hazaiak. Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásárt tartanak május 14- én Jászjákóhalmán, Kunmadarason, Cibakházán, május 15-én Kőteleken, május 16-án J ászárokszálláson. A vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatlevél- lel mindenféle állat felhajtható.
