Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-12 / 110. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. május 12. Bizottságot alakítanak »Csőmbe« ügyének kivizsgálására Róma (MTI). „Egyedül mi vagyunk azok Kongóban, akik valóban tisztelik az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét és akik azt akarják, hogy az ENSZ hatóságai teljesít­sék a Biztonsági Tanács által rájuk bízott feladatot” — mondotta Antoine Gizenga az Unitá különtudósítójának. Mi ^ készek vagyunk meg­nyitni határainkat mindenki előtt, alá őszintén akar ne­künk segíteni. De van .egy feltételünk: aki ide jön, — mondjon le arról a titkos, vagy nyílt szándékáról, hogy beavatkozzék Kongó politi­kai életébe. — Üdvözöljük őszinte barátainkat. Mások már sok szenvedést okoztak nekünk”. ■„Követeljük, hogy teljesít­sék a Biztonsági Tanács feb­ruár 21-i határozatát. Mi eh­hez ragaszkodunk, nem vol­tunk hajlandók részt venni sem a Tananarive-i, sem a Coquilhatville-i értekezleten. Ennek nemcsak az az oka, hogy mi nem ismerjük el azoknak a „kormányoknak” a törvényességét, amelyeket semmiféle parlament nem nevezett ki és nem választott meg, hanem az is, hogy eze­ket az értekezleteket a Kon­gótól idegen erők sugallmaz- ták és az ott hozott határo­zatok nem felelnek meg Kongó igazi érdekeinek.” Nem lépünk kompromisz- szumra törvénytelen erők­kel. El akarjuk kerülni a testvérgyilkos háborút, mert meggyőződésünk, hogy állás­pontunk igazságossága, jogo­sultságunk, valamint progra­munknak a kongói nép több­sége által való támogatása biztosítja számunkra a si­kert a békéhez vezető úton.” NEW YORK 1 Az ENS'Z-főtitkárság kö­reiből származó értesülés szerint Kaszavubu kongói el­nök közölte az ENSZ kongói képviseletével, szándékában Berlin (TASZSZ). A bonni hatóságok igyekeznek eltit­kolni, hogy fegyvert szállítot­tak a katangai szakadárok­nak. A nyugatnémet Bundestag­ban interpelláltak a Conti­nental Deutsche Luftreederei repülőgépének útjával kap­csolatban. Ezt a gépet, amely áprilisban hét tonna fegyvert szállított Katangába Csőmbe zsoldosbandái számára, az ENSZ-hatóságok Leopoldvil- le-ben visszatérőben tartóz­tatták fel. Brentano külügyminiszter áll összehívni a parlamentét és ehhez az ENSZ segítségét kérni. PÁRIZS Bomboko, a Kaszavubu-fé- le kormány „külügyminiszte­re” szerdán kijelentette, hogy az április 24-én megnyílt coquilhatvillei értekezlet — „még mindig nem végezte el feladatát” és ezért folytatja munkáját. Nyilatkozott- Adoula, a „bel­ügyminiszter” is, aki cáfolta a brüsszeli rádiónak azt a hí­rét, hogy Csőmbe katangai Monrovia (MTI). A monro­viai értekezleten részvevő' afrikai államok küldöttei közleményt adtak ki szerdai ülésükről. A közlemény hangsúlyozza, a részvevők el­határozták, összehívják a az interpellációra válaszolva beismerte, kormánya valóban engedélyezte, hogy a nyugat­német gép Hamburgból Brüsszelbe és onnan Kongó­ba repüljön, tagadta viszont, hogy a bonni hatóságok bár­mit is tudtak volna az út céljairól. Az ADN bonni tudósítója azonban rámutat, köztudott, hogy jóval e repülőút előtt „önkénteseket” toboroztak a nyugatnémet pilóták között „jólfizetett, különleges ren­deltetésű kongói repülőutak céljaira. (MTI) diktátort és Kimbát, „kül­ügyminiszterét” Coquilhat- villeből Leopoldvillebe szál­lították. — Kijelentette, hogy Mobutu foglyai néhány na­pig még a városban marad­nak. Az ellenük folytatandó eljárásról szólva hangoztat­ta, hogy a két vádlott nem vehet majd igénybe ügyvédi jogvédelmet, amikor egy bí­rókból és a „biztonsági szol­gálat főnökéből” alakítandó „b i z o 11 s á g” foglalkozik ügyükkel. (MTI). kezletét, hogy kidolgozzák az afrikai szárazföld szorosabb gazdasági együttműködésének tervét. A közlemény bejelenti, hogy a részvevők elfogadták az afrikai államok viszonyá­ra vonatkozó öt alapelvet. 1. A szuverénitás egyenlő­ségének elismerése, függetle­nül a lakosság és a terület nagyságától; 2. Minden afrikai államnak joga van a létezéshez és egyetlen országnak sem sza­bad elfoglalni a másik terü­letét; 3. Ha egy afrikai ország szabadon és önkéntesen csat­lakozni óhajt egy másikhoz, senkinek sem áll jogában az egyesülést megakadályozni; 4. Valamennyi államnak tiszteletben kell tartania azt az alapelvet, hogy ne avat­kozzék a testvéri afrikai or­szág belügyeibe; 5. Minden állam köteles tiszteletben tartani a másik területi sérthetetlenségét. Brentáno tagadja a katangai fegyverszállítás vádját Ä katolikus klérus támadja Kubát Brazília (MTI). A bra­zíliai külügyminisztérium szerdán nyilatkozatot adott ki a Quadros-kormány állás­pontjáról Kuba kérdésében. A nyilatkozat kijelenti, a brazil kormány „nem ismeri él egyetlen amerikai állam­nak sem olyan kormányát, amely valamelyik külföldi hatalom félreérthetetlen be­avatkozásának következmé­nyeképpen jött létre”. A nyilat« kozat hangoztatja, Brazília ellenzi, hogy „bármiféle köz­vetlen vagy közvetett külföl­di beavatkozás meghatározott kormányformát igyekezzék Kubára erőszakolni” és ilyen­nek minősít mindenféle „gaz­dasági, katonai vagy ideoló­giai beavatkozást”. Rió de Janeiró. A Brazíliai Katolikus Klérus nevében De Barros Camara Rio de Janeiró-i bíboros azonnal „hideg zuhanyt zú­dított” a nyilatkozatra. Éle­sen bírálta a Quadros-kor­mány „semlegességi politiká­ját” és felhívta a többi ame­rikai kormányt „verjék ki fejükből a semlegesség gon­dolatát és tömörüljenek, hogy Kubát, valamint az amerikai szárazföldet megmentsék a kommunizmustól”. Havanna. A kubai rádió szerda esti adásában beje­lentette, hogy a Kubai Kato­likus Egyház vezetői utasítást adtak a papságnak és a szer­zetesrendnek, hagyják el az országot, mert azt a látszatot akarja kelteni a világ közvé­leménye előtt, hogy Kubában üldözik a vallást. Közlemény a monroviai értekezletről szakértők bizottságának érte­Szovjet tudós az űrhajók \ fejlesztésének távlatairól Moszkva (TASZSZ). Sz. Zonsájn szovjet professzor nyilatkozott a TASZSZ mun­katársának az űrhajó-építés technikai problémáiról. El­mondotta, hogy a reaktív meghajtású űrhajók fejlesz­tésének lehetőségeit az egyes rakétahajtóművek által elér­hető sebességek határozzák nyújt óránként félmil­lió kilométeres sebesség el­érésére. Ez a sebesség al­kalmas a Naprendszer távo­labbi bolygóinak megközelí­tésére, de még nem elégsé­ges ahhoz, hogy ez ember ki­törjön a csillagok közötti tér­ségbe. Ahhoz, hogy a többi gálák­kal való kapcsolat kiépítése előtt. A szovjet tudós megjegyez­te még, hogy a foton-rakéták hatékonysága több tízmilli- árdszor nagyobb, mint az energiaforrásként használt vegyi tüzelőanyagok^ (MTI) Angolai helyzetjelentés Párizs (TASZSZ). Angola portugál gyarmaton véres harcok folynak a felkelők és a gyarmati csapatok között. Különösen a gyarmat északi kerületeiben folyik kemény küzdelem. A portugálok kiürítették az ország északkeleti részében lévő Rajongó területet. A felkelők elvágták az össze­köttetést a bungói portugál támaszponttal és a gyarmato­sítók csak repülőgépeken tudtak fegyvert és hadianya­got szállítani Bungóba. San Salvador kerületben a felkelők lelőttek egy kétmo- toros repülőgépet Pereira portugál állammi­niszter szerdán kijelentette, hogy az egykori Belga-Kon­góval határos körzetben állo­másozó portugál hadsereg még ebben a hónapban, ami­kor véget ér az esős évszak, támadásba megy át Salazar újjászervezett kor­mánya — mondotta Pereira — eltökélte, hogy véget vet az angolai zavargásoknak és rendkívüli katonai és gazda­sági intézkedésekhez folya­modik. (MTI) T------- «»O .... A NATO oslói tanácsüléséről Moszkva (TASZSZ). A Pravda és a Krasznaja Zvez- da csütörtöki számában kom­mentálja a NATO tanácsülé­sének eredményeit * A Pravda szerint Rusk a norvég fővárosban ismét ki­mutatta, hogy az új ameri­kai vezetőség nem szándéko­zik komolyan hozzálátni a leszereléshez. A szovjet új­ságíró elmondja, hogy az amerikai és a bonni küldött­ség a NATO-tanács oslói ülésszakán szinte egymással versenyzett hogy ki tud na­gyobb háborús őrületet, ide­gesebb légkört teremteni. — Mégis, az ülésszak néhány résztvevője jobbnak tartotta elhalasztani a NATO úgyne­vezett „negyedik atomhata­lommá” való kiépítésére irá­nyuló tervek megvitatását A NATO tanácsülésének menete és eredményei arról tanúskodnak — állapítja meg a Krasznaja Zvezda szemle­írója — hogy az Atlanti ka­tonai csoportosulás vezetői semmit sem tanultak és nem vontak le ésszerű következ­tetéseket agresszív politiká­juk szégyenletes kudarcai­ból. Az ülésszak záróközlemé­nye arra vall, — hogy a tá­madó Atlanti Tömb megerő­sítése az amerikai külpoliti­ka egyik főfeladata. Ennek ellenére az oslói ülésszakon számos kérdésben megnyil­vánult ellentétek keresztül­húzták Washingtonnak azt a számítását, hogy a háborús őrület szításával és a kom­munista veszély hangoztatá­sával emelheti tekintélyét szövetségesei szemében. — (MTI). Kínában minden negyven évnél fiatalabb ipari munkás mén-farmit írni és olvasni Peking (TASZSZ). 1960- ban több mint ötmillió kínai meg. A folyékony vegyi tüzelő­anyaggal működő rakétáknál a gázok kiáramlási sebessége 2500—3000 méter másodper­cenként. A további tökélete­sítés mintegy 50 százalékkal növelheti ezt a sebességet Az ilymódon elérhető óránkénti 50 ezer kilométeres sebesség­gel megvalósíthatók űrutazá­sok a Holdra, a Mercurra. a Venusra és Marsra. Ha a Naprendszerünk tá­volabbi részeibe akarunk el­jutni — mutat rá Zonsájn orofesszor — vegyi energiá­ról át kell térni az atomener­giára. Ezzel az áttéréssel óránkénti százezer kilométe­res sebesség is. elérhető. Az ionrakéta kilátásokat tikától elválasztó óriási tá­volságot áthidalhassuk — folytatja a szovjet tudós — és ugyanakkor leküzdhessük az ember élettartamának korlá­toltsága és a csillagok közti utazáshoz szükséges hosszú idő közötti ellentmondást, a fénysebességhez közeli repü­lési sebességet kell biztosíta­ni Ez a lehetőség csak a fo­ton-, vagy amint még más­ként nevezni szokták, a kvantum-rakétával megvaló­sítható. Ennek a hajtóműnek a gyakorlati megszerkesztése rendkívül nehéz feladat. Amikor azonban sikerül majd leküzdeni ezeket a nehézsé­geket, páratlan lehetőségek > nyílnak meg a távoli világok­ipari munkás tanult meg írni és olvasni. Míg 1949-ben a kínai munkások 80 százaléka egyetlen írásjelet sem ismert, jelenleg gyakorlatilag min­den 40 évnél fiatalabb mun­kás tud írni és olvasni. A kínai ipar dolgozói az írás és olvasás elsajátítása után folytatják a tanulást. 1960-ban a" ílt.a1-* —>« művelt­séget nyújtó esti tanfolya­mokon több mint húszmillió dolgozó tanul. Az általános műveltségi színvonal emelkedésével együtt növekszenek a dolgo­zók kulturális igényei. E szükséglet kielégítésére több mint 70 ezer könyvtárat lé­tesítettek az országban. A kultúra fontos központj.' a művelődési paloták és klu­bok. amelyeknek száma 1960 »len felében 32 000 volt. — (MTI) a legendák KÉT GÖRÖGORSZÁGI hír és egy felejthetetlen ese­mény kerek évfordulója for­dította a közvélemény figyel­mét ’ ismét a napfényes Hel- la.ban uralkodó politikai helyzet felé. Az egyik hír: május else­jén az utcára vonult tüntető­ket szemmel láthatólag jól felkészült fasiszta csoportok támadták meg és ütötték- verték őket, vér folyt Athén utcáin. Azóta a görög parla­mentben is vihar támadt a felháborító közjáték miatt Ellenzéki képviselők megcá­folhatatlan adatokkal azt szegezték a belügyminiszter­helyettes mellének, az ő kon­cepciója- az, hogy a haladás híveit ne közvetlen a rendőr­ség bántalmazza', hanem rendőrségi szolgálatban álló, de legalábbis a rendőrség vé­delmét élvező „civil” bandák lássák el ezt az áldatlan fel­adatot A másik hír: e héten az athéni bíróság megkezdte a „kémkedéssel” vádolt F. Vet­tasz, ismert békeharcos perét. Különösen ez a második hír juttatja elkerülhetetle­nül a nemzetközi események szemlélőinek eszébe, hogy Görögországban csaknem minden hónapra jut egy-egy látványos, megfélemlítő ter­rorper és hogy nemrég állt utóljára bíróság előtt a vi­lágszerte ismert nemzeti hős, Manolisz Glezosz is. És itt érkeztünk el ahhoz a nem akármilyen évforduló­hoz, amiről fentebb szólt-ink. ...ELŐSZÖR — 1940. október 28-án — a fasiszta Olaszország üzent hadat Görögországnak, aztán 1941. április 8-án Bulgárián és ' Jugoszlávián keresztül megszállta Homérosz földjét a hitleri hadsereg Pontosan húsz esztendeje, május első napjaiban három fiatalember találkozott a legendák ködé­be vesző hegy, az Akropolis lábánál. Elsétáltak a dísz- egyenruhában parádézó náci tisztek mellett, felfelé kígyóz­tak egy kanyargós ösvényen. Mikor leszállt az este, eltűn­tek egy barlang-labirintus­ban. Órákon keresztül kúsz­tak, sikamlós földalatti szik­lafalakat másztak meg, nagy nehezen préselték át magu­kat szűk repedéseken — de ismerték a járást: már felde­rítették korábban a terepet. Végre friss levegő csapta meg őket, egy kis kerek lyu­kon megpillanthatták a szik­rázó görög égbolt egy darab­ját. Ketten a nyílásnál ma­radtak, a harmadik — Mano­lisz Glezosz — pedig a sza­badba tornászta magát SZERENCSÉJE VOLT vagy harminc méternyire, a meredély szélén látszott a kékes holdfényben az őr szi­luettje. A fiú — szegény vi­déki tanítónő gyermeke, ma­ga is érettségizett, de mun­kát nem kapott alkalmi mun­kás — odakúszott a zászló­rúdhoz, le akarta ereszteni a horogkeresztes zászlót A kö­tél azonban valahol össze­gubancolódott, a zászló gőgö­sen ott lengett az árbocrúd tetején továbbra is. S ekkor valami emberfeletti történt’ néhány méternyire az őrtő a fiú macskaügyességgel fel­kúszott a rúdra, levette a horogkeresztes zászlót és gö­rög nemzeti lobogóval cse­rélte fel .azt. Kevés ember magasodott ennyire a szó legszorosabb értelmében jelképként Euró­pa, a szabadságszerető világ fölé, mint ez a fiatalember. A kontinenst még elöntötte a csukaszürke áradat, a klasz- szikus ókor földjét is német csizmák taposták, de ez már a hajnal jeladása volt: nem­zeti zászló az egykori istenek hegyén, az emberség győzel­mes üzenete az embertelen­ség világában. KÉTSZER ÍTÉLTÉK halálra a nácik, mikor meg­érte a felszabadulást, az egész világ ünnepelte. Mégsem vir­radtak nyugodt napok a nemzeti hősre. Felismerte, hogy hazája ismét félgyar­mati sorba süllyedt, angolok és amerikaiak voltak, az urak Hellasban és az Akropolis egyik meredek sziklafalán egy hajnalon hatalmas betűkkel festett feliratot pillantott meg a felkelő nap: „Elég a külföldiek unalmából, éljen a valóban szabad, demokrati­kus Görögország!” Az Akro­polis hőse alig látta kisfiát és csak nagyon keveset lehe­tett együtt feleségével, egy­kori társával a fegyveres harcban. De athéni lakása valóságos kis múzeum: elbo­rítják a nemzetközi szolida­ritás jelei, texasi sombreró- tól kezdve magyar csikóbőrös kulacson át moszkvai Lenin- plakettig ezernyi kedves aján­dék. GLEZOSZ most is börtönben van, de ha­zájában és másutt is mind többen osztják az igazságba vetett szenvedélyes hitét, mind többen ismerik fel a ma tanulságát abban a húsz esztendővel ezelőtti hőstett­ben. Az amerikai külügyminiszter- helyettes adomája a külföldi kulturális attasék ebédjén Washington (MTI). A Washingtonba akkreditált külföldi kulturális attasék kedden ebédet rendeztek, amelyre meghívták Chester Bowlest, ki a külföldön levő Rusk külügyminisztert he­lyettesíti. Bowles az ebéden mondott beszédében az ame­rikai külföldi segélyprogram egyes kinövéseit bírálva a következő adomát mondotta el; Monaco miniszterelnöke Washingtonba érkezik és el­mondja, hogy országának sürgősen 10 millió dollár se­gélyre lenne szüksége. Wash­ingtonban azt felelik, semmi akadálya sincs ennek, majd a tárgyalások során megkér­dezik tőle, hogyan áll Monaco a kommunistákkal. — Nálunk nincsenek kom- mynisták — feleli a monacói miniszterelnök. — Sajnos, akkor nem áll módunkban a segélyt folyó­sítani — felelik Washington­ban. A monacói miniszter»lnök búsan hazautazik, majd ellá­togat Párizsba és megkéri a francia kormányt, kölcsönöz­zön Monacőnak néhány kom­munistát. ■— Azt már nem *■» feleli' Párizsban. — Kommunistá: nem adhatunk, mert nekün is szükségünk van amerikc segélyre. Halálra ítélték Bandaranaike gyilkosát Colombo (TASZSZ). Co lombóban közölték, hogy ceyloni legfelső bíróság ha­lálra ítélte Buddharakkitr Tero buddhista szerzetest . Buddharakkita Tero 1959 szeptemberében részt vett a Bandaranaike ceyloni minisz­terelnök ellen elkövetett me­rényletben, amelynek követ­keztében Bandaranaike leté^ vesztette. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents