Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

1961. május 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 munkások A MUNKÁRÓL MUNKA... Emberi sor­sok formálója, múlt emlé­kek, — jövőbeni tervek szo­rosan tapadnak hozzá. Erről beszélgettünk a Szolnoki Pa­pírgyár munkásaival. Ki más lehetne illetékesebb er­ről beszélni, mint azok, akik a munkásélet minden napját élik. m Márton Antal másodaegitő az egyes számú papírgépnél. — Munka nélkül élni? Ki tudná azt megtenni — kérdez és felel is egyszerre ez a ma­gas. barna, mozgékony fia­talember. — Tudom, nem mindig volt így, mint ahogy most van. Apám sokszor el­mesélte, hatodmagára milyen nehezen keresett. Fiatal fej­jel egy kis családi ház épí­téséhez fogott, megöregedett, mire beleköltözhetett *— En 1952 óta dolgozom az üzemben. Négy éve nősül­tem, s második évben már építkeztem. A Tégla utcában én vagyok a legfiatalabb háztulajdonos. — Jól beszél, Tóni! — he­lyesel Csermák Imre, a má­sik fiatal. Szőke hajával, ala­csony termetével éppen el­lentéte Mártonnak. — Mi már nem ismerjük a munka- nélküliséget. Még ha vala­milyen hibát követtünk is el, a nagy közösség kiáll mellettünk. Hacsak nem aka­rattal tesz kárt valaki. De mi inkább másra törekszünk. Május elsejét első negyed­éves tervünk 1,5 százalékos túlteljesítésével köszöntöt­tük. Szórakozunk, sporto­lunk is, de azért elsősorban a munkának élünk. kaptam érte. Ott azzal foga­dott az egyik őr: Munkás vagy? Akkor maradj, rád fér egy kis pihenés. Még fel is hizlaltak egy kicsit. Ám nem mindig úsztam meg ennyivel. Cseh József is régi mun­kás itt a simítok közt Meg­lepődik a kérdés hallatán,' s kezét törölgetve kezdi: — Itt vannak ezek az ipa­ri tanulók. Elnézem őket. Dolgoznak szorgalmasan, bár még csak 16 évesek. Én 29 voltam, amikor ide felvettek. Aaaig nem számítottam ko­moly munkaerőnek. Pedig sokszor tizenhat órát dolgoz­tam. Most mindenki tudja, mikor van fájront. Akkor — ha a térmester azt mondta,. húzni kellett két műszakon át is zokszó nélkül. Most — ha benn kell maradni vala­kinek, így mondják: Kérem, legyen szíves. Külön munka- díj jár ilyen esetben. * Az érzések diktálták e ke­resetlen szavakat... Munká­sok fogalmazták a fenti vé­leményeket. S mi kommen­tár nélkül közreadjuk őket b. a Ä kél műszak kiállta a próbál AZ ÉPÍTÉS! időtartam csökkentését legjobban a két műszak szervezésével érhet­jük el. Ennek most ipari mé­retű kísérlete folyik az épí­tőiparban való általános al­kalmazása érdekében. A két műszak az építési idő csök­kentése mellett egyéb elő­nyökkel is jár. Elősegíti pél­dául a termelékenység foko­zását, a jobb gépkihaszná­lást, a rezsiköltség csökken­tését Mindez alacsonyabb bereuházási költséggel jár. Vizsgáljuk meg a két mű­Szakszerű neveléssel Horváth László most húsz éves. Másfél évvel ezelőtt, érettségi után került az üzembe. Csendesen, kicsit restellkedve mondja: — Akkor panaszkodtam. Ügy éreztem, nem törődnek velem. Nehéz volt az isko­láskorból az üzemi munká­sok közé lépni. Most már tudom: az én „kilátástalan” sorsomat néhány évtizeddel ezelőtt nagyon sokan irigyel­ték volna. Februárban sza­badultam. Azóta 5,60 forintos órabérért dolgozom. Szere­tem a szakmát. Csodálom ezeket az óriási gépeket, ha igaz lesz, a sztálinvárosi új papírgyárba már mint ki' tanult, gyakorlott munkás mehetek majd a közeljövő­ben. Tass! Lajos szocialista munkabrigádjának fiataljai tavaly a második félévben nyerték el a megtisztelő cí­met. A brigád tagjai közül a fürge mozgású Báli Sán­dor mondja: — Hallomásból Judjuk csak, mi volt a múltban. Én mindig tisztelettó gondolok ezért az öregekre. 0 Kovács József: — A múlt nagyon' kegyet­len volt, — mondja, s az em­lékek rohamától elérzéke- nyül hangja. — Amikor én 23 évvel ezelőtt idekerültem. 150—170 dolgozója lehetett az üzemnek. Ne gondolja, hogy akkor nem lett volna aki dolgozzon. Reggelente mindig megsajdult egyet a szívem, amikor bejöttem a gyárkapun. Sokan várakoztak kint, Reménykedtek,’ hátha valaki nem jön, s ahelyett beugorhatnak. — Keveset kerestünk. De sohase olyan keveset, hogy ne juttassunk azoknak, akik még ennyihez sem juthattak. Látja a védőrácsokat? — mutat a simítógénekre. — Ezek már a gépekkel együtt érkeznek ide. hogv baleset ne legyen. Hm... Régen? Voltak a kapu előtt elegen. Ha valaki kiesett a munká­ból. csak a családnak fájt.— Beszélt most már gyorsan, átforrósodott szavakkal: — Engem egyszer azért küld­tek börtönbe, mert szót emeltem a mostoha munka- körülmények miatt. Az igaz­gató azt mondta: Kommunis­ta. Csak munkás — vála­szoltam. Három hét börtönt Látogatók érkeztek a Ba­romfiipari Mezőgazdasági Vállalat szolnoki 12. sz. tele­pére. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat meghívására jöttek el több termelőszövetkezetből az el­nökök, agronómusok, állat- tenyésztők és baromfigondo- zók, hogy újabb ismereteket gyűjtve, maguk is bátrabban fogjanak hozzá a pecsenye- kacsa neveléséhez. Nem vé­letlen, hogy itt tartották a tapasztalatcserét, hiszen a 12. sz. telepen tavaly közel 20 000 pecsenyekacsát neveltek fel, ami 70 000 forint tiszta be­vételt hozott. Jelenleg 7000 kacsa növekedik itt. A termelőszövetkezetek 1959-ben még nem foglal­koztak pecsenyekacsa neve­léssel. Tavaly tizenötezret adtak át, most pedig hatvan­ezer felnevelését vállalták. Minden közös gazdaságban érdemes meghonosítani ezt az új üzemágat, mert a be­fektetés igen gyorsan megté­rül. Szakszerű neveléssel a jószágok 8—8 és fél hét alatt elérik a kívánt súlyt és át­adhatók. S az sem megve­tendő, hogy ezáltal kétha- vonként jelentős bevételhez juthat a termelőszövetkezet, ami nagymértékben elősegíti a munkaegységre a pénzelő­leg osztást. A kacsa igényte­len, jóval kevesebb veszé­lyes betegségnek van kitéve, mint más baromfi. S szinte valamennyi közös gazdaság­ban könnyűszerrel megte­remthetik azokat a feltétele­ket, amelyek a pecsenyeka­csa neveléséhez szükségesek. Mit is tanulhattak ezen a látogatáson a szövetkezetbe­liek? — Többek között azt, hogy a pecsenyekacsa neve­léséhez nem szükséges palo­ta. Itt a telepen is sertésóla­kat alakítottak át nevelőhe­lyiséggé. Utónevelőnek meg­teszi a nádtetős, deszkából, dróthálóból készült ól is, ahová melegebb időben há­romhetes korban kerülnek az állatok. A másik nagyon fontos ne­velési feltétel a tisztaság, a helyes takarmányozás és ál­landóan friss ivóvíz biztosí­tása. Dobos Erzsébet és bri­gádjának tagjai nagy gondot fordítanak minderre. Meg is nézheti bárki, milyen kacsá­kat nevelnek. Erről a tapasz­talatcsere résztvevői saját szemükkel meggyőződtek. Már a kéthetes kis kacsák­nál elismeréssel adóztak. Joggal, mert valóban szép a három és félezres állomány. A hathetes kacsák viszont a gyönyörű jelzőt is megér­demlik. Két kilogrammot nyomnak darabonként, nyolc hetes korukra még vagy fél kilogrammal gyarapodn k. Ilyen pecsenyekacsát min­denkor kész örömest átvesz a feldolgozó vállalat, mert annak Itthon és külföldön is jó keletje lesz. S hogy a termelőszövetke­zetek is a látottakhoz ha­sonló szép állatokat nevelje­nek, azt ez a hasmos ta­pasztalatcsere is segítette. dozó az abádszalóki Arany­kalász Tsz-be, Karsai József tsz elnök Öcsödre, Varga Fe- rencné a jászteleki Tolbu- chin Tsz-be vitte magával új élményként a tanultakat. S ha a látogatók a gyakor­latban is gyümölcsöztetik a Ilyenek a kéthetes kacsák a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat 12 sz. telepén. Dósa Teréz és Ábel Ferencné lel­kiismeretesen, hozzáértéssel g ondozza a kis sárga állatokat szak kedvező kihatásait, egy nyolcmillió forintba kerülő negyvennyolc lakásos lakóház példáján. Az. első ötéves terv idején téglából előregyártóit gerendák felhasználásával egy ilyen épület építési ideje 28 hónap volt. A második öt­éves terv idején egy ugyan­ilyen nagy, de már közép- biokkokbóL, két műszakkal épített ház 10 hónap alatt el­készül. A két műszak követelte gondos előkészítés, a lehető­ségek és a szükségletek pon­tos felmérése a dolgozók ré­szére korlátlan munkaterü letet biztosít. Ennek követ­keztében csökkennek a vesz­teségi idők és emelkedik az egy munkaórára eső termelé­si érték — tehát a termelé­kenység. A TERMELÉKENYSÉG emelését lehetővé teszi az is, hogy a kétműszak eredmé­nyeként a jelenlegi foglal­koztatási szint fenntartása mellett csökkenteni lehet az építési helyek számát. így az építkezések jobban gépe- síthetők. Elsősorban az ala­pot kiemelő exkavátorokra, az épület elemeit összerakó toronydarukra és rakodógé­pekre gondolok. Az építőipari gépeknél eddig alacsony volt a kihasználási fok. A törpe toronydarué például 68 szá­zalékos, a betonkeverő gépé 27 1 %-os, a habarcskeverőgépé pedig mindössze 20 százalé­kos ve' Az építési időtartam ide­jén az építkezést terheli az irányító és kiszolgáló dolgo­zók bére, a gépek amortizá­ciója, kölcsönbérleti költsé­gek, az építésvezetőség fenn­tartásával járó kiadás. A költségek az építési időtartam i csökkenése arányában kiseb- I bednek. ! Az építési időtartam csök- I kenésével a beruházási költ­ség hamarabb megtérül. Az Országos Tervhivatal által használt számítási kulcs alap­ján kimutatható, hogy a pél­daként említett 48 lakásos lakóháznál a két műszak be­vezetésével elért öt hónapi építési időtartamcsökkenés a beruházási költségekben mintegy 350 000 forint megta­karítást jelent MEGYÉNKBEN az építés­szervezésnek ezt a módszerét először az ÉM. Szolnok me­Mert minden bizonnyal nem merül feledésbe, amit itt hal­lottak és láttak. Kakuk Má­tyás Mesterszállásra. Dikácz Margit fiatal baromfigondo­zó a fegyvernek: Vörös Csil­lagba, Csikós Gyula állatte­nyésztő és Somodi Pál gon­Baromfiiparf Mezőgazdasági Vállalatnál nyert tapasztala­taikat. akkor ez sokezer pe­csenyekacsát jelent a nép­gazdaságnak, a szövetkezeti gazdáiknak pedig jó jövedel­met. N. K. gyei Állami Építőipari Válla­lat alkalmazta február végén hét munkahelyén. Az első időszak tapasztalatai igazol­ják az elmélet megállapítá­sait és néhány gyakorlati út­mutatást adnak a további munkához, melyekből né­hány gondolatot a követke­zőkben foglalhatunk össze: A kétműszakos munka az építési időtartam előirányzat csökkenését csak úgy képes biztosítani, ha a szervezés gondosan felülvizsgált, jó ki­viteli tervekre, költségve­tésre épül és nincs munka­közben átszervezés, mint az a szolnoki Sólyom és Magyar utcai lakásépítkezéseken elő­fordult. A munkák szervezése meg­oldja a nappali és éjszakai műszakban végzett munkák olyan összehangolását, hogy mindkét műszakban az opti­málisan legnagyobb, de közel egyenlő létszámot foglalkoz­tassanak. A jobb gépesítés termelé­kenységemelő hatása akkoi mutatkozik, ha mindkét mű­szakban biztosított a gépek jó kihasználása. A rezsiköltség jelentős ré­szét teszi ki a világítás. Cél­szerű lenne ezért a nyári hó­napokban a műszakok olyan beosztása, hogy a természe­tes világítási időszakot telje sen kihasználjuk. Nem hanyagolható el a munka minőségének problé­mája sem a két műszak al­kalmazásánál. Az ■» éjszakai világítást dolgozóinknak még szokni kell, de remélhető, hogy a későbbiekben az ősz- szes nappalra tervezett mun­kát éjszaka is el lehet vé­gezni. A KÉT MŰSZAK segítsé­günkre volt az első negyed­évi tervünk teljesítésében. Lehetővé tette, hogy a kény­szerű fagyszabadság idejét a dolgozók egyrészénéí lerövi­dítsük és később, habár a tervek hiánya miatt új mun­katerületet nyitni nem tud­tunk, a teljes létszámot fog­lalkoztathatjuk. A két műszak most még kísérlet, a további elemzése most van folyamatban, de az első tapasztalatok is azt bi­zonyítják, hogy ez az új szer­vezési forma kiállta a próbát. SCHMIDT TIBOR tervosztályvezető, SzolnoTr megyei Építőipari Vállalat Új kukorica hibridfajták Újabb családiházak épülnek Tiszafüreden R endőrsortűz az algériai tüntetők ellen Párizs (TASZSZ) Az algériai hazafiak Dzsindzselliben, Algírtól ke­letre mintegy kétszázötven kilométernyire tüntetést ren­deztek, szabadságot és füg­getlenséget követelve. — A francia rendőrség és csend- őrség tüzet nyitott a békés tüntetőkre, a sortűz követ­keztében három ember meg­halt, tíz megsebesült Megnőtt az építkezési kedv és egyre többen igényelnek hitelt családiházak építésére. Erre engednek következtetni ar OTP tiszafüredi fiókjának adatai • is. Amíg tavaly egész évben kilencen, addig ez év első négy hónapjában ugyan- ennyien kaptak kedvezmé­nyes hitelt Az építkezők szinte kivé­tel nélkül kétkezi dolgozók: kosárfonók, vízügyi és állami gazdasági munkások, bányá­szok és földművesszövetke­zeti alkalmazottak. Egy-egy nagyiványi és tiszaörvényi építkező kivételével mind­annyian a járási székhely la­kói. Tavaly 250 000, az idén már 323 000 forint 10—15 éves lejáratú kölcsönt folyósítot­tak. E beszédes számadatot Deli Ibolya, a fiók hitelügyi előadója azzal is megtoldotta: - A hiteligénylők többsége még ezután jelentkezik. Nap mint nap jönnek hozzánk az érdeklődők, akik tanácsot, útbaigazítást kérnek a telek- vásárláshoz, s a szükséges iratok beszerzéséhez. Év vé­géig minden bizonnyal jóval több személynek folyósítunk hitelt, mint tavaly. Az OTP gyorsan intézi az építeni szándékozók ügyeit. Az igény benyújtása után az intézet megyei központja né­hány hét alatt érdemben is dönt és az illetők megkapják az építési kölcsönt Államunk nemcsak feed vezményes hitellel, hanem építési anyaggal is segíti a lakosság családiház építkezé­seit Néhány évvel ezelőtt még nagy gondot okozott az építési anyag beszerzése. Ma már megfelelő mennyiségben kapható a TÜZÉP és a föld­művesszövetkezeti telepeken. Korábban hiánycikk volt a fűrészáru, most ehhez is könnyen hozzájutnak az épít­tetők. Harvölgyi Lajostól, a tiszafüredi TÜZÉP telepveze­tőjétől hallottuk: — Az idén 50 köbméter fenyőfűrészárut, 30 köbmé­ter bárdolt fenyőgerendát és 20 köbméter gömbfát adtunk el. Ez a mennyiség 10—12 családiház tetőszerkezetéhez elegendő. A telepen mintegy 12 csa­ládiház építéséhez szükséges téglát és 35 háztető befedé­séhez szükséges cserepet ér­tékesítettek. Nagymennyisé­gű mész, sárléc és cement várja az építkezni szándéko­zókat Megtalálható itt az úgynevezett TRB fémvázas tetőszerkezet is, mely gyor­san összeállítható. Kész aj­tókkal és ablakokkal is se­gítenek az építkezők szakmai gondjain. A többihez hasonlóan a tiszafüredi telep is kielégíti a lakosság összes anyagigé­nyeit. Szállítási szerződés alapján először a családiház építőknek. adnak anyagot. — Annyi az építőanyagunk — mondja a telepvezető —, hogy a más megyékben fek­vő. szomszédos községek la­kóit is ellátjuk. Többen fel­keresnek bennünket a Hajdú megyei Egyek, a hevesi Sarud és Lőrinczfalva, sőt a borso­di Tiszabáholna és Borsod- ivánka építkezői is. — m. L sági növényfajtákat fs vet­nek. A Kukorica Kutató In­tézet és az Agronómiái Kuta­tó Intézet 6 kukorica hibrid­fajtát bocsátott az állami gazdaságok rendelkezésére szaporítás és meghonosítás céljából. Az új hibridfajtákat hazai fajtákból termesztették ki. Ezek bő terméshozamúak, ellenállnak a szárazságnak és a különböző betegségek­nek. Az állami gazdaságok és a kollektív gazdaságok más növényekből 12 új fajtát vet­nek, köztük tavaszbúzát, za­bot, olajos lent, hüvelyes nö­vényeket és takarmánynövé­nyeket. Ez év tavaszától kezdve az állami gazdaságok és a kol­lektívgazdaságok kiterjesztik 15 újonnan kapott növényfaj­ta termesztését. Ezeket a nö­vényfajtákat a vetőmagcsere akció keretében kapták a Szovjetunióból, Bulgáriából, az NDK-ból és más országok­ból. Romániában jelenleg több mint 600 különböző mezőgaz­dasági növényfajtával és Ro­mániában kitermesztett, vagy más országokból kapott hib­ridkukorica fajtákkal kísérle­teznek, hogy ezeket a ter­méshozam gyarapítása érde­kében a következő esztendő­ben meghonosítsák a terme­lésben. A román állami gazdasá­gok és kollektívgazdaságok ez év tavaszán új mezőgazda-

Next

/
Thumbnails
Contents