Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

* i96í. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tsz-eink állategészségügyi helyzetét vizsgálta a Népi Ellenőrzési Bizottság A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság me­gyénk harmincegy helységé­ben, negyvenkét termelő­szövetkezetben vizsgálatot végzett. A népi ellenőrök a tsz-ek állategészségügyi hely­zetét vizsgálták, különös te­kintettel az elhullásokra. A NEB úgy találta, hogy a megvizsgált tsz-ekben az ál­latok elhelyezésére a zsú­foltság a jellemző. Számos tsz-ben nem téliesítették megfelelően a szerfás istálló­kat. Hidegben, huzatban ha­marabb megbetegszik a jó­szág, mint egészséges körül­mények között. A borjakat sok helyen összezsúfolták, ami kifogásolható; mert a szarvas marhaállomány fejlő­désével egyidőben NEM ÉPÍTETTEK BORJÜNKVELÖ ISTÁLLÓKAT Emiatt a tiszaőrsi Búza­kalász Tsz-ben a borjakat a takarmány osban helyezték el; több tsz pedig egy-egy szűk karámban szorított he­lyet az újszülött borjaknak. A gyorsan növekvő sertés- állomány elhelyézését sem találta kifogástalannak a NEB. A jászdózsai Petőfi Tsz-ben — például — Hálás­kor egy fiaztatóba két anya­kocát zártak. Ugyanott, to­vábbá a jászdózsai Üj Hajnal és jászapáti Üj Élet Tsz-ben nincs sem malacnevelő, sem etetőtér, sem kocaszállás. A megvizsgált termelőszö­vetkezetek gazdái — csekély kivétellel JÓL MEGOLDOTTAK A JUHOK ELHELYEZÉSÉT A szerfás épületek rossz té- liesítése folytán azonban a tiszaőrsi Búzakalász Tsz-ben nyolcvanegy bárány megfá­zott és elhullott. A népi ellenőrök jelentésé­ben, ismételten szerepel a „zsúfoltság” szó, mint elhul- lási ok. Érvényes ez a barom­fiakra is. A jászágói Rákóczi Tsz-ben <— férőhely hiánya miatt — négyzetméterenként ötven növendékbaromfi szo­rongott; a karcagi Béke Tsz- ben négyzetméterenként hat­van—nyolcvan naposcsibét helyérték el. Akadt olyan tsz is, hol a minden tekintetben megfe­lelő, korszerű csibenevelőt nem rendeltetésszerűen hasz­nálták. Az abádszalóki Ezüst- kalász Tsz-ben A CSIBENEVELÖBEN BURGONYÁT CSÍRÁZTATTAK* a balsorsú baromfiakat l edig egy ódon, romos épületbe te­lepítették. A szolnoki Lenin Tsz-ben a szabadtartásos is­tállót műtrágya tárolásával „hasznosították”. Az ismert takarmányprob­lémák ismételt feltárása mel­lett a takarmányok adagolá­sának módjával is foglalkoz­tak a népi ellenőrök. Az állatok növekedéséhez szükséges mész és só nem hiányzik a boltokból — né­£cutluc8i*k íqáU HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS A jászapáti Kossuth Ter­melőszövetkezetben is gondot okoz az, miként biztosítsák baromfi értékesítési tervük teljesítését A keltető állo­mástól eddig 6500 csibét kap­tak, s ennek pótlására hatá­rozták el a szövetkezetiek, hogy saját maguk is keltet­nek. Elültettek negyven puly­kát, száz kotlót pedig a kel­tetéshez szükséges tojásokkal együtt a tagoknak adtak ki. A szövetkezeti gazdákat a ki­keltetett csibék egyharmada illeti, kétharmada a termelő- szövetkezeté. A Kossuth Tsz- beliek megértették a keltetés fontosságát és egyre többen vállalkoznak is arra. Tajti László és Tajti István 10—10 kotlót Vitt el, amelyekkel a közös számára keltetnek csi­bét. Más termelőszövetkeze­tekben is érdemes fontolóra venni, hogy ilyen módon is pótolhatják a keltetőtől igé­nyelt csibék számát. Sőti Gyula Jászapáti KUNCSORBÄN KEVÉS HÍZÓRA SZERZŐD­TEK A HÁZTÁJIBÓL Az áprilisi tanácsülésen a felvásárlás eredményeiről is beszámolt földes Lajos vb. elnök. A községben a terv­teljesítéshez szükséges hízó alapanyag biztosítva van. Ä termelőszövetkezeték 1779 hi- zó leadására vállalkoztak, a háztájiból pedig 521 hízóra számítanak. A szerződéskötés nem halad kellő ütemben. Pedig a vezetők egyéni példa- mutatásukkal is serkentenek erre. Földes Lajos, a tanács vb. elnöke 2, Kelemen- Ba­lázs. a Kossuth Tsz elnöke pedig 4 sertésre kötött szer­ződést. A tanácsülés határo­zatot hozott, hogy-a tanácsta­gok körzetükben állandóan foglalkozzanak a szerződés- kötéssel, ismertessék a ked­vezményeket, kisgyűléseken, tanácstagi beszámolókon, s végzett munkájukról a ta­nácsülésnek adjanak számot. A párt és tömegszervezetek vezetői, aktívái is felvilágosí­tó munkával, példamutatás­sal segítik a község hízófel­vásárlási tervének teljesíté­sét. Csiga Imre Törökszentmiklós TISZAFÜREDEN JÓL HALAD A TOJÁS SZERZŐDÉSKÖTÉS A tiszafüredi járás az első negyedévben 148 százalékra teljesítette tojásból felvásár­lási tervét Tiszafüred község­ben több olyan termelő van, mint Décsei Sándor, aki 1500 tojás átadására szerződött: Kulcsár Sándor, Berkes Vin­ce 1000—1000 tojást szállít a földművesszövetkezethez. Szi­lágyi Zsigmondné 40 liba, 20 kacsa és 30 kilogramm csirke átadására vállalkozott. Simon Ferenc, Csengeti Pétemé és Tóth Kálmánná 15, illetve 10 libát szintén szerződésre ér­tékesít Jónás József Tiszafüred hány tsz-ből azonban igen.. A jászberényi járásban meg­látogatott öt tsz közül négy használja e fontos cikkeket; a jászárokszállási Táncsics Tsz azonban nem. Az állatorvosi ellátottság — csekély kivételtől elte­kintve — megfelelőnek bizo­nyult Az állatorvosi kar leg- derekabbjai nem csupán ál­lategészségügyi munkájukat látják el kifogástalanul, de — akár a nagy- iváni Üj Ütőn Tsz-ben a községi állatorvos — segít­séget nyújtanak az állatte­nyésztési feladatok megoldá­sához is. A jászalsószent- györgyi Alkotmány, a jász­apáti Üj Élet Tsz-be azon­ban nem járt elég sűrűn az állatorvos; e tsz-ekben érthe­tően nem volt megfelelő az állategészségügyi munka sem, , A NEB számos, megfogá- dásra méltó javaslatot tett a tapasztaltak alapján. így a megyei tanács mezőgazdasági osztályát kérte intézkedés té­telére, melynek eredménye­ként a tsz-ek helyezzék jó­karba szerfás épületeiket. Javasolta továbbá a NEB, hogy a tsz-ek lehetőleg SAJÁT ERŐBŐL ÉPÍTSE­NEK OLCSÖ. EGYSZERŰ NÖVENDÉKISTÁLLÖKAT: s fordítsanak különös figyel­met borjúnevelők építésére. A népi ellenőrök vélemé­nye szerint a termelési ter­veknek a pillangós és fehér­jében dús takarmányokat kell előnyben részesíteniük. Kívánatos, hogy minél _tőbb képzett szakember kerüljön a tsz-ekbe, hol biztosítsa a szakszerű takarmányozást. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálvának javasolta továbbá a Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság: ajánlja a naevobb szövetkezetek veze­tőségének TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJ LÉTESÍTÉSÉT az állattenyésztési szakkép­zettséggel bíró szövetkezetlek továbbtanulására. A tsz-ek — ajánlja a NEB — kössék a fontosabb- állattenyésztési munkakörök betöltését meg­felelő szakképzettséghez. Az ilyen munkakörökben dolgo­zókat pedig részesítsék illő többletjavadalmazásban, hogy ezzel is serkentsék a tanulási kedvet A jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezet gazda; ké­zierővel is segítenek a bükkönyös rozs vágásában. Ugyan­is a helyét rövidesen átadják csalamádénak. Képűnkön Nagy Zoltán munkacsapata szorgoskodik Közgazdasági hírek HUSZONHAT ORSZÁG JELENTKEZETT EDDIG A BRNÓI NEMZETKÖZI VÁSÁRRA Prága (MTI). Szeptember­ben harmadszor rendezik meg Brnóban a nemzetközi gépipari vásárt. Eddig 26 or­szág jelentette be részvételét. A nemzetek pavilonjában a cseheszlovák gépiparon kívül a Szovjetunió, Lengyelor­szág, az NDK, Magyarország, Románia és 'Bulgária állítja ki gépújdonságait. A nagy kiállítók közé tartozik még Anglia, az NSZK. Franciaor­szág, Ausztria, Olaszország. Részt vesznek a vásáron az ázsiai, afrikai és latin-ameri­kai gépipari nyersanyagokat termelő államok is. ANGLIÁBAN NAGY ÉR­DEKLŐDÉS ELŐZI MEG A MOSZKVAI ANGOL , ÁRUMINTA VÁSÁRT London (MTI). Az angol közvélemény fokozódó ér­deklődéssel várja a moszkvai angol árumintavásár megnyi­tását, amelyre. 2500 ládába csomagolt 1500 tonna súlyú kiállítási tárgy érkezett. ASSZONYOK fehérben Bató Tévedés ne es­sék, nem egész­ségügyi dolgozók­ról lesz most szó, hanem munkás- asszony okróL Olyanokról, akik csinosan, elegán­san jelennek meg a gyárban, s mű­szak előtt ma­gukra öltik mun­karuhájukat: a fehér köpenyt. Munkahelyük: a jászberényi Fém- nyomó- és Le- mezárugyár hűtő- szekrényt gyártó üzeme. Beosztá­suk; szerelő, se­gédmunkás, MEO-s, végátve­vő. A régi háziasz- szonyok a mosó- teknő mellett, a szoba-konyhás lakásban azon töprengtek: ho­gyan lehetne beosztani a szű­kös keresetet, A mai? Nos, erre feleljenek az il­letékesek. — Kovács Miklósné vagyok — mutatkozik be a megszólí­tott feketehajú flatalasz- szony. — Álmaim? Csak voltak, valamikor kislány korom­ban, ha viselt, átalakított ruhát kaptam, éjszaka újról álmodtam. — Most minden megvan? ■— Persze a kérdés nem olyan egyszerű — mosolyo­tok ei — Szeretnék modem ház­tartást vezetni. Olyat, ahol mindent gép végez. Persze hűtőszekrényt is, olyat, mint amilyet mi gyártunk. Több­ször felruccanni Pestre, szín­házba — kirándulni... Ilyen a modern munkás­asszony, aki csinosan öltöz­ködik, aki az operát nemcsak rúzs, púder márkában ismeri.. Álmairól úgy beszél, mint valóra válható tervekről, A szalag mellett 8—10 fe­hérköpenyes lány, asszony szorgoskodik. Ügyes kezük nyomán 9 percenként készül egy-egy hűtőszekrény. Egy műszak teljesítménye 50 „Le­hel”. Milyen jól festenek ezek a szereldei munkásasszonyok, lányok. Tizennyolc-huszon- két évesek. Előttük még az élet javarésze; munka, elis­merés sikerek. — Nálunk a megjelenés fehér köpenyben kötelező — magyarázza a lányok vezető­je: Bata Imre. — Ügyességet, nagy szaktudást igényel ez a munka. A lányok, asszonyok szerelik a k^nrát, a hőfok- szabályozót, az agregátort, az ajtót, az iporkát (szigetelő anyag), mire a szalag másik Erzsébet hőfokszabályzót szerel végére ér a gyártmány, kész a hűtőszekrény. Jó a hangulat, csintalan- kodnak, tréfálkoznak. De jól lehet dolgozni — magya­rázza Bató Erzsébet —Igye­kezni kell, mert a szalag nem álL Mindenki elvégzi a maga feladatát jói halad a munka. Mikor szükséges, jobban rákapcsolunk. Nem hallotta? Hűtőszekrényből ez évben 12 000-et gyártunk. Nem szeretnénk, ha lema­radnánk, mert nagyon sze­retjük ám a gyárat Itt nőt­tünk fel, itt váltunk mun­kássá. A végátvevőnél sorakoznak a kész hűtőszekrények. Kato­nás sorban, 200—300 vagy an­nál is több. Miközben Szili- czei Mária, Páncsics Józsefeié RÁVILL végátvevők munká­ját nézem, azon töprengek, akikkel csak beszélgettem, mind tiszta, könnyű munká+ végeztek. — Nem általános — mond­hatja az olvasó erre. Igaz! Nem egy üzem akad megyénkben, ahol a női mun­kások sokkal nagyobb erő­bevetéssel dolgoznak. Nehe­zebb körülmények közepette ülnek a présgépek mellett vagy éppen maltert horda- naki Az ő eredményük is Sorakoznak a kész hűtőszekrények mikor meg kell fogni a mun­ka végét, jól megmarkolják a csavarhúzó nyelét Becsülik is őket az egész gyárban. Sikerük titka: — Ilyen kollektívában csak hozzájárul ahhoz, hogy minél több jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárhoz hasonló üzemet építsünk, ahol köny- nyebb, kultúráltabb a munka — Arnóth —*■ •• Ünnepélyes gulyaverés lúrkevén Türkevén, az ország első termelőszövetkezeti városá­ban 11 349 szarvasmarha, juh, sertés és csikó legel a város rétjein. Az ünnepélyes gulya-kiverést szombaton tar­totta meg a város három ter­melőszövetkezete és a legel­tetési bizottság. A termelő­szövetkezeti gazdaságok év­ről évre gondoskodnak arról, hogy legelőjavítással dús ta­karmányhoz fusson a közös állatállomány. A közössel együtt legelnek a háztáji gaz­daságok tehenei is. — NAGY LENDÜLETTEL folyik a jászberényi tbermál- fürdő építése. Az ÉM. Szol­nok megyei Építőipari Válla­lat jelenleg a kútalapozási munkákat végzi. Országszerte megkezdték a dohány palántázását Az Élelmezésügyi Minisz­térium Dohányipari Igazga­tóságára érkezett jelentések szerint az ország valamennyi jelentős dohánytermesztő vi­dékén megkezdték a dohány­palánták kiültétését. A ter­vezett termőterületnek 3—4 százalékán máris elültették a jólfejlett, egészséges palán­tákat Ebben a munkában jő se­gítséget nyújtanak a török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár által most már so­rozatban gyártott TP—4 tí­pusú palántázógépek, ame­lyek — amellett, hogy meg­gyorsítják az ültetést — mi­nőségileg is kifogástalan munkát végeznek. A múlt években szerzett üzemi ta­pasztalatok art mutatják, hogy a géppel kiültetett do­hány palánta 97—99 száza­léka ered meg. A legutóbb beköszöntött langyos-csapadékos időjárás rendkívül kedvez a dohőny- peronoszpóra kifejlődésének és elterjedésének. A minisz­térium dohánytermesztési szakemberei éppen ezért már most fokozott figyelemre és a megelőző védekezési rend­szabályok pontos megtartá­sára hívják fel a termelők figyelmét. A múlt évben már nálunk is több vidéken elő­fordult és helyenként káro­kat okozott a dohánypero- noszpóra vagy másnéven kékpenész. Az idén még nem jelezték sehonnan, de Algé­riában, Szicíliában és Olasz­ország számos vidékén már felütötte fejét ez a veszedel­mes gombabetegség. Valószí­nűnek látszik, hogy a fertő­zés — a szél közvetítésével — gyorsan továbbterjed, ezért fokozott készenlétre, a védekezés jó megszervezésé­re van szükség hazánkban is. Már a palántanevelő ágyásokban meg kell kezde­ni a megelőző védekezést. Az Olaszországból imnortált Zineb nevű ' pprrnptezőszer kellő mennyiségben rendel­kezésre áll, s — a tapaszta­latok szerint — kielégítő vé­delmet nyújt. A szakembe­rek ajánlják, hogy a palán­taágyasokat és az ültetvénye­ket permetezzék rendszere­sen a termelők négy ezrelé­kes hígítású Zineb oldattal. A dohánytáblák védelmé­ről agrotechnikai módsze­rekkel is gondoskodni kell. A termőterület kijelölésénél kerüljék a mélyfekvésű terü­leteket és a teknős táblákat. A palánták sor- és növény­távolságát — amennyire a gazdaságosság engedi — nö­veljék, hogy a növényállb- mányt jobban járja a levegő. Ugyanilyen okból a sorokat a fő széliránnyal párhuza­mosan ültessék. Fontos nö­vényvédelmi rendszabály, hogy mind a palántaágyak- ből„ mind pedig a táblákról lekerülő növénymaradványo­kat azonnal megsemmisítsék: legalább 25 centiméter mé­lyen - leszántsák, aláássák, vagy elégessék. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents