Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-27 / 123. szám

Sm, SD&jua 29.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

Szolnok Város Tanácsának 1311961. sz. rendelete

a lakóházak házirendjéről

A házirend a társadalmi tulajdon és az Alkotmány által biztosított egyéb tulajdoni formák védelmét a lakóházak rendeltetésüknek megfelelő használatát a társadalmi szolgáltatások gazdaságos felhasználását a szocialista együttélés követelményeinek megtartását, a lakúk nyugalmának és pihenésének biztosítását szolgálja.

A városi tanács tagjainak, álla ndóblzottságainak, a végrehajtó bizottság tagjainak és szak- igazgatási szerveinek, a lakú- és utcabizottságoknak és a bérbeadónak a házirend betartása feletti őrködés — különösen a bérházakban «= egyaránt joga és kötelessége,

1. *•

(1) Ezen rendelet — a továbbiakban házirend — hatálya kiterjed Szolnok város területén

a) minden társadalmi (állami és szövetkezeti) és személyi tulajdonban levő lakóépületre és

b) minden személyre, aki akár állandó, akár Ideiglenes jelleggel tartózkodik . a lakóépületben.

(2) A házirend szabályainak betartását elsősorban a bérlők, a házirend hatálya alá eső lakóépületekben lakó háztulajdonosok és a velük együttélők kötelesek biztosítani.

2. I.

Ezen házirend alkalmazása szempontjából bérbeadó alatt

a) társadalmi (állami- és szövetkezeti) tulajdonban álló lakóházaknál az ingatlan kezelésével megbízott szervet,

b) személyi tulajdonban álló lakóházaknál pedig az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, vagy annak megbízottját kell érteni.

3. §.

A társadalmi tulajdon védelme a hatályos jogszabályokban előirt kötelezettségek mellett, ezen rendelet alkalmazása szempontjából jelenti különösen:

a) a lakóház és a melléképületek állagának megvédését,

b) a közhasználatú helyiségek (mosókonyha, száritó, vasalóhelyiség, padlás, függőfolyosó, lépcsőház, kapualj, folyosó, közös WC, udvar, közös pince, stb.), a ház központi berendezési felszerelési tárgyai (központi fűtőberendezés, közös vízcsap, öntözőtömlő, stb.) rongálásától, beszennyezésétől, rendeltetésellenes használatától való tartózkodást,

c) a közüzemi és egyéb szolgáltatások (villany, víz és központi fűtés) gazdaságos, takarékos felhasználását,

d) a lakóház és melléképületek berendezési, felszerelési tárgyai állagának megvédését, karban- és tisztántartását, továbbá rendeltetésszerű, az szükség esetén féregirtását, olyan használatát, amelyre a bérbeadó és bérlőt á bérleti szerződés, hatósági határozat vagy a közfelfogás, az általános szokás kötelezi.

(2) Aki a társadalmi tulajdonban kárt okoz, köteles azt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(3) A bérleményben a ház állagát veszélyeztető súlyos tárgy (páncélszekrény, gép, 100 kg súlyon felüli szobor, stb.) csak az épftési hatóság engedélyével és az engedélyben megjelölt helyen helyezhető el. Az építési hatóság az engedély megadása előtt a bérbeadót (2. fi.) meghallgatni köteles.

(4) A lakóház és melléképületek tartozékának, berendezési- és felszerelési tárgyainak áthelyezéséhez, vagy leszereléséhez a bérbeadó (2. fi.) hozzájárulása szükséges. Ha a tartozék, berendezési és felszerelési tárgy létesítését hatósági rendelkezés írja elő, azok áthelyezéséhez, v. leszereléséhez a hatóság engedélye is szükséges.

4. 8(1) A lakóházak udvarán, kapualjában, lépcsőházban és az arra alkalmas melléképületekben — az erre vonatkozó tűzrendészet! és egyéb hatósági rendelkezések betartása mellett, — gyermekkocsik, kerékpárok és motorkerékpárok tárolhatók. Motorkerékpárral ezeken a tárolási helyeken bármilyen zaj okozása (a motorkerékpár túrizta- tása, nyitott kipufogóval való járatása, kürt használata, stb.) a kapualj, lépcsőház, udvar, melléképület olajjal, benzinnel való beszennyezése tilos.

(2) Személygépkocsik, kerékpárok és oldalkocsi nélküli (szóló) motorkerékpárok a lakóházak kapualjában és lépcsőházában csak a közlekedés akadályozása nélkül tárolhatók. Kerékpároknak, motorkerékpároknak a kapualj, lépcsőház falához való támasztása tilos. Kerékpárnak a kapualjban és lépcsőházban való tárolása esetén a tároló a kerékpárállványt a saját költségén köteles beszerezni.

5. i.

(1) Lakóházak homlokzatán, kerítésén, melléképületek és közös használatú helyiségek falfelületén hirdetés, bárminemű tárgy, — ha a jogszabály másként nem rendelkezik, — csak a bérbeadó (2. fi.) hozzájárulásával helyezhető eL

(2) Ahol kert, élőkért, vagy udvar van, ott a bérbeadó, ilk a bérleti szerződés alapján a bérlő köteles azt az építési övezetnek, illetőleg a városképnek megfelelően rendbentartani.

(3) Az udvar használatára vonatkozóan a bérleti szerződés, állami tulajdonban álló lakóházak udvarának használatára vonatkozóan pedig a lakásügyi hatóság határozata az irányadó.

(4) Közterületre néző ablakban, erkélyen ágynemű, ruhanemű, élelmiszer tartása tilos.

(5) Erkélyen és teraszon csak a városképet nem rontó bútorok tarthatók.

(fi) Közterületre néző ablakban, erkélyen, teraszon, továbbá folyosón, lépcsőházban rubaszá- ritás tilos és ezeken a helyeken virág csak biztonságosan rögzített tartókban helyezhető el. Az így elhelyezett virágot csak úgy szabad öntözni, hogy az öntözésnél vízcsurgás ne keletkezzék.

(7) Nagymosás utáni ruhaszárítás padláson, az erre a célra épített szárítóban vagy az udvarnak a bérbeadó által erre a célra kijelölt részén megengedett. A szárításhoz szükséges kötélzetről a bérbeadó gondoskodik.

(fi) Lakóházak tetőzetén, vagy padlásterében rádió- és televízió külső antenna és földvezeték csak a bérbeadó engedélyével helyezhető el.

(9) Lépcsöházban, folyosón, padlás és pincelejáratnál, továbbá közöshasználatú pincerészben bútorok és egyéb tárgyak nem tárolhatók. A padláson való tároláshoz, — az erre vonatkozó tűzrendészet! és légoltalmi szabályok betartása mellett, — a bérbeadó engedélye szükséges.

(10) A bérbeadó jelöli ki az udvarnak azt a részét, ahol a fáskamrában, vagy pincerészben el nem férő tüzelőanyag és egyéb tárgyak tárolhatók.

(11) Üzlethelyiségek bérlői árut, göngyöleget csuk a bérbeadó által kijelölt helyen tárolhatnak.

fi. 8.

(1) Gyermekek részére az udvaron, — ahol erre lehetőség van — játszóhelyet kell kijelölni. A játszóhelyet a bérbeadók és bérlők együttesen jelölik ki. Ahol játszóhely nem jelölhető

ki, a gyermekek részére tartózkodási hely határozható meg. Játszó- és tartózkodóhely az ingatlan területén kívül, főként utcán és körtéren nem jelölhető ki.

(2) A lakók többségének kérésére a bérbeadó meghatározhatja a kijelölt játszóhelyen való tartózkodás idejét is.

(3) Gyermekek csak a kijelölt játszó-, vagy tartózkodási helyen játszhatnak. Tilos a lépcsőházban, folyosókon a futkározás, labdázás, kerékpározás és rolle- rezés.

(4) A gyermekek magatartásáért, az általuk okozott kárért, a keletkezett szennyeződés eltakarításáért, az épületben okozott rongálódások helyreállításáért a szülők, illetőleg a gyermekek felügyeletével megbízott személyek — a polgári jog szabályai szerint — felelősek.

7. 8.

(1) Nagymosás,. «= a házfelügyelőnél történt előzetes bejelentés és előjegyzés sorrendjében csak a mosókonyhában végezhető.

(2) Ha a lakóházban mosó- konyha nincs, a nagymosás hi- degpadiós helyiségben (konyhában, fürdőszobában) Is elvégezhető. Mosógéppel való, vagy egyéb mosás kizárólag a lakóház hidegpadlós helyiségeiben végezhető.

(3) Központi fütéses, melegvizet szolgáltató lakóházakban fürdővíz nagymosás céljára .nem használható.

(4) A mosókonyha és szárítóhelyiség munkanapokon fi és 20 óra között használható. A mosó- konyhát és szárítóhelyiséget vasárnap és munkaszüneti napokon csak azok a lakók használhatják, akik munkanapokon munkahelyükön dolgoznak.

(5) Azokban az állami tulajdont képező lakóházakban, ahol mosókonyha nincs, a bérlők a tulajdonukat képező mosógépet munkanapokon fi órától 22 óráig üzemeltethetik.

(fi) A mosógépek használatára az előző (4) bekezdésben meghatározott idők vonatkoznak.

(7) A mosókonyhát és szárító- helyiséget használat után tisztán és rendben kell átadni.

(fi) A mosókonyha és szárítóhelyiség ajtaját a használati időn kívül zárva keli tartani. A zárva- tartás ideje alatt a kulcsot a házfelügyelő, a bérbeadó, vagy a bérbeadó által kijelölt személy könnyen hozzáférhető helyen köteles őrizni,

fi. 8(1) Szőnyeg, matrac, stb. porolása, ágynemű, ruhanemű szellőztetése csak a lakóházon kívül és a bérbeadó által kijelölt helyen végezhető. A porolóhelyet úgy kell kijelölni, hogy onnan a keletkezett por a lakóház ablakára, erkélyére, folyosójára, — vagy lépcsőházára ne szálljon.

(2) Szőnyeget, matracot, stb. érkélyen, lépcsőházak, függőfolyosók korlátain. porolni, kirázni, vagy leseperni tilos.

(3) A bérbeadó szőnyeg, matrac porolására, seprővel, vagy kefével való tisztítására az erre a célra kijelölt helyen (udvaron) legalább 2 méter széles és legalább 30 cm magas porolót kőteles építeni. A tisztítás befejezése után a tisztogató személy a keletkezett szemetet, port, hulladékot köteles összesepeml és a közös szemétgyűjtőbe elhelyezni.

(4) A porolás és tisztogatás munkanapokon csak 7 és 10 óra, szombaton azonban 14 és 18 őrá között is végezhető. A bérbeadó a bérlők többségének kérésére engedélyezheti a vasárnap 8 és 10 óra közötti időben való porolást, illetőleg a lakóházon kívüli porolást. Bérházakban más időpontokban, vagy vasárnapon kívüli munkaszüneti napokon a

zajjal járó porolás és tisztogatás tilos. Ez alól a tilalom alól a bérbeadó sem adhat felmentést és az Itt megállapított időpontokat, vagy azok tartalmát még a lakók kérésére sem változtathatja meg.

B. 8.

(1) A háziszemetet a bérlő zárható, fedéllel ellátott tartóban köteles összegyűjteni és bérházakban munkanapokon 18 óráig bérleménye elé kitenni, a kiürítés után a szeméttartót bérleményébe haladéktalanul visszavinni. Bérházakban az így kitett szemetet a házfelügyelő köteles összegyűjteni és elszállításáról gon- doskodnL

(2) Azokban a lakóházakban, ahol bázfelűgyelőt nem alkalmaznak az összegyűlt bázisze- metet a lakók a bérbeadó által kijelölt helyre kötelesek kihordani. Az így összegyűlt szemét elszállíttatása az ottlakó bérbeadó kötelessége.

(3) Társadalmi tulajdonban lévő, vagy olyan lakóházban, amelyben a bérbeadó nem lakik és a báziszeméi elszállítása naponként történik, a lakó az ősz- szegyűjtütt szemetet fedeles, zárható tartályban munkanapokon 8 óráig köteles a lakóház elé, a járda szegélyére kitenni úgy azonban, hogy az a közlekedést ne akadályozza.

(4) Szeméttartó a bérlemény tartozéka, s azt a bérbeadó a saját költségén köteles beszerezni és a bérlők rendelkezésére bocsátani. Bérleményenként legalább egy szeméttartót köteles a bérbeadó a bérlőnek a bérleménybe való beköltözésekor átadni. '

1«. «.

(1) Tüzelőt tárolni, fát aprítani csak a bérbeadó által megjelölt helyen szabad. A lakásban és mellékhelyiségeiben fát aprítani, gyűjtést vágni tilos.

• (2) Tüzelőszállításkor keletkezett szemét, szennyeződés eltakarítására az érdekelt bérlő, — központi fűtőberendezéseknél a kezelő (fűtő, házfelügyelő) köteles.

(3) Lakásban csak három napi szükségletet meg nem haladó mennyiségű tüzelő tárolható.

(4) Főzés céljára szolgáló petróleum, vagy tüzeléshez szükséges olaj csak pincében, robbanás mentes edényben tárolható. A tárolt petróleum és olaj együttes mennyisége lakásoukét a 40 litert nem haladhatja meg.

11. 8.

(1) Lakásban élő baromfi, liba, kacsa, pulyka, galamb, nyúl nem tartható. Az ingatlan egyéb területén való tartásukhoz a bérbeadó engedélye szükséges.

(2) Haszonállat (szarvasmarha, 16, szamár, öszvér, bivaly, juh, kecske, sertés) Szolnok Városi Tanácsának az állat tartásáról szóló 15/1957. sz. rendeletéiben meghatározott keretek között csak a bérlők és a közvetlen szomszédos házak lakóinak hozzájárulásával tartható a város területén.

(3) Lakásokban eb (házőrző, vadász, öleb) nem tartható. Bér- házakban ebtartáshoz valameny- nyl lakó és a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(4) Az ebek tartására szolgáló helyet a bérbeadó jelöli ki.

12. 8(1) A lakóház főbejáratát április hű 1. napjától szeptember 30. napjáig terjedő időben 4 óra 30 perckor, október hó 1. napjától március hó 31. napjáig terjedő Időben pedig 5 órakor kell kinyitni és amennyiben a kapunyitás időpontjában még szükséges, a lakók közős használatára szolgáló helyiségek megvilágításáról gondoskodni, A főbejáratot egész évben 23 órakor kell bezárni és a közös használatra szolgáló helyiségek világítását beszüntetni, — illetőleg a szükséges mértékben csökkenteni. Kapuzárás után után a folyosókon, lépcsőházban, kapualjban és félreeső helyeken (WC, padlás, pince, stb.) idegen személy nem tartózkodhat.

(2) A házfelügyelő a napi háziszemetet 18—21 óra között köteles összegyűjteni és annak, valamint a központi fűtésből és melegvíz szolgáltatásból származó napi salakmennyiséget a szeraeteskocsi járásának megfelelő időpont előtti elkészítését biztosítani.

(3) A rágcsálók és férgek irtásával kapcsolatos hatósági rendelkezésekben előirt feladatok elvégzését a lakók tűmi kötelesek, ugyancsak kötelesek megengedni a lakók, hogy a házfelügyelő az egyes lakásokban lévő vízvezeték berendezését havonként egyszer, munkanapokon, 17 és 20 óra között felülvizsgálja.

(4) A kapucsengőt állandóan üzemképes állapotban kell tartani és csengetésre a házfelügyelő a kapualjban haladéktalanul megjelenni köteles.

(5) Kapuzárás után, 23 órától 4 óra 30 percig terjedő időben kapunyitásáért a házfelügyelőt kapupénz Illeti meg. A kapupénz összege 23 órától 24 óráig személyenként G0 fillér, 24 órj és 4 óra 30 perc közötti időben pedig személyenként 1 Ft.

(fi)' Kapukulccsal csak a ház- felügyelő rendelkezhet. A bérbeadó kivételesen a bérlőnek kapukulcsot adhat. A házfelügyelő köteles a kapukulccsal rendelkező bérlőktől rendőrhatósági ellenőrzés céljából nyilvántartást felfektetni és vezetni.

(7) Ha a bérlő külön kapukulccsal rendelkezik, a házfelügyelőt kulcsonként havi 8.— Ft kapukulcs megváltási díj Illeti meg, amelyet a bérlő közvetlenül a házfelügyelőnek tartozik megfizetni.

(8) A házfelügyelő köteles állandóan a lakóépületben tartózkodni és a bérlők rendelkezésére álInL Eltávozás esetén helyettesről kell gondoskodnia.

(9) A házfelügyelő gáz-, víz-, vagy áramszolgáltatás szüneteltetését a lakókkal kellő Időben és módon köteles közölni, a lakókkal szemben udvarias és tárgyilagos magatartást tanúsítani, ezen házirend betartásáról gondoskodni és azt maga is köteles betartani, szükség esetén a lakókat a házirend betartására felszólítani.

(10) A házfelügyelő feladatait egyébként a Szolnok Megyei Tanács 1958, évi 2. számú rendeletének 18—24. S-ai tartalmazzák.

13. 8.

(1) A házirend hatálya alá tartozó személyek a szocialista együttélés követelményeinek megfelelő magatartást kötelesek tanúsítani. A szocialista együttélés szabályai jelentik különösen:

a) a lakók egymás iránti megbecsülését,

b) minden olyan magatartástól való tartózkodást, amely a lakók nyugalmát akár a lakásban, akár a lakáson kívül zavarja (pl. zajos éneklés, kiabálás, veszekedés, botrányt okozó részegség, nagy hangerővel történő zenélés, rádió- és televízió hallgatás, stb.) vonatkozik ez a vendéglátó egység által használt bérleményekre is.

(2) Elektromos zavart keltő háztartási és egyéb kisgépek üzemeltetése zavarszűrő berendezés felszerelése nélkül tilos.

(3) Nagyobb családi, házi rendezvények tartása nem esik korlátozás alá. A rendezvényekkel járó zaj azonban nem lehet olyan mérvű, hogy az a lakók nyugalmát, pihenését jelentősen megzavarja.

(4) Hivatásos zenészek és énekesek, ének- és zenetanulmányt

folytatók vagy gyakorlók tevékenységét, ha az a ház lakóinak nyugalmát jelentősen zavarja, a bérbeadó megbatározott időre, de legfeljebb napi 6 órára korlátozhatja.

(5) A bérbeadónak az előző bekezdésben meghatározott intézkedése ellen 8 nap alatt az érdekeltek a Városi Tanács VB Igazgatási Osztályához fordulhatnak, ar, <y az érdekeltek meghallgatása során a korlátozás kérdésében határozatot hoz,

H. 8.

(t) Azokban a kisebb lakóházakban, abol házfelügyelő alkalmazva nincs, az előző 13. fi-ban meghatározott feladatok ellátására a bérbeadó, vagy megbízottja köteles. Az ilyen lakóházakban a lakók a kapuzárás és kapunyitás időpontját az előző 13. g-ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatják és a közös megegyezéssel a kaput állandóan zárva tarthatják.

(2) az ilyen lakóházak bérlőit a bérbeadó lakásonként 2 db kapukulccsal köteles ellátni.

IS. S,

(1) Szabálysértést követ el és 500 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki

a) ezen rendelet 2®-5. és 11. fiában foglalt rendelkezéseket megsérti,

b) ezen rendelet 7—1L J-aiban foglalt rendelkezéseket figyelmeztetés ellenére megsérti,

c) a bérbeadónak, vagy megbízottjának a Várost Tanács és állandóbizottságai, valamint a Végrehajtó Bizottság tagjainak és szakigazgatási szerveinek, az ellenőrzésre jogosult társadalmi és hivatali szerveknek a társadalmi tulajdon védelme és a szocia lista együttélés biztosítása érdekében gyakorolt tevékenységét akadályozza,

(2) A házirend megsértőinek figyelmeztetésére a bérbeadó Városi Tanács VB igazgatási Osztálya jogosult.

(3) A figyelmeztetés két személy jelenlétében szóval, vagy Írásban ajánlott levélben történhet.

(4) A szabálysértési eljárás a Városi Tanács VB Igazgatási Osztályának hatáskörébe tartozik.

ifi. 8.

(l) A lakbért és törvényes járulékait a bérlő két egyenlő részletben előre. Az első részletet a hónap 12. napjáig, a másodikat pedig a hónap 25. napjáig köteles a bérbeadónak, vagy megbízottjának megfizetni.

17. %.

A házirendet az 1, §• alá eső lakóházakban — többszintes lakóházakban emeletenként, *■» jól látható helyen ki kell függeszteni.

IS. fi.

Ezen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és hatálybalépésével a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat igazgatója által korábban kiadott házirend hatályát veszti.

Kelt Szolnokon, a Szolnoki Városi Tanácsnak 1961. évi április hó 15. napján tartott ülésén.

Sárosi Béla

a tanács elnöke

Csényi László

vb titkár