Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. május 26. Hozzászólások a megyei nagyaktíván Villamosítják a tsz központot (Folytatás a 3. oldalról) Kiss Ferencité, Budapest, XIV. kerületi pártbizottság munkatársa Köszönetét mondott a két párt-vb.-nek, amiért lehe­tővé tették, hogy a tanács­kozáson részt vehetett. Mint mondotta: — Jól eset hallani, hogy a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a vitában felszólaló elvtársak egy nyel­ven nagyon következetesen és határozottan mondják el kételyeiket és a hibák kija­vításának útját, ügy gondo­lom, a zuglói kommunisták számára erősítést és bátorí­tást jelent a mai tanácsko­zás, egyben pedig kötelez ar­ra, hogy a patronáló mun­kát még következetesebben és még pontosabban végez­zük. „Ötös bizonyítványt” ml is csak akkor kapunk, ha a politikai hangulat megfe­lelő, a párt határozatait kö­vetkezetesen végrehajtjuk és e határozatok végrehajtásá­hoz minden dolgozót meg­nyerünk. Hisz nem mindegy, hogyan teljesítjük a terve­ket Minden erőt a nagyobb termelékenység növelésére kell fordítani, hogy több ipari árut adjunk az ország­nak. És igyekeznek a zug­lói munkások, mert tudják, hogy itt több iparcikket több gépet és több bútort várnak a munkásosztálytól. A továbbiakban kifejtette: a lehetőségek határán belül mindent megtesznek annak érdekében, hogy Szolnok me­gye szövetkezeteinek igényeit kielégítsék. Hisz látják, hogy a Szolnok megyeiek kemény harcot vívnak a nehézségek leküzdéséért. De a zuglói munkásoknak is van kíván­sága, s ezt így tolmácsolta Kiss Perencné elvtársnő: — Több kenyeret, több húst és több tojást. Mert Bu­dapesten tudnak kapát, lapá­tot gyártani, de húst nem. Ügy gondolom, ha megszív­lelnék, amit Csáki elvtárs el­mondott, hogy nagyon követ­kezetesen, céltudatosan és előrelátóan végzik a munká­jukat, akkor hamarosan túl leszünk ezeken a nehézsége­ken ia, A munkásoknak azt mond­juk, hogy fel kell tárni az üzemekben lévő tartalékokat. De tudjuk, itt is nagyon sok tartalék van még. S az egész ország érdekéről van szó. Tudjuk, rövidesen fényes eredményei mutatkoznak a közös munkának. Ehhez egy dolog kell csupán, s ez biz­tosítva is van: lélekkel, szív­vel, hittel és meggyőződés­sel álljanak azon a poszton, ahová kerültek, s ezt próbál­ják beleültetni minden egyes ember szívébe, aki körülöttük dolgozik. A későbbiekben arról szólt, hogy a lehetőséghez mérten mielőbb ki kell küszöbölni a nehézségeket azért is, mert ellenség még mindig van. Az ellenség pedig a nehézségeket igyekszik arra felhasználni, hogy éket verjen a munkás­paraszt szövetség közé. Ám együtt üzenhetjük —• mint mondotta —, hogy ez nem fog sikerülni nekik, mert biztosí­ték van kezünkben. S ez nem más, mint az akarat s az a tudat, hogy helyes úton já­runk. Mint említette hozzászólása során, a beszámolóból jutott tudomására, hogy csaknem 3/, millió baromfi hullott el egy esztendő alatt. A baromfival kapcsolatos problémákat a nők segítségével nagyszerűen meg lehet oldani. Csak biz­tatni kell őket és bátorítani. S teret kell engedni a tsz-ek vezetésében is az asszonyok­nak, hiszen ahogy otthon kor­mányozni tudják a család éle­tét, azonmód nagy segítséget adhatnak a szövetkezetben is. Befejezésképpen ígéretet tett Kiss Ferencné elvtársnő, hogy hasonló aktívát tarta­nak otthon, Budapesten, s ezen megbeszélik a patronáló üzem feladatát, felelősségét s igyekeznek ezek az aktíva határozatait átültetni az élet­be, mielőbb megvalósítani, hasznos elképzeléseit, ötleteit, melyek majd a tanácskozás során születnek. Vasadi János elvtárs, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója Bevezetőben megállapítot­ta. hogy az 1960. évi öntözés­re való felkészülésnél jobb az 1961. évre való felkészülés. Pedig a feladatok jelentősen növekedtek. Az idén 6000 kh új öntözőtelepet és 2535 kh tereprendezést kell elvégezni. A tsz-ek azonban eddig 700 kh tereprendezést vissza­mondták. Viszont tereprende­zési célra 7 800 000 forint áll rendelkezésre. Ezt az összeget fel lehet használni. Kérte a megyei pártbizottság segítsé­gét a tereprendezés megfele­lő feltételeinek megteremté­séhez. Az ehhez szükséges gépi és egyéb eszközöket idő­ben kell biztosítani — hang­súlyozta Vasadi elvtárs. A továbbiakban kiemelte, hogy a rendelkezésre állő ál- / lami segítség révén a terve­zett 6000 kh öntözött telep építésével szemben 9200 kh öntözőtelepet építhetünk. El­mondotta. hogy a telepépíté­sekkel nem lesz probléma. 1140 kh-on folyik jelenleg a munka és üzemre elkészül 4710 kh, vagyis 1300 kh-al több, mint amire számítot­tunk. E területeken tehát biztosított az öntözés. Viszont még mindig nem kielégítő a vízszolgáltatási szerződéskö­tések megkötésének üteme. Pedig a tsz-eknek semmi ká­ra nem származhatik abból, ha időben biztosítják a gépet és megkötik a szerződést... Az idén 15 százalékkal na­gyobb területet öntözünk, mint tavaly. 8000 kh legelő öntözésével is elősegítjük a takarmánytermelést — mon­dotta. Befejezésül arról beszélt, hogy a vízügyi igazgatóság dolgozói felkészültek az idei 104 000 holdas öntözési terv teljesítésére. fC. Nagy Sándor elvtárs, az MSZMP KB tagja, a Földművelésügyi Minisztérium termelési főosztályának vezetője Felszólalását annak meg­állapításával kezdte, hogy a beszámoló és a vita a mező- gazdaság előtt álló problé­mák megoldásához egységes feltdatot adott és ebben a munkában mindenki hason­ló. Bizonyosnak tartja, ha a feladatokat megyénk dolgo­zói megoldják, nagy léptek­kel halad előre Szolnok me­gyében a mezőgazdasági ter­melés és a tsz-ek megszilár­dulása. Most indul ország­szerte a döntő harc a tsz- eink gazdasági és politikai megszilárdításáért. Mint mondotta: — A fő kérdés, hogy tsz- einket minél gyorsabban jö­vedelmezően gazdálkodó, ma­gas árutermelő-képességű üzemekké tegyük, hogy ké­pesek legyenek bővített új­ratermelésre sajáterőből és ugyanekkor magas jövedel­met is biztosítsanak. A továbbiakban elmondot­ta, hogy a szövetkezetek szempontjából legfontosabb a soronlévő munkák mielőb­bi elvégzése. Mindenek előtt a széna-betakarítását emlí­tette. Mindenki tudja, hogy az első munkák sikeres el­végzése a tsz-ekben erőt ad a többi munka elvégzéséhez a tagságnak. Hozzászólása során rámu­tatott, mennyire fontos éppen e munkák maradéktalan el­végzése szempontjából a tag­ság támogatása. Ez azonban, elképzelhetetlen a tagság ne­velése nélküL Fontos, hogy a tsz tagok aktivitása érde­kében mindenütt ismertessék a szövetkezet termelési prob­lémáit és velük vitassák meg s hagyassák jóvá az elképze­léseket Csak így lesz sike­res a munka. De fontos az is hogy nagyobb szervezettség­gel végezzék a feladatokat Lényeges, hogy minden szö­vetkezet növénytermelésében, állattenyésztésében a közgyű­lés által jóváhagyott munka­rend szerint dolgozzanak, ezenkívül pedig a legjobban használják ki a rendelkezés­re álló gépek kapacitását is. Ezt pedig csakis úgy lehet elérni, ha két műszakban dolgoznak, de még ezen túl minden gép kapacitását meg­felelően kihasználják. Későbbiekben elmondotta, hogy a munkák szervezésénél törekedni kell a szétforgá- csoltság felszámolására, az észszerű koncentrálásra. Jó termés-kilátások vannak, s világos az is. hogy az évi munkát a tagság bevonásá­val el lehet és el is kell vé­gezni. A nagyaktíva során sok probléma hangzott el az ál­lattenyésztéssel kapcsolato­san. K. Nagy Sándor elvtárs hangsúly zta, hogy az állat­elhullás nagyrésze azért kö­vetkezett be, mert a gondo­zók nem elég lelkiismerete­sek, gondatlanul végzik fel­adatukat. Létkérdés, hogy mielőbb javítsunk a tartási viszonyokon. Az ország szak­emberei a sertéstenyésztésben várnak leghamarabb ered­ményt. Amit Jánoshidán meg tud­tak tenni, azzal meg kell próbálkozni másutt is és emellett igyekezni kell minél több süldőt felvásárolni a háztájiból is. Sorbaállások vannak a húsüzletek előtt, s ezt mielőbb meg kell szün­tetni. Mind«» tsz-ben az adottságok szerint kell elő­rehaladni, s a lehetőségeket teljes egészében ki kell hasz­nálni. A nagyüzemek veze­tői nem csupán azért felelő­sek. amit meg kell tenniük, hanem azért is, amit elmu­lasztottak. A gyengén működő ter­melőszövetkezetekről szólva kijelentette: Legtöbb helyen nem any- nyira az adottságokban van a hiba, hanem a vezetésben és abban, hogy a lehetősé­gekkel nem élnek megfele­lően. Az állam a tervek meg­oldásához pénzügyi támoga­tást adott, de ez kevés, az is kell, hogy minden gépállo­mási igazgató és az állami szervek vezetői munkájukkal segítsék a gyenge tsz-eket A beruházásokkal kapcso­latosan kijelentette, hogy még mindig nagy a centra­lizmus és a bürokratizmus. Véleménye szerint a megye párt vb. és a megyei tanács érzi a felelősséget és látja feladatát. A Földművelésügyi Minisztérium is igyekszik hozzáidomulni a megválto­zott helyzethez és olyan mun­kamódszert alakítanak ki, amely megfelel annak a cél­nak. hogy a tsz-ek mihama­rabb váljanak jövedelmező nagyüzemekké, amelyek j mind több árut adnak és jól gazdálkodnak. Hozzászólását a miniszté­rium nevében tolmácsolt jó­kívánságokkal fejezte be. Csáki István elvtársnak, a megyei párt- bizottság első titkárának összefoglalója Az elhangzott hozzászólá­sokat Csáki István elvtárs foglalta össze. Részletesen vá­laszolt a kérdésekre és java­solta a megyei párt és a me­gy« tanács vb. nevében az aktíva ülés résztvevőinek, hogy intézzenek felhívást a Szolnok megye mezőgazdasá­gi dolgozói felé, s e felhívás jelenjen meg a Szolnok me­gyei Néplapban is. A javaslatot melyet lapunk első oldalán teljes terjedel­mében közlünk az aktívaülés egyhangúlag elfogadta. Ezideig még nem volt villanyvilágítás az újszászl Szabad­ság Termelőszövetkezet 1. számú üzemegységében. — A villamosítást most végzik az Építő- és Szerelőipari Válla­lat villanyszerelői. A gazdaság minden épületébe, a csi­benevelőbe, a darálóba, kombájnszínbe villamos áram vi­lágít majd, s a motorokat is ez hajtja. S további lehető­ség nyílik a közös gazdaság fejlesztésére — Képünkön Sándor Béla és Fehér Sándor a trafóállomás szerelésén dolgozik. Hatszáz vagonos tárház épül Oláh György elvtárs, a megyei tanács elnöke Csáki István elvtárs össze­foglalója után Oláh György elvtárs mondta el zárszavát Az 1960. évi tapasztalatok és az 1961. évi első negyed­év tapasztalatai egyaránt szerepeltek az aktívaértekez­let napirendjén — mondotta. — Kétségtelen, hogy bizonyos eredményeket az értekezlet munkájával kapcsolatban el lehetne mondani. Vélemé­nyünk szerint azonban az eredményeket az dönti el, hogy az aktívaülésnek milyen hatása lesz a termelésben, a növénytermelésben, az állat- tenyésztésben és a vezetés­ben. Ha pozitív hatása lesz, ez a munka jobb megszerve­zését fogja jelenteni, s ezál­tal a termelési tervek, a cél­kitűzések maradéktalan meg­valósítását Ha erősítjük a vezetést, akkor növekszik a tsz-ek. állami gazdaságok, gépállomások dolgozóiban a felelősségérzet, akárcsak az állami és párt apparátus dol­gozóinál, s ha így lesz, csak akkor mondhatjuk el: ered­ménnyel zárult ez a mai ér­tekezlet. A feladat mindenki részére világos. Lényege az. hogy a termelés növelésével, a rá­fordítás csökkentésével nö­veljük a tsz-ek gazdasági alapjait, s ennek révén a tsz tagság jövedelmét. A párt és tanácsi szervek évek óta szá­mos erőfeszítést tesznek a tsz-ek gazdálkodásának javí­tására, a közös gazdaságok szervezeti, politikai és gazda­sági megszilárdítására. Káder átcsoportosítással, a politikai munkások átirányításával, a mezőgazdasági szakapparátus erősítésével, intézkedési ter­vek kidolgozásával hoztunk intézkedéseket a gyenge tsz- ek helyzetének javítására. A 18/1961 együttes rendelkezés is a tsz-ek gazdasági problé­máinak megoldását szolgálja. Helyes a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács vb. együttes ülésen elfogadott ál­láspont. hogy ha mindent egybevéve, beleszámítva a további erőfeszítéseket is. amelyeket minden vonalon tenniakarunk és teszünk, a szövetkezetek érdekében. ügy véljük, ideje lenne le­zárni a sorompót a mérleg­hiányok előtt, ideje végre sa­ját lábunkon megállni. Jogos az az álláspont, hogy most, amikor az egész országban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami­kor nagy számban jönnek létre új szövetkezetek, ame­lyek a kezdet nehézségeivel küzdenek; az állam, a kor­mány. a párt a rendelkezésre álló anyagi erőket elsősorban ezekbe a tsz-ekbe irányítsa és ne a régebbiekbe. A régi tsz- eknek már lenniök kell olyan erősnek, olyan tapasztaltnak, hogy megálljának saját lábu­kon. A megyei párt vb. és a megyei tanács vb. szíwel-lé- lekkel, minden erővel, min­dent megtesz, hogy eljussunk idáig. Nincs eredmény, ha a tsz- ek vezetői saját maguk akar­ják megoldani a feladatokat, de fordítva sem. A mai tanácskozás a leg­szélesebb jellegű, amelyet en­nek tisztázására összehívtunk az idén. Ilyen széles körből, ilyen nagyszámban, tsz. álla­mi gazdasági, gépállomási, párt. tanácsi vezetőket, a fel­vásárlási szervek vezetőit nem hívták még össze a me­gyében tsz problémák megvi­tatására. Most nemcsak megbeszél­tük a feladatokat, hanem egyet is értettünk a célok­ban, s látjuk az ide vezető utat. Nagyon jó volna, ha eb­ben az évben már nem lenne szükség ilyen aktívaértekez­let összehívásár.' Egy év múlva azonban szeretnénk újra ilyen lét­számban összehívni az elv­társakat, hogy számot adjunk az 1961. évi tapasztalatokról és beszélhessünk az 1962. évi termelési tervek elkészítésé­ről. Az előttünk ájlő feladatok megoldásához erőt. egészsé­get kívánok az elvtársaknak. ■- .v ■. , y Ujszászon a vasútállomás közelében 600 vagonos tár­ház építéséhez kezdtek, a Terményforgalmi Vállalat ré­szére. A 600 vagonos tárház mellé egy irodaépület, egy telepvezetői lakás és kisebb melléképület készül. A leg­nagyobb építmény a tárház, á5 méter maga9, 18 emelet nagyságú és 52 méter hosszúságban épül. Az építkezést az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat Vincze Béla építésvezetőségének dolgozói végzik. Korszerű jflttrikty létesítettek Szolnok megye legjobban gépesített közös gazdaságá­ban, a karcagi Lenin Tsz- ben, saját erőből korszerű javítóműhelyt létesítettek. Több mint félmillió forint értékű esztergákkal fúrók­kal, gyalukkál rendelkező műhelyben végzik az összes erő- és munkagépek javítá­sát. Tizenegy szakember rendszeresen karbantartja a termelősaövetkezet negyvenöt erőgépét, kilenc személy- és tehergépkocsiját. Az aratás idejére mozgó­brigádot alakítanak ki, amely a határban végzi el az eset­leges meghibásodásokat. Ma már az erőgépek különböző alkatrészeit is házilag állít­ják elő. A tsz-ben tavaly szabadultak először ipari ta­nulók. Jelenleg öt fiatal is­merkedik a lakatos, asztalos, bognár és kovács szakmák­kal. A tsz szervizszolgálatát más karcagi vállalatok is igénybe veszik, rendszeresen javítják a tanács és a pat­ronáló malom gépjárműveit. Iparitanuló kiállítás Kisújszálláson Ä kisújszállási 625. számú Helyiipari Tanulóiskola a napokban rendezte meg az évenként most már hagyomá­nyosan ismétlődő kiállítását. E kiállítás célja is az volt, hogy bemutassa a tanulók munkáján keresztül a mai, a korszerű iparitanuló képzést. Mintegy száz tanuló és szak­munkásjelölt ügyes és szépen formált, nagyon precíz vizs­gamunkáját állították ki a rendezők. A kiállított munkák csak­nem kivétel nélkül figyelmet érdemlő, mondhatnánk, mes­teri alkotások. Különösen" Tőrös Kálmán csőszorítója. Süveges Gergely manzard-te- tős ház-modellje, és Somlyai Árpád TV-szekrénye érdemel dicséretet a harmadéves nö­vendékek közüL Hasonlóan elismerést érdemel D. Szr Lajos, Pocsai János és D. Szabó Kálmán másodéves ta­nuló, az elsőévesek közül pe­dig Mészáros Jenő. Tóth -é- ter, Vigh Albert és Tóra- r n- ios.

Next

/
Thumbnails
Contents